Fáklya, 1949. május (4. évfolyam, 116-145. szám)

1949-05-01 / 116. szám

A ROMÁN MUNKÁSPÁRT BIHARMEGYEI NAPILAPJA IV. évfolyam, 116. szám. Nagyvárad 1949. május 1., vasárn­ap.Ikm 5 icl Taxfi pos'ala plátltá In numerát coot, aprob. Dir. GJe PTT. No. 214.724(1947. Élj­en Május 1, a munkásosztály erőinek seregszemléje, a dolgozók nemzetközi szolidaritásának napja! Május elseje az egész világ munkásságának magasztos har­ci ünnepnapja, a proletáriátus erőinek óriási nemzetközi se­­regszemléje, a nemzetközi mun­­kásszolidaritásnak kifejezője. 1949 május elsején a nem­­zetközi proletáriátus erőtelje­sen kifejezésre juttatja akara­tát, hogy új világot építsen, amelyben egyszer s mindenkorra véget vet az embernek ember által való kizsákmányolásának, a nyomornak és a társadalmi és nemzetiségi elnyomásnak. A nemzetközi munkásosztály kifejezésre juttatja rendíthe­tetlen eltökéltségét, hogy a nagy Szovjetunió vezetésével élére álljon a világ népei har­cának a békéért az imperializ­mus ellen. A Román Népköztársaság munkásosztálya sok éven ke­resztül a legkegyetlenebb ka­pitalista terror és elnyomás feltételei között ülte meg május elsejének harci ünne­pét. Számtalan év során ün­nepelték a munkásosztály él­harcosai, a Kommunisták Párt­jának vezetői május elsejét a burzsoázia börtöneiben és­ internálótáboraiban. Coftana sötét falai között, az inter­­náló táborok drótsövényei mö­gött edződtek azok, akik harc­ra vezették országunk prole­tariátusát, a dolgozó népet, hogy széttörjék a láncokat, melyekkel a tőkések és földes­urak gúzsba kötötték őket. A proletáriátus harcaiból, melye­ket ezek a hősök és vértanuk vezettek, hajtottak ki mai győzelmeink. Ma Nagyvárad és Bihar me­­gye dolgozói a szocializmus építéséért vívott harc jegyé­ben ünnepelik a munkásosztály harci napját. A munkások az 1949-es állami terv végrehajtá­sáért folytatott szocialista versenyekkel üdvözlik ezt a május 1-ét. Az ország minden részében visszhangra talált a Román Munkáspártnak a szocialista munkaversenyről szóló felhí­vása s ennek eredményeképpen nap, mint nap újabb élmunká­sok emelkednek ki a tömegek­ből. Normadöntések és újítások emelik az ország gazdasági színvonalát és egyben a mun­kásosztály életszínvonalát. Megyénkben is komoly ered­ményeket értünk el mind gaz­­dasági, mind kulturális, vala­mint politikai téren, amit annak a 73 munkásújítónak és norma­döntőnek a kitüntetése is bizo­nyít, melyet a munkásosztály legdrágább ünnepnapjának je­gyében hajtottunk végre. Külö­­nösen ki kell emelnünk ezek között Karda Illés és Rúzsa Gá­bor dem­a, többszörös norma­döntőket, Dranca Nicolae réz­bányai normadöntőt, Nagy Va­­léria elvtársnőt, az Infratirea he­­gesztőnőjét, Avram Gábor CFR munkásújítót, Samu Erzsébetet, a Refractarea többszörös nor­madöntőjét, Kiss Istvánt, a So­lidaritäten munkásújítóját, Ko­­vács Piroska, a normadöntő traktorista elvtársnőt. Ebben az évben tesszük az első lépéseket a mezőgazdaság szocialista átalakulása felé. A megye és Nagyvárad ideiglenes bizottságai elkezdték működé­süket, megkezdődött államap­parátusunk forradalmi átala­kulása, melyen keresztül a dol­gozó nép legszélesebb rétegeit bevonjuk az állam kormányzá­sába. Ma egy éve még teljes harc­ban állottunk a tőkések üzérke­­désével és szabotázsával szem­ben, akik gátolni igyekezték a nemzetgazdaság fejlődését és a dolgozók életfeltételeinek javí­tását. Az ország legfontosabb termelőeszközeit a Román Mun­káspárt javaslatára a Nagy Nemzetgyűlés az állam tulajdo­nába helyezte, így ma ezek a dolgozó nép közös javait ké­pezik. Az államosítás nyomán az iparban túlsúlyban szocialis­ta szektor keletkezett. Az ál­lamosítás a termelés érezhető emeléséhez vezetett és megte­remtette a tervgazdaságra való áttérés feltételeit. Első tervünk keretében traktorokat, mező­­gazdasági