Fáklya, 1948. április (3. évfolyam, 76-100. szám)
1948-04-01 / 76. szám
A SZOCIALIZMUS ORSZÁGÁBÓL M boni rőmai tehén így szól a síremlék ünnepélyes felirata: „Itt élt és áldozta életét ez emberiségnek Sági, Petergie Prospect. Övé minden tiszteletünk. Ninc nagyobb boldogság, mint az a tudat, hogy az emberiség szolgálatában állottál, hogy munkádat megbecsüli a társadalom. Emeld meg kalapod, vándor, a hatalmas emlékmű előtt, és hajolj meg, valahányszo Sagis Petergie Prospect nemes nevét említik. Ha pedig Sagis valamelyik sarjával találkozol, ne sajnál érte ezer dollárt adni: remek üzletet csinálsz’ De ki ez a Sagis Petergie Prospect? Egy tehén. Igazi, hiteles tehén, saját, hamisítatlan szarvakkal. Ez a tehén állott egész életében az emberiség szolgálatában, utódait pedig tényleg ezer dollárjával árusítják. Hatalmas síremléket emeltek neki az Egyesült Államokban, a feliratokon keresztül az egész népet szólítva fel arra, hogy szolgálják ők is az amerikai érdekeket, mint ő. Ezzel szemben sehol egy sszó arról, aki ezt a remek tehénpéldányt kitenyészítette és felnevelte. Mit is t számít egy egyszerű dolgozó neve a dollár birodalmáéban? ... Mikor a Kostroma-falubeli Koravarvo-rovdhciben érkeztem, ezenital érdeklődtem, van-e itt valamilyen emlékmű, mert tudtam, hegyesen a tanyán nagy dolgok történtek. Az irodájában százéval hevernek a Szovjetunió minden sarkából érkezett levetek, melyben parasztok, diákok, tudósok imák a legnagyobb tisztelet hangján Stanislas Steiman® sk. a volt béresnek, aki most az állattenyésztés terén elért hallatlán sikerei révén képviselő lett, » Sztüin-rerui tulajdonosa, tucatnyi tudományos intézet tagja. És mireen Te’élv'n tanácsot, utasítárt kérnek S’efmantól, »ki 2C írvt odaadó, újszerű munkával és kischefezéssel kitenyésztete a Mostrom»- tehenet, mely páratlan «* egész világán. hogy csak egy «zámszerfE pédát adjunk: Észak•amsvíkában „víégbajnok" lett egy febér, v»pig kit fy »lati 15.600 Iker tejet »döfi; Karev»rvr> sr.vclczbort a „Posztosnies H.“ r ív'l-m évben 16.262 litert. Hogyan jutott el Stefman Idáig? Kateiésaln'k, étteleinek erak egyikét említjük tiszterecébec meg: bz ő ötlete volt például az, hogy « teheneket hidegben keil emder, így röviden, ha nem 'teájuk, hány vétetlen és mennyi !gaTeri verri'e Steimant Máig, fel sem foghatjuk, miyen jelentős újítás volt ez. Az újítás következményeiből elég ha kettőt tudunk: az első az volt, hogy mikor a tudósok, más tenyésztők, megtudták, hgy Steiman képes mínusz 17 fokos hidegben elletni, harbir kegyetlenkedésnek nevezték azejárást és felszólították Stefmant, fekítd ön g mínusz 22-ben « havon; a második pedig az, hogy míg addig a szovbozban (de más szcvbozokban is) majdnem minden második újszülött borjú három napon belül elpusztult és az öregebb szarvasmarhák is rettenetes arányokban pusztultak, addig szó módszerrel elletett és nevelt borjak mind megéltek és többet az egére telepen nem fordult elő fertőző betegség az állatállományban. Aki ismeri ez állattenyésztők tenger baját, ez tudja, hogy ez valóságos forradalom az élettenyésztés terén. A tehenek állatában SS—141 fatek számára. 1 évig élnek. De Steiman szovboszában most 1g éve* a* ,,Opa<Intea" (éhen, most ellik 15-ötezer ) és ebben az évben fogja százezredik liter fejét leadni. A Fehér tehén* meg éppen 20 éve*. A telepen nincs 500 kilónál szönnyebb tehén, a „Sfanga" 1170 Wfó és tucatnyi tehénnek méter kerületű egy tőgye. S nehogy az t figgjük, hogy ez t a csodálatos marhafajtát Steiman valami híre* siementhallból nevezte: közönséges cross falusi tehenekből. De két évtized figyelmes munkájával keresztezte a legalkalmasabb példányokat, kereste ki minden tehén »sémára neki alkalmas takarmány!, (ahogy ero herei mondják, Steiman minden tehénnek külön menet 8<L.) és ma minden évben fenyéssiék százai utasnak le hozzá, hogy megtanítják