Fáklya, 1957. augusztus (12. évfolyam, 180-202. szám)

1957-08-01 / 180. szám

1987. Vili 1. csütörtök, 180. sz. F­A­K­L ¥­Ä Mezőgazdasági naptár augusztus hónapra .4 SZÁNTÓFÖLDÖN Ebben a hónapban fa­hordás, cséplés, és a takarmánynövé­nyek betakarítása a legfonto­sabb. Régi jó közmondás szerint a termés legbiztosabb helye a raktár. Éppen ezért minden al­kalmat és lehetőséget ki kell használni arra, hogy a szántó­földeken szanaszét lévő keresz­teket asztagba hordjuk, kicsépel­jük és a termést a raktárba jut­tassuk. Gondoljunk csupán az előző évek tapasztalataira, ami­kor a csapadékos időjárás jelen­tős kárt okozott a keresztekben. Hiába munkálkodtunk egész éven át szorgalommal, ha most a termés betakarítása idején mu­lasztást követünk el. Az sem mindegy, hogyan ha­lad a cséplés. Minden munkára alkalmas időt ki kell használni mielőbbi befejezésére. Biztosíta­ni kell a két váltás zavartalan működését. A gép és traktorál­lomások vezetőségeinek ellen­őrizniük kell, hogy minden csép­lőgép teljes munkaképességgel dolgozzék. A nyári szántást és a tarló­hántást sem hanyagolhatjuk el. Hogy hol melyikre van szükség, ennek elbírálásához kérjék ki a mezőgazdasági szakemberek ta­nácsait. Ezt azért szükséges hangsúlyozni, mert az előző évek gyakorlata azt bizonyítja, hogy a sík vidékeken inkább­­ a nyári szántás, a dombos és csapadé­kosabb vidékeken inkább a tar­lóhántás kifizetődő Még mindig nem késő a korán lekerült kalászos gabonafélék tarlójába silótakarmánynak szánt csatamádé kukoricát vetni. A hónap vége felé már az őszi vetési kampányra kell gondolni. Hozzá kell látni a vetőmag és a talaj előkészítéséhez is. Rend­be kell hozni a vetőgépeket. A ZÖLDSÉGKERTÉSZETBEN igen sok fontos munka akad, egymás­ után érnek be a külön­féle növények. A zöldségfélék annál értékesebbek, minél ked­vezőbb időben takarítottuk be. A túlérett zöldség vészít értéké­ből és eltartása is nehezebb. A betakarítás idején kell ki­ültetni az őszi káposzta p­alán­­táit. Ugyanekkor kerül sor az eltevésre szánt bab és borsó ve­tésére is. A palánták ültetésénél, valamint a zöldség magvak ve­tésénél gondoskodni kell a meg­felelő nedvességtartalom bizto­sításáról. Éppen ezért eső után, vagy locsolás után ültessünk. Szükség esetén öntözni kell a nyár folyamán vetett zöldségfé­léket, vagy amelyek termését még nem takarítottuk be. A jó kertésznek tudnia kell, mikor van szükség öntözésre. Jó, ha vízben oldott tápanyagot jutta­tunk a növényeknek. Mivel a kü­lönféle kártevők és betegségek veszélye ebben a hónapban is fennáll, következetes harcot kell folytatni ellenük. A SZŐLÉSZETBEN A fiatal szőlőültetvényekben tovább folytatjuk a permetezést és a kapálást. A hónap második felében a hajtások végeit vissza­­csípjük, hogy elősegítsük a ves­­­szők beérését. A termő szőlőkben is egymást követik a fontosabbnál fontosabb munkák. Mindenek előtt el kell végezni az úgynevezett lágy­szemre való kapálást és a kötö­zést. A felesleges hajtások eltá­volításával nemcsak az érést gyorsítjuk, hanem a termésho­zam is lényegesen javul. Könnyen megtörténhet, hogy a lisztharmat veszélye fenyegeti a termést. Permetezéssel elejét vehetjük a bajnak. A hónap végefelé megkezdjük­­ a korán érő szőlőfajták szedését A szőlő érése arra figyelmeztet,, hogy az uj termés elraktározá­sához szükséges kellékeket elő­készítsük Ez különösen a szü­reteléshez szükséges felszerelé­sekre vonatkozik. Már e hónapban hozzáfogha­tunk az uj szőlőültetvények ta­lajának előkészítéséhez, forgatá­sához. A GYÜMÖLCSÖSBEN Főleg a termés betakarítás­a ad munkát. Egymás után érnek a különböző v ízletes gyümölcsök, amelyek értékét növeljük, ha már szedéskor fajta és minőség sze­rint osztályozzuk. Gondosan ös­­­sze kell gyűjteni a lehullott gyü­mölcsféléket, melyből később