Fáklya, 1956. április (11. évfolyam, 78-102. szám)

1956-04-01 / 78. szám

k 1*56. IV. 1. vasárnap. 78. szám A közös gazdálkodás a bőséges élet útja A II. pártkongresszus irányelveinek szellemében Mezőgazdasági munkák gépesítése az Augusztus 23 kollektiv gazdaságban Az elmúlt évben sok szorgal­mas kéz dolgozott az érsemjéni Augusztus 23 kollektiv gazdaság­ban. A tagok lelkes munkája, igyekezete meg is hozta a gyü­mölcsét. Sokat fejlődött, gyara­podott a közös vagyon. Például a múlt évben építettek egy 5­3 méteres szekér színt. Egy mag­tárt 15 vagon gabona tárolására valamint 2 silógödröt. Állatállo­mányuk is szaporodott 136 darab­bal. De bőven részesedtek a ta­gok is. Búzából 196.115 kilo­grammot osztottak ki, pénzből pedig 223.193 lejt. Munkaegysé­genként 5 kiló búza 4,68 kilo­gramm kukorica, 3,65 kilogramm burgonya, árpa, rozs, bor, takar­mány, több más termény mellett még 5,68 lej jutott. A szép eredmény elérését az biztosította, hogy egész évben jól szervezték meg a munkát. Az elő­irányzott évi munkanapok tervét teljesítették. Sőt a tervbe vett 40.023 munkaegység hedgelt, csak 39.823 teljesítésére volt szükség. A megtakarítást lehetővé tette, hogy több növényápolást, betaka­rítást kézi erő helyett gépi erővel végeztek el. A krumplit például csak egyszer kapálták kézzel. Má­sodszor már lóvontatású ekeka­­pával huzatták meg. A töltöge­­tést is ugyanígy végezték, ősszel a­ rápaszedésnél alkalmaztak újí­tást. Nem kézi ásóval, hanem csorosznya nélküli ekével szedték­­ ki — 20 hektár területről — a cu­korrépát. Mindez nemcsak a mun­kaegység, hanem több munkaidő megtakarítást is eredményezett. Mindkét esetben 8—10 nappal előbb fejezték be a munkálato­kat. Ezévi tervüket­­ a második párt­­kongresszus irányelvének figye­lembevételével készítették. Terv­be vették a hektárhozam növelé­se mellett a mezőgazdasági mun­ka termelékenységének növelését. Kevesebb munkanap felhasználá­sával a növényápolásnál, többszö­ri kapálást irányoztak elő. Ez évben 39.500 munkanapegységet irányoztak elő. Emellett a kollektív gazdaság vezetőtanácsa az 1956-os évre több növényápolásra kötött szer­ződést az érmihályfalvi GTA-val, így 10 hektár kukorica kapálásá­ra, 10 hektár cukorrépa csokrozá­­sára, valamint 195 hektár kalá­szos vetésük 50 százalékának le­­aratására. Ugyanakkor a múlt évben először alkalmazott burgo­nya töltögetési módszert most rendszeresítik. Ez pedig a 20 hek­tár terület megművelésénél jelen­tős mennyiségű munkaegység és idő megtakarítását teszi lehető­vé. Az egész munkálatokhoz így csak 973 munkanap szükséges. E munkák kézzel való elvégzésére legkevesebb 200 munkaegységgel több kellene. A decemberben vá­sárolt kaszáló­gépet most hasz­nálják először. Mindez nagy mér­tékben megkönnyíti, ugyanakkor olcsóbbá teszi a nehéz munkák el­végzését. A kollektív gazdaságban a taglétszám az ősz óta 56 család­dal emelkedett. Ez átlagosan 2 munkaerő emelkedést jelent, így lehetővé vált a munka átszerve­zése. A múlt évben csak két me­zőgazdasági brigád működött. Ebben az évben új 37 tagú bri­gádot is létesítettek a szőlőgon­dozásra. Ezenkívül még egy 17 személyből önálló zootechnikai csoportot is szerveztek. A gazdaságban elért szervezé­si sikerek a kollektív