Fáklya, 1948. szeptember (3. évfolyam, 206-235. szám)
1948-09-01 / 206. szám
FAKIYA Azok a mély társadalmi változások, amelyek a Román Munkás Párt vezette munkásosztály hősies harcainak következtében az utóbbi időben országunkban beállottak, nem múltak — nem múlhattak el — hatás nélkül az emberek fölött sem. Egy magasabb társadalom, a szocializmus építésének útjára léptünk, ennek anyagi, politikai és erkölcsi feltételeit is meg kell teremtenünk. Megváltoztatjuk a társadalmat, meg kell változtatnunk a táradalomról való felfogásunkat, politikai nézeteinket, a tudományról, művészetről alkotott véleményünket s meg kell változtatnunk erkölcsi szemléletünket, erkölcsünket is. Az új társadalom építéséhez új típusú embereket kell formálnunk s ez nem csekély feladat. A kizsákmányolás végleges felszámolásáért vívott harcunkkal párhuzamosan kell felszámolnunk a kizsákmányolók, a kizsákmányolás szellemi és erkölcsi maradványait az emberekben. A burzsoázia mindent elsőre, tett, hogy’ erkölcsit — amelyet örökérvényűnek mondott ki. — mélyen elültesse a tömegek lelkében. A magántulajdonon, a kizsákmányoláson — a legembertelenebb erkölcstelenségen — felépült társadalmi rendszer erkölcse sem lehetett más, mint ami a társadalom anyagi — termelési rendszeréből — önként adódott: a tömegek féktelen elnyomása, érdekeinek semmibe vevése és egyesek érdekeinek előnyben részesítése. A kapitalista társadalomban az egyén ■— a tőkés — érdekei az elsőbbrendűek, amelyeket mindig a társadalom — a tömegek — érdekei fölé helyez. A tőkésnek egyetlen gondja, hogy neki mindene meglegyen, mások pedig éhen fordulhatnak fel. A burzsoázia vad önzésében mindenen keresztül gázol, hogy saját jólétét, anyagi érdekeit, biztosítsa. Az emberek közti természetes viszonyt lábba tapossa és helyébe a rideg anyagi kapcsolatot a pénzt, a megvásárolhatóságot állítja. ..A burzsoázia, ahogy uralomra jutott, elpusztított minden hűbéri, patriarchális, idillikus állapotot Könyörtelenül széttépte a tarka, barka hűbéri kötelékeket, melyek az embert természetes feljebbvalójához fűzték és nem hagyott meg más kapcsolatot ember és ember között, mint a meztelen érdeket, az érzéketlen készpénzfizetést** (Marx: Kommunista kiáltvány) Akié a pénz, azé a hatalom, — próbálta elhitetni a burzsoázia b tömegekkel. Féktelen harácsolási vágyának „erkölcsi41 alapot is igyekezett, teremteni a az „egyéni szabadság“, az egyéni „érvényesülés“ meghamisított értelmezését v.tte a köztudatba. Az individualizmus, az egyéniség elsőbbrendűségét és a tömegek alacsonyrendűségét hirdette, mert kiváltságos anyagi helyzetének ez a „szemlélet", ez az erkölcs felel, meg. Az egyéniség látszólagos felértékelésével valójában az egyén, az ember iránt érzett mélységes megvetését próbálta álcázni. Az egyéni szabadság a tőkés társadalomban, egyes egyének — a tőkések — szabadsága volt, mások — a dolgozók — kizsákmányolása céljából. Az individualizmus, az egyéni érdekek elsőbbrendűségének hangoztatásával ezen kívül az emberek a dolgozók között szolidaritást is igyekezett megbontani, hogy ezzel kizsákmányolásaik akadálytalanabb legyen. Megcsillogtatta még a tömegek előtt azt a lehetőséget is, hogy mindenki lehet gazdag, mindenki „érvényesülhet“ , ez kizárólag saját képességeitől függ, csupán akarnia kell. Végső fokon mindez a burzsoáziának azt az