Fáklya, 1948. november (3. évfolyam, 267-295. szám)
1948-11-01 / 267. szám
FftKlaft A LEGNAGYOBB HAZUGSÁG Szovjet anya cikke - Orosz népmese ! Most egyszer egy cár, aki nagyon szerette, ha hazudtak neki. Egy tál aranyat tett fel az asztalra, melléje helyezte a kardját. Akinek a cár azt mondta: „Hazudsz, testvér!“ 1— vihette az aranyat. De ha se cár nem feledkezett meg magáról és nem mondta, hogy „hazudsz“ — a fejét vették a karddal a beszélőnek. Egyszer egy öreg paraszt, miután egy kicsit felöntött a garatra, elhatározta, hogy elmegy a cárhoz, nem is annyira azért, hogy hazudjon, mint inkább, hogy igazmondással szerezze meg magának az aranyat. Mikor odaért, a cárnál éppen nagy lakoma volt, ott voltak mind az udvari méltóságok. Jelentették, hogy itt van az öreg és a lakomát hazugságaival akarja fűszerezni. A cár örömmel fogadta. Meg is parancsolta mindjárt, hogy rakják meg a tálat szinultia arannyal és helyezzék melléje a kardot. Akkor azután elkezdte az öreg: — Tegnap kimentem szántani a mezőre. A lovam nagyon gyöngécske volt, korán kifogtam. Hát megingott a ló, erre is, arra is, és két félre válik szét. Az elülső fele nekiiramodott és hazáig meg sem állt, a hátulső fele ott maradt velem a mezőn és keservesen nyerített. — Hazudik a paraszt! — kiáltozták az udvari méltóságok. De a cár ezt mondta: — Ravasz a paraszt, Sok minden kitelik tőle! Az öreg meg folytatta: — Én a hátulsó felét hozzáhajtottam az elülső feléhez, összevarrtam a két részt fahánccsal és egy fűzfakaróval még szorosabbra ékeltemakkor aztán lefeküdtem, hogy kipihenjem magamat. Hát amint fölébredtem, látom ám, hogy a karó a lovam hátán kihajtott és megnőtt, de nemcsak akkorára, mint valami közönséges fűzfa, hanem egészen az égig ért. Kedvem kerekedett felmászni a fűzfán egészen az égig. — Hazudik a paraszt! — mondták az udvari méltóságok. — Felnőhet-e egy fűzfa az égig? — De a cár most is csak így vélekedett: — Ravasz a paraszt, nála minden lehetséges... — És én felmásztam az égbe — folytatta a paraszt. — Láttad ott az Úristent is? — vágtak mingyárt a szavába a nagyurak. — Láttam. — És mit csinált? — Éppen kártyázott az apostolokkal. Az udvari méltóságok erre is azt mondták, hogy hazudik a paraszt, de a cár azt mondta: — Ti is szoktatok velem kártyázni, már miért ne kártyázhatna az Úristen az apostolokkal? — Amíg ott az égben sétálgattam, megjött az ideje annak ,hogy befogjam megint a lovamat. Le akartam jönni a földre, de a fűzfa, amelyik a ló hátán nőtt, elszáradt, nem bírtak volna már meg az ágai. Pedig eszembe jutott a vacsorám is, amit odalent hagytam. Hát szerencsére éppen jókor meglátok egy gazdag parasztot, amint szórólapáttal tisztítja a zabot. Amint szórja a zabot, a pelyva egészen az égig repült, én elkaptam és nekifogtam, hogy kötelet csavarjak belőle. — Mit hazudik itt nekünk ez a paraszt? — mondták az urak. — Hát lehet a pelyvából kötelet csavarni? De a cár továbbra is így vélekedett: — Ravasz a paraszt, tőle minden kitelik. — Akkor aztán. — beszélte tovább a paraszt — ezt a kötelet erősen az éghez kötöttem és leereszkedem rajta. De még hiányzott száz kilométer a földtől és nem tudtam tovább jutni, mert a kötél rövid volt. Hát én felülről levágtam és alulról hozzátoldottam. —Hazudik a paraszt! — kiáltották az udvari méltóságok. Hogy lehet felülről elvágni és alulról hozzátoldani? Hiszen akkor lepottyan az egész! De a cár megint csak így vélekedett. — Ravasz a paraszt, tőle sok minden kitelik. — Akkor aztán tovább kúsztam lefelé, de a kötél még mindig rövid volt egy kevéssé. De, gondoltam, onnét már akár le is ugorhatom, mert lusta voltam ahhoz, hogy megint vagdossam és kötözhessem a kötelet. Hát