vezetési elv tiszteletben tartásának eredménye Nagy János több mint egy éve a gazdaság elnöke. Az intézkedése­ket mindenkor a vezetőtanács ha­tározata alapján hajtja végre. A tagság szereti, tiszteli. Érzi, hogy a közös gazdaság a vezetése alatt biztosan halad a fejlődés útján. Élenjárók Margitta rajonban két kollek­tiv gazdaság jár élen a tavaszi mezőgazdasági munkákban. Az albisi kollektiv gazdaságban már 10 hektár tavaszi búzát elvetet­tek. A bogyoszlói kollektiv gazda­ságban pedig a tavaszi búzát 4,75 hektáron vetették el. A jó példát követik az egyéni gazdák is. Albison többek között: ifjú A. Bakó Sándor 2,45 ár föl­det készített elő tavaszi vetésre. A traktorok is szántanak a határban kora reggeltől késő es­tig. A traktoristák igyekeznek, hogy az idő okozta lemaradást behozzák. SZÁNTANAK A TRAKTOROK A cséffai gépállomás 2. szám­ú traktorbrigádja, Bas Gheorghe, brigádfelelő­s vezetésével a napokban érkezett a bikácsi kollektív gazdaságba. Előzetes terepszemle után másnap reggel a brigád teljes lendülettel munkához látott. FÁKLYA OOOOrx>C<X>00<X><>0<><><X><><X><>0 Faluról-falura Szalonta rajon községi kultur­­otthonaiban terveket készítenek a tavaszi mezőgazdasági munkák támogatására. Most állítják ös­­­sze a műsort, kidolgozzák az elő­adások témáját, a rajoni népta­nács kulturosztályától kapott szempontok szerint. A mezőgazdaság szocialista át­alakítása érdekében megkezdik a kultúrcsoportok vendégszereplését a szomszédos községekben. Ez ab­ból áll, hogy az ideillő témájú műsort betanult kulturcsoport el­látogat azokba a községekbe, fal­vakba, ahol most van alakulóban a mezőgazdaság valamelyik szo­cialista egysége. A közeljövőben nyolc ilyen látogatásra kerül sor vasárnaponként. A bátori kultur­csoport ellátogat Ripára, Fekete­­győrös műkedvelői Olceára men­nek, a gyaraki kollektivistákból alakult színjátszócsoport pedig Hlyére és így tovább. A vendég­­szereplés egyben népszerüsítése is lesz a közös gazdálkodás ered­ményeinek. ÖOOOOOOOOOOOOOOC'O >»oooo, Horváth István Tavaszi szántás Régi az ég s a mező is. Régi a szél s az esővíz. Régi fa az ökrök járma Régi földből a barázda. Akik forgatják a földet, mégis azt érzik, hogy könnyebb. A mezőnek ez a fele, mint a tulipán levele sima, nem ormozzák mezsgyék zöldbe öltözködő testét. Több nótát hall s ritkább könnyet nyel ez a föld; azért könnyebb. A szántó sem körben járja. Egyenes már a barázda... Beletorkollik a vége hazánk ötéves tervébe. Ballagok az ekés mellett. A szél menyasszony-lehelet. Tiszta égen ragyog a nap. Sugarai ráhullanak a taliga vánkosára s szétprecskelnek sziporkázva. Farkas Miklós komám szemén jókedvet csillant a napfény. Vele csillan az ekevas, az egész ragyogó tavasz. Kicsi ember, kit az élet szijnál szijasabbá érlelt. Tavaly őszig hét hektárja mezsgyéi közt volt bezárva, örök bajtól üldözötten. Erről beszél szántás közben. fi: Egyszer sültem, máskor főztem, nem éltem én, csak küzdöttem. Őrölt a gond, ott a méreg. Csak most tudom azt, hogy élek! Azt is sokszor elgondolom: hej, ha úgy lett volna dolgom,­­ mint lányomnak, kis Katinak, • akit most ingyen tanítnak.