Fáklya, 1949. szeptember (4. évfolyam, 237-266. szám)
1949-09-01 / 237. szám
.1-^ fáklya A gépkarbantartás jó Az egészségvédelem nem kielégítő a imimtttiH Az InfraVita vasgyár egész működésire és így természetes, hogy a gépkarbantartásra és a munkásság egészségvédelmét szolgáló intézkedésekre is rányomja bélyegét, hogy a gyár örökös fejlődésben és átállí,tásban van. Az osztályok átcsoportosítása természetszerűleg maga után vonja, hogy nem lehet teljes értékű intézkedéseket hozni és így a felületesen szemlélődő előtt , úgy tünhetik hogy gépkarbantartási és egészségvédelmi szempontból az Infra*tirea sok kívánnivalót hagy maga után. A való helyzet azonban az, hogy a gépkarbantartás nagy általánosságban kielégítő, az osztályvezetők gondoskodnak megfelelő olaj, zsír és petróleum mennyiség kiadásáról és ugyanakkor utánanéznek, hogy a gépen dolgozó elvtársak milyen gondot fordítanak a munkaeszközök, gépek és szerszámok karbantartására. JAVÍTÓCSOPORT A GÉPMŰHELYBEN Az Infratorca majdnem valamennyi gépének fogaskerék, vagy szíjazott kerékrészei védőburkolat fedi Ugyanakkor, — különösen a gépműhelyben, — gondot fordítanak arra, hogy azonnal kijavíthassák az esetleg előforduló géptöréseket, a kisebb,nagyobb hibákat. A gépműhelyben egy 8—12 tagú gépjavító csoportot színeztek, amelynek feladata azonnal megjavítani az elromlott gépeket, hogy a termelésben fennakadás ne legyen. A javítócsoport tagjai különben a szereléseknél foglalatoskodnak. Ezen az osztályon a gépkarbantartás tökéletesen kielégítő, minden munkás gondot fordít, gépére váltás előtt letölti, letakarítja gépei, az utolsó váltásban dogozó egjársak pedig tíz percce hamarabb fejezhetik be munkájukat, hogy legyen idejük alaposan kitisztítani, rendbehozni a gépeket. A munkások és az osztályvezető egybehangzó állításai szerint minden szombaton (és ünnepek előtt ugyanígy) petróleummal mossák ki a gépeket. Ez a megállapítás nagyjában vonatkozik az Infrafirea valamennyi osztályára. A fő gépkarbantartást a műhelyosztályon nagyban elősegíti a nemrég megszervezett egyéni gép.karbantartási verseny, ROSSZ A PORSZÍVÓGÉP — NINCS SZEMÜVEG Itt azonban szükségesnek tartjuk rámutatni néhány olyan hiányosságra, amely könnyen kiküszöbölhető és amelynek kiküszöbölése nagyon is időszerű. Különösen szólaltunk U?is a csiszolóműhely helyzetéről. Az Infratjrea osztályai közül ez a szekció a legegészségtelenebb. A? osztályon már két hét óta nem működik a porszívógép és így az itt dolgozó munkások rendkívül nehéz körülmények között végzik munkáju kft. A rongykorongokról leváló Merészek és a vaspor rongálja a dolgozók szervezését. (A kovácsműhelyban ugyancsak nagy teljessítőképességű ventillátort kell felszerelni!) Komoly hiányosság az is, hogy ezen az osztályon, ugyanúgy, mint a gépműhelyben, a csiszoló munkások nem kapnak szemüveget. Az osztályvezető ugyan megmutatta, hogy a gyár vezetősége kiutalta a szemüvegeket, ezeket azonban a munkások nem tudják használni, mivel nem felelnek meg a célnak. A mostani szemüvegek ugyanis nagyrészt színesek, azonkívül a test melegétől gyorsan párásodnak. Az osztályon tehát nem azért nem használnak szemüveget a munkások, mert nem akarnak, hanem azért, mert nincs megfelelő szemüveg. Az üzem vezető cégének sürgősen be kell szereznie a törhetetlen (repülő) üvegből készült, oldalt, sűrű dróthálóvá) ellátott szemüvegeket. A mostaniak csak hegesztéshez használhatók. Mulasztása a szervezőosztálynak, hogy az osztályon dolgozóknak járó tél lefölözött és így a tápértéke nem kielégítő. AMIT GYORSAN PÓTOLNI LEHET . . . A szemüvegek és a porszívó hiánya mellett más hiányosságok is tapasztalhatók, így Lukács János tárcsa-menetvágó1 gépének fogaskerék részeit nem fedi védőberendezés. Állítása szerint azért nem, mert — habár készen van, — még igazítani kell rajta. Tordai Sándor köszörűgépét hajtó motor nincs lerögzítve és a motor áramvezető részét nem szigetelték. Itt könnyen baleset fordulhat elő. Még súlyosabb hiányosság azonban, hogy Gipsz Ödön elvtársnak az egyik marógépen már egy hónap óta megerőltetett fizikai munkát kell végeznie, (gépi erőt kell pótolnia) s mindezt csupán ízért, mert egy 85 centiméter hosszú, úgynevezett