Fáklya, 1949. november (4. évfolyam, 298-326. szám)

1949-11-01 / 298. szám

irányítónk, nevelőnk a szovjet könyv Szorgos munkáskezek készí­tették a könyvsátrakat. Köny­vesbódék épültek a Köztár­saság útján, az állomás előtt, könyvespolcokat helyeztek el önkéntes munkával az üzle­tek kiugróiba és tető ke­rült a négyszögletes deszka­­tákolmányokra a gyárakban és üzemeikben is. Ma reggel lelkes fiatalok, elvtársak és elvtársnők társaságában kez­dik meg a szovjet könyvek árusítását. Kirakják a rögtön­zött polcokra a Szovjet elbe­szélő irodalom remekműveit, azoknak az alkotásait, akik maguk is harcosok voltak és regényeik, novelláik, színda­rabjaik és verseik nem egy­szer lövészárokban forradal­mi harcban a társadalmi for­rongás és osztályharc kivá­lasztó kemencéjében szület­tek. Szovjet írók bo­ évikok mű­veit kezdték ma reggel az ut­cai sátrakban árusítani. S ez mindennél többet mami. Ez a két szó, hogy Szovjet és bolsevik egyszersmind azt is mondja, hogy m­agasabbren­­dű irodalommal, a nép ügyét híven szolgáló művészi alko­tásokkal van dolgunk. Ez a két szó azt jelenti, hogy olyan írók műveivel lesz mód­ja közelebbről is megismer­kedni a széles tömegeknek, akik eg­gyé váltak azzal a társadalommal amely a szo­­cializmust felépítette és a kommunizmus felé tör utat, akik forró szeretettel tömö­rülnek a nép vezető ereje a Párt köré. Lenin elvtárs, a polgárhá­ború legnagyobb viharában mondotta: „Ezelőtt az em­beri értelem­, az emberi gé­niusz alkotta anyagi és szel­lemi javak ..-sak egyeseknek jutottak és másokat megfosz­tottak a legnélkülözhe­tetle­nebbtől is: a művelődés és fejlődés lehetőségétől. Mos­tantól kézivé a te­­h Ilik­a minden csodája, a művelő­dés minden vívmánya az egész nép birtokába jut, soha többé nem­ ZüU~?zth...;i le­lkel az erőszak és a kizsák­mányolás eszközeivé''. Leninnek ezek a csodálatos szavai lebegnek a szovjet írók előtt, amikor műveiket megalkotják és megmutatják ez'ebben az egész világnak, hogyan teremtette meg a szovjet hatalo­m ,a művelő­dés és fejlődés­* lehetőségét. t> ezzel nemcsak közvetítő szerepre vállalkozik hanem teljesiti azt a nemes el­ada­tot is, amely minden más irodalomtól megkülönbözteti a szovjet írók alkotásait- te­ve i az egész népet megte­re­­iti azt az irodalmat, ame­ly immár nem a kevesek kiváltsága, hanem az egész népé, mindazoké akik min­den energiájukkal a­z oviéi haza felvirágzásáért munkál­kodnak. Ez az irodalom a nagy tömegekhez szól, mil­liók hősi­ harcáról és békés alkotásáról. Ez az irodalom új harcra és új feladatok meg­valósítására mozgására :A dol­gozók millióit, nem lemon­dásba, értelmetlen semmibe­­se hivésbe taszítja a népet, hanem megmutatja neki realista eszközökkel­­ a jö­vőt, biztatja annak megszépí­tésére. életkedvet önt min­den polgárba ési a népet Szo­lgáló pártosságával igaz ügyek hűséges szolgálójává teszi a mindennapi munka hőseit. Népköztársaságunk könyv­kiadói — az Állami Könyv­kiadó, az Ifjúsági Könyvki­adó, a GGM, az Orosz Könyv és az ARLUS — minden ener­giájukat arra fordították, hogy a Szovjet-Román Ba­rátsági Hét keretében megtar­­­tandó Szovjet Könyvhéten nagyszámú szovjet mű álljon az olvasóközönség, a széles néprétegek rendelkezésére, hogy ezen a könyvhéten egy­re többen ismerkedjenek meg a szovjet írók alkotásai­val. Az a lelkesedés, amel­­­lyel dolgozóink, a pártalap­­szervezetek, az ARLUS körök és a tömegszervezetek segít­ségével hozzáláttak a könyv­hét megszervezéséhez, min­dennél fényesebb bizonyítéka annak, hogy az a könyvki­adói politika, amely Pál­lunk uifiányításiával folyik megte­remtette a ma­ga gyümölcsét, dolgozóink szeretik, felis­merik a szovjet