egyenesen egy rozsföld közepébe estem, de olyan erővel, hogy nyakil elsüllyedtem a földbe, úgy, hogy ki sem tudtam mászni belől«. Beszaladtam a faluba, kihoztam egy ásót és ugy ástam ki masamnak — Hazudik a paraszt! - mondták az Urak, de a cár megint csak igy vélekedett: — Ravasz a paraszt... — Akkor aztán megfürödtem a folyó vizében és elindultam vándorolni, míg egy tágas völgybe nem értem, ahol egy juhász a nyáját legeltette. — Adjon Isten jó napot, juhász koma! — mondtam, mire az igy felelt: Nem vagyok juhász, hanem a cár édesapja! De már erre kifakadt hangosan a cár: — Hazudsz barátom, mert az én apám soha nem őrzött juhokat! — Hát ha hazudok, felséges uram, akkor ide az aranyakkal! — mondta az öreg paraszt és boldogan ürítette a tarisznyájába a táj aranyat. Így járt túl az öreg paraszt a cár eszén, aki mindent elhitt aranya megmentéséért, de azt nem tudta elviselni, hogy az ő apjáról azt hitelezzék fel, hogy az dolgozott. El seretném mondani, hogyan alakult ki, a mi családi életünk. Gyermekünket kiskorától arra szoktattam, hogy segítsen mindenben nekem. Meggyőződésem, hogy helyesen tettem. A gyermeknek korán éreznie kell, hogy egy közösség tagja és hogy ha joga van szülei, simogatásához és gondoskodásához, ugyanakkor kötelessége segíteni is szüleinek. Így a gyermekben kifejlődik már egészen koránti felelősség érzés, hogy erejéhez mérten kivegye a részét a munkából. Szeretném, ha olvasóim helyesen értelmeznék mondanivalóimat: elsősorban gyermekünk nevelésére fordítunk gondot. Liovanak van egy külön munkaasztala, amelyen minden rendben áll, egy könyvespolca, könyvei és füzetei számára. Fiunkat rendszeredésre szoktattuk. Természetesen néha meghúzzuk Liova fülét, hiszen végeredményben mégis csak gyermek. De, férjem és én azt tapasztaltuk, hogy helyesen tettük, mikor háztartási teendőinkben segítségül hívtuk. Vasárnap mindnyájan pihenünk. Minden munkát, elvégzek szombaton. Gondom van rá, hogy vasárnapra minden tiszta, és rendben legyen. Későbben kelünk, sietség nélkül ebédelünk. Liova rendszerint a strandra megy, vagy erdőben sétálunk, meglátogatjuk barátainkat, vagy ők jönnek hozzánk. Másnap munkába megyünk és boldog vagyok, hogy egy boldog vasárnapot, igazi ünnepet tudtam csinálni családom részére. A derűs, kiegyensúlyozott családi élet nagy kihatással van a fogékony gyermeklélekre, jellemét döntő módon befolyásolja. Ugyanakkor a széthulló családi környezet egész életére rányomja bélyegét a gyermek lelkivilágára. A. Zucrc a gyermeknevelésről Ifjú pionírok dala Atyáink szabadságról s jólétről álmodoztak, De nem volt hozzá fegyverük. Míg hősi küzdelemben Lenin és Sztálin Hazát teremtettek nekünk. Készülj az útra és tartsd meg mindig, amit Előd hősök példája ír: Dolgozzál és tanulj s élj mindig népedért, Szovjet hazádért, pionír! A komszomol után a sor, ha ránk kerül. Büszke legyen ránk nemzetünk. Munkában és tudásban, mint Lenin és Sztálin. Mindig csak előre megyünk. Készülj az útra és tartsd meg mindig, amit * Eléd hősök példája ír: Dolgozzál és tanulj s élj mindig népedért. Szovjet hazádért, pionír! Jelszó gyanánt mi ezt tűztük magunk elé: Hazánkért mindent megteszünk. S édes szülőhazánk, mint Lenin és Szátán, Téged örökké szeretünk. Készülj az útra és tartsd meg mindig, amit Előd hősök példája ír: Dolgozzál és tanulj s élj mindig népedért, Szovjet hazádért, pionír! Szergej M'chalkov —o— A GORKIJ-PARK, a moszkvai gyermekek és felnőttek öröme EBBEN AZ ÉVBEN ünnepli a moszkvaiak legnagyobb és legkedveltebb szórakozó parkja, a központi Gorkij Kultúr Park 20 éves fennállását. 