osztály kiváltatát akarta „erkölcsileg“ is alátámasztati, hogy — ember embert kizsákmányolhat. A tőkés társadalmi rendszer azonban nem bizonyult örökéletűnek. Az Októberi Nagy Szocialista Forradalom a föld egyihatodán megszüntette 3 Kizsákmányolást s ez egyben egy új erkölcsnek, a proletár, a kommunista erkölcsnek a győzelmét is jelentette a polgári erkölcs fölött. A proletár erkölcs — Pártunk erkölcse — a legmagasabb erkölcs, amelyet eddig az emberiség ismert s amely a Párt, a munkásosztály, a nép s a haza iránti mélységes szerettetből és bizalomból fakad. „Az erkölcs arra szolgál, hogy az emberi társadalom egy magasabb fokra lépjen, hogy a munka a kizsákmányolástól megszabaduljon” — mondja Lenin. Tűzhet e magasabb erkölcsi feladatot maga elé — egy osztály — az egyén, mint azt, hogy felszabadítsa az embert az alól, hogy más ember kizsák. Hiányolhassa, elnyomhassa, hogy megszűnjön ezzel az emberek között az anyagi javakon alapuló különbség, hogy egyszer smindenkorra lehetetlenné váljon, hogy „epres személyek a többiek rovására meggazdagodjanak“, hogy a társadalom egyik — kisebb — része jólétben dúskáljon s a másik — nagyobb — része nyomorban nélkülözzön?! Az élcsapata által vezetett munkásosztály, az emberek, az emberi teljesítmény megbecsülését, a közösségi érzés kifejlesztését célozza, új típusú ember, új típusú emberiesség megteremtéséért küzd, a legemelkedettebb erkölcsi alapon áll, mikor a kizsákmányolás megszüntetéséért harcol. A proletár-erkölcs abban a harcban formálódott amelyet a munkásosztály vív felszabaduléséért, — s ezzel az egész társadalom felszabadításáért — a kizsákmányoló burzsoázia ellen. Éppen ezért mert se mi a proletáriátus — erkölcsi felfogása az osztályharcból ered s osztályunk és az egész társadalom végső felszabadításáért küzdünk, mi a burzsoáziával ellentétben azt mondjuk, hogy „számunkra az erkölcs teljesen alá van rendelve a proletár osztályharc érdekeinek.“ S míg vannak osztályok, míg élnek a régi társadalom maradványai, „az osztályharc tovább folyik s a mi feladatunk: mindent alárendelni e harc érdekeinek.“ (Lenin.) A proletár-erkölcs a munkásosztály erkölcse a kizsákmányolók elleni harcban. „Mi azt mondjuk: erkölcs az, ami elősegíti a régi kizsákmányoló társadalom összeomlását és az összes dolgozók egyesülését a proletariátus körül, mely új társadalmat teremt . . . (Lenin.) A proletár erkölcs — Pártunk erkölcse — az egyéni érdekeket, az osztályérdekek alá rendeli. Pártunk, a munkásosztály él. csapata, tagjaitól megkívánja, hogy minden téren „a becsületesség és erkölcsi magatartás mintaképe legyen.“ Az irttag egyen fegyelmezett és v. sertessen hűséggel pártja, sztálya, népe és hazája iránt. Legyen önfeláldozó harcosa a proletáriátus ügyének, legyen következetes és szilárd a kizsákmányolás elleni harcban, gyűlölje az elnyomókat s ápolja a proletár nemzetköziség szellemét Járjon elől a munkában a legyen a munkaversenyek kezdeményezője és szervezője. Saját egyéni érdekeit a párttag mindenkor alárendeli pártja, osztálya érdekeinek. * A párttag legfontosabb kötelességének tekinti a tömegekkel való állandó kapcsolat fenntartását, ennek folytonos mélyítését, szorosabbá tételét. Tanítsa a tömeget, legyen nevelője, vezetője s irányítója, de tanuljon is tőle, hallgassa meg kívánságait, fogadja el bírálatát. Legyőzhetetlenné