Fáklya, 1949. november (4. évfolyam, 298-326. szám)

1949-11-01 / 298. szám

2 __________________F­A­K­L­Y­A r Etjen a Szovjetunió, a békeh­arc szilárd bástyája! II LEtilKI—SZTÁLINI STRATÉGIA A marxi-leni«» tudományos alapokon nyug­vó stratégia objektív módon felméri mindkét oldal erőit; ebből következik, hogy nem megoldhatatlan, hanem megoldható feladatokat ál­lít maga elé. Ez azonban nem jelenti azt, hogy pél­dául a védekezésből a tá­madásba való átmenetre. addig vár, amíg — ahogy mondani szokták — a táma­dásba menő csapat utolsó katonájának is minden nad­­r­ággomb­ja fel van varrva. Mert ha erre várna, feltétle­nül elszalasztaná a tám­a­dásra legkedvezőbb időpon­tot, sőt időt engedne az el­­lenségnek a pontos felderí­­tésre, megfosztaná magát a­ siker egy rendkívül fontos tényezőjétől — a támadás meglepetésszerű­ jellegétől­ A "meglepetés kérdése régi keletű a hadvezetésben, de ezt még soha sem valósítot­ták meg olyan következetes­séggel és olyan sikerrel, mint a Szovjet Hadsereg a Nagy Honvédő Háborúban. Mit kell még megemlíteni a sztálini stratégia alapvető elveiből? A szovjet katonai irodalom a következőket hangsúlyozza: 1. Az adott helyzet állan­dó ,szem előtt tartását és ugyanakkor a későbbi hely­zet bölcs előrelátását, ideje­korán való felismerését és a felkészülést erre a később adódó helyzetre. 2. A harc minden lehető stratégiai formájának ki­használását, ami kizárja a sablonosságot, vagy vala­melyik harci forma dogma­tikus fölébe helyezését a töb­bi harci formának. Ugyan­akkor a támadásra való ál­landó törekvést és az azon­nali átmenetet a védekezés­ből a támadásba, mihelyt arra lehetőség adódik. 3. A védelemnek olyan ér­telmezését, hogy az nem ön­álló stratégiai formája a harcnak, amelynek segítsé­gével meg lehet nyerni a háborút, hanem csak a tá­madó hadművelet egy része, kényszerű szünet, amelynek a további támadás előkészí­tését kell szolgálnia. 4. A kérlelhetetlen harcot az elbizakodottság, a dicsek­vési láz ellen győzelem ese­tén és ugyanakkor a bátor­ságot, hidegvérűséget és minden pániktól való men­tességet a harc kritikus pil­lanatában, amikor az ellen­ség átmeneti sikert ér el és a saját csapatok területét feladni kénytelenek. 5. Az állhatatos kitartást a maguk elé tűzött straté­giai (hadászati) cél elérésé­ben úgy, hogy még esetle­ges átmeneti taktikai (har­cászati) veszteséget is el tudjunk viselni a kitűzött stratégiai cél elérése érde­kében és ugyanakkor a leg­messzebbmenő rugalmassá­got a stratégiai terv végre­hajtásában, ami azt jelenti, hogy ha az adott helyzet megköveteli, a stratégiai ter­vet részben, esetleg egészé­ben meg kell változtatni. 6. A bátor és legmesszebb­menő kihasználását vala­mennyi fegyvernemnek, a gyalogság vezető szerepének a határozott kiemelésével és a határozott hangsúlyozásá­val annak az elvnek, hogy egyetlen fegyvernem sem képes egyedül eldönteni a háború kimenetelét, vagy akár egy csatának a kimene­telét is és hogy a siker meg­követeli valamennyi fegy­vernem állandó, teljes és ru­galmas együttműködését. (Gondoljunk itt atomerő-ka­­landor stratégiákra, akik még nemrégen torkuk szakadtá­ból ijesztgették a felősöket, hogy az atombomba eldönti a háború sorsát). 7. Az állhatatos törekvést, az ellenséges erők teljes megsemmisítésére, ami nél­kül nem lehet teljes győze­lemről beszélni. Ebből kö­vetkezik a hadászat, hadmű­veleti vezetés, harcászat leg­határozottabb formáinak az alkalmazása és főleg — az ellenséges erők szétdarabo­­lására, bekerítésére, és gyors megsemmisítésére irányuló műveletek alkalmazása. De ez sem jelenti azt, hogy el szabad hanyagolni más kí­nálkozó formák alkalmazá­sát az ellenséges erők meg­semmisítésére. Sztálin elvtárs a modern, mechanizált há­ború hadvezére. Ő bátran vetette el az elavult felfogá­sokat a hadvezetés kérdései­ben és teremtett a mai kor­nak megfelelő új tételeket. A sztálini haditudomány a második