Fáklya, 1956. július (11. évfolyam, 155-180. szám)
1956-07-01 / 155. szám
1956. VII. 3. kedd, 156. szám. FÁKLYA 3 ————————— ■ mm ..................———————...in i ~ ni un mi — GH. (Folytatás az 1. oldalról) vezési intézkedésekkel, a munkás tömegek gyakorlati tevékenységének megszervezésével, csak úgy, ha felvértezzük őket műszaki ismeretekkel és széles körben elterjesztjük a fejlett munkamódszereket. Hazánk egész területén új munkástelepek nyílnak; gyárak, vizi- és hőerőművek, a kultúra új hajlékainak, stadionoknak a felépítésére. A párt meg van győződve arról, hogy az Ifjúmunkás Szövetség mozgósítani tudja az ifjúságot társadalmi érdekű önkéntes akciókra, a szocializmus nagy építőtelepei felé irányítja az ifjúság izzó energiáját és lelkesedését, a bátorság és kitartás iskoláivá avatja a munkatelepeket, ahol az ifjak tízeg tízezrei az új éleit bátor, hazafias lendülettől áthatott, öntudatos építőivé edződnek. A párt különleges fontosságot tulajdonít annak, hogy az ifjúság vegyen részt a parlag vagy leromlott földek termékennyé tételéért folyó harcban. Bizonyosak vagyunk abban, hogy az ifjúság lelkesen fog válaszolni a párt hívására s szorgos munkájával tíz meg tízezer hektárnyi termőföldet ad vissza a mezőgazdaságnak Nagyjelentőségű feladatok állnak a falusi IMSZ-szervezetek előtt. Minden ifjúnak ismernie kell a második ötéves tervben előirányzott legfőbb mezőgazdasági célkitűzéseket: a szocialista szektor túlsúlyának biztosítását a mezőgazdaságban mind a terület, mind az árutermelés tekintetében s az ötéves terv végéig legalább évi 15 000.000 tonna gabona termelését. Ezek azok a nagyszabású, sokoldalú célkitűzések, amelyeknek valóraváltása nem biztosítható jelszavakkal és beszédekkel, hanem csakis fokozott politikai-szervező munkával. Minden tartományban, rajonban és községben külön-külön meg kell vizsgálni, hogy milyen politikaiszervezési intézkedések szükségesek ahhoz, hogy az ifjúságot minél jobban bevonják e nagy feladatok megvalósításába. Politikai-nevelő munkájuk megjavításával és kiszélesítésével, a falusi ifjúságnak megfelelő, változatos formák segítségével, az IMSZ-szervezeteknek az első sorokban kell harcolniuk a mezőgazdaság szocialista átalakításáért, lelkes népnevelőt kell nevelniük minden IMSZ tagból, propagandistákat, akik eleven példamutatással, saját tapasztalatukból merített meggyőző példákkal bizonyítják be az ifjak előtt a szocialista mezőgazdaság felsőbbrendűségét. Nem szabad azonban elfelejtenünk azt sem, hogy az ifjak hathatós meggyőző munkát végezhetnek családjaik körében, felvilágosíthatják őket arról, mennyire előnyös számukra, ha belépnek a kollektív gazdaságba és mezőgazdasági társulásokba. A kollektív gazdaságok és társulások fiataljai jelentősen hozzájárulhatnak és hozzá is kell hogy járuljanak a kollektív gazdaságok és társulások gazdaságiszervezeti megerősítéséhez, a kollektívák és társulások taglétszámának gyarapításához s ahhoz, hogy a társulások fokozatosan kollektív gazdaságokká fejlődjenek. A kollektív gazdaságok és társulások fiataljainak azonban nem szabad elszigetelődniük a többi falusi ifjútól, hanem ellenkezőleg, baráti kapcsolatokat kell fenntartaniuk velük, fel kell világosítaniuk őket a közös munka előnyeiről. A párt feladatul tűzte ki, hogy minden kollektív gazdaság és társulás a dolgozó parasztság vonzási központjává váljék A kollektív gazdaságok és mezőgazdasági társulások gyakorlati eredményei a meggyőzés legjobb eszközei: a tények cáfolhatatlan erejével megmutatják a dolgozó parasztság bőséges, kulturált élete felé vivő egyetlen utat — a szocialista mezőgazdaság útját. Kétségtelen, hogy az ifjúság eddig