Fáklya, 1948. július (3. évfolyam, 148-174. szám)
1948-07-01 / 148. szám
A A m Közlemény a Kommunista Pártok Tájékoztató Irodájának tanácskozásáról A Téjékoífteiő Iroda, melyet a következő pártok képviselői alkotnak: Bolgár Manké» (Kommunista) Párt T Kosszov és V. Cservenkov elvtársak; Román Munkáspárt Gheorghe Gheorghiu Def. y. Luca és Ana Pauker elvtársak; Magyar Dols °*ok Pártja Rákosi M., Farkas M. és Gerő Ellvtársak; Lengyel Munkáspár; 1. Bermann és A.Zavedski elvtársak; a Szovjetunió Kommunist* Ilvo’sasik) Pártja A. Zsdenov, G. Ma’erkov és M. Szuszlev elvtársak; Francia Kommunis;» Párt J. Dudo* és E. Fajon elvtársak; Csehszlovák Kommunista Párt R. S'snsky V. Sirofcy, P. Gemínder és C. Baresch elvtársak; Olasz Kommunista Párt P. Togtlatti és P. Secchia elvtársak június hó második felében tanácskozást tartók Romániában. A Tájékoztató Iroda „ Jugoszáviai Kommunista Pártban fennálő helyzet kérdését tárgyalta és egyíi’nyulag határozatot tagadott el ebben a kérdésben. Nagyvárad, 1948. július 1, csütörtök. III. évfolyam 148. szám. filézi proletárral egyesüljetek! A ROMÁN MUNKÁSPÁRT BIHAR MEGYEI NAPILAPJA I Ára 4 lei | Taxa postalá plátitá in numerar conf. aprob. Dir. G.*le PTT. No 214.2iml A Tájékoztató^Krora Határosaid a Jugoszláviai Kommunista Pártban fennálló helyzetről 1 M Py Tájékoztató Iroda, melyet a Bolgár Munkás (Kommunista) Párt, a Román Munkáspárt, a Magyar Kolhozok Pártja, a Lengyel Munkáspárt, a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja, a Francia Kommunista Párt, a Csehszlovák Kommunista Párt és az Olasz Kommunista Párt képviselői alkotnak, megtárgyalta a Jugoszláviai Kommunista Pártban fennálló helyzet kérdését és megállapította, hogy a Jugoszláviai Kommunista Párt képviselői megtagadták, hogy megjelenjenek a Tájékoztató Iroda ülésén és egyhangúlag megegyezésre jutott az alábbi végkövetkeztetésekben: 1. A Tájékoztató Iroda kiemeli, hogy az utóbbi időben a Jugoszláviai Kommunista Párt vezetősége hibás vonalat alkalmaz a kül- és belpolitika főbb kérdéseiben, ami a marxizmus-leninizmus feladását jelenti.Ezzel kapcsolatban, a Tájékoztató Iroda helyben hagyja a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja Központi bizottságának akcióját, amely magára vállalta a Jugoszláviai Kommunista Párt Központi Bizottsága hibás politikája és elsősorban Tito Kardolj, Dzsíjasz és Rankovics elvtársak hibás politikája leleplezésének kezdeményezését. 2 A Tájékoztató Iroda megállapítja, hogy a Jugoszláviai Kommunista Párt vezetősége ellenséges politikát folytat a Szovjetunióval és a Szovjetunió K. (b) P.-val szemben. Jugoszláviában méltatlan, becsmérlő politikát folytattak a szovjet katonai szakértőkkel szemben és diszkreditáló politikát a Szovjet Hadsereggel szemben. "Jugoszláviában különleges bánásmódot vezettek be a szovjet civil szakértők számára, amelynek érelmében Jugoszlávia állambiztonsági szerveinek felügyelete alá helyezték őket és megszervezték megfigyelésüket, Judin elvtársat, a Sz. U. K. (b) P. képviselőjét a Tájékoztató Irodában, valamint a Szovjetunió számos hivatalos jugoszláviai képviselőjét a jugoszláviai állambiztonsági szervek ugyanannak a megfigyelésnek és felügyeletnek vetették el. Mindezek és más hasonló tények azt bizonyítják, hogy a Jugoszláviai Kommunista Párt vezetői kommunistához méltatlan magatartást tanúsítottak, amelynek alapján a jugoszláv vezetők a Szovjetunió külpolitikáját az imperialista hatalmak külpolitikájával kezdték azonosítani és ugyanúgy viselkednek a Szovjetunióval, mint a polgári államokkal szemben. Éppen ennek a szovjetellenes magatartásnak az értelmében a Jugoszláviai Kommunista Párt Központi Bizottságban az ellenforradalmi trockizmus fegyvertárából kölcsönzött rágalmazó propagandát terjesztettek a Szovjetunió K. (b) P- úgynevezett „elfajulásról", stb. A Tájékoztató Iroda elítéli a Jugoszláviai Kommunista Párt vezetőinek szovjet-ellenes magatartását, amely nem fér össze a marxizmus-leninizmussal s csak nacionalistákhoz méltó. . 