Fáklya, 1949. február (4. évfolyam, 29-56. szám)

1949-02-01 / 29. szám

FÁKUa Hétfőn délelőtt fontos ér­tekezletre gyűltek össze a megyefőnökségen a biharme­­gyei járások szolgabírói Az értekezleten dr. Bertin Aurél megyefőnök elnökölt, aki fel­dolgozta a járási főnökökkel az állami gazdasági terv Bi­­harmegyére vonatkozó sz­a­­kaszait. A megyefőnök a bírálat és ön­bírálat szellemében né­hány, a múltban elkövetett hibára hívta fel a járások képviselőinek figyelmét. Töb­bek között kih­angsúlyozta, hogy a falvakon felállított diadalkapuk és feliratok sok helyen túllépték az előirány­zott költségvetést és nem egy helyen 40—70 ezer lej költ­séget számítottak fel egy-egy diadalkapu és iránymutató tábla elkészítésére. A megye­főnök a tenkei járást állítot­ta példaképpen a szolgabírók elé, ahol egy községben sem lépték túl az előirányzott összegeket, de legtöbb eset­ben az engedélyezett össze­gek egyötödéből építették fel a diadalkapukat. Felhívta továbbá a megye­főnök a szolgabírók figyel­mét arra, hogy az elkészí­tett terv­ek alapján Bihar me­­gyében az év folyamán 4.124 hektár legelőt kell felbontani s ebből mindössze 1939 hek­tárnyit végeztek el, ami a terv végrehajtását veszélyez­teti. Az állami terv biharm­egyé­­re vonatkozó beruházási sza­kaszairól a megyei műszaki ügyosztály vezetője, Cosma mérnök tett jelentést. A me­gyei beruházási költségve­tés keretében, amelynek vég­­összege 40 millió 927 ezer lej, a következő munkálato­kat végzik el: Útjavítások: Les—Tenke útszakaszon 6 millió lej ér­tékben. Élesd­—Esküllő 4 millió Köröstopa—Rév 4 millió lej értékben. Csatorná­zás: Feketetót—Szalonta 4 millió lej értékben. Utcabur­kolat: Mocsár, Belényes, Sza­lonta és Szalárd községek­ben. Híd javítások: Tenkén, az Élesd—­Feketeerdői úton, Talpason, Szalontán. Ezen kívül Gyepesen betonáteresz­­tő csöveket helyeznek el, megjavítják a hidakat Holló­don, Kerpenyesnen, Kaku­­cson, Botarestin és Párhidán. Iskolaépületek: Kosi­a, Ka­­rasszó, Mocsár Kápolna, Der­­nisoara, Népfürdő: Belénye­­sen. Kultúrotthon: Szombat­­ság és Kágya. Nyilvános or­vosi rendelők: Lunka és Mi­hail Bravu. Kutak: Piklód, Csokaly, Nagyszántó, Körös­­gyérek, Pályi, Tataroz, Olcsa és Belényes. Különös jellegzetessége a megyei költségvetésnek, hogy a 40 millió 927 ezer lejből csak 36 millió 934 ezer 300 lejt fordítanak készpénzben a beruházásokra, főleg anyag­beszerzésre, a további össze­geket önkéntes közmunkák értékével fedezik. 48 milió 927 ezer faj Bilwmegye berufi­zás­ költségzetése és a korai terv keretében K­özigazgatási értekezleten do­goz­ák Sei­s­szolgál­ték az állami terv B­har megyére vonatkozó szakaszát Főleg az ipari vidékek leie Irdnyitották a beruházási költségeket Az állami tervnek megfe­lelően a biharmegyei beru­házási költségeket is főleg az ipari vidékek felé irányítot­ták, amivel alátámasztották az állami gazdasági terv si­kerét. M­egáll­a­píthat­juk, hogy a megyei költségvetésben sok olyan természetű kiadást irá­nyoztak elő, ami eddig a köz­ségek költségvetését terhelte. Ez azzal magyarázható, hogy egyes községi munkálatok be­fejezésére a megye bizonyos ö­­sszegeket irányzott elő, ezek azonban nem fedezik teljesen a szükséges kiadásokat s így a községekre hárul a további össz elegek előteremtése. A beruházási terv vitája so­rán Fili­pás Nicolae elvtárs, Tente járás szolgabírója rámu­tatott arra, hogy a talpasi híd befejezéséhez nem szükséges az elő­rányzott összeg és azt kevesebb kiadással is meg le­het valósítani. Felemlítették továbbá, hogy az Élesd—Es­küllő útszakaszon lévő felrob­bantott híd vasalkatrészeinek felhasználásával könnyen meg lehet javítani ezt a hidat !