1928- ban a hatalmas terület még szemétlerakodó hely volt. A park körül elterülő városrész a húsz év alatt egészen megváltozott. A mellette csobogó Moszkva folyót rózsaszínű gránit övezi, hullámai felett a Szovjetunió egyik legszebb hídja, a Krim-híd épült. Új utcák keletkeztek s a parktól néhány lépésnyire van a Metró végállomása. A park évről-évre szebb lett. Hatalmas virágágyak illata tölti meg a levegőt. Szobrok és szobrocskák százai kandikálnak ki a mélyzöld lombokból és a virágok színpompájából. Csodálatos szökőkút árasztja minden irányban vízsugarait. A GORKIJ-PARK a gyermekek öröme. Szüleik nélkül elstangolhatnak, élvezhetik a számtalan játékot. A gyermekekre tapasztalt nevelők vigyáznak és gondoskodnak arról is, hogy a kicsinyek jól viselkedjenek. A park szinte egyedülálló módon gondoskodik a diákok szórakozásáról is. Külön klubjuk van a fiatal feltalálóknak, a repülőgépmodellépítőknek, a természetkutatóknak, a művészeknek és zenészeknek, a sakkozóknak S mindez nemcsak a szemnek. A fiúk és lányok kedvük szerint festhetnek és építhetnek, zenélhetnek és kísérletezhetnek. A látogatók sportolhatnak is. A gyerekek számára készült 12 kis sportpályán kívül a legkülönbözőbb sportokkal lehet foglalkozni, a tornacsarnokban, a tenisz, és futballpályákon. GYEREKEK ÉS FELNŐTTEK számára a parkban egyetlen szempont irányadó: mindenkinek otthon kell éreznie magát. Ha elfárad, leülhet, az egyik tóparti padra, vagy leheveredhet az erdő szélén elterülő hegyi rét dús füvére A strandot és a csónakkölcsönző állomást nem kell külön megemlíteni, hiszen enélkül moszkvaiak el sem tudnak képzzni szórakozó parkot Kávéházakban, éttermekben és kis árusító kioszkokban csillapíthatják éhüket és szomjukat az emberek. Vég nélkül lehetne folytatni a park szórakozó lehetőségeinek és rlkalmatosságainak felsorolását. Találhatunk sakk- Pavillont, olvasópavillont, néhány nyitott és zárt tánchelyet, számtalan zenepavillont, művészeti kiállítást, a szabad ég alatt kis ..előadótermeket", amelyekben naponta csaknem tíz előadást tartanak a legkülönbözőbb politikai, gazdasági és tudományos kérdésekről, három mozit, ahol hajnaltól késő éjszakáig a legújabb filmeket pergetik . . . KÉT LÁTVÁNYOSSÁGRÓL kell még végül kissé részletesebben beszámolni. Az egyik maga nemében egyedülálló koregráfiai színház, amelynek neve „A táncok Szigete“. A színpad egy szigeten van, évszázados fák alkotják a természetes kulisszákat. A nézőteret a színpadtól egy kis tó választja el. Minden nyáron itt szerepel a híres Dunkan balettcsoport. A másik átványosság a ,,zöld színház“. A szabadtéri színház emelkedő fákkal övezett nézőterén 20.000 néző fér el s a kissé magasabban álló színpadon egyszerre háromezer színész is játszhat. A zöld színházat nagy koncertekre és filmeőadásokra is felhasználhatják amikor a filmet egy 16x 8 méteres vászonra vetítik, sőt ünnepélyes tömeggyűlésekre és előadásokra is. ..Kultúr- és sorakoztató park — a moszkvai Gokli Park a nevének teljes mértékben megfelel. Látogatói, — akik gyakran százötvenezren is vannak — mindent megtalálnak a tudományos előadástól a labdajátékig, a pihenéstől a színházlátogatásig. November 1 enye- és gyermeknap Az ARLUS 17 óra harminc perckor nyitja meg az ünnepségeket Sztálin tér 1 szám alatti székházában megtartandó konferenciájával. Az ünnepségek keretében a nagyváradi iskolák tanulói programot adnak 16 órakor a Városi Színházban. Előadás előtt az ünneplők konferencián dolgozzák fel a nap jelentőségét. Belépés mind az ARLUS nyitó ünnepségre, mind pedig a színházban tartandó előadásra díjtalan. Ma déli 12 éveg vásárolja meg heti LOTTO SLOVA Köztársaságot 1 szám alatti fiókjában. 20 lejért nagy összeget nyerhet. Hutés ma ü. u. 5 órakor A mai játék 20.123 lejjel Indul. jegyét a