Fáklya, 1949. szeptember (4. évfolyam, 237-266. szám)

1949-09-01 / 237. szám

A szakszervezetek ünnepi napja : Új feladatokkal fogadja osztályunkat Irta: LUKACS L­SZLÓ a B­harmegyei Szakszervezeti tanács elnöke 1944 szeptember 1-én a ro­mániai szakszervezeti mozga­­lom elindult azon az úton, mely lehetővé tette számára a mun­­kásosztály egységesítését, a forradalmi osztályharcos szak­szervezetbe. Ma öt éve annak, hogy egy maroknyi, osztály­­harcban megedzett, öntudatos elvtárs az akkori, sokoldalú nehézséggel megküzdve, orszá­gos szervezési akciót kezdemé­nyezett, mely rövidesen hatal­­mas eredményeket ért el. A dolgozók tízezrei öntudatosan csatlakoztak az egységes szak­­szervezetekhez, ismerve és vál­­lalva azokat a feladatokat, a­­melyek az egységes szakszer­vezetek előtt állott. A feladatok hatalmasak voltak. Az üzemeink újjáépítését, termelés megszer­vezését és kérlelhetetlen osz­­tályharcot kellett szervezni és folytatni azok ellen, akik or­szágunk gazdasági és politikai újjáépítését akarták megaka­­dályozni, mely cél eléréséért az ellenség nem utolsó sorban a szakszervezetek egységét akar­­ta megbontani. A Román Kom­munista Párt­ irányításával és segítségével leküzdöttük az egységes szakszervezetek elé tornyosuló nehézségeket és akadályokat. A szakszervezetek­­ tömegei következetes harcot folytattak a fasiszta és reakciós maradványok ellen, melyek a kormányban is megbújtak és onnan igyekeztek Pártunk és szakszervezetünk ellen csele­kedni. Március 6.a a gyilkos Ra­­descu kormány megbuktatása jelentette az augusztus 23-i fel­szabadulásunk után az első ko­­moly sikert. A romániai tőke gazdasági szabotázsa ellen a szakszervezetek sikeres harcot folytattak a termelés fokozása érdekében. A tőkések elleni ál­landó osztál­yharc útján pedig korlátoztuk a kizsákmányolást és rákényszerítettük a tőkése­ket, hogy az ekonomátokon keresztül ellássák a nehéz kö­­rülményekkel küzdő munkássá­got. Nagyvárad szervezett dol­gozói is derekasan állták a harcot, a szabotáló, kizsákmá­nyoló tőkések ellen. így példa­­ként megemlíthetjük a nagyvá­radi Iván vasöntöde tulajdono­­sát, aki féktelen kizsákmányo­­lásában a dolgozók jogos kö­­veteléseit semmibe sem vette, szabotálta mind az ekonomátot, mind a ruhajuttatást. A szabo­­társ egyik formája volt az is, hogy a vasöntöde elengedhetet­­len kellékét, a kokszot eladta. A gépeket is el akarta adni, az­zal az ürüggyel, hogy a mun­­kásokat kifizethesse. De a szak­­szervezet ébersége és az üzem dolgozóinak harca megakadá­­lyozta, hogy az üzem leá'son. A szakszervezet és a munkások erélyes magatartása sok más esetben is leleplezte és vissza­utasította az ellenség raz­ tsz taktikáját és nyomást tudott gyakorolni a tőkésre, hogy tel­­jesítse a munkások követelé­­seit. Az áru árának inflációs emel­kedése, valamint, az árunak fe­kete csatornán való értékesítése ellen, a szakszervezeti dolgozók nehéz harcot folytattak. A sike­­res harc m­egkövetelve, hogy mind több és több árust termeljün­k. A többtermelésnek alapfeltét­elei a hazafias versenyek voltak. A további harcok eredménye a főbb ürmel­őeszközök államoss­á­­ga volt, amelyen keresztül át­tértünk a s­zocialista termelésre. Megszerveztük most már a szo­­cialista versenyeket, amelyek azóta is állandóan fokozódnak, gazdasági jóid­őt és bőséget biz­­tosít­ ittak a dolgozóknak. A Román Népköztársaságban a szakszervezeteknek új magatar­tásra kellett­ és kell nevelniük a­ szaks­zervezet tagjait. Ez új ma­gatartás a termeléssel szemben, s a szervezett dolgozók megér­tették, hogy most már az üzem az övék, az egész dolgozó né­pé. A munkásság új magatartá­­­sa révén olyan technnikai nor­­mákat értünk el és érünk el, ami a kapitalizmusban