3. A Jugoszláviai Kommunista Párt vezetői belpolitikájukban fáladják a munkásosztály hadállásait, szakítanak a marxista osztály- és osztályharc elméjétel. Tagadják a tőkés elemek növekedésének tényét országukban és az osztályharc kiéleződését a jugoszláv falvakon, amely ehhez a növekedéshez fűződik. Ez a tagadás abból az opportunista tételből indul ki, amely szerint a kapitalizmus és a szocializmus közötti átmeneti időszakban az osztályharc nem élesedik, mint ahogy a marxizmus-leninizmus tanít bennünket, hanem elhal, mint ahogy a Buharin-féle opportunisták állították akik a kapitalizmusnak a szocializmusba való békés átnövésének elméletét hirdették A jugoszláv vezetők hibás politikát folytatnak a falvakon mert nem veszik tekintetbe a falusi osztálytagozódás és az egyéni gazdálkodást folytató parasztságot egységes egésznek tekintik, ellentétben az osztályokról és osztályharcról szóló marxi-lenini tanokkal, ellentétben Lenin ismert tételével, mely szerint a kis magángazdaság állandóan, napról-napra, óráról-órára, spontán és tömegméretekben szüli a kapitalizmust és a burzsoáziát. Márpedig a jugoszláv falvak politikai helyzete semmilyen alapot nem ad az önmegnyugtatásra és nemtörődömségre. Olyan feltételek között mikor Jugoszláviában az egyéni parasztgazdaság van túlsúlyban, mikor a föld nincs államosítva, mikor fennáll a föld magántulajdona, mikor a föld adásvétele divik, mikor a kulákok kezében nagykiterjedésü földek összpontosulnak, mikor bérmunkát használnak stb. Ilyen feltételek között a pártot nem lehet az osztályharc eltussolásának szellemében és az osztályellentétek megbékítésének szellemében nevelni anélkül, hogy le ne fegyverezzék ezzel a pártot a szocializmus épíésének nehézsége előtt. A Munkásosztály vezető szerepének kérdésében a Jugoszláviai Kommunista Párt vezetői a marxizmus-leninizmus útjáról a kulákság narodnyik pártjának útjára siklanak s azt állítják, hogy a parasztság , a jugoszláv állam legszilárdabb alapja ' Lenin arra tanít, hogy „a proletáriátusnak, mint napjaink társadalma egyetlen végsőkig forradalmi osztályának"... vezetőnek, hegemónnak kell lennie az egész nép harcában a teljes demokratikus forradalmi átalakulásért, az összes dolgozók és kizsákmányoltak harcában az elnyomók és kizsákmányolók ellen." A jugoszláv vezetők megszegik a marxizmus-leninizmusnak ezt a tételét. Ami a parasztságot, annak többségét, tehát a szegény és középparasztságot illeti, szövetségben lehet vagy szövetségben is van a munkásosztállyal, a vezető szerep pedig a munkásosztályt illeti ebben a szövetségben. A jugoszláv vezetők fent említett irányvétele ellentmond ezeknek a marxi-lenini tételeknek. Amint látható, ez az irányvétel a kispolgári nacionalistáknak megfelelő szempontokat fejez ki, de semmiesetre sem, a marxistákleninistáknak megfelelőt. 4. A Tájékoztató Iroda úgy véli hogy a Jugoszláviai Kommunista Párt vezetősége revidiálja a pártról szóló marxi-lenini tanokat. A marxi-lenini elmélet szerint, a Párt a fő vezető és irlymtó erő az országban, amelynek külön programja van és nem olvad föl a pártonkivüliek tömegében. A Párt a munkásosztály legmagasabb szervezeti formája és legfontosabb fegyvere. Jugoszláviában azonban nem a Kommunista Pártot, hanem a Népfrontot tekintik az ország fő vezetőerejének. A jugoszláv vezetők csökkentik a Kommunista Párt szerepét, a Pártot ténylegesen feloldják a Népfrontban, amely pártonkívüli szervezet, az osztályhoz tartozás szempontjából rendkívül eltérő elemeket ölel fel (munkások, dolgozó parasztság egyéni gazdasággal, kulákok, kereskedők, kisgyárosok, polgári értelmiségiek, stb), valamint különböző színezetű politikai csoportokat, köztük egyes polgári pártokat is. A jugoszláv vezetők makacsul megtagadják hogy elismerjék tételük hibás jellegét, mely szerint a Jugoszláviai Kommunista Pártnak nem lehet és nem kell, hogy saját programja legyen, hanem meg kell elégednie a Népfront programjával. Az a tény, hogy a jugoszláviai politikai küzdőtéren csak a Népfront nyilvánul meg, míg a párt és szervezetei nem szerepelnek nyíltan saját nevük alatt a nép előt, nemcsak hogy csökkenti a párt szerepét az ország politikai életében, de aláássa a Pártot, mint független politikai erőt, amely arra hivatott, hogy a nyílt politikai tevékenység utján, nézeteinek és programjának nyílt propagandája utján egyre jobban megnyerje a nép bizalmát és a dolgozók egyre szélesebb le Folytatása a 2-ik oldalool