is kivette részét a mezőgazdaság szocialista átalakításának, a mezőgazdasági termelés fokozásának munkájából. Kertelés nélkül meg kell azonban mondanunk, hogy az eddig elért eredmények korántsem állnak arányban a meglévő kedvező feltételekkel. Véget kell vetnünk a falusi ifjúság között végzett munka elhanyagolásának. Ezen a téren jobban munkába kell állítanunk a falusi értelmiségieket, a tanítókat, agronómusokat, orvosokat. Az RMP II. kongresszusa hangsúlyozta a gabonatermesztés, különösen a kukoricatermesztés növelésének rendkívüli fontosságát. De miért fordít a párt oly nagy figyelmet a kukorica termesztésére? A kukorica két-, három-, sőt négyszerte nagyobb mennyiségű szemtermést ad, mint bármely más gabonaféle; ez teszi a kukoricát a legértékesebb takarmánynövénnyé. Az állatállomány gyarapításának, a hús- és tejtermelés növelésének alapja a kukorica termesztésének fejlesztéséért harcolni annyit jelent, mint harcolni azért, hogy bőségesebbé tegyük életünket. Éppen azért irányoztuk elő, hogy a második ötéves terv végéig 4.000.000 hektárra kell kiterjeszteni a kukoricával bevetett területeket és évi mintegy 8— 9.000.000 tonnára kell növelni kukoricatermésünket, mert figyelembe vettük, milyen nagy előnyöket biztosít a kukoricatermesztés egész népgazdaságunk számára Ez a feladat teljes egészében megvalósítható. Talaj- és éghajlati viszonyaink kiválóan alkalmasak kukoricatermesztésre, parasztságunk évszázados tapasztalatokkal rendelkezik ezen a téren, tehát nincs szükség nagy erőfeszítésekre ahhoz, hogy meggyőzzük a kukoricatermesztés előnyeiről. Az állatállomány szaporítása szempontjából rendkívül fontos a kukorica besilózása, külön a csöves kukoricáé, külön a kukoricaszáré. A területegységre eső legnagyobb mennyiségű tápegységet a „sárga érési“ szakaszban betakarított kukorica biztosítja. Az ebben a szakaszban betakarított kukorica termése — hektáronként 30—35.000 növényé 9.000 kg csöveskukorica és 21.000 kg kukoricaszár. Ha a kukoricaszárat és a kukoricacsövet külön-külön besilózzuk, hektáronként 6.750 tápegységet érhetünk el. Az így besilózott kukorica a tehenek, a disznók és a baromfi téli takarmányozására igen eredményesen felhasználható nedvdú ® takarmány. Az állami gazdaságok és az élenjáró kollektív gazdaságok hibridkukoricából és a hosszúszáru kukoricafajtákból ennél nagyobb hektárhozamot is elérhetnek —* 40.000 kg zöldtakarmányi hektáronként —■ s így összesen 10.400 tápegységet nyerhetnek hektáronként. A kollektív gazdaságokban és az állami gazdaságokban dolgozó ifjaknak hazafias kötelességük lelkesen támogatni a kukoricabesírózási akciót. Azok a feladatok, amelyeket pártunk a kukoricatermesztés kiterjesztése érdekében kitűzött, szükségessé teszik a mezőgazdasági munkák mind szélesebb körű gépesítését. Ennek pedig az az előfeltétele, hogy fokozzuk a mezőgazdaság szocialista átalakítására irányuló tevékenységet, minthogy a mezőgazdasági gépek teljesítőképességének hiánytalan hasznosítása csak nagy földterületeken lehetséges. Egyidejűleg fokozni kell a gépész-káderek kiképzésére irányuló tevékenységet is. A párt felhívja az ország ifjúságát, küzdjön az első sorokban a mezőgazdaság szocialista átalakításáért, gondoskodjék arról, hogy sokezer olyan gépész kerüljön ki soraiból, aki jól tudja kezelni a traktorokat, kombájnokait és a többi mezőgazdasági gépeket. Az IMSZ-szervezeteknek jelentős mértékben hozzá kell járulniok a GTA-k és az állami gazdaságok tevékenységének megjavításához, az állami gazdaságok jövedelmezőségének növeléséhez, a traktorosok szakmai kiképzésének tökéletesítéséhez, valamint ahhoz, hogy a munka iránti nagy felelősségérzet