pá­linkát főzünk. A termő gyümöl­csösökben ajánlatos különböző zöldtrágyázásra alkalmas nö­vényféléket vetni, melyeket ké­sőbb alászántunk. Hozzáfoghatunk az új gyümöl­csösök talajának előkészítéséhez. Már most kijelölhetjük a gyü­mölcsfa csemeték helyét, a göd­röket is kiáshatjuk. A gyümölcsösök talaját ebben­­­ hónapban is tisztán kell tarta­ni, mert a gyomnövények nem­csak a nedvességet, hanem a táp­anyagot is elvonják a gyümölcs­fától. az állattenyésztésben A jó gazda előre gondoskodik az egész évi takarmányszükség­let biztosításáról. Ebben a hó­napban még számtalan lehető­ség kínálkozik takarmányter­mesztésre: tarlónövények ter­mesztése, silótakarmányról való gondoskodás, stb. Mivel­­a legelők füve ebben a hónapban már csökken, gondos­kodni kell az állatok póttakar­mányának biztosításáról. Erre a célra főleg frissen kaszált vagy fonnyasztott takarmányféléket használunk. A különböző szénaféléket gon­dosan kazlakba rakjuk, lehető­leg dombosabb helyekre. A szé­nakazlak alá ajánlatos úgyne­vezett szalma feneket rakni, mert így jelentős mennyiségű szénát mentünk meg a penésze­­sedéstől. A befejezett kazlakat téglával kifüggesztett drótköte­lekkel kell lekötni, hogy a vihar ne okozzon benne kárt. Meg kell kezdeni a juhok pá­­roztatásra való előkészítését,­­ami főleg tápdúsabb takarmányozás­ban és hozzáértőbb gondozásban áll. A fiadzás előtt álló kocákat különválasztjuk. E hónapban már fa hizlaláshoz is hozzáfog­hatunk. Az idei csikókat és bor­jukat elválasztjuk és nemük sze­rint elkülönítjük. A baromfit a szélükre telepítjük ki, hogy fel­szedjék a kipergett szemeket. A méheket ott helyezzük el, ahol gazdag mér­legelő kínálkozik. Ízlik az új kenyér Az „Új élet hajnalának“ ne­vezik a Mihai Bravu-i mező­­gazdasági társulást. Elnevezői talán nem is gondolták annak­idején, hogy milyen történelmi jelentőségű ez a név. Vagy ki tudj­a, hátha igen? A képletes kifejezés nagyon találó. Ahhoz, hogy megértsük ezt­­ az állítást, vissza kell lapoz­nunk a falu történetében. Bár a falu egész története sem hosszú, hiszen nemrég létesült Az első világháború utáni években Rosta és Belényesson­­kolyos­ vidéki lakosok teleped­tek le Biharfélegyháza közvet­len szomszédságában. Elhagy­ták a hegyvidéket s munka után néztek az alföldön. Schwartz Gyula földbirtokán ismerték meg a földesúri ki­zsákmányolást. Életük azonos volt hazánk , többszázezer béresének, zsellé­rének sorsával. De talán hagy­juk a múltat és beszéljünk az örömteljes jelenről. Az uj élet hajnala a felsza­badulás után került a falu fö­lé. Az 1945-ös földreform raj­tuk is segített. Az idősebbek megkönnyebbülve vették tudo­másul, hogy a föld igazi gaz­dáinak a kezébe kerül, akik meg is művelik. A fiatalok is új tervekre gondolhattak. A faluban egész sor új ház épült i a felszabadulás után. 1952 őszén a falu dolgozó parasztjainak egy csoportja megértve pártunk hívó szavát,­­ mezőgazdasági társulást ala­­­kított. A társulás­­ tagjai — akár­idén is idejében és az iagro­­technikai szabályok szerint­ végezték el a különböző mező­gazdasági munkákat. Nagy­várad rajonban elsőnek fejez­ték be a cséplést A mezőgaz­dasági társulás hektáronkénti búzatermése eléri az 1738 kg­­ot, a kukoricáé pedig hozzá­vetőlegesen 4000 kg szemter­mést igér. Az idei kiváló ter­més valószínűleg meggyőzően hat az egyénileg dolgozó pa­rasztokra. Mint már említettük, a Mi­­chal Bravu-i mezőgazdasági társulás rajoni viszonylatban elsőnek fejezte be a cséplést A társulás tagjainak egy része őrölnivalót is vitt a malomba sőt sok helyen már uj lisztből sült kenyeret esznek ízlik is, de még mennyire! Miközben a foszlós fehér , kenyérből falatoztunk, az ju­­­­tott eszembe, mikor ehettek volna a Mihai Bravu-i telepe­sek ilyen kenyeret, hogyha hazánkban nem köszöntött