könyvek mű­vészi és politikai jelentőségét és a szocialista realizmus eszközeivel megirt művészi alkotásokban rejlő nevelő, átalakító, emberfőméii ener­giát, helyesen, dolgozóink a társadalommal szembeni ma­gatartásának megváltoztatá­sára használják fel. Nem vé­letlen hogy gyárainkban Ehrenbirrg, Solohov, Pan­fjo­­rov és Fagvajev munkáiról annyi szeretettel és megbe­csüléssel beszélnek dolgo­zóink. A ma kezdődő Szovjet Könyvhét újra alkalom lesz arra, hogy dolgozóink még szorosabb közelségbe kerül­jenek a szovjet irodalmi ter­mékekkel. De ezen túl az a feladat hárul az alapszerve­zetekre, a szakzervezeti csoportokra, a könyvtárosok­ra és kultúr­felelősök­re hogy meggyőzzék aj dolgozókat: minden újabb szovjet könyv elolvasása, újabb fegyvert ad kezükbe, hogy eredményeseb­ben harcolhassanak bősége­sebb hollinatonurcért az osztályel­lenség és a maradiság minden megnyilvánulása ellen. A lé­nyegesen leszállított árak minden dolgozó számára le­hetővé teszik, hogy legalább egy-egy Szovjet könyvet bevá­sárolhasson. Az üzemi könyv­tárak vezetői pedig tekintsék elsőrendű feladatuknak hogy minél több szépirodami és ideológai művet szerezzenek be és ezzel járuljanak hozzá az üzem, vagy gyár dolgozói kulturális és politikai szín­vonalának emeléséihez. A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 32-ik évfordu­lója r­ánk is új meg új felada­tokat ró. S hogy ezeket meg­valósíthassuk, állandóan emel­nünk kell kultúrszínvonalun­­kat is ez pedig elképzelhe­tetlen anélkül, hogy állan­dóan fokozódó igényességg­­­el ne törekednénk a szov­jet irodalomnak alapos meg­ismerésére. K Világ proletárjai egyesüljetek! LYH A ROMÁN MUNKÁSPÁRT BIHAR MEGYEI VEZETŐSÉGÉNEK,­ A MEGYEI CSAVA­ROSI IDEIGLENES BIZOTTSÁGNAK NAPILAPJA IV. évfolyam 298 szám Nagyvárad, 1049 november 1 kedd. Ára 4 lei taxi postali píátíti ta numerát cont aproS, Dir. GJe PTT. No. 214724/1547. fisinsiftij eivfórs beszéde az ENSz Politikai Bizottságában Newyork (Aserpress) Az Egyesült­ Nemzeteik Szervezete Politikai Bizottságának Októ­­ber 11?-én­­ tartott ülésén V*­­sinfszkij «lvtárs nagy beszédet tartott a görög kérdéssel k­a­p­­cso­latbam- A szovjet delegáció vezetője többek között a követ­kezőket mondotta: “ A feladat, amely most a Politikai Bizot­tság ellőtt áll, meglehetősen bonyolult, mind a felvetett kérdések sokrétűsé­ge, mind pedig a Politikai Bi­­zo­ttság előtt álló feladatok megvalósítása tekintetében. Elsősorban­ előttünk van a békéltető bizo­tts­ág jelentése, amely a kérdésnek komoly megvizsgálását feltételezi, mert a jelentés rendkívül fontos — mondhatnám a görög kérdés szempon­­tjából elhatározó pro­blémáikkal foglalkozik.Másodsorban tudomásul vet­tük az úgynevezett Balkán-bi­zottság, vagy még helyesebben a rendkívüli bizottság jelenté­sét is, amely szem­ét­, figyel­mes és komoly tanulmányo­zást kíván. A békéltető bizottság előtt két jelentős feladat áll, ame­­lyek maaik megoldása olyan fon­tos, hogy szintte ebben rejlik az egész görög kérdés megol­dásának kulcsa- Ezek: a tei­v,s (•. kérdés és Görögország bel­­politikai helyzete-Mint azt a békéltető bzott­­ságn­ak ensek az ülésszakon ki­fejtett működése i­s megmu­tatta, a görög kérdés tovább­ra is akadályt jelent a meg­egyezés útjában- A vádlók könnyelműen jelentenek ki vá­dakat és az­t mond­jl óik, hogy (Folytatása a 6-ik­ oldalon) A nagyváradi munkán­kg gyűléseken bélyegezte meg az amerikai bíróság fas­izta ítéletét A háborús uszítók minden tö­­rekvé­se oda irányul, hogy félre, tegyenek útjukból mindenkit, aki nem ért egyet céljaikkal. Az amerikai burzsoázia különösen előljár ebben s miközben azzal vádolja a haladó szellemű