elképzel­­heteten volt. A szakszerveze­teknek gazdasági munkáink mel­lett más feladatokat kellett és kell teljesíteniük. Ilyen a kultu­­­­rális és professzionális igények kielégítése­­ és továbbfejlesztése. Helyi és országos akciókat szer­­vez­ek meg­ A faliújságok és a sajtó levelezőinek, továbbá ének, színjátszó és szakmai tovább­­képző tanfolyam­okat s.b. szer­veztek meg. Az Országos Szak­­szervezeti Tanács által kezde­ményezett országos dal és tánc­­versenyek, tartományi verse­nyét Bihar megye szervezte meg szép eredménnyel. A szakezem­etesi mozgalom gyors és sikeres fejlődése újabb eredményeket biztosított tagjai számára. A dolgozók ingyenes nyaral­tatása, a betegek gyógy­fürdőkre való kiutalása, a tár­­sadalmi biztosítás, a munka vé­­delmének törvénye és a kölesei. neg segélynyújtási kasszák, mindezek az eredmények igazol­ják az egységes szakszervezetek harcát és helyes magatartását. A romániai szakszervezeti moz­galom számos tanúbizonyítékát szolgálta a­ proletariátus nem­­zetközi ügyének. Szolidaritásun­­kat fejeztük ki a hős francia, az olasz, a kínai proletáriátus iránt, és a görög szabadsághar­­cosokkal és a világ összes dol­gozóival, akik még az imperia­listák kizsákmányolása alatt él­nek. Az egységes szakszervezet­­ek eredményeit és sikerét gaz­­dagítja az a tény, hogy a Vö­­rös Hadsereg szabadította fel országunkat és lehetővé vált számunkra a szov­jet szakszerve­­zetek nagyszerű eredményeinek tanulmányozása és hazánkban való értékesítése. A szocializmus építésének korszaka hazánkban újabb, na­gyobb és magasztosabb feladato­­kat állít szakszervezeteink elé. Szakszerveze­tün­k fő feladata mi­jesíteni és túleljesíteni állami tervünket. Magasabb fokot és na­­gyobb lendületet biztosítani a szocialista versenyeknek. Emelni és kielégíteni foko­zatosan a dől. gőzök igényeit és élveznivona­­lát. És ebben a harcban a szer­vezett ipari dolgozók minden se­gítséget megadnak a földmun­­kás szakszervezeteknek. A sze­gény parasztság gazdasági ér­­dekeinek megvédése ér> a szo­cialista haladó kultúra­­ erjesz­tése a mezőgazdasági szektor­­ban. Feladatként áll előttünk az állami min­tagazdaságok, génár­, torások, valamint a kollektív gazdaságok szervezeti megerősí­­tése. A szakszervezeti mozgalom éves évfordulója egybeesik azzal az eseménnyel, hogy a Szakszer­vezeti Világszö­vetség a béke megvédésére mozgósítja a világ összes dolgozóit és mellette fel­­csatlakoznak a világ összes bé­­keszerető népei. Ez az öt éves átforduló egy­ben uj lendül­ete, hd a szerve­­zett dolgozóknak ahhoz a harc­­hoz, amelyet élcsapata- a mun­­kásosztály Párt­ja vCzH fi­amoV­rtek végcélja a mufikao­sztály évszázados vágya és óhaja a szociálizm­ f­­elépité­se. IV. évfolyam, 237. szám, Nagyvárad, 1949. szeptember 1., csütörtök. Ara 4 l­i I Világ proletárjai egyesüljetek? KLYS A ROMÁN MUNKÁSPÁRT BIHAR MEGYEI VEZETŐSÉGÉNEK, A MEGYEI ÉS A VÁROSI IDEIGLENES BIZOTTSÁGNAK NAPILAPJA taxa poraie p>átná In aumerar cool »prob. »\, Or GJp PTT Mo 214 724/1947 Bihar megye állami rizs­telepeinek munkásai munka­versenyre hívták Arad me­gye rizstelepein dolgozó munkásokat. A verseny cél­ja, hogy növeljék a hektá­ronkénti átlagtermést és megjavítsák a rizs minősé­gét, azaz emeljék a rizs hektoliterenkénti fajsúlyát. A versenypontok között sze­repel még a gátak és csa­tornák rendbentartása, a vízellátás b­iztosítása, vala­mint az aratás és a cséplés idejében való kezdése és mi­nél hamarabbi befejezése. A verseny értékelésére csak a termény végleges betaka­rítása után kerül sor. A két megye állami rizs­telepeinek munkásai között beindított verseny szorosan beilleszkedik abba a nagy munkába, amely az állami rizstelepeinkre hárul, ötéves állami