metódusait. így állít emlékművet a Szovjet. Persze ez emberek és nem az ál- © CIRKIJ A MEGTEREMTŐJi Maxim Gorkij a munkásirodalom első képviselője. Maxim Gorkijig a világirodalom történelme nem ismerte a forradalmi proletáriátus irodalmét. Az Irodalom előtte is foglalkozott munkásokkal, azonban ez csupán a kívülálló érdeklődése volt, felületen mozgott és főképpen nem a munkásosztály szemléletét tükrözte. Maxim Gorkij művészete halal más anyagi erővé változik át, mely hatalmas tömegeket képes megmozgatni és irányítani. Gorkijnak sikerült írásművészete segítségével a társadalom legszélesebb tömegeibe, a dogozók soraiba beférkőzni. Mint ahogy Marx és Enges elsőknek fedezték fel a társadalomfejlődés törvényeit, Maxim Gorkijnak hasonlóképpen sikerült Marx, Engels, Lenin és Sztálin tanításaival felfegyverkezve bebizonyítani, hogy a munkásosztály képes saját művészetét, irodalmát megteremteni, mely a világ legfejlettebb, legelőrehaladottabb irodalma. Maxim Gorkij irodalmi felfogása az, hogy az író feladata nemcsak visszaadni az ember életét, hanem részt kell vegyen az emberiség és a világ átalakításában is. Ezt a felfogást Gorkij a gyakorlatban is átültette műveiben. Gorkij elhagyja a polgári kritikai realizmust és a polgárság passzív romantiizmusát és egy újfajta realizmust teremt, a szociálisa realizmust, melyben az emberi élet realista megrajzolásának mesteri volta harmonikusan összefonódik a cselekvő, herces, romantikus lendülettel, mely új utakat nyit, irányt mutat. ,Az Anya című regénye első megnyilvánulása a szocialista realizmusnak és ez a regény a világ minden részében a dolgozók egyik legolvasottabb könyve. Ezért Maxim Gorkij a világirodalomban az élharcos szerepét töltl be, aki egy új irodalmat teremtett meg. Gorkij a forradalmi munkáskultúra figyelmes és szenvedélyes tanítója, irányítója volt. Felügyelete és támogatása mellett nőttek ki a szovjet irodalom első nagy írói, Gladcov, Vsevolod Ivanov, Leonid Leonov és mások és ugyanakkor ugyancsak Gorkij a Szovjetunió, vagy a nyugati országok, a munkásosztály új kultúrájának megteremtésére irányuló megmozdulások központjában állott. A szovjet írók legjobb képviselőinek; ;l Nvagat ‘leghíresebb íróinál, mint ST. Barbusse, Romain Rolland, Thomae és Heinrich Vann, Wells, Dreiser nyilatkozatai úgy mutatják meg Gorkijt, mint századunk haladó szellemű irodalmának titáni támogatóját és bátorítóját. Gorkij az első írók között van, aki leleplezi a polgári ,,l‘art pour l‘art“ jelszavát, az önmagáért való művészet veszélyét. A haladó polgári kultúra káros behatása elleni harcában, Gorkij visszaveri Nicíadhe és Schipenhauer filozófiáját és etikáját, rámutatva ennek a felbomllási folyamatnak a társadalmi gyökereire is. A „Klim Szamghin élet“ c. befejezetlen regénysorozatában megvilágítja a polgári értelmiség lezüllését.. Gorkij művészi rajzát adja a polgári értelmiség alakjának, aki a társadalmi fejlődés növekvő erejével szemben, a polgári társadalom elkerülhetetlen összeomlása láttán, a közönyt, az emberektől és a társadalmi tényektől való elidegenülést prédikálja. Maxim Gorkij a világ értelmiségeinek fasisztaellenes harcának kezdeményezője volt és az írók nemzetközi kongresszusain a fasisztaellenes harc elvi álláspontját hirdette. Gorkij életét a munkásosztály kultúrájának fejlesztésére, az embernek ember által való kizsákmányolása minden megnyilatkozása elleni harcnak szentelte. Az emberiség e halhatatlan titánjának alkotása bizonyítja, hogy mennyire helytállóak voltak V. M. Molotov szavai, melyet Gorkij temetése alkalmával mondott: „Lenin halála után a Gorkij elvesztése a legsúlyosabb veszteség, ami országunkat és az egész emberiségét éri.