Fáklya, 1956. április (11. évfolyam, 78-102. szám)
1956-04-01 / 78. szám
k 1*56. IV. 1. vasárnap. 78. szám A közös gazdálkodás a bőséges élet útja A II. pártkongresszus irányelveinek szellemében Mezőgazdasági munkák gépesítése az Augusztus 23 kollektiv gazdaságban Az elmúlt évben sok szorgalmas kéz dolgozott az érsemjéni Augusztus 23 kollektiv gazdaságban. A tagok lelkes munkája, igyekezete meg is hozta a gyümölcsét. Sokat fejlődött, gyarapodott a közös vagyon. Például a múlt évben építettek egy 53 méteres szekér színt. Egy magtárt 15 vagon gabona tárolására valamint 2 silógödröt. Állatállományuk is szaporodott 136 darabbal. De bőven részesedtek a tagok is. Búzából 196.115 kilogrammot osztottak ki, pénzből pedig 223.193 lejt. Munkaegységenként 5 kiló búza 4,68 kilogramm kukorica, 3,65 kilogramm burgonya, árpa, rozs, bor, takarmány, több más termény mellett még 5,68 lej jutott. A szép eredmény elérését az biztosította, hogy egész évben jól szervezték meg a munkát. Az előirányzott évi munkanapok tervét teljesítették. Sőt a tervbe vett 40.023 munkaegység hedgelt, csak 39.823 teljesítésére volt szükség. A megtakarítást lehetővé tette, hogy több növényápolást, betakarítást kézi erő helyett gépi erővel végeztek el. A krumplit például csak egyszer kapálták kézzel. Másodszor már lóvontatású ekekapával huzatták meg. A töltögetést is ugyanígy végezték, ősszel a rápaszedésnél alkalmaztak újítást. Nem kézi ásóval, hanem csorosznya nélküli ekével szedték ki — 20 hektár területről — a cukorrépát. Mindez nemcsak a munkaegység, hanem több munkaidő megtakarítást is eredményezett. Mindkét esetben 8—10 nappal előbb fejezték be a munkálatokat. Ezévi tervüket a második pártkongresszus irányelvének figyelembevételével készítették. Tervbe vették a hektárhozam növelése mellett a mezőgazdasági munka termelékenységének növelését. Kevesebb munkanap felhasználásával a növényápolásnál, többszöri kapálást irányoztak elő. Ez évben 39.500 munkanapegységet irányoztak elő. Emellett a kollektív gazdaság vezetőtanácsa az 1956-os évre több növényápolásra kötött szerződést az érmihályfalvi GTA-val, így 10 hektár kukorica kapálására, 10 hektár cukorrépa csokrozására, valamint 195 hektár kalászos vetésük 50 százalékának learatására. Ugyanakkor a múlt évben először alkalmazott burgonya töltögetési módszert most rendszeresítik. Ez pedig a 20 hektár terület megművelésénél jelentős mennyiségű munkaegység és idő megtakarítását teszi lehetővé. Az egész munkálatokhoz így csak 973 munkanap szükséges. E munkák kézzel való elvégzésére legkevesebb 200 munkaegységgel több kellene. A decemberben vásárolt kaszálógépet most használják először. Mindez nagy mértékben megkönnyíti, ugyanakkor olcsóbbá teszi a nehéz munkák elvégzését. A kollektív gazdaságban a taglétszám az ősz óta 56 családdal emelkedett. Ez átlagosan 2 munkaerő emelkedést jelent, így lehetővé vált a munka átszervezése. A múlt évben csak két mezőgazdasági brigád működött. Ebben az évben új 37 tagú brigádot is létesítettek a szőlőgondozásra. Ezenkívül még egy 17 személyből önálló zootechnikai csoportot is szerveztek. A gazdaságban elért szervezési sikerek a kollektív vezetési elv tiszteletben tartásának eredménye Nagy János több mint egy éve a gazdaság elnöke. Az intézkedéseket mindenkor a vezetőtanács határozata alapján hajtja végre. A tagság szereti, tiszteli. Érzi, hogy a közös gazdaság a vezetése alatt biztosan halad a fejlődés útján. Élenjárók Margitta rajonban két kollektiv gazdaság jár élen a tavaszi mezőgazdasági munkákban. Az albisi kollektiv gazdaságban már 10 hektár tavaszi búzát elvetettek. A bogyoszlói kollektiv gazdaságban pedig a tavaszi búzát 4,75 hektáron vetették el. A jó példát követik az egyéni gazdák is. Albison többek között: ifjú A. Bakó Sándor 2,45 ár földet készített elő tavaszi vetésre. A traktorok is szántanak a határban kora reggeltől késő estig. A traktoristák igyekeznek, hogy az idő okozta lemaradást