szellemében neveljék ezeknek az egységeknek a munkásait. A párt egyik legfontosabb feladata az, hogy műveit, jól,képzett ifjúságot neveljen. E feladatok megvalósításában a párt, az iskolák és felsőoktatási intézetek IMSZ-szervezeteire támaszkodik A párt felhívja az iskolai IMSZ- szervezeteket, hogy fejtsenek ki élénk politikai nevelőmunkát a diákok között, serkentsék őket minél jobb tanulmányi előmenetelre, segítsék őket a világról és az életről való tudományos felfogás kialakulásában, kulturális látókörük kiszélesítésében. Nagyobb figyelmet kell fordítani a diákok honpolgári nevelésére, szembe kell szállni a fegyelmezetlenséggel, küzdeni kell a tanárokkal, a szülőkkel, a dolgozókkal szemben megnyilvánuló tiszteletlenség ellen; arra kell nevelni a diákokat, hogy az iskolában és a mindennapi életben egyaránt méltóképpen viselkedjenek. Az iskolai IMSZ-szervezetek alapvető feladata a termelőmunka iránti szeretet, a közvagyon iránti gondosság begyökereztetése az ifjak körében. Minden egyes iskolai IMSZ- szervezet becsületbeli feladata, hogy minél több szilárd jellemű ifjút neveljen a hazának, olyan ifjakat, akik minden erejüket és ifjúi lelkesedésüket a gazdasági és kulturális építés nagyszerű ügyének szentelik és akiket az a hő vágy hat át, hogy minél hasznosabb munkát végezzenek maguk és a társadalom javára Nagy feladat vár az ifjú nemzedék nevelésében a tanárokra és a tanítókra. Büszkeséggel állíthatjuk, hogy a tantestület többsége hazaszeretettől áthatva, önfeláldozóan teljesíti becsületbeli feladatait. Állandó gondot kell fordítanunk az iskolai oktató és nevelőmunka javítására. A mi iskolánktól idegen és éppen ezért teljes eréllyel vissza kell verni az oktatási munkában megnyilvánuló formalizmust, a nemtörődömséget a diákok nevelésével szemben. Sok a teendője ezen a téren az Oktatásügyi Minisztériumnak A minisztérium komoly hiányossága, hogy az elemi iskolai oktatásban sok tankönyv színvonala ma még alacsony. A falusi tanulóknak szánt tankönyvek nem kapcsolódnak az élethez; ennek legjobb bizonyítéka, hogy ezekben kevés figyelmet szentelnek a természettudományoknak és az agrotechnikai tudományoknak. Útjaink kezébe olyan tankönyveket kell adnunk, amelyek a lehető legjobban megfelelnek a gazdasági és kulturális életünk minden ágában szükséges fiatal káderek nevelésével kapcsolatos feladatoknak. A tanulók között folyó politikai nevelőmunka megjavítása szorosan összefügg a pionírszervezetek tevékenységének magasabb színvonalra való emelésével. A párt azt a becsületbeli és nagy felelősséggel járó feladatot bízta az Ifjúmunkás Szövetségre, hogy irányítsa a pionirszervezetek tevékenységét. Az IMSZ-szervezetek feladata, hogy rendszeresen szeretettel és hozzáértéssel foglalkozzanak a pioniregységek és osztagok irányításával és legfőbb kötelességeik teljesítésére serkentsék őket: arra, hogy a tanulás és a gyakorlati munka iránti szeretet szellemében neveljék az összes pionírokat és iskolásokat A sablon, a nehézkes, unalmas munkamódszerek és formák kiküszöböléséért küzdve, az IMSZ- szervezetek karolják fel a pionírok kezdeményező készségének erőteljes kibontakozását, segítsék elő az egyes élenjáró pionírszervezetek fejlett tapasztalatainak továbbfejlődését, s fordítsanak még nagyobb gondot tartalmas, a diákok életkorának megfelelő, vonzó módszerek bevezetésére. A Román Munkáspárt Központi Vezetősége Politbürójának nemrégiben hozott határozata a főiskolai hallgatók között végzett politikai nevelőmunka megjavításával kapcsolatos intézkedésekről élénk tanúbizonysága annak, hogy a pár állandó gondot fordít a tanuló ifjúságra. Szilárd meggyőződésünk, hogy az IMSZ-szervezetek — hozzáértéssel irányítva a diákegyesületeket — magasabb színvonalra fogják emelni a főiskolai hallgatók között végzett munkájukat. Az IMSZ-szervezeteknek rendkívül nagy gondot kell fordítaniok a főiskolások kulturális látókörének kiszélesítésére, a materialista világfelfogás propagálására, az idealista, retrográd elméletek és a burzsoá ideológia más megnyilvánulásainak visszaverésére. A tudomány meghódítása iránt érzett szenvedély szellemében, a párt és a nép iránti becsület és odaadás, a szocializmus építésének ügye iránti becsület és odaadás szellemében nevelt főiskolai hallgató szeretni fogja maga választotta foglalkozását, valósággal szomjazni fog arra, hogy munkához láthasson a gyárban, az üzemben, a bányában, a szántóföldeken s így gyakorlatilag hasznosíthassa szerzett ismereteit. Minden ifjút fel kell világosítanunk arról, mennyire árt saját fejlődésének, ha a sok évi tanulmányai során elsajátított ismereteit aktatologatásra, poros iratcsomókra fecsérli. Segítsük hozzá ezeket a fiatalokat ahhoz, hogy megértsék: népi demokratikus államunk, a nép tette lehetővé számukra, hogy művelt és felvilágosult emberré váljanak, és hogy az iskola elvégzése után szorgalmas terepmunkával, nem pedig meleg irodákban meghúzódva kell teljesíteniük a nép iránti kötelességüket. A párttevékenység legfőbb törvénye a dolgozók anyagi jólétének és kulturális színvonalának szüntelen emelése. A párt ebből a szempontból is megkülönböztetett figyelemben részesíti hazánk ifjúságát. Noha számos nehézséget kell még leküzdenünk, ma mindenki világosan látja, hogy az ifjúság sohasem részesült annyi gondoskodásban, sohasem teremtettek számára olyan munka-, tanulási- és életfeltételeket, mint népi demokratikus rendszerünkben. Az Ifjúmunkás Szövetségre rendkívül fontos feladat hárul az ifjúság életkörülményeinek megjavításában. Állandóan figyelemmel kell kísérnie, hogy az ifjúság rendelkezésére bocsátott alapokat helyesen használják fel, hogy az üzemekben, gyárakban, építőtelepeken, GTÁ-kban, és állami gazdaságokban dolgozó ifjaknak egyre jobb munkafeltételeket élelmet, szállást és pihenést biztosítson. Megtisztelő feladat hárul a fiatal katonákra és tisztekre. Néphadseregünk — a nép forradalmi vívmányainak védőpajzsa, nemzeti függetlenségünk őre — a férfiasság, a szocialista hazafiság iskolája. A fiatal katonáknak és tiszteknek — hazánk és békeszerető népünk védelmezőinek — az a feladatuk, hogy szüntelenül tökéletesítsék harci felkészültségüket és emeljék politikai ismereteiknek színvonalát Az Ifjúmunkás Szövetség segíti a pártot a fiatal nemzedék kommunista nevelésében; megismerteti fiataljainkkal azoknak a harcoknak a történetét, amelyeket népünk és munkásosztályunk a jobb életért, a szabadságért, nemzeti függetlenségünkért vívott, megismerteti velük a kommunisták és SISZ-isták küzdelmét, a párt harcának magasztos célkitűzéseit — s ezzel az ifjúságot a haza, a nép és a párt iránti határtalan szeretet szellemében neveli és beléplántálja azt a megingathatatlan meggyőződést, hogy a nép a párt vezetésével minden akadályt és nehézséget le tud küzdeni a szocializmus ügyének teljes győzelméhez vezető úton. A szocialista hazafiság érzése, a büszkeség a nép által pártunk zászlaja alatt elért nagy forradalmi vívmányokra újabb nagy tettekre lelkesíti ttjainkat, a szebb új élet megteremtéséért vívott harcban. Ifjúságunknak a kommunista erkölcs elveit kell szem előtt tartania tevékenységében és magaviseletében. Minden nevelési eszközt fel kell használni, hogy az ifjak lelkébe beleplántáljuk a szocializmusért küzdő új ember fennkölt jellemvonásait: becsületességet és őszinteséget, bátorságot