világháború folya­mán az egész Szovjet Had­sereg közkincsévé vált. Ezért a világ legjobb, leg­erősebb hadserege a Szovjet Hadsereg, amely messze fe­lülmúl minden más hadsere­get. Nincs a haditudomány­nak egyetlen oldala, vagy problémája sem, amelyet Sztálin elvtárs ne fejlesztett volna tovább. Vegyék például a nagy fo­lyókon vagy folyamakon­ va­ló átkelés kérdését. A koráb­bi hivatalos haditudomány szerint a nagy fótisának vagy folyamnak meg kellett állí­tania a támadó hadsereg előnyomulását. A folyókon ez átkelés — mondották — csak úgy lehetséges, ha előbb megállnak, a hadtép­­területről a szükséges anya­gokat a frontra szállítják és hetek, esetleg hónapok mun­kájával, hatalmas idővesz­teség árán megépítik az át­kelés eszközét: a hidat, a pontonokat stb. Az ilyen fel­fogás és gyakorlat mellett, az ellenségnek mindig akadt bőven ideje megerősíteni ál­lásait a túlsó parton és ha­tékony tűz alatt tartani az átkelés helyét. Sztálin elv­társ erélyesen felszámolta ezt a dogmát­ Ö megkövetel­te az előrennyomuló csapatok parancsnokaitól az ellenség megállás nélküli üldözését és a folyón, vagy folyamon való azonnali, ahogy ő ne­vezte „menetközbe­ni" átke­lést, vagy oly gyors átkelést, hogy az ellens­égnek ne le­gyen ideje kiépíteni védelmi vonalát a túlsó partm. Mint ismeretes, a Szovjet Hadse­reg ezt a fela­datot fényesen megoldotta.­­• elhasználta a kéznél levő vagy felkutatha­tó eszközöket, a közeli er­dők fáiét és ami a legfonto­sabb, a fellelkesült, előnyo­­muló csapatok mondén aka­dályt elsöprő szellemét. A Szovjet Hadsereg nem állt meg és nem vá­d a hátulról jövő átkelési eszközökre, ahogy azt a régi katonai el­mélet megkövetelte. Például a széles Dnyeperen való át­kelés és Kiev elfoglalása 1943 november 7-én klasszi­kus példája a szovjet csa­patok menetközbeni átkelé­sé­nek. A sztálini hadi tudomány m­a minden haladó katonai erőnek a tudománya. Ennek a hadi tudománynak az al­kalmazásával vívja ki pél­dául a Kínai Néphadsereg hatalmas győzelmeit az im­perialisták zsoldosai ellen, így válik a sztálini hadi tu­domány a népek felszabadí­tásának és a népek békéjé­nek a hadi tudományává. B A Bolsevik Párt a békéimre szerzője és vezetője A marxizmust, Lenin és Sztá­­lin fejlesz­ették tovább. Lenin az imperializmus és az osztály­­harc új körülményei között ki­­dolgozta a szocialista forrada­­lom taktikájét és arra a meg­állapításra jutó­t, hogy a szo­­cializmus győzelmét néhány or­­szágban, sőt egyetlen országban is ki leh­et vívni. Lenin a szocia­lista forradalomról szóló tannal gazdagította és jelen­ős mért­é­kben továbbfejlesztette a mar­­xista tudományt. A dicsőséges harcokban, a poli­ikai és kato­nai harcokban megedződött aj típusú pártot, a Bolsevik Pártot Lenin és Sztálin fegyverez­ék fel a marxizmus legyőzhetetlen elméletével, a társadalmi fejlő­dés ismeretének­­ örvényeivel. Amikor 1917. ben Lenin és Sztálin Pártja veze­ésével az oroszországi proletáriátus meg­­dön­ötte a földesurak és nagy­­tőkések hatalmát. Ugyanakkor megteremtették a demokratikus hatalom, a proletárdik­atura, a szovjetek alapjait. Az emberiség történelmében először váltat­ák valóra a dolgozók milliói a pi­tails­a és földesúri járom alóli felszabadulás évszázados álmát és uj szabad életet biztosi­t­tak maguknak. A kapitális a rabságból megszabadul millió­­kat. a szovjet népeit Lenin és az alin fegyverezte fel sz­ocia­lizmus győzelme erős lift­jei és mindig arra nevelték a Szovjet­­unió valamennyi népét­ hogy tar­sák tiszteletben más népek függetlenségé, és ugyanakkor készüljenek fel katonailag, po­litikailag és gazdaságilag egy­aránt, hogy megvédhessék a dol­gozók hazáját. A Szovjetunió népei hűen követték Lenin és Sz­alin elvtárs­ u mutatásait és évről-évre egyre inkább érezték Sztálin elvtárs zseniális megál­lapásainak igazságát, az­, hogy a Szovjetunióban a kommuniz­­must abban az esetben is fel lehet