behozzák. SZÁNTANAK A TRAKTOROK A cséffai gépállomás 2. számú traktorbrigádja, Bas Gheorghe, brigádfelelős vezetésével a napokban érkezett a bikácsi kollektív gazdaságba. Előzetes terepszemle után másnap reggel a brigád teljes lendülettel munkához látott. FÁKLYA OOOOrx>C<X>00<X><>0<><><X><><X><>0 Faluról-falura Szalonta rajon községi kulturotthonaiban terveket készítenek a tavaszi mezőgazdasági munkák támogatására. Most állítják össze a műsort, kidolgozzák az előadások témáját, a rajoni néptanács kulturosztályától kapott szempontok szerint. A mezőgazdaság szocialista átalakítása érdekében megkezdik a kultúrcsoportok vendégszereplését a szomszédos községekben. Ez abból áll, hogy az ideillő témájú műsort betanult kulturcsoport ellátogat azokba a községekbe, falvakba, ahol most van alakulóban a mezőgazdaság valamelyik szocialista egysége. A közeljövőben nyolc ilyen látogatásra kerül sor vasárnaponként. A bátori kulturcsoport ellátogat Ripára, Feketegyőrös műkedvelői Olceára mennek, a gyaraki kollektivistákból alakult színjátszócsoport pedig Hlyére és így tovább. A vendégszereplés egyben népszerüsítése is lesz a közös gazdálkodás eredményeinek. ÖOOOOOOOOOOOOOOC'O >»oooo, Horváth István Tavaszi szántás Régi az ég s a mező is. Régi a szél s az esővíz. Régi fa az ökrök járma Régi földből a barázda. Akik forgatják a földet, mégis azt érzik, hogy könnyebb. A mezőnek ez a fele, mint a tulipán levele sima, nem ormozzák mezsgyék zöldbe öltözködő testét. Több nótát hall s ritkább könnyet nyel ez a föld; azért könnyebb. A szántó sem körben járja. Egyenes már a barázda... Beletorkollik a vége hazánk ötéves tervébe. Ballagok az ekés mellett. A szél menyasszony-lehelet. Tiszta égen ragyog a nap. Sugarai ráhullanak a taliga vánkosára s szétprecskelnek sziporkázva. Farkas Miklós komám szemén jókedvet csillant a napfény. Vele csillan az ekevas, az egész ragyogó tavasz. Kicsi ember, kit az élet szijnál szijasabbá érlelt. Tavaly őszig hét hektárja mezsgyéi közt volt bezárva, örök bajtól üldözötten. Erről beszél szántás közben. fi: Egyszer sültem, máskor főztem, nem éltem én, csak küzdöttem. Őrölt a gond, ott a méreg. Csak most tudom azt, hogy élek! Azt is sokszor elgondolom: hej, ha úgy lett volna dolgom, mint lányomnak, kis Katinak, • akit most ingyen tanítnak. De apám velünk kapartam a puliszkát az asztalra. j Nem volt játék, sem iskola, csupán az apám ostora. j Ha cigarettát csavartam, átdöfött a szeme rajtam... . Szárazra mászik az egér, ha a víz a fészkéig ér. * — De hágj, ha nincs hova , hágjál! *- < én se lettem jobb apámnál. Csillagnál feküdtem, körtem, < Ötven évet így töltöttem, elkerültek az alvások... < „Hátha kielőznek mások!“ < Nyugtalan volt a nappalom: örök hajsza s riadalom. „ Két tenyerem, ha tűzzé vált, úgy se szánthattam negyven párt. < S napom éjből, ha éjbe ért, úgy sem fizetett ennyi bért. * Százhetven pontom van egy nap!< Á ma betelt már a tegnap, s most látod, itt az oldalon már a holnapot forgatom... < A Párt, — komám! — az a nagy dolog! Könnyebb a föld is, — láthatod, < váltóekénk van, s hogy szeli!... < Nem, az ember nem képzeli, — az, kit mezsgye köt, s fojt < a gyom, s hogy mire képes szabadon! 5 3 TALAJELŐKESZITÉS A VETESHEZ Az inányi határban is mege<eventuni az élet. A szalontai állami gazdaság inándi részlegén szorgalmas munka folyik. Képünkön a cukorrépa talaját előkészítő csoportot láthatjuk boronálás közben. Józsi bácsi nem marad otthon Középtermetű, zömök ember Győri Józsi bácsi. Megjelenése, gyengén őszülő haja nem árulja el életkorát. Pedig az idő már jócskán eljárt felette. Három gyermeke már családot alapított. Több unoka is várja, mit hoz este, ha munkából hazatér a jó öreg „papa“. Most röpül fölötte a 74. életév. Élettársa már régen itt hagyta ... Két gyermeke kollektivista. Úgy érezte, neki is a közös gazdaságban a helye. Még 1952-ben belépett a kollektív gazdaságba. Azóta rendszeresen jár dolgozni. Szereti a munkát, a közös