és áldozatkészséget a haza és a nép forradalmi vívmányainak megvédésére, s azt a képességet, hogy az általános érdekeket mindenkor mindenek fölé tudja helyezni. Ápolni kell az ifjakban az idősebbek iránti tiszteletet, a család iránti szeretetek az elvtársi magatartást. Rendkívül fontos, hogy az ifjúságot felvértezzük tudományos ismeretekkel s hogy leküzdjük a miszticizmus, a babona és az előítéletek káros befolyását. Az ifjúságtól, az új társadalom építőjétől távol áll a nacionalizmus és a sovinizmus, a fiatalok testvérisége és baráti együttműködése, nemzetiségre való tekintet nélkül, az internacionalista szeretet és barátság érzése a kommunizmust építő Szovjetunió iránt, « a szocializmust építő országok iránt, szolidaritása az egész világ ifjúságának harcával — ilyen vonásoknak kell jellemezniük egész ifjúságunkat. Ily módon sokkal nagyobb arányú lesz hazánk ifjúságának hozzájárulása egész népünk békevédelmi harcához. Országunkban a román fiatalok barátságban élnek és testvériesen együttműködnek a magyar, német, szerb, zsidó, ukrán fiatalokkal, ámde nem szabad megfeledkeznünk valamiről: az ellenséges elemek minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy szítsák a nacionalizmust a román fiatalok és a nemzeti kisebbségek soraiban egyaránt. Fáradhatatlanul hirdetve pártunk és kormányunk lenini nemzeti politikájának alapelveit, szívós kitartással nevelve az ifjúságot a szocialista hazafiság és a proletár nemzetköziség szellemében, a fiatalokat — nemzetiségre való tekintet nélkül — erősebb harci egységbe vonjuk a párt zászlaja alatt. Az ifjúság magasabb színvonalú politikai és erkölcsi nevelése azon is múlik, mennyire törődnek az IMSZ-szervezetek azzal, hogy az ifjúság helyesen használja fel szabad idejét. Az ifjúságnak kell életet vinnie a klubok és a kultúrotthonok, a műkedvelő csoportok, a sportegyesületek eleven mozgósító tevékenységébe. ELVTÁRSAK! Az Ifjúmunkás Szövetség előtt álló nagy feladatok megkövetelik az IMSZ-szervezet egész tevékenységének magasabb színvonalra való emelését, eleven, ifjúi hévvel teli és ugyanakkor tartalmas munka végzését s az IMSZ-szervezetek egy részénél meggyökeresedett bürokratikus és formalista munkamódszerek felszámolását. A szervezeti tevékenység megerősítésének alapvető eszközei: az IMSZ sorainak erősítése a legjobb ifjúmunkásokkal, dolgozó paraszt tfjakkal, diákokkal, főiskolai hallgatókkal, értelmiségiekkel, a belső demokrácia és kollektív vezetés elveinek következetes érvényesítése, a bírálat és önbírálat fejlesztése, az ifjúsági tömegek** kel való kapcsolatok megszilárdítása, az élenjáró IMSZ szervezetek tapasztalatainak tanulmányozása és elterjesztése, az IMSZ-tagok alaposabb marxid lenini nevelése, a politikai tömegmunka fokozása. Fordulatra van szükség a káderek nevelése, kiválasztása és előléptetése terén. Az IMSZ aktivistáknak ismereteik, felkészültségük és egész magatartásuk révén megbecsülést, politikai és érkezési tekintélyt kell kivívniuk az ifjúság soraiban. Ha az IMSZ-szervezetek beihatóan törekednek e célkitűzések megvalósítására, akkor elevenebbé tudják tenni tagjaik tevékenységét, erősíteni tudják harcképességüket, ki tudják terjeszteni befolyásukat az ifjúság legszélesebb tömegeire is, s a párt iránt szívvel-lélekkel odaadó, edzett IMSZ kádereket nevelnek, olyan ifjakat, akik gyakorlati munkájukkal és politikai felkészültségükkel érdemeseknek bizonyulnak arra, hogy a Román Munkáspárt tagjainak címét viseljék. Az IMSZ-szervezetek erejének forrása a párt általi vezetésükben rejlik. A pártszervezetek — az ifjúság forradalmi szervezete előtt álló fontos feladatok tudatában — magasabb színvonalra