épí­eni, ha továbbra is kapitalista országok veszik kö­rű) Sz­avn elvtárs azonban ugyanakkor rámutato­tt arra, hogy a Szovjetuniónak fel kell készülnie arra az eső­re is, ha a környező imperialista államok támadást indítanának ellene. A Bolsevik Párt rendkívül nagy inukat fej­tett ki hogy Sztálin elv­árs útmutatásaihoz híven gazdaságilag és katonailag meg­erősí­se a proletárok hazáját A Bolsevik Párt szünet nélkül kihan­gsúlyoz­ta azt, hogy minden népnek joga van a független­­ségre és hogy csakis a felszaba­dító háborúk lehetnek igazsá­­gosak. A Szovje­tnió valamen­­nyi dolgozója mélyen átérzi a Párt e nagyjelentőségű tanítá­sát és valamennyi szovjet pol­­gár mé­ly rokonszenvvel és se­gíteni akarással viseltetik mind­azok irán, akik küzdenek ön­maguk felszabadításáért, az i­m­perializmus megdöntéséért, a jobb, emberibb életért. A Bol­­sevik Párt vezetőinek bölcs ut­­muta­tsai szerint mindenkor rá­­mutatok arra, hogy az imperia­lizmus örök rabságban akarja tartani a népeket, rabszolga sorsba akarja dönteni azokat, akik már felszabadul az igája alól és ezért mindenkinek leg­szentebb emberi kötelességei közé tartozik segíteni a felsza­badító imperialista ellenes harco­kat A Bolsevik Párt nemcsak a Szovje­tnióban, hanem az egész világon — épp példaadásával, azzal, hogy megszervezte az orosz burzsoá megdöntését és felépítette se első szocialista államot, amelyben minden dol­­gozó megtalált­a maga boldo­gulását, — állandó szervezője és vezetője a világszerte folyó békeharcnak. A Párt a másodi világháború befejezése után, amikor a szov­jet nép hős fiai visszatértek a nagy honvédő háborúból, hogy tovább folytassák békés a­kció munkájukat, rávilágító 1 arra, hogy az amerikai monopolis­ták által vezetett reakciós, szov­­jetellenes, imperialista klikk ka­­landorpolitiká folytat és a né­­peket újra bele akarják bajszol­­ni egy szovjetellenes háborúba. Emlékezetes, hogy Zsdapov elv­társ, a Kommunista és Munkás­pártok Táj­koztató Irodájának megalakulásakor bolsevik éles látássá­ világí OLta meg, hogy ez az im­perialista kalandorpoli­tika elindítóira nézve csakis csőddel, teljes kudarccal végződ­het. A népek megtanulták, hogy egy e­lén­yt van, amelyen ha­­ladva meg­eremíth­etik a békét, a nemzetközi biztonságot, a világ valamennyi dolgozójának békés holnapját; ez az út pedig a Szovjetunió által megmutatott imperilistaellenes küzdelem, a béke erőinek állandó szervezése és összefogása, a haladó erők­nek egységbe kovácsolása hogy a szocialista béketábor minél eredményesebben kü­zdhessen az imperialisták kalandorpolitiká­jának megsemmisí­éséért A szovjet nép bizalommal tekint jövője felé, mert tudja, hogy a Bolsevik Párt eredményesen ve­ze­t harcát a békéjét, a kommu­nizmus építésé­t­. De ugyanúgy bizalommal tekintenek a Bolse­vik Pártra és mindenekelőtt Sztálin elvtársra a világ haladó erői, azok, akiket meggyőztek az elmúlt évek eseményei, a Szovjetunió által folytatott bé­kepolitika igazságos céljairól. Ez kellően támaszt­ja alá a gö­rög anyák és a franciaországi asszonyoknak Sztálin elvtársiul intézett levele. A világ népei végigszen­vedték a fasiszta barbárságot. Tudják, hogy csak's a Bolsevik Párt ál­tal veze­t­t, szovjet nemzetközi politika hozhatja meg azt a si­kert, amely minden dolgozónak legfőbb vágya: az állandó igaz­ságos békét. A Bolsevik Párt­ Sz­alin elvtárs vezetésével szün­telenül szervezi és vezeti ezt a harcot és nem kétséges, hogy előbb utóbb elbuknak a szocia­lista tábor egyre sokszorozódó erején azok, akik újabb hará­­csolással szeretnék növelni va­gyonukat és szolgaságba akar­nák dönteni a Szovjetunió és a népi demokráciák boldog jövőt ,UÍ - g g--*■ Szov­et-rot­mán barátsági bél alkalmából, eredeti szovjet foto-montázsok kirakat díszítésre, faliújságra, stb. alkalmasak, kaphatók a „SLOtift“ lapterjesztő­ vállalatnál) Köztársaság útja 3 szám. Megrendelésre vidékre is szállítunk.

Next