gazdaságot, a nagy családot. A múlt évben a kertészetben és a szőlészetben dolgozott. De aratáskor, amikor a munka égetően sürgős volt, amikor a brigádosok is kaszát fogtak és vágták a rendet, ott kötötte a kévét a fiatal — alig 28 éves — elnök után. Dicséretére való ügyességgel dolgozott. Év végére apránként aztán összegyűlt a munkanapok száma, összesen 254. Az osztáskor csak búzából 1046 kilót, kukoricából 1778 kilót, burgonyából 254 kilót, árpából 218 kilót kapott. Ezenkívül rozsot, napraforgót, cukrot, pálinkát, Bort is vagy 85 litert. Emellett nagymennyiségű szénát, takarmányrépát és 1143 lejt... Győri Józsi bácsi ez évben sem hagyja magát. Most is egyik legszorgalmasabb tagja a félegyházi kollektív gazdaságnak. Már március közepéig 15 munkaegységet szerzett. Azóta is minden reggel megjelenik a gazdaságban és örömmel indul ki dolgozni , a többi tagokkal. Ott érzi igazán jól magát. Nem is lehetne visszatartani... — k. e. —* SZÓRJÁK A MŰTRÁGYÁT A bikácsi kollektivisták már jó előre beszerezték a 40 hektár őszi búza fejtrágyázásához szükséges műtrágyát. Képünkön a műtrágyázást végző csoportot láthatjuk. A szuperfoszfát és nitrogén műtrágya keverék igen jót tesz az őszi gabona fejlődésének. A Román Munkáspárt II. kongresszusa nagy figyelmet szentelt az állami gazdaságok termelési-szervezési kérdéseinek. A kongresszus a második ötéves terv alapvető feladataként tűzte ki az egységes szocialista gazdaság megteremtését, amely képes lesz kielégíteni a rohamosan fejlődő iparunk nyersanyag- és a dolgozó néip élelmiszer szükségleteit. E cél elérése nagy erőfeszítéseket igényel az állami gazdaságok munkaközösségeitől. Az állami gazdaságoknak úgy kell megszervezni a munkát, hogy jövedelmük jóval felülmúlja a termelési és forgalmi költségeket. Mi hát a teendő? Mezőgazdaságunk rejtett tartalékai kimeríthetetlen forrást képeznek az állami gazdaságok jövedelmezőségének fokozásához. Ezenkívül azonban magasabb színvonalra kell emelni az állami gazdaságok gazdasági, munkaszervezési tevékenységét, tanulmányozni kell az önköltség alakulását és csökkentésének lehetőségeit. Az ésszerű és jövedelmező gazdálkodás állandóan foglalkoztatja tartományunk állami gazdaságait is. Nemrég például az állami gazdaságok tartományi trösztjének kezdeményezésére összehívott gyűlésen a jövedelmezőség kérdéseit vitatták meg. Ez alkalommal az érmihályfalvi állami gazdaság igazgatója is néhány hasznos jól meggondolt javaslatot terjesztett elő. A jövedelmezőség néhány kérdése .......... i 11 ____________________ Az első ilyen javaslat a TERMELÉSI ÁGAK KÖZÖTTI ÖSSZHANG kérdését veti fel, mellyel jelenleg igen nagy baj van az érmihályfalvi állami gazdaságnál. Ugyanis az érmihályfalvi gazdaság igen fejlett állatállománnyal rendelkezik, melynek takarmányozása sok esetben komoly nehézségekbe ütközik. Ennek pedig az az oka, hogy a felettes szervek a takarmányszükséglet figyelembevétele nélkül gabonafélék termesztésével túlterhelik. Elegendő mennyiségű takarmány termesztésével ki lehetne küszöbölni a takarmányféléknek más vidékekről, valamint az egyik szekcióról a másik szekcióra való, felesleges költséggel járó szállítását. Az egyes számú részlegre most is 15—20 kilométerről kell szállítani a takarmányt. Az ilyen felesleges kiadás az önköltség növekedéséhez vezet. Az érmihályfalvi állami gazdaságnak ez a javaslata igen helyes, mert a termelési ágak megfontolt egybehangolásával lehetőség nyílik arra, hogy a fő termelési ág mellett kifejlődjenek azok a kiegészítő és melléktermelési ágak, melyek fokozzák a jövedelmezőséget és erősítik az állami gazdaságok gazdasági és pénzügyi helyzetét. Az érmihályfalvi állami gazdaság vezetősége lényeges javaslatot terjesztett elő AZ ÁLLATÁLLOMÁNY FEJLESZTÉSÉRE vonatkozólag is. Javasolta a jelenlegi lóállomány csökkentését. Ugyanis a gyakorlat azt bizonyítja, hogy a szarvasmarha-féle tenyésztése sokkal kifizetőbb és jövedelmezőbb. Gazdasági munkák elvégzésére éppen