teszi a Pártot a tömegekkel való kapcsolat s megóvja a párttagot az elbizakodottságtól az önhittségtől, gőgtől. A párttag legyen szerény és sose felejtse el, hogy őt Pártunk és a munkásosztály formáita nevelte azzá, ami s személyének megbecsülése a Párt ’iránti megbecsülés, tisztelet és szeretet megnyilvánulása. Ez minden párttagra vonatkozik. „Senki sem élhet múltbeli érdemeiből. A párttagnak s különösen a pártvezetőinek politikai tekintélyt kell s szereznie és egész tevékenységével naprólnapra meg kell őriznie azt, — mondotta Ana Pauker elvtársnő a BMP kongresszusán tartott záróbeszédében. A kollektív munka, a kritika és önkritika alkalmazása, a közvagyon óvása, a munka és 37, állam iránti új magatartás tudatosítása a tömegben- éberség, osztály éberség az ellenséggel szemben, ime mindez csipeg számos tulajdonság, amit mi a proletár erkölcs fogalmába sorolunk. Nagyszerű példáit mutatja ennek az erkölcsnek országunk munkásosztálya. Az üzemekben, bányákban és gyárakban, a földeken, a mindennapi életben, munka és harc közben, a szocialista versenyeidben kovácsolódik lendítő erővé a proletár erkölcs s bizonyítja hogy a dolgozók között mind mélyebben, mind szélesebb körben válik erkölcsi felfogássá a Párt erkölcse a proletár erkölcs. Kétségtelen, hogy a proletár erkölcs legszebb példáit Pártunk tagjai mutatják. Ez természetes, hisz Pártunk vezeti a kizsákmányolók elleni harcot, a szocializmus megteremtéséért és tömöríti a munkásosztály legöntudatosabb, legáldozatkészebb tagjait. Még élnek a tömegekben s a munkások között a polgári erkölcs maradványai. Vannak még párttagjaink is — főként kispolgári vagy kispolgári szemléletű elemek, — akikben a polgári erkölcsnek még mély gyökerei vannak. Minden segítséget meg kell adnunk ezeknek a párttagoknak, hogy hibáikat felismerjék és felszámolják — de ha a párttag, a Párt, a munkásosztály, a széles néptömegek érdekeivel mindezek ellenére mégis szembehelyezkedik pártszankciókat is kell vele szemben síkal*mazni. Éberséggel, osztályéberséggel kell őrködnünk Pártunk, párttagjaink erkölcsi tisztasága felett, küzdenünk kell a polgári erkölcs felszámolásáért és minden erőnkkel azon kell igyekezzünk, hogy Pártunk erkölcsét az ‘egész munkásosztály — az egész társadalom erkölcsévé tegyük.* Erre tanál bennünket a Román Munkáspárt Központi Vezetősége Politikai Irodájának Donce,a Constantin elvtárs el« hajtásaira, vonatkozó határozata. (/. k i Tegyük magunkévá és mélyítsük el a tömegekben Pártunk erkölcsét 3 A Ft: más. Munkapárt Központi Vezetősége II. plenáris ülésének hatgozatja világosan kijelölte a Földmunkás Szakszervezet által követendő utat: Minél nagyobb eredménnyel megvédeni. A 7. dolgozó parasztság érdekét' A Román Munkáspárt utmutatása alapján első és legfontosabb feladat eltávolítani a Földmunkás Szakszervezetből az egyéni érdekből oda beüurakodott egy&égbontó, a sakkzervezeti életet megakadályozni akaró elemeket. Ezeket, a ezei a pontokat szem előtt tartva, Bihar megyében is megkezdődött és hatalmas lendülettel folyik a Földmunkás Szakszervezet átszervezése. Az utóbbi két hét folyamén a megye hét járásában szervezték át a Földmunkás Szakszervezeti csoportokat, úgymint: Székely, Kid, Szalonta, Központi, Tenke, Bél, Telegd és élesdi járásokban, ki átszervezés menetéről Cégényi Ferenc, a Földmunkás