Fáklya, 1948. szeptember (3. évfolyam, 206-235. szám)

1948-09-01 / 206. szám

FAKIYA Azok a mély társadalmi vál­tozások, amelyek a Román Munkás Párt vezette munkás­­osztály hősies harcainak követ­­keztében az utóbbi időben or­­szágunkban beállottak, nem múltak — nem múlhattak el — hatás nélkül az emberek­ fölött sem. Egy magasabb társadalom, a szocializmus építésének útjá­­ra léptünk, ennek anyagi, poli­­ti­kai és erkölcsi feltételeit is meg kell teremtenünk. Megvál­toztatjuk a társadalmat, meg kell változtatnunk a tárada­­lomról való felfogásunkat, po­­litikai nézeteinket, a tudomány­­ról, művészetről alkotott véle­­ményünket s meg kell változ­tatnunk erkölcsi szemléletün­­ket, erkölcsünket is. Az új tár­­sadalom építéséhez új típusú embereket kell formálnunk s ez nem csekély feladat. A kizsákmányolás végleges felszámolásáért vívott harcunk­­kal párhuzamosan kell felszá­molnunk a kizsákmányolók, a kizsákmányolás szellemi és er­kölcsi maradványait az embe­rekben. A burzsoázia mindent elsőre, tett, hogy’ erkölcsit — amelyet örökérvényűnek mondott ki. — mélyen elültesse a tömegek lel­kében. A magántulajdonon, a kizsákmányoláson — a legem­­bertelenebb erkölcstelenségen — felépült társadalmi rendszer er­­kölcse sem lehetett más, mint ami a társadalom anyagi — ter­­m­elési rendszeréből — önként adódott: a tömegek féktelen el­­nyomása, érdekeinek semmibe vevése és egyesek érdekeinek előnyben részesítése. A kapita­lista társadalomban az egyén ■— a tőkés — érdekei az elsőbb­­rendűek, amelyeket mindig a társadalom — a tömegek — ér­dekei fölé helyez. A tőkésnek egyetlen gondja, hogy neki mindene meglegyen, mások pe­­dig éhen fordulhatnak fel. A burzsoázia vad önzésében min­denen keresztül gázol, hogy saját jólétét, anyagi érdekeit, biztosítsa. Az emberek közti természetes viszonyt lábba­ ta­possa és helyébe a rideg anya­gi kapcsolatot a pénzt, a meg­­vásárolhatóságot állítja. ..A bur­­zsoázia, ahogy uralomra jutott, elpusztított minden hűbéri, patriarchális, idillikus állapotot Könyörtelenül széttépte a tar­ka, barka hűbéri kötelékeket, melyek az embert természetes feljebbvalójához­ fűzték és nem hagyott meg más kapcsolatot ember és ember között, mi­nt a meztelen érdeket, az érzéketlen készpénzfizetést** (Marx: Kom­­munista kiáltvány) Akié a pénz, azé a hatalom, — próbálta el­­hitetni a burzsoázia b töm­e­­gekkel. Féktelen harácsolási vágyának „­erkölcsi41 alapot is igyekezett, teremteni a az „egyéni szabad­ság“, az egyéni „érvényesülés“ meghamisított értelmezését v.t­­te a kö­ztudatba. Az individua­lizmus, az egyéniség elsőbbren­­dűségét és a tömegek alacsony­­rendűségét hirdette, mert ki­váltságos anyagi helyzetének ez a „szemlélet"­, ez az erkölcs felel­, meg. Az egyéniség lát­­szólagos felértékelésével való­jában az egyén, az ember iránt érzett mélységes megvetését próbálta álcázni. Az egyéni szabadság a tőkés társadalomban, egyes egyének — a tőkések — szabadsága volt, mások — a dolgozók — kizsákmányolása céljából. Az individualizmus, az egyéni ér­dekek elsőbbrendű­ségének han­­­goztatásával ezen kívül az em­berek­ a dolgozók között szo­­lidaritást is igyekezett megbon­­tani, hogy ezzel kizsákmányolá­­saik akadálytalanabb legyen. Megcsillogtatta még a tömegek előtt azt a lehetőséget is, hogy mindenki lehet gazdag, mindenki „érvényesülhet“ , ez kizárólag saját képességeitől függ, csupán akarnia kell. Vég­ső fokon mindez a burzsoáziá­nak azt