­­ De apám velünk kaparta­m a puliszkát az asztalra. j Nem volt játék, sem iskola,­­ csupán az apám ostora. j Ha cigarettát csavartam,­­ átdöfött a szeme rajtam... . Szárazra mászik az egér,­­ ha a víz a fészkéig ér. * — De hágj, ha nincs hova , hágjál! *- < én se lettem jobb apámnál. Csillagnál feküdtem, körtem, < Ötven évet így töltöttem,­­ elkerültek az alvások... < „Hátha kielőznek mások!“ < Nyugtalan volt a nappalom:­­ örök hajsza s riadalom. „ Két tenyerem, ha tűzzé vált, úgy se szánthattam negyven p­árt. < S napom éjből, ha éjbe ért,­­ úgy sem fizetett ennyi bért.­­ * Százhetven pontom van egy nap!< Á ma betelt már a tegnap,­­ s most látod, itt az oldalon­­ már a holnapot forgatom... < A Párt, — komám! — az a nagy dolog!­­ Könnyebb a föld is, — láthatod, < váltóekénk van, s hogy szeli!... < Nem, az ember nem képzeli, — az, kit mezsgye köt, s fojt < a gyom, s hogy mire képes szabadon! 5 3 TALAJELŐKESZITÉS A VETESHEZ Az inányi határban is m­ege<eventuni az élet. A szalontai ál­lami gazdaság inándi részlegén szorgalmas munka folyik. Képün­kön a cukorrépa talaját előkészítő csoportot láthatjuk boronálás közben. Józsi bácsi nem marad otthon Középtermetű, zömök ember Győri Józsi bácsi. Megjelenése, gyengén őszülő haja nem árulja el életkorát. Pedig az idő már jócskán eljárt felette. Három gyermeke már családot alapított. Több unoka is várja, mit hoz este, ha munkából hazatér a jó öreg „papa“. Most röpül fölötte a 74. életév. Élettársa már régen itt hagyta ... Két gyermeke kollek­tivista. Úgy érezte, neki is a kö­zös gazdaságban a helye. Még 1952-ben belépett a kollek­tív gazdaságba. Azóta rendszere­sen jár dolgozni. Szereti a mun­kát, a közös gazdaságot, a nagy családot. A múlt évben a kerté­szetben és a szőlészetben dolgo­zott. De aratáskor, amikor a munka égetően sürgős volt, ami­kor a brigádosok is kaszát fog­tak és vágták a rendet, ott kötöt­te a kévét a fiatal — alig 28 éves — elnök után. Dicséretére való ügyességgel dolgozott. Év végére apránként aztán ös­­­szegyűlt a munkanapok száma, összesen 254. Az osztáskor csak búzából 1046 kilót, kukoricából 1778 kilót, burgonyából 254 kilót, árpából 218 kilót kapott. Ezenkí­vül rozsot, napraforgót, cukrot, pálinkát, Bort is vagy 85 litert. Emellett nagymennyiségű szénát, takarmányrépát és 1143 lejt... Győri Józsi bácsi ez évben sem hagyja magát. Most is egyik leg­szorgalmasabb tagja a félegyhá­zi kollektív gazdaságnak. Már március közepéig 15 munkaegy­séget szerzett. Azóta is minden reggel megjelenik a gazdaságban és örömmel indul ki dolgozni , a többi tagokkal. Ott érzi igazán jól magát. Nem is lehetne visszatartani... — k. e. —* SZÓRJÁK A MŰTRÁGYÁT A bikácsi kollektivisták már jó előre beszerezték a 40 hektár őszi búza fejtrágyázásához szükséges műtrágyát. Képünkön a műtrágyázást végző csoportot láthatjuk. A szu­­perfoszfát és nitrogén műtrágya keverék igen jót tesz az őszi ga­bona fejlődésének. A Román Munkáspárt II. kon­gresszusa nagy figyelmet szen­telt az állami gazdaságok terme­lési-szervezési kérdéseinek. A kon­gresszus a második ötéves terv alapvető feladataként tűzte ki az egységes szocialista gazdaság megteremtését, amely képes lesz kielégíteni a rohamosan fejlődő iparunk nyersanyag- és a dolgo­zó néip élelmiszer szükségleteit. E cél elérése nagy erőfeszítése­ket