“ A mai szovjet irodalom, melyet Gorkij nevelt és tanított, méltó továbbfolytatója annak a harcnak, amit ez folytatott a haladó szellemű kultúráért. Mit olvas a szovjet ifjúság és a szovjet gyermek A 20. századot a gyermeke 1 századának nevezik. Sehol sem olyan igaz ez, mint a Szovjetunióban. A szovjet gyermek sajtó , igen gazdag és akárcsak: a felnőtteké, úgyszólván specializálódott. Az ifjaknak nagy központi napilapja van, a Komszomolszkaja Pravda, amely az ország egyik legszámottevőbb sajtóorgánuma. A pionerek szervezetének országos lapja a hetenként. kétjyeer megjelenő színes nyomású •Pionirszkája Pravda. A. Sinéné sajátos laptípus. Illusztrált mélynyomáson revü, amely a most felnövő nemzedék életét tükrözi képekben, versekben és krónikákban. A kisebbek lapja a Vózsátij,a Pionír és a Druzsnic Rebjáta.A színjátszó és művészcsoportok „szaklapja“ a Zatenik. Az egészen kicsinyek lapja „ Murzi’ka. A felsoroltakon kívül még számos folyóirat szolgálja a szovjet ifjúság nevelését és szórakoztatását. Nagyozietetlenek (Transilvania mozgó) Borig Gorbatov ugyanilyen című regényéből készült a szovjet filmművészet egyik legújabb remekműve. A Nagy Honvédő Háború kiapadhatatlan téma forrása a szovjet művészetnek. A háború, mely hatalmas gazdasági, erkölcsi megpróbáltatást jelentett a szovjet nép számára, a hősiesség, hazaszeretet számtalan felbecsülhetetlen példáját adta. Több szovjet film mutatta már ezt, azonban minden újabb film újat hoz s eddig ismeretlen mélységeket tár fel számunkra. A film eseményeinek központjában egy kis város munkáscsaládja áll és a családnak a német megszállásokkal szembeni magatartását mutatja be. A nagyapa joneou mester megtagadja, hogy munkájával segítse a hitleristákat. A minden kizsákmányolástól felszabadult munkás öntudatos harcát mutatja a kizsákmányolás újbóli bevezetése ellen. Az egész család hasonló izzó gyűlöletét mutatja a film, amely küldönösen kiemelkedik, amikor az egyik fiú visszatér a német fogságból. Az apa határtalan megvetést érez fia iránt, mert az fegyverrel a kézben megadta magát az ellenségnek. A család többi tagjai mint a hitleristák leverésének szentelik életüket. A film nagyságát az az élethűség adja meg, amivel azt a hősiességet, hazaszeretetet tükrözi. Ezek az érzések nem a nacionalizmus üres frázisaira épülnek, hanem a szocialista társadalom fölényére. Azok, akik egyszer megismerték a szocialista társadalom életformáját, nem hajlandók ezt mással felcserélni , ezért életüket is készek feláldozni. A szovjetmunkás nem hajlandó a németek számára újjáépíteni a lebombázott gyárat, még halállal való fenyegetés ellenéte sem, de a hitlerista szurony árnyékában már arról álmodozik, hogyan fogja újjáépíteni a gyárat, majd ha a szovjethatalom visszatér. A szovjet paraszt, aki megismerte a kolhoz előnyeit, nem hajlandó a hitleristák által felajánlott földet elfogadni. A kolhoz által biztosított anyagi jólét, arra ösztönzi, hogy a kolhozt illegálisan fenntartsa és életet veszélyeztetésével is támogassa a partizánokat, akkor, amikor a német megszállók előnyöket kínálnak fel neki. Ezt csak egy új idealzmustól áthatott nép teheti meg, mint a szovjet nép. A „Legyőzhetelenek“ a realista filmművészet egyikkimagasló terméke. A film alakjai hús és vérből való emberek, akik emberi erényekkel és gyöngeségekkel rendelkeznek. A film rendezője és a szcenárium társszerzője épen azzal hangsúlyozza ki a szereplők nagyságát, hogy emberi érzéseiket, gyöngédségüket is megmutatja. — Egyik szembetűnő példája pnnek az az jelenet, amikor partizán fiától megtudja, hogy leánya is a partizánokkal együttműködik. Büszkeség és meghatottság lesz úrrá az öregen, de ugyanakkor a bosszúság is, mert őt nem avatták be ebbe és ezért kitör: „de azért jól elverem a leányt, ha hazamegyek A film egyesíti a mély eszmei tartalmat a megvalósítás tökéletességével, felejthetetlen élményt jelent mindenki számára és meggyőző erővel hirdeti a szocialista társadalom és a szovjetemben magas erkölcsi színvonalát. (—ács)