az osztály kiváltat­­át akarta „erkölcsileg“ is alátá­­masztati­, hogy — ember em­bert kizsákmányolhat. A tőkés társadalmi rendszer azonban nem bizonyult örök­­életűnek. Az Októberi Nagy Szocialista Forradalom a föld egyihatodán megszüntette 3 Ki­zsákmányolást s ez egyben egy új erkölcsnek, a proletár, a kommunista erkölcsnek a győ­­zelmét is jelentette a polgári erkölcs fölött. A proletár­ erkölcs — Pártunk erkölcse — a legmagasabb er­­kölcs, amelyet eddig az embe­riség ismert s amely a Párt, a munkásosztály, a nép s a haza iránti mélységes szerettetből és bizalomból fakad. „Az erkölcs arra szolgál, hogy az emberi társadalom egy magasabb fokra lépjen, hogy a munka a kizsák­mányolástól megszabadul­jon­” — mondja Lenin. Tűzhet­ e magasabb erkölcsi feladatot maga elé — egy osz­tály — az egyén, mint azt, hogy felszabadítsa az embert az alól, hogy más ember kizsák. Hiányolhassa, elnyomhassa­, hogy megszűnjön ezzel az em­­berek között az anyagi javakon alapuló különbség, hogy egy­­szer smindenkorra l­eh­e­tetlenné váljon, hogy „epres személyek a többiek rovására meggazd­a­­godjanak“, hogy a társadalom egyik — kisebb — része jólét­ben dúskáljon s a másik­ — na­gyobb — része nyomorban nél­­külözzön?! Az élcsapata által vezetett munkásosztály, az emberek, az emberi telje­sítmény megbecsü­lését, a közösségi érzés kifej­lesztését célozza, új típusú em­­ber, új típusú emberiesség meg­teremtéséért küzd, a legemel­­kedettebb erkölcsi alapon áll, mikor a kizsákmányolás meg­szüntetéséért harcol. A proletár-erkölcs abban a harcban formálódott amelyet a munkásosztály vív felszabadu­­léséért, — s ezzel az egész tár­sadalom felszabadításáért — a kizsákmányoló burzsoázia el­len. Éppen ezért mert s­e mi­­ a proletáriátus — erkölcsi fel­fogása az osztályharcból ered s osztályunk és az egész társada­lom végső felszabadításáért küzdünk, mi a burzsoáziával el­­lentétben azt mondjuk, hogy „számunkra az erkölcs teljesen alá van rendelve a proletár osz­tályharc érdekeinek.“ S míg vannak osztályok, míg élnek a régi társadalom maradványai, „az osztályharc tovább folyik s a mi feladatunk: mindent alá­rendelni e harc érdekeinek.“ (Lenin.) A proletár-erkölcs a munkás­­osztály erkölcse a kizsákmá­nyolók elleni harcban. „Mi azt mondjuk: erkölcs az, ami előse­gíti a régi kizsákmányoló társa­­dalom összeomlását és az ös­­­szes dolgozók egyesülését a proletariátus körül, mely új társadalmat teremt . . . (Lenin.) A proletár­ erkölcs — Pártunk erkölcse — az egyéni érdekeket, az osztályérdekek alá rendeli. Pártunk, a munkásosztály él. csapata, tagjaitól megkívánja, hogy minden téren „a becsüle­tesség és erkölcsi magatar­­tás mintaképe legyen.“ A­z irt­­tag egyen fegyelmezett és v. sertessen hűséggel pártja, sz­tálya, népe és hazája iránt. Le­­gyen önfeláldozó harcosa a proletáriátus ügyének, legyen következetes és szilárd a ki­zsákmányolás elleni harcban, gyűlölje az elnyomókat s ápol­ja a proletár nemzetköziség szellemét Járjon elől a mun­kában a legyen a munkaverse­­nyek kezdeményezője és szer­vezője. Saját egyéni érdekeit a párttag mindenkor alárendeli pártja, osztálya érdekeinek. * A párttag legfontosabb köte­lességének tekinti­ a tömegek­­kel való állandó kapcsolat fenn­tartását, ennek folytonos mélyí­tését, szorosabbá tételét. Tanít­­sa a tömeget, legyen nevelője, vezetője s irányítója, de tanul­jon is tőle, hallgassa meg kí­vánságait, fogadja el bírálatát. Legyőzhetetlenné