igényel az állami gazdaságok munkaközösségeitől. Az állami gazdaságoknak úgy kell megszer­vezni a munkát, hogy jövedelmük jóval felülmúlja a termelési és forgalmi költségeket. Mi hát a teendő? Mezőgazda­ságunk rejtett tartalékai kimerít­hetetlen forrást képeznek az ál­lami gazdaságok jövedelmezősé­gének fokozásához. Ezenkívül azonban magasabb színvonalra kell emelni az állami gazdaságok gazdasági, munkaszervezési tevé­kenységét, tanulmányozni kell az önköltség alakulását és csökken­tésének lehetőségeit. Az ésszerű és jövedelmező gaz­dálkodás állandóan foglalkoztat­ja tartományunk állami gazdasá­­­­gait is. Nemrég például az álla­mi gazdaságok tartományi tröszt­jének kezdeményezésére összehí­vott gyűlésen a jövedelmezőség kérdéseit vitatták meg. Ez alka­lommal az érmihályfalvi állami gazdaság igazgatója is néhány hasznos jól meggondolt javasla­tot terjesztett elő. A jövedelmezőség néhány kérdése .......... i 11 ____________________ Az első ilyen javaslat a TERMELÉSI ÁGAK KÖZÖTTI ÖSSZHANG kérdését veti fel, mellyel jelenleg igen nagy baj van az érmihály­falvi állami gazdaságnál. Ugyan­is az érmihályfalvi gazdaság igen fejlett állatállománnyal rendelke­zik, melynek takarmányozása sok esetben komoly nehézségekbe üt­közik. Ennek pedig az az oka, hogy a felettes szervek a takar­mányszükséglet figyelembevétele nélkül gabonafélék termesztésé­vel túlterhelik. Elegendő mennyiségű takar­mány termesztésével ki lehetne küszöbölni a takarmányféléknek más vidékekről, valamint az egyik szekcióról a másik szekcióra való, felesleges költséggel járó szállí­tását. Az egyes számú részlegre most is 15—20 kilométerről kell szállítani a takarmányt. Az ilyen felesleges kiadás az önköltség nö­vekedéséhez vezet. Az érmihályfalvi állami gazda­ságnak ez a javaslata igen he­lyes, mert a termelési ágak meg­­­fontolt egybehangolásával lehe­tőség nyílik arra, hogy a fő ter­melési ág mellett kifejlődjenek azok a kiegészítő és mellékter­melési ágak, melyek fokozzák a jövedelmezőséget és erősítik az állami gazdaságok gazdasági és pénzügyi helyzetét. Az érmihályfalvi állami gazda­ság vezetősége lényeges javasla­tot terjesztett elő AZ ÁLLATÁLLOMÁNY FEJLESZ­TÉSÉRE vonatkozólag is. Javasolta a je­lenlegi lóállomány csökkentését. Ugyanis a gyakorlat azt bizonyít­ja, hogy a szarvasmarha-féle te­nyésztése sokkal kifizetőbb és jö­vedelmezőbb. Gazdasági munkák elvégzésére éppen olyan célt szol­gál az ökör, akárcsak a ló. De ezenkívül más egyéb célra is hasz­nosíthatjuk. A szarvasmarhafaj­ták — takarmányozás szempont­jából — sokkal igénytelenebbek mint a ló s felhasználása is sok­rétűbb. Éppen ebből kiindulva az elkövetkezendő évek folyamán az érmihályfalvi állami gazdaság je­lenlegi lóállományát 50 százalék­kal csökkenti és ezzel­ párhuza­mosan egyre nagyobb gondot for­dít a szarvasmarha állomány gyarapítására. A jövedelmezőség kérdéséről beszélve különösen ki kell emel­jük a mezőgazdasági munkák gé­pesítésének kérdését. Az érmihály­falvi állami gazdaság vezetősége által elkészített javaslati terv is részletesen foglalkozik a gépesí­téssel. Mint a javaslatokból kitű­nik, ezen a téren jó bőven akad tennivaló. Az érmihályfalvi álla­mi gazdaság földjei szanaszét vannak a határban