tervünk ugyanis, a­­melynek elkészítését Gheor­­ghiu-Dej elvtárs, Pártunk főtitkára az Augusztus 23-án megtartott beszédében beje­lentette, nagy feladatokat hárít a rizstelepekre, első­sorban Bihar- és Arad me­­gyék rizstelepeire. Bihar megye állami rizste­lepeinek igazgatósága MÁR ELKÉSZÍTETTE 1950-RE A RIZS VETÉSI TERVÉT, amely már az ötéves álla­mi tervünkbe illeszkedik be. A terv szerint 1950-ben Bi­­har megyében 2600 hektáron termelnek rizst. Ebből 1900 hektárt termelnek az állami rizstelepen az ezévi 800 hek­tárral szemben, magán­bir­tokon pedig 700 hektárt a mostani 500 hektár helyett. A Szalontai járásban a Barmod pusztán már meg is kezdték egy 500 hektáros új rizstelep építését. Az új rizstelep építésénél 500 — 600 munkást foglalkoztat­nak. A terv az, hogy minél rövidebb idő alatt kész le­gyen, hogy még az ősz fo­lyamán megejthessék a mélyszántást, tavasszal pe­dig kétszer szántanak, hogy így megfelelő magágyat ké­szítsenek a rizs számára. Ugyancsak új állami rizste­lepet létesítenek Tamásdán 150 hektáron, Ant határá­ban 300 hektáron és Mar­gitta határában 150 hektá­ron. A rizstermelés fokozásá­val egyidőben kormányunk gondot fordít A RIZSTELEPEK GÉPE­SÍTÉSÉRE IS, amely jelentős mértékben megkönnyíti a rizstelepe­ken dolgozó munkások mun­káját. Hazánkban, szovjet­mintára elkészültek az első rizsgyomláló gépek, amelye­ket egyes rizstelepeken már sikerrel alkalmaztak. Ugyan­csak most készül az első rizsarató gép is Nagyvára­don, amelyet már az idei rizsaratásnál kipróbálnak és aztán megkezdik a szériá­ban való gyártását. Kormányunk a rizstele­pek gondozására új rizs­technikusokat nevel. E táiból Szalontán rizstermelő szak­iskolát létesítenek, ahol megfelelő szakembereket ké­peznek ki, akiket a különbö­ző rizstelepeken helyeznek el. Az iskola időtartama két év. Akik eredményesen vég­zik el az iskolát, felsőbb­ szakiskolákba iratkozhat­nak. Kormányunk így bizto­sítja a rohamosan fejlődés rizstermelésünk számára a szakembereket.­ ­ Nagy beruházások küszöbén a bihari rizstermelés­ ért állami telelepek létesülnek . Szocialista muinkaverseny az arad és biharsnesyei rizsleiepsk macisai között fi szakszervezeti hét jegyében 19 csepirliíS ujjé szervezi a Mezőgazdasági Bérmunkások Su­mmite Az országos szaksze­rvezeti hét keretében — am­­ely a mai napon kezdődik — a központi járás Mezőgazdasági Bérmunkások Szakszervezetének vezetősége nagyarányú munkavállalást eszközölt Vállalta, hogy a járás 42 szakszervezeti csoportja közül 19 csoportot teljesen átszerveznek Az említett 19 csoportban az­ utóbbi időben egyáltalán nem éltek szakszervezeti életet. Ez részben annak tulaj­donít­ható, hogy a szakszervezet vezetőségét beválasztották az Ideigenes Bizott­ságba és így vezetőség nélkül maradva, elhanyagoltá­k a szervezeti életet, rész­ben pedig az egyes csoportok vezetői passzív magatartást tanúsítottak munká­­jukkal szemben, aminek te­rmészetesen a szakszerveze­ti élet elhalása volt az ered­ménye. A szakszervezeti hét keretében ezeket a nem megfelelő elemeket leváltják és helyükbe politikailag is képzett szegényparasztokat választanak, akik megal­kuvás nélkül folytatják az osztályharcot a falusi kizsá­kmányolókkal szemben. Huszonhatezer embert vesztettek három nap alatt a görög monarcho-fasiszták Szabadgörögország­ (Ager­press­) Az Elias Press hír­­ügynökség jelenti: Az utób­­bi három napban a m­onar­­cho-fasiszták a demokra­tikus haderő ellen indított támadásukban 9145 halot­tat és sebesültet vesztettek. Ha tekintetbe vesszük azo­kat a veszteségeket is, ame­lyeket a moriarcho-fasisz­ták Vitsi és Grammosz kör­nyékén szenvedtek el, a ha­lottak, sebesültek és hadi­foglyok száma összesen 26 ezerre emelkedik.

Next