teszi a Pártot a tömegekkel való kapcsolat s megóvja a párttagot az elbiza­kodottságtól az önhittségtől, gőgtől. A párttag legyen szerény és sose felejtse el, hogy őt Pár­tunk és a munkásosztály for­máita nevelte azzá, ami s sze­mélyének megbecsülése a Párt ’iránti megbecsülés, tisztelet és szeretet megnyilvánulása. Ez minden párttagra vonatkozik. „Senki sem élhet múltbeli ér­demeiből. A párttagnak s kü­lönösen a pártvezetőinek poli­tikai tekintélyt kell s szereznie és egész tevékenységével napról­­napra meg kell őriznie azt, — mondotta Ana Pauker elvtársnő a BMP kongresszusán tartott záróbeszédében. A kollektív munka, a kritika és önkritika alkalmazása, a közvagyon óvása, a munka és 37, állam iránti új magatartás tudatosítása a tömegben- éber­ség, oszt­ály éberség az ellenség­­gel szemben, ime mindez cs­ipeg számos tulajdonság, amit mi a proletár erkölcs fogal­mába sorolunk. Nagyszerű példáit mutatja en­nek az erkölcsnek országunk munkásosztálya. Az üzemek­ben, bányákban és gyárakban, a földeken, a mindennapi élet­ben, munka és harc közben, a szocialista versenyeidben ková­­csolódik lendítő erővé a prole­tár erkölcs s bizonyítja hogy a dolgozók között mind mé­lyebben, mind szélesebb kör­­ben válik erkölcsi felfogássá a Párt erkölcse a proletár er­kölcs. Kétségtelen, hogy a proletár erkölcs legszebb példáit Pár­tunk tagjai mutatják. Ez ter­­m­­észetes, hisz Pártunk vezeti a kizsákmányolók elleni har­cot, a szocializmus megterem­­téséért és tömöríti a munkás­osztály le­gön­tudatosabb, leg­áldozatkészebb tagjait. Még élnek a tömegekben s a munkások között a polgári erkölcs maradványai. Vannak még párttagjaink is — főként kispolgári vagy kispolgári szemléletű elemek, — akikben a polgári erkölcsnek még mély gyökerei vannak. Minden segít­séget meg kell adnunk ezek­nek a párttagoknak, hogy hi­­báikat felismerjék és felszá­molják — de ha a párttag, a Párt, a munkásosztály, a szé­les néptömegek érdekeivel mindezek ellenére mégis szem­­behelyezkedik­ pártszankció­­kat is kell vele szemben síkal*­mazni. Éberséggel, osztályéberség­­gel kell őrködnünk Pártunk, párttagjaink erkölcsi tisztasá­ga felett, küzdenünk kell a polgári erkölcs felszámolásáért és minden erőnkkel azon kell igyekezzünk, hogy Pártunk er­­kölcsét az ‘egész munkásosz­tály — az egész társadalom er­kölcsévé tegyük.* Erre tanál bennünket a Ro­mán Munkáspárt Központi Ve­zetősége Politikai Irodájának Donce,a Constantin elvtárs el« hajtásaira, vonatkozó határo­zata. (/. k i Tegyük magunkévá és mélyítsük el a tömegekben Pártunk erkölcsét 3 A Ft: más. Munkapárt Köz­ponti Vezetősége II. plenáris ülé­sének hatgozatja világosan ki­­jelölte a Földmunkás Szakszer­­vezet által követendő utat: Mi­nél nagyobb eredménnyel meg­­védeni. A 7. dolgozó parasztság ér­­dek­ét' A Román Munkáspárt utmutatása alapján első és leg­fontosabb feladat eltávolítani a Földmunkás Szakszervezetből az egyéni érdekből oda beüurako­­dott egy&égbontó, a­ sakkzerve­­zeti életet megakadályozni aka­­ró elemeket. Ezeket, a ezei a pontokat szem előtt tartva, Bihar megyében is megkezdődött és hatalmas len­­dülettel folyik a Földmunkás Szakszervezet­ átszervezése. Az utóbbi két hét folyamén a me­­gye hét járásában szervezték át a Földmunkás Szakszervezeti csoportokat, úgymint: Székely, Kid, Szalonta, Központi, Tenke, Bél, Telegd és élesdi járásokban, ki átszervezés menetéről Cégé­­nyi Ferenc, a Földmunkás Szak­­szervezet megyei vezetőségének tagja számol be.