olyan célt szolgál az ökör, akárcsak a ló. De ezenkívül más egyéb célra is hasznosíthatjuk. A szarvasmarhafajták — takarmányozás szempontjából — sokkal igénytelenebbek mint a ló s felhasználása is sokrétűbb. Éppen ebből kiindulva az elkövetkezendő évek folyamán az érmihályfalvi állami gazdaság jelenlegi lóállományát 50 százalékkal csökkenti és ezzel párhuzamosan egyre nagyobb gondot fordít a szarvasmarha állomány gyarapítására. A jövedelmezőség kérdéséről beszélve különösen ki kell emeljük a mezőgazdasági munkák gépesítésének kérdését. Az érmihályfalvi állami gazdaság vezetősége által elkészített javaslati terv is részletesen foglalkozik a gépesítéssel. Mint a javaslatokból kitűnik, ezen a téren jó bőven akad tennivaló. Az érmihályfalvi állami gazdaság földjei szanaszét vannak a határban és egy-egy helyen csak kicsiny földdarabok találhatók. Éppen ezért a mezőgazdasági munkák gépesítése alapfeltétele a szétszórt földek tagosítása. A javaslatok között szerepel a védőerdősávok létesítése is. Erre is nagy szükség van, különösen a homokos vidékeken. Az uralkodó szelek irányával keresztbeültetett védőerdősávok csökkentik a romboló szelek hatását és biztosabbá teszik a növénytermesztést. E javaslat megvalósítása nem is olyan nehéz, mégis azonban, mivel pénzbeli befektetést is igényel, szükséges a felsőbb szervek jóváhagyása. Részletesen kidolgozott javaslat foglalkozik A SZŐLÉSZET FELJAVÍTÁSÁVAL is. 1950-ben 50 hektár területet készítettek elő szőlőtelepítésre. 1951-ben be is ültették gyökeres vesszővel. A fiatal szőlőültetvény azonban az egymást követő elemi csapás (1952 es jégverés és az 1953 as hideg tél) következtében jórészt kipusztult. A 90 hektár nagyságú nemes szőlő is már kiöregedett és felújításra vár. Az érmihályfalvi állami gazdaság szőlészeti szakértői megállapították hogy a szőlőtermesztés csak úgy lesz eredményes, ha a jellegzetes talajviszonyoknak legjobban megfelelő ültetési módot és szőlőfajtát használnak. A gyakorlat azt bizonyítja, hogy a homokos talajon a gyökeres oltvány megfakadása bizonytalan. Szőlőtelepítésre a legjobban megfelel a direkttermő szőlőfajtákról szedett sima vessző, melyet az ültetés utáni második évben a kívánalmak szerint nemes szőlőre lehet beoltani. Ugyancsak a szőlőtermesztéssel kapcsolatban javasolták egy helyi jellegű peronoszpórajelző állomás létesítését. Erre azért volna szükség, mert a Mihályfalvától igen távol eső peronoszpórajelző állomás megállapításai nem minden esetben vonatkoznak Érmihályfalvára. Ez a néhány javaslat csak egy kis része annak, amit az érmihályfalvi állami gazdaság vezetősége a jövedelmezőség és ésszerű gazdálkodás érdekében kidolgozott. Az említett javaslatok jelenleg a felsőbb szervek tanulmányozási tárgyát képezik és miután jónak, elfogadhatónak találják, gyakorlati megvalósításokra is sor kerül. Balogh György Vetési hírek AZ ELSŐ KÖZÖS TAVASZI MUNKA Alig néhány napja, hogy Rojt faluban megalakult a kollektív gazdaság. De máris arról érkezett jelentés, hogy a gazdaság munkaközössége jól felkészült a tavaszi mezőgazdasági munkára. A gazdaság közgyűlése megvitatta az ezévi termesztési tervet. A kollektivisták letakarították a szántásra kijelölt területet, melyen a cséffai gép- és traktorállomás egyik brigádja megkezdte a szántást. Rövidesen hozzálátnak a tavaszi növények vetéséhez is. Ennek sikeres elvégzéséért a rajti mezőgazdasági társulás 10— 15 igával segíti a gazdaságot. Ez komoly segítséget jelent, mivel a gazdaság még nem rendelkezik a szükséges igákkal. TELJES LENDÜLETTEL A románszentmiklósi kollektív gazdaságban eddig 14 hektár területet szántottak fel és készítettek elő zöldség- és főzelékfélék termesztésére. A románszentmiklósi mezőgazdasági társulás tagjai is hozzáláttak a tavaszi szántáshoz-vetéshez. Az utóbbi nap folyamán a tagosított földterületen elvégezték az előirányzott két és fél hektár tavaszi árpa vetését. Jelenleg a többi növények vetésére készítik elő a talajt. ,