és egy-egy he­lyen csak kicsiny földdarabok ta­lálhatók. Éppen ezért a mezőgaz­dasági munkák gépesítése alap­­feltétele a szétszórt földek tago­sítása. A javaslatok között szerepel a védőerdősávok létesítése is. Erre is nagy szükség van, különösen a homokos vidékeken. Az uralko­dó szelek irányával keresztbeül­­tetett védőerdősávok csökkentik­­ a romboló szelek hatását és biz­tosabbá teszik a növénytermesz­tést. E javaslat megvalósítása nem is olyan nehéz, mégis azon­ban, mivel pénzbeli befektetést is igényel, szükséges a felsőbb szer­vek jóváhagyása. Részletesen kidolgozott javas­lat foglalkozik A SZŐLÉSZET FELJAVÍTÁSÁ­VAL is. 1950-ben 50 hektár területet készítettek elő szőlőtelepítésre. 1951-ben be is ültették gyökeres vesszővel. A fiatal szőlőültetvény azonban az egymást követő elemi csapás (1952 es jégverés és az 1953 as hideg tél) következtében jórészt kipusztult. A 90 hektár nagyságú nemes szőlő is már ki­öregedett és felújításra vár. Az érmihályfalvi állami gazda­ság szőlészeti szakértői megálla­pították hogy a szőlőtermesztés csak úgy lesz eredményes, ha a jellegzetes talajviszonyoknak leg­jobban megfelelő ültetési módot és szőlőfajtát használnak. A gya­korlat azt bizonyítja, hogy a ho­mokos­ talajon a gyökeres oltvány megfakadása bizonytalan. Szőlő­telepítésre a legjobban megfelel a direkttermő szőlőfajtákról sze­dett sima vessző, melyet az ül­tetés utáni második évben a kívá­nalmak szerint nemes szőlőre le­het beoltani. Ugyancsak a szőlő­­termesztéssel kapcsolatban java­solták egy helyi jellegű peronosz­­pórajelző állomás létesítését. Erre azért volna szükség, mert a Mi­­hályfalvától igen távol eső pero­­noszpórajelző állomás megálla­pításai nem minden esetben vo­natkoznak Érmihályfalvár­a. Ez a néhány javaslat csak egy kis része annak, amit az érmi­hályfalvi állami gazdaság vezető­sége a jövedelmezőség és ésszerű gazdálkodás érdekében kidolgo­zott. Az említett javaslatok jelen­leg a felsőbb szervek tanulmányo­zási tárgyát képezik és miután jónak, elfogadhatónak találják, gyakorlati megvalósításokra is sor kerül. Balogh György Vetési hírek AZ ELSŐ KÖZÖS TAVASZI MUNKA Alig néhány napja, hogy Rojt faluban megalakult a kollektív gazdaság. De máris arról érke­zett jelentés, hogy a gazdaság munkaközössége jól felkészült a tavaszi mezőgazdasági munkára. A gazdaság közgyűlése megvitat­ta az ezévi termesztési tervet. A kollektivisták letakarították a szántásra kijelölt területet, me­lyen a cséffai gép- és traktorállo­más egyik brigádja megkezdte a szántást. Rövidesen hozzálát­nak a tavaszi növények vetéséhez is. Ennek sikeres elvégzéséért a rajti mezőgazdasági társulás 10— 15 igával segíti a gazdaságot. Ez komoly segítséget jelent, mi­vel a gazdaság még nem rendel­kezik a szükséges igákkal. TELJES LENDÜLETTEL A románszentmiklósi kollektív gazdaságban eddig 14 hektár te­rületet szántottak fel és készítet­tek elő zöldség- és főzelékfélék termesztésére. A románszentmiklósi mezőgaz­dasági társulás tagjai is hozzá­láttak a tavaszi szánt­áshoz-vetés­­hez. Az utóbbi nap folyamán a tagosított földterületen elvégezték az előirányzott két és fél hektár tavaszi árpa vetését. Jelenleg a többi növények vetésére készítik elő a talajt. ,

Next