ékszíjat a technikai felelős nem képes beszerezni. Úgy véljük, hogy sürgősen intézkedni kell ilyen irányban is. Ugyancsak bizonyos tekintetben bürokratikus eljárást tanúsít az, hogy Pénzes József gyalugépének kopott csúszósínjét többszöri reklamálás után sem cserélték ki és semmilyen intézkedés ezideig nem történt. Másik hiányosság az Infrati Icában, hogy egyetlen gépre sincs rávezetve a <eneráljavítás ideje és az sem, hogy mikor kell újra javítani a gépet. Bizonyosak vagyunk afelől, hogy az igazgatóéig intézkedni fog a még ttapasztalható hiányosságok kiküszöbölése érdekében. Az Infralirea munkásai pedig a legmesszebbmenően támogatni fogják és az olyan helyzetet, mint amilyen a műnelvben van — ahol még a szerszámok sincsenek rendberakva — rövidesen felszámolják és szellősebbé, figorzségesebbé teszik a munkahelyüket Legjobb barátunk és A Fáklya ankétja a nagyváradi gyárakban „A gép a mi legfontosabb segítőtársunk a boldog, gazdag élet — a szocializmusért folyó harcban.'' Mind gyakrabban hallunk ma már ilyen szavakat a munkásoktól. .A múltban az üzemek, gyárak, bányák tulajdonosai a gépi berendezések mellett megvásárolták a munkások munkaerejét és saját maguk, a gyár, a gép rabszolgáivá tették a dolgozókat. A gép, a kizsákmányolás élettelen, a munkás élő eszköze volt, de mind a kettő egy és ugyanazon célt szolgált: a tulajdonos profitjának növelését. A munkás volt a gép szolgája és nem a munkások által készített és a munkás által kezelt gép szolgálta a dolgozók szellemi és anyagi szükségleteinek kielégítését. Ilyen körülmények mellett természetes volt, hogy a munkás nem érezhetett semmi közösséget a gépek sorsával, nem volt érdeke, hogy szívügyének tekintse a gépek karbantartását. Ma egyre több és több azoknak a munkásoknak a száma, akik a munkaversenyek tüzében, Pártunk nevelése nyomán, megszerették a gépeket, harci társnak tekintik, a dogozók társadalmának megteremtéséért fo- ■ $íe 55 CFR-nél A CFR vagonjavító műhelyben a munka természeténél fogva sok osztályon folyik a harc a megrongált vasúti kocsit üzemképessé tételéért. Fém öntöde, rugó, kovácsműhely, eszergaműhely, kovács szerszám, javíó és Westinshauseműhelyekben dolgoznak a versulaóok. Nagyjából a vasjári szakmába vágó műhelyekben rordber <arton gépek, újítások jelzik, hogy a dolgozók szeretettjei foglalkoznak feladataik teljesítésével. Az esztergaműhelyben például szakszerű munka folyik, a védőberendezéseket felszerelték és ha nincs szerszám, úgy egy ki s kezdeményező erővel, maguk készítik el késeiket maróikat és a többi, termelékhez szükséges apró szerezástiokaL HIÁNYOSSÁGOK AKADNAK VASIPARI MŰHELYEKBEN IS, így például nehezen jutnak „Rapid" acélhoz, ami az eszergapadok működését akadályozza, vagy a kovácsműhely nyers olajfűtéses kemencéjében a levegő nyomása meglehetősen gyenge, aminek következtében sok fűtőanyag pocsékolódik el és lassan melegít. Súlyos hibák azonban az aszteronműhelyben taőaszathatók, így például a két és fél lóerős motort állandóan megerőltetik, mert két gépet hajtnak ele és ez is előfordul hogy mind a hét egyezerre dolgozik. Ez motor megrengálisához vezet Súlyos hiba hogy egy fúró és egy marógépül közös szástésra rendeztek be Az egyik szalagfűrésznek rossz a futóperselye,, Magával viszi a fűrészt akkor is, ha leállítják. Ez is igen súlyos szerenicséllettséget idézhet elő, arról nem beszélve, hogy feleslegesen fogyasztja az áramot és a gép is rándálódik. A szerszámok, amiket a gépekre szerelnek, életlenek, tehát nem csodálkozhatunk, ha a import még inkább megerőltetik! Az aszalésműhelyben dolgozó elvtársak smt h hivatkoznak hogy nem képesek élesíteni a szerSzájtinkát, mert a feczelők rosszak és y Gondos gépkarbantartás bőripari miüzemünkben, a Solidaritateaban A Solidaritatea cipőüzem ésüzemeink egyike. Ezt világosan bizonyítja az is, hogy a Bőripari Központ által kibocsátott utasítást rögtön alkalmazták. Ennek alapján az üzemben tervszerű és szervezett munka folyik a gépek minél tökéletesebb karbantartása érdekében. A múlt hét folyamán minden szekción választottak egy gépkarbantartási felelőst és egy kisegítőt. Komocsi elvtárs technikai igazgató, a gép és felszerelés