demo­­kratákat, hogy megsértették az amerikai alkotmányt — cinikusan eltapossa az alkotmány utolsó maradékait is és annak romjain saját véres diktatúráját akarja megszilárdítani. De a munkás, osztály érdekeinek védelmezős ell­en irányuló bírói komédia, az Amerikai Egyesült Államok Kommunista Pártja tizenegy ve­zetője ellen hozott fasiszta mód­szerrel végrehajtott ítélet a munkásosztály félelmetes ítéle­tévé változott, amely az USA fasizáló reakciósait sújtja. A kommunistáik vad üldözése, a tizenegy kommunista vezető ellen hozott ítélet felháborította a világ haladó, szellemű és józa­­nul gondolkozóinak száz és száz millióit és a tiltakozó hullámok az USA-tól Ausztráliáig, Norvé­­git­ól Fokföldig terjednek. Felemelte szavát az „ítélet“ ellen az amerikai munkás, el­­ítélte azt, minden józanul gon­­dolkozó ember, mert tudja, hogy az imperialism reakciós vezetők újabb mesterkedése a demokrá­cia, a függetlenség és a népek szabadsága ellen irányult Népköztársaságunkban gyű­ •é seken bélyegezték meg a dö­, gőzök az • imperialisták újabb gaztetté; és küldök tilt­akozó táviratot a newyorki bíróság ha­­mis ítélete ellen. Tegnap Nagyváradon a Soli­­dari­atea és az Infrastrea dolgo­­zói tartottak üzemi gyűlést és tiltakoztak az amerikai l­omm­u­nisa vezetők elítélése ellen. A Solid­aritateaban Pozsár Vince szakszervezeti elnök ismertette, hogy a kommunista vezetők minden „bűne‘‘ csupán az, mint az USA legjobb kommunistái következetesen kitartottak Marx —Lenin—Sztálin tanításai mel­­lett, hogy megalkuvás nélküli harcot folytattak a dolgozók jogainak megvédéséért. A Solidaritatea gyűlésén Mar­­ton Imréné, Bede Endre, Nagy Lajos és több elvtárs szólalt fel, azaz tettek hitet a békés­­ ter­­melés mellett és ítélték el az im­perialisták fasiszta módszereit, amit felhasználnak a demokrati­kusan gondolkozók üldözésére. Az Infra­ti­rea vasipari üzemben a munkások szolidaritást vállal­tak amerikai elvtársaikkal szem­­ben és megfogadták, hogy az egyéves terv maradéktalan és idő előtti befejezésével erősítik Népköztársaságunkat és ezzel együtt a békeszerető népek nagy családját. A tiltakozó gyűléseken a mun­­kások táviratokat fogalmaztak meg, amivel tiltakoznak, az íté­let ellen, amivel a reakciónak az volt a célja, hogy az ameri­­kai munkásokat elszakítsák­ ve­­zetőiktől, azoktól, akik a nyo­­morból az egész emberiség bol­­dogulásához vezetik a kizsákmá­­nyoltak százmillióit. A Román-Szovjet Barásági Hét második napjának műsora A Puskin Népi Atheneumban november 2 án 6 órakor kez­dődik az ünnepi műsor, amelyen Cepleu Vasile elvtárs a Városi Ideiglenes Bizottság titkára mond beszédet „A Nagy Ok­óberi Szociális­,a Forradalom világtörténelmi jelentősége“ címmel. Az 1. számú kórus énekel. Szavalnak: Bartos Ede és Bárdi Te­éz az Állami Magyar Színház tagjai. Antal hona és Friedmann Miklósné koncerte adnak. A műsor, a Puskin Atheneumban ukrán táncost zárják be, táncolja az Eg­észségügyi Szakszerve­­zet tánccsoportja. Este fél nyolckor az Állami Magyar Színházban az ünnepi beszéde Körösi István elvtárs a BMP megye­ bárójá­nak ingja mondja. A 2. számú kórus énekszámai után Gábor József az Állami Magyar Színház tagja Tóth Árpád: Uj­­»Jen cimű­ ver­­se; szavalja. A Cortex—Szed"sz. tánccsoportja i­o m­án, magyar és orosz ancoka­­­­­d elő. Az ünnepi est folyamán színre ke­rül Bárdos László: Atlanti paktum című szatírája és a P­ aeh­meninov: Viharos alkonyat című drámájának harmadik felvo­­nása. Mind a Puskin Népi Atheneumban, mind az Állami Magyar Színházban az ünnepi előadások a Népköz­ársaság­­ s Szovje­tnió himnuszaival kezdődnek és az Internacionále hangjaival érnek véget.

Next