fogják emelni az IMSZ-szervezetek vezetését, irányítását és ellenőrzését. Az IMSZ-szervezetek csak a pártszervezetek tevékeny és céltudatos támogatásával válhatnak igazi segítőivé a pártnak abban, hogy az egész dolgozó nép oldalán harcra mozgósítsák az ifjúságot népi demokratikus rendszerünk megerősítéséért és a szocializmus felépítéséért. ELVTÁRSAK! Az Ifjúmunkás Szövetség II- kongresszusa felhívta az TMSZ- tagokat, hogy harcoljanak az ifjúság első soraiban országunk szocialista építéséért, hazánk felvirágoztatásáért, a nép életszínvonalának emeléséért és a béke megvédéséért. Az RMP KV meg van győződve arról, hogy az Ifjúmunkás Szövetség méltónak fog mutatkozni a párt bizalmára. Egyre fokozottabb mértékben fogja teljesíteni azt a nemes feladatát, hogy hűségesen segítse a pártot egy olyan szorgalmas, tetterős ifjúság nevelésében, amely a haza reménysége és jövője s bátran és lankadatlanul harcol a béke kiteljesítéséért. A Román Népköztársaság ifjúsága, küzdve a haza erősítéséért és felvirágoztatásáért, országunk szocialista építéséért és fejlesztve baráti kapcsolatait és testvéri együttműködését a Szovjetunió és a többi szocialista ország ifjúságával, a jövőben is kiveszi részét a világbéke megszilárdításából. Pártunk a jólét, a boldog és ragyogó jövő nagyszerű távlatait nyitja meg az ifjúság előtt. Előre a párt vezetése alatt, vívjunk ki új sikereket, neveljük az ifjú harcosok lelkes osztagainak százait a szocialista építés és a békefront számára! Éljen az Ifjúmunkás Szövetség! Éljen szorgalmas és lelkes ifjúságunk! Éljen szeretett hazánk, a Román Népköztársasági ★ A beszédet többször lelkesen megtapsolták. GHEORGHIU-DEJ ELVTÁRS BESZÉDE az Ifjúmunkás Szövetség II. kongresszusán. Mezőgazdasági társulást avattak Ipp községben Vasárnap reggel, július 1-én zászlódíszben ünnepelt Ipp község. E napon avatták fel a mezőgazdasági társulást. A kulturotthonban folyt le a mezői gazdasági társulás alakuló közgyűlése. A gyűlésen küldöttként részt vettek a lecsméri mezőgazdasági társulás, a zoványi kollektív gazdaság és a nagyfalusi gép- és traktorállomás dolgozói. A rajoni pártbizottság részéről Oláh János elvtára vett részt; a rajoni néptanács is képviseltette magát. Csepei László, a kezdeményező bizottság elnöke ismertette a mezőgazdasági társulás szervezésének menetét. Elmondotta: a társulás a párttagok és a becsületes pártonkívüliek— románok és magyarok — közös harcának eredményeként jött létre. Ma már 29 család — románok és magyarok — együtt kezdte meg a közös munkát, s igyekszik, hogy eredményei példamutató legyenek a kívülállók előtt. A továbbiakban megemlítette azokat, akik a szervezési munkában jelentős segítséget nyújtottak, mint Béres Imre, Cosma Teodor párttag, Béres B. Bálint, Sós István középparaszt. Elsőkként léptek be a mezőgazdasági társulásba. Az osztályellenség mesterkedésről is megemlékezett Csepei László, és elmondotta, hogy özv. Nagy Klára és mások minden eszközt felhasználtak arra, hogy meggátolják a mezőgazdasági társulás megalakulását, s félrevezessék azokat a dolgozó parasztokat, akik a közös munkában részt akartak venni. De a község kommunistáinak ébersége leleplezte őket. Ezután került sor a vezetőség megválasztására. Elnöknek Béres B. Bálintot, titkárnak Módúra Cräciunt, vezetőségi tagnak Sós Istvánt választották meg. Délután a kulturotthonban egész estig tartó műsor szórakoztatta nemcsak a társulásba belépőket, hanem a község nagyszámban megjelent dolgozó parasztjait is. Szép műsorral szerepelt a Magúra, a Szilágysomlyói helyiipari kombinát műkedvelő együttese, valamint Szilágynagyfalu községének kulturcsoportja. Oláh János levelező