*• Cosma mérnök kihangsúlyoz­ta, hogy a belügyminisztérium nem engedélyezi a hidak felü­letes megjavítását , ezzel ma­gyarázható, hogy a talpasi h.r megjavítására ilyen nagy ös­­­szeget irányoztak elő. Ami pe­dig az élesd—ésküllői útszaka­szon lévő utat illeti, annak ki­emelése tervbe van véve. A megyefőnök a terv meg­vitatása után kihangsúlyozta az önkéntes munkák fontossá­gát és felhívta a járási főnö­kök figyelmét arra, hogy moz­gósítaniuk kell, a pártszerve­zetekkel karöltve a falvak la­kosságát az önkéntes marha érdekében. Ugyancsak rám­uta­tott arra, hogy az önkéntes munkáik beindításával egyide­jűleg munkaversenyre kell ser­kenteniük a dolgozókat s eze­ket a munkaversenyeket a tö­megek soraiban népszerűsít­ve, alulról jött egyéni versenyekké kell kiszélesíteni. A továbbiak során rámuta­tott a megyefőnöke arra, hogy az önkéntes munkák elvégzésé­nél hangsúlyozottan figyelmet kell fordítani a minőségre is, mert nem a­­kad többé előfor­duljon a székelyhídi eset, ahol bár bevégezték a vállalt útja­vítást, az olyan gyenge volt, hogy nem váltotta be a hozzá­fűzött reményeket. Az elvég­­zendő munkákkal kapcsolato­san dr Bejan Aurél kihang­súlyozta, hogy minden község­házán ki kell függeszteni a tervnék­ az illető községre vo­­natkozó részét, hogy arról min­denki tudomást szerezhessen. A községek munka­tervével kapcsolatosan rámutatott arra, hogy azokat a reális helyzet­nek megfelelően kell elkészí­teni és a st­r­­giabírókon keresz­tül a megyéhez juttatná, mert a demokratikus central­izmus elvének a közigazgatás minden ágában érvényesülnie kell. Végül felhívta a szolgab­tók figyelmét arra, hogy a határ­időket pontosan tartsák be, mert csak így lehetséges sike­resen végrehajtani az áttérni terv minden Buhar megyére­ vo­natkozó részletét' Megállapították a grafikai ipar munkcmorméi­t Bukarest­ (Rador). A mű­vészeti és tájékoztatás-ügyi minisztériumnak a hivatalos lapban megjelent rendelet­e megállapítja a grafikai ipar­ munkanormáit. M­­egköttiyszetté­k a távirati kérvények küldését Bukarest­ (Rador). A PTT ügyvezetősége közli, hogy az igazságügyi hatóságokhoz in­tézett­­ távirati kérvények ű­r­lapjaira nem kell többé bí­rósági bélyeget (timbru judi­­ciar) ra árasztani. ■BsaragfTÄCs aasxssBrc&ai acacraaoKamum 3 Történetek a Romanists Ifjú Miás Szö­vetség Isis*, Illegális bíróinál éveiből | ito: mOGYORCS ANDOR js a Rímeii Muntasport K­özponti Bizottságának titkaira (Ili, Folytatás) Illyen mozgalmak történtek 1931-ben s közülük a legnagyobb visszhangja a kolozsvári május 1-i tüntetésnek volt. (Ebben az időben jelent meg ott a „Vörös főiskolás“ című illegális hí> is.) A KISz tagjai mozgósították a ko­­lozsvári egyetem vezetőségén­ek terroruralma ellen a főiskolások nagy tömegét, amely május 1-én hatalmas népgyűlésre jött össze „ Hója erdőben. A gyűlés után a diákmenet vörös zászlók alatt vonult a város felé és három rendőr gyűrűn áttörve, eljutott az egyetem elé. 1932 és 1933. folya­mán, a bukaresti kereskedelmi akadémián, egyetemen és más főiskolán szervezett mozgalma­kat a KISZ a főiskolásoknak faji és politikai okok miatt történt eltávolítás,, ellen. Ezeknek a mozgalmaknak kifejezetten fa­­siszta-ellenes politikai harci jel­legük volt. Idővel a KISz tevékenysége a főiskolások sorai között egyre kifejezettebben politikai jellegű­vé vált. Az ország egyetemi köz­pontjaiban a Párt és a KISz tag­­jai köré csoportosult főiskolások szembeszálltak az egyetemek fa­­siz­álásával, a nacionalizmussal és huliganizmussal. Bukarest, Kolozsvár és Jassi egyetemeinek