Szakszervezet megyei vezetőségének tagja számol be. Az átszervezéseket minden szakszervezeti csoportnél a megyei vezetőség által kiküldött irányító jelenlétében hajtják végre. Az irányítók minden községben elsősorban a szakszervezeti csoport vezetőségével és a Román Munkáspárttal veszik fel a kapcsolatot ,s közösen átvizsgálják a szakszervezet tagjainak névsorát- A községházán lefektetett ,,kateszteri4" kimutatás alapján ellenőrzik minden egyes tag vagyoni helyzetét, hogy így eltávolíthassák a szakszervezet soraiból azokat, akik vagyoni helyzetüknél fogva más érdeket képviselnek, mint ami a földmunkásoké. A kizárásokat nagygyűlés keretében dolgozzák fel a szakszervezet tagjai Milyen szempontokat vesznek figyelembe a kizárásoknál? A múltban a Földmunkás Szakszervezet vezetőségének ébersége hiányában 8—10 holdas kisgazdák is bekerültk a szakszervezetbe. Voltak olyan cse *ek, hogy a vezetőség tudatára] összeköttetések révén érdekhajhászásból zsíros parasztok is befurakodtak 4 szakszervezetbe hogy mint szervezett munkások bizonyos előnyökhöz jussanak. Természetesen ezek érdeke nem egyezik a földmunkások érdekeivel, így igyekeztek a szervezeti életet megbontaná és megakadályozni a kollektív munka, kialakulását A mostani atswíTOM arra irányul, hogy jerede ® ilyen egységben tóle « szervezeti életét megakadályozni akaró elemet eltávolitanak a cora&nádból mert ezek célja ne«» más, mint hogy gyengítsék » dolgozó parasztság erejét a kizsákmányolás megszüntetéséért folytatott harcban. Most az átszervezés folyamán tapasztalható hogy milyen súlyos hiányosságok és gyengeségek voltak a Földmunkás Szakszervezet «óráiban — mondja Dégésnyi Ferenc. A tenkei járás egyes közsgében a szakszemzeti csoport vezetőségében rég 8 hektáros gazdák is helyet foglaltak. Ezek a gazdák semilyen intézkedést sem tettek a földmunkások megvédésére a kizsákmányolástól. így történhetett meg az, hogy ezekben a községekben megszabad „hetede“ helyett ,,tizenkettedén“ arattak. Súlyos hiányos ságo*k voltak na élesd! Földmunkás Szakszervezeti csoport keretében is A vezetőség tagjai mezőgazdasági terményei kereskedésével foglalkoztak. Teljesen elhanyagolták a «szakszervezeti munkát Nem szedték a tagsági díjakat. Semmilyen intézkedést nem tettek a földmunkások érdekeinek megvédésére. Itt súlyos hiány mutatkozik a Földimunikás Szakszervezet megyei vezetősége részéről is, »mely semmilyen ellenőrzést sem irányítást nem végzett az élesd! csoportban. Az eddig tapasztalt hiányosságok alapján az átszervezések pél a Földmunkás Szakszervészeti csoportok vezetőségébe politikailag 3, legjobban fejlett, osztály helyzetével tisztában levő földnélküli szegény földi munkásokat választanak, akik következetesen vezetik, az egyre élesedő vezdlyharcot a dolgozó parasztság hatalmas tábora és a zsíros parasztság kis csoportja között. Megerősödik a Földmunkás Szakszervezet ahonnan kikerülnek az oda nem való elemek Ezer ifjú indult el Bérie gyárból 3 nemzeti munkcsepekre Hétfőn este indult el Szalva Visóra a 11. bihari csoport hogy munkájával járuljon hozzá a szalva-visói vasút mielőbbi elkészüléséhez. Tizenegy önkéntes munkacsoport, közel ezer ifjú ment már el összesen Bihar megyéből, hogy vegyen részt az ország újjáépítésének hatalmas munkájaiból, tudva azt, hogy ez az ország nekik, ifjaknak épül. I—II inliHlIIII