felszerelést, cséplő­gépeket, petróleumipari felsze­­relést, motorokat és kom­presszorokat, mozdonyokat, nagy tonna tartalmú vasúti ko­csikat és autómotorokat gyár­­tunk az országban, amelyeket azelőtt külföldről hoztunk be. Mindezeket a sikereket a Szovjetunió gazdasági segítsége tette lehetővé, amely döntő té­nyezője országunk helyreállí­tásának és gazdasági fejlődésé­­nek. A Szovjetunió állandó se­gítsége, az adósságok csök­kentésével, kereskedelmi egyez­­mények kötésével és román­szovjet társaságok létesítésével, a technikai segítséggel, melyet a szovjet szakemberek adtak a romániai iparnak, egyszóval a diadalmas szocializmus orszá­gához fűző gazdasági kapcso­­lataink nemzetgazdaságunk helyreállítását és fejlesztését, nemzeti függetlenségünk meg­szilárdítását jelentette és a szocializmusért vívott harcunk­ban elért összes győzelmek döntő tényezői voltak. A szocialista munkaversenyek országszerte hatalmas lendüle­­tet vettek. A munkás most már tudja, hogy magáért és gyer­mekeiért dolgozik, az államosí­tott gyárakban munkájának ter­­méke nem vándorol többé a munkáltatók zsebébe. Mennél többet és jobbat termelünk, an­­nál jobban siettetjük a szocia­lista társadalom építését és az ember ember által való kizsák­mányolásának megszüntetését. Ebben a munkaharcban me­gyénk üzeméinek munkássága is becsülettel kiveszi részét. A még fennálló hiányosságok­­ da­cára egyre terjednek a szocia­­lista versenyek Derna-Tafaros és Rézbánya bányáiban, a Ref­­ractara, Infrafirea, Sopdarka­­tea, Dobrogeanu Gherea, Vasile Roaita, C. F. R. és sok kisebb üzemeink dolgozói között. A termelés emeléséért folyó harcban elért sikerek lehetősé­­get adtak a dolgozók életfelté­teleinek javítására. Az új bér­rendszer — a munka mennyisé­ge és minősége szerint való ja­vadalmazás — hathatós ösz­tönző a munka termelékenysé­gének emelésére, a minőség ja­vítására, a szakmai képesítés emelésére és ahol igazságosan alkalmazták, a dolgozók anya­gi helyzetének megjavítását eredményezi. Az új kollektív­­szerződések előírásai a munka védelmét, a bölcsődék és nap­közi otthonok létesítését és az étkezdék feljavítását illetően, szintén a dolgozók életfeltéte­leinek javítását eredményezik. A társadalombiztosító újjá­szervezése, kiterjesztése az al­kalmazottak minden kategóriá­jára, az alkalmazottak felmen­tése minden járuléktól, a segé­lyek új rendszere, szintén hoz­zájárulnak a dolgozók életének megkönnyítéséhez. Tudjuk, még sok nehézséget kell leküzdeni, a dolgozóknak még sok hiánnyal kell megbír­­kózn­ok. Még hosszú és nehéz út áll előttünk addig, míg ki tudjuk rántani a dolgozókat abból a szegénységből, amely­­ben a kapitalista tőkések és fö­desurak tartottak bennünket. Ez: a borzalmas örökséget nem lehet egyik napról a másikra felszámolni. A dolgozók élet­­színvonalának emeléséért vívott harc csak a kezdetén van még, de minden előre tett lépés győ­zelmet jelent és új győzelmes lépésekre ad lehetőséget. A nagybirtokosság, mint osz­­tály, felszámolása, a kulákság korlátozására és a dolgozó­­parasztság támogatására irá­nyuló következetes politikánk megerősítette a munkásosztály, és a dolgozó parasztság szövet­ségét ,,a munkásosztály vezeté­sével“. A szegényparasztságra támaszkodunk, szorosra fűzzük szövetségünket a középparaszt­­sággal és szüntelen harcot foly­tatunk a kuláksággal szemben és annak korlátozására. A mezőgazdasági bérmunká­sok szakszervezete, a BMP hathatós támogatásával, fontos szerepet játszanak a kulákság leleplezésében és korlátozásá­ban. Kialakítottuk mezőgazdasági szocialista szektorunkat, amely­­hez az állami gazdaságok, gép- és traktorállomások és az át­szervezés alatt álló falusi szö­vetkezetek tartoznak. Az álla­mi gazdaságok és a gép- és traktorállomások feladata, hogy bebizonyítsák a dolgozó pa­rasztságnak a nagy földterüle­teken, gépekkel, tudományos