­­ Az átszervezéseket minden szakszervezeti csoportnél a me­­gyei vezet­őség által kiküldött irányító jelenlétében hajtják végre. Az irányítók minden községben elsősorban a­ szakszer­vezeti csoport vezetőségével és a Román Munkáspárttal veszik fel a kapcsolatot ,s közösen át­vizsgálják a szakszervezet tag­jainak névsorát- A községházán lefektetett ,,kateszteri4" kimuta­tás alapján ellenőrzik minden egyes tag vagyoni helyzetét, hogy így eltávolíthassák a szak­­szervezet soraiból azokat, akik vagyoni helyzetüknél fogva m­ás érdeket képviselnek, mint ami a földmunkásoké. A kizárásokat nagygyűlés keretében dolgozzák fel a szakszervezet tagjai Milyen szempontokat vesznek figyelembe a­ kizárásoknál? A múltban a Földmunkás Szakszervezet­ vezetőségének ébersége hiányában 8—10 holdas kisgazdák is bekerültk a szak­­szervezetbe. Voltak olyan cse­ *­ek, hogy a vezetőség tudatára] összeköttetések révén érdekhaj­­hászásból zsíros parasztok is befurakodtak 4 szakszervezetbe hogy mint szervezett munkások bizonyos előnyökhöz jussanak. Természetesen ezek érdeke nem egyezik a földmunkások érde­­keivel, így igyekeztek a szerve­­zeti életet megbontaná és meg­akadályozni a kollektív munka, kialakulását­ A mostani atswíTOM arra irányul, hogy jerede ® ilyen egységben tó­le « szerv­ezet­i éle­tét megakadályozni akaró ele­met eltávolitanak a cora&nádból mert ezek cél­ja ne«» más, mint hogy gyengítsék » dol­gozó pa­rasztság erejét a kizsákmányo­lás megszüntetéséért folytatott harcban. Most az átszervezés folyamán tapasztalható hogy milyen sú­lyos hiányosságok és gyengesé­gek voltak a Földmunkás Szak­szervezet «óráiban — mondja Dégésnyi Ferenc. A tenkei járás egyes közs­­gében a szakszem­­zeti csoport vezetőségében­­ rég 8 hektáros gazdák is helyet foglaltak. Ezek a gazdák se­­milyen intézkedést sem tettek a földmunkások megvédé­sére a kizsákmányolástól. így tör­ténhetett meg az, hogy ezek­ben a községekben megszabad „hetede“ helyett ,,tizenkette­­dén“ arattak. Súlyos hiányos­ ságo*k voltak na élesd! Föld­munkás Szakszervezeti csoport keretében is A vezetőség tag­jai mezőgazdasági terményei kereskedésével foglalkoztak. Teljesen elhanyagolták a «szak­szervezeti munkát Nem szed­­­ték a tagsági díjakat. Semmi­lyen intézkedést nem tettek a földmunkások érdekeinek meg­védésére. Itt súlyos hiány mu­tatkozik a Földimunikás Szak­­szervezet megyei vezetősége ré­széről is, »mely semmilyen el­lenőrzést sem irányítást nem­ végzett az­ élesd! csoportban. Az eddig tapasztalt hiányos­ságok alapján az átszervezések pél a Földmunkás Szakszervés­­zeti csoportok vezetőségébe po­litikailag 3, legjobban fejlett, osztály­­ helyzetével tisztába­n levő földnélküli szegény földi munkásokat választanak, akik következetesen vezetik, az egy­re élesedő vezd­lyharcot a dol­gozó paraszt­ság hatalmas tá­bora és a zsíros parasztság kis csoportja között. Megerősödik a Földmunkás Szakszervezet ahonnan kikerü­lnek az oda nem való elemek Ezer ifjú indult el Béri­e gyárból 3 nemzeti mun­kc­s­epekre Hétfőn este indult el Sz­alva Visóra a 11. bihari csop­ort hogy munkájával járuljon hoz­zá a szalva-visói vasút mielőb­bi elkészüléséhez. Tizenegy önkéntes munka­csoport, közel ezer ifjú ment már el összesen Bihar megyéből, hogy ve­gyen részt az ország újjáépítésének hatalmas mun­­kájaiból, tudva azt, hogy ez az ország nekik, ifjaknak épül. I—II in­liHlIIII

Next