karbantartási felelőssel együtt kidolgozott egy körlevelet, amely megmagyarázza a munkásoknak a gépkarbantartás helyes módját és előnyét. Minden gépnek van törzsfa, amelyen feltüntetik a gépek fontosabb adatait és a végrehajtott, nagyobb javításokat. Ennek alapján meg tudják állapítani, melyek azok az alkatrészek, amelyek leginkább kopnak és milyen hibák adódnak elő leggyakrabban. A technikai igazgató és a karbantartási feletős ellenőrzi a gépkezelési felelősök tevékenységét, nyilvántartja és tanulmányozza az olajfogyasztást és annak csökkentési lehetőségét. A KÖZPONTTÓL KAPOTT UTASÍTÁS ALAPJÁN 20 pontból álló körlevelet készítettek, így ismertetik az öszszes szekciókkal a gépkezelésbe a szükséges tudnivalókat- A hiányosság az, hogy a körlevelek politikailag (párt vagy szakszervezeti vonalon) ezideig nincsenek feldolgozva.. A evikkeráj I. osztályon valóban kitűnik a gépkarbantartási felelősök munkája. A gépeken látszik: rendszeresen taktiritva vannak, az üzemen kívüli gépeket pedig papírra, letakarták. Here János és Korm András elvtársik féli darakát lelkiismeretesen végzik. Egyébként Korj András elvtárs ,állandó“élmunkás. Munkahelyén a feje felett a falon egy lába látható. Vörös zászló van rajta, a temesvári Prima Banat cipőüzemmel folytatott munkaversenyben érdemelte ki. A zászló felett arcképe, alatta pedig kezeirásá vél: „Fogadom, hogy mindenkor igyekszem a legjobb tudásom szerint dolgozni. Tudom, hogy ezzel munkástársaimnak teszek szolgálatot és elősegítem a szocializmus építését" szövegű fogadalom olvasható. A gépkarbantartást felelős tisztségét munkatársai azért bízták rá, mert fogadalmát be is tartja. Feladatát szeretettel, odaadással végzi. Naponként munka előtt és munka után megtekinti a szekció összes gépeit. Figyelmezteti azokat, akik hanyagsággal kezelik. De nemcsak a dicséretet látjuk. Itt van egy tábla. ..Üzemi hírek" címmél rajta feltüntetve: Taládi Margit és Szántó Róza munkájuk végeztével PISZKOSAN HAGYTÁK GÉPÜKET. Egyébként a többi munkások lelkiismeretesen gondozzák gépeiket. Tehát a gépkarbantartás eddig nem ismert szervezettséggel folyik a Solidaritateában. A tisztogatás a felsőrészosztályon is rendben történik Szombat délutánonként minden egyes munkás gépét szétszedve, azt teljesen kitakarítja. Ezen szekción lelkiismeretes gépkezelésével kitűnt Molnár Jánosné. Itt a gépkarbantartásnak ő a felelőse. Azt mondja, feladatát nagy örömmel vállalta, tudja, hogy csak tökéletesen karbantartott gépekkel lehet eredményes, jó munkát végezni. Azzal is tisztában van, hogy a jól karbantartott gépen dolgozó munkás többet keres és így családja életét könnyebbé teszi. Ez a tudat sűti, amikor a gépeket, munka után, vagy, alatt is, ellenőrzi. VANNAK HIÁNYOSSÁGOK IS: az egyik vágógépnél, ahol Taigis János elvtárs dolgozik, teljesen szabadon végez gyors, mozgás, egy vágókés. Vibrálása egyébként is zavarja a munkát, működése veszélyes, mivel a kés teljesen szabadon, minden védőberendezés nékül működik. De még ennél is súlyosabb hiányosságot tapasztaltunk a stancoló osztályon, ahol a most tanuló dolgozókat nem világosították fel megfelelően. Ezért ez év folyamán is három szerencsétlenség történt. Jakab István, Pengő Imre és Ilés Julia, elvtársak ujjait a stancológép levágta. A megoldása az volna, ha új mintájú, magasabb, oldali sablonokat készítenének. Néhány darab már van, de ez nem egységes. A régi sablonok oldalai alacsonyak, ha a rajtuk dolgozó munkás nem elég figyelmes és ujját rajta felejti a tetején a prés, amely a sablonra üt, az ő ujját i s levágja. Az üzem vezetőségének olyan megoldást kell találnia, hogy a faliújságok ne legyenek kénytelenek ilyen kérdésekkel egyáltalában foglalkozni, keveset kapnak. A gépek karbentartására vonatkozólag azt mondják, hogy gyakran napi li órát is dolgoznak és nincs idejük íH íc., hogy e gépeket is megjavítsák. Közös a munkabeosztásuk, mert a 12 óra a'-aR ,frage-oL rion" kcí', a vez érség ugyanis nem engedélyezi több nap számcfl beállítását. Ezért im akkordot teljesüleni akarják. a szakmunkásokrats maguknak kell a deszkákat a műhelybe cipelni A mfihé!y s'tök. rövid s»té*„ egyik ó’déla teljesen figí'óít, a gépek elrendezése