módszerrel folytatott földműve­lés előnyeit, hogy segítsék a dolgozó parasztságot szakmai színvonalának emelésében és ezáltal hozzájáruljanak a sze­­gény­ és középparasztok anya­gi helyzetének javításához. Az állam támogatja a dol­gozó parasztságot, traktorokat, válogatott­ vetőmagvakat, olcsó hiteleket bocsájt rendelkezésé­re. Az adó kivetésénél a sze­­gény­ és középparaszt védelme és a kulákság gazdasági erejé­hez mért megterhelése osz­tálypolitikánk alapja. Újjászervezett falusi szövetke­­zeteinkből ki kell küszöbölnünk a kulákok befolyását. Ha a dol­gozó parasztság kezébe került szövetkezeteket jól ellátjuk ipar­cikkekkel­, amelyeket az ország gazdasági fejlődése fog biztosí­­tani, ezek nagyban hozzájárul­nak a dolgozó parasztság élet­színvonalának emeléséhez. A szö­vetkezetek megkönnyítik a me­zőgazdasági termékek jó érté­kesítését is- így a dolgozó pa­rasztok fogyasztási és értékesítő szövetkezetekbe tömörülve meg­győződnek majd arról, hogy milyen hatalmas előnyökkel jár a problémák kollektív módon való megoldása. A szövetkeze­teknek igen fontos nevelő hatá­suk lesz „annak a feladatnak a megoldásában, hogy áttérjünk a szövetkezeti mozgalom legegy­szerűbb formáiról, a legfejletteb­bekre, a kollektív gazdaságokra“ (Gh.-Dej). Ahhoz, hogy a dolgozó paraszt­ságot a kollektív gazdaságok felsőbbrendűségéről meggyőz­zük, türelmes, kitartó munkára van szükség, melynek során meg­győzzük a szegény-és középpa­­rásw­akat arról, hogy csak a kol­lektív gazdaság mentheti meg őket a kulákok kizsák­mányolá­­fiától és csak kollektív gazdaság­ban érhetnek el bőséges termést, tökéletesített mezőgazdasági gé­pekkel megművelt földjükön, csak igy használhatnak villany­­erőt és a modern technika más számos vívmányát, melyekkel megteremtik a kizsákmányolás­­tól mentes, boldog életet. Az elmúlt év bebizonyította­ a Párt vezető szerepének megerősö­dését, politikai, társadalmi, gaz­dasági és kulturális életünk min­den területén. A RMP vezetése alatt erősödtek a szakszerveze­tek, a női szervezet és megala­kult a dolgozó ifjúság egységes forradalmi szervezete. A Szovjetunióval való baráti kapcsol­atok megerősítése, a Szovjetuniótól kapott diplomá­ciai és politikai segítség a Du­nai Konferencián és az UNO- ban, a gazdasági és politikai kapcsolatok megerősítése a ba­ráti népi demokratikus orszá­gokkal, aktív részvételük a Köl­csönös Gazdasági Segélynyújtási Tanács megalakításában meg­erősítette a Román Népköz­­társaság nemzetközi helyzetét, amellyel párhuzamosan fejlődött a többi demokratikus ország po­litikai és gazdasági ereje is. Görögország, a gyarmati népek és Kína hős népeinek diadalmas harcai is jelentékenyen erősítik a demokrata tábort. A diadalmas szocializmus or­­szága, a hatalmas Szovjetunió, a nagy Sztálin irányításával, biztos léptekkel halad a béke és demokrácia táborának élén. A szovjet emberek hozzáláttak a kommunizmus építéséhez. A Szovjetállam összes erői az igaz­ságot, a békét az életet szolgál­ják, amint azt számtalanszor bebizonyították az U.N.O. ülé­­sein, valamint a napokban lezaj­­lott párizsi Béke Világ­kongres­­­szuson.­­Ezzel szemben az állandóan gyengülő imperialista országok élükön az­ amerikai Egye­ült Államokká' - megkötötték az At­­lanti Szerződést, hogy támadó­­ terveiket fenntar­has­sák. De méltó választ kaptak a világ 53 országából. 600 millió dolgos­­ember kiküldötteinek Párizsban összeült Béke Világkongresszu­­­­sán. Világoisan ért­ésére adták az imperialistáknak, hogyha nem veszik tekintetbe a népek béke­­akaratát és uj világmészárl­ás<t próbálnak kirobbantani akkor ,s a tőkésországok étt a gyarmatok dolgozóinak százmilliói a kezük. (Folytatás a 2-ik oldalon) MÁJUS : a munkásosztály erejének seregszemléje Irta: SZILÁGYI FERENC a Román­i Munkáspárt biharmegyei szervezetének titkára

Next