KISz sejtjei a demokrata főisko­lások harcának vezetőközpont­jaivá fejlődtek. Ezek voltak a szegény sorsú főiskolások szerve­zetének magvai; a jövő demo­­krata főiskolás arcvonal alapjai. Csodálatos hősi harcot vívott a KISZ a burzsoá nacionalizmus mindenféle megnyilvánulása sí­rén. A Párt által a proletár-nem­zetköziség, a világ dolgozóinak harci összetartása s a népek kö­zötti szeretet és testvériség szel­lemében nevelt kommunista ifjak következetesen és határozottan harcoltak. A Párt állandó veze­tése és irányítása alatt, a növe­kedő nacionalista áramlat­ ellen. A KISZ tagjai széleskörű műkö­dést folytattak ebben az irány­ban a vállalatoknál, a falvakban, kaszárnyákban és egyetemeken. Kezdve a­ más nemzetiségű ifjú­munkásoknak a nyárakból való elü­ldözése elleni tiltakozó­ tünte­­tésektől, egészen „ fasiszta huli­gánok elleni kemény összeütkö­zésekig, a KISZ végig követke­zetes maradt a proletár-nemzet­köziséghez. A KISZ-nek a fasiszta reakció elleni 1931—32 évi tevékenységei dicsőséges lapként, maradnak fenn országunk ifjúsági mozgal­mainak történetében. Abban az időben a kormány által támo­gatott kuzisták és légionáriusok külön vonatokon járták be az országot, hogy nacionalista pro­­pagandát terjesztve egymás el­­leni gyűlöletre szítsák a dolgozó­­kat és ezzel gyengítsék a román­ népnek a fasiszta imperializmus­­sal szembeni ellenállását. A pogromok szervezésére érkezett huligán bandákat Kolozsváron, Nagyváradon és Szalontán meg­­futamodásra kényszeríte­tték az ifjúmunkások, akiket a Póri meg­tanított arra, hogy a nemzeti el­­nyomás nemcsak az együttélő nemzetiségeket sújtja, hanem csa­pást mér az egész munkásosz­tályra és a román nép nemzeti érdekeire is. A polgári nacionalizmus és a fasizmus elleni harc egyre job­­­ban fokozódott, amint egyre na­gyobb méreteket öltött az ország fasizmására a kizsákmányoló terjedés. Számos helyen ezek a osztályok által folytatott mes­­harcok valódi, tömegsztrájkok és tüntetések jellegét öltötték, amint ez az ország nagyobb ipari köz­pontjaiban történt. Az 1933 feb­ruári események küszöbén vol­tunk. Bukarestben, Temesváron, Ploestiben, Kolozsvárott, Maros­­vásárhelyen, Nagyváradon, Pas­­kánban és Brassóban Pártunk számos mozgalmat szervezett, amelyekhez jelentős mértékben hozzájárult a KISz. A vállalatok­nál, a falvakban, a kaszárnyák­­ban és egyetemeken. A partvonal szigorú betartásával egyre széle­sebb if­júmunkás tömegeket moz­gósított a KISZ, a fasizmus el­leni harcra. Ezeknek a­ harcoknak a tü­zé­­ben fejlődött az ifjúmunkások politikai és osz­tály öntudat­a . Így váltak ki egyre nagyobb szá­­mú káderek a KISz soraiból. Az ifjúmunkásoknak forradalmi szel­lemben való nevelési munkájá­ban a KISz vált a Párt legjelen­tősebb segítségévé. A KISz érté­­kes támogatást­ nyújtóit a­ Párt egész munkája terén s a kommu­nizmus dicső ügyéért halálig hű káderek kimeri’hetetlen társaié, hát képezte. (Vége) ftmm-mvM térsaség alkuit a földsíz feldG id­ísár. A földgáz felszínre hozá­sára és feldolgozására román­­szovjet társaság alakult Sov­romgaz néven. A vonatkozó szerződést január 29-én ír­ták alá. A Szovjetunió nagymennyiségű nyersanyagot, készárut, gépet és traktort szállít orszáountnak A Szovjetunióból január 20-től 30-ig 1500 tonna gya­pot, 6000 tonna öntött­vas, 30 ezer tonna koksz, 3000 tonna tűzálló tégla, 100 nagy ZIL tehergépkocsi, .­­00 sze­mélygépkocsi, 1­1 ezer garni­túra gumi autókerék, her­­nyótalpú traktorok, 500 film­vetítő gép, 7000 rádió ké­szülék, egymillió fiola Nov­­arsend­, nagyméretű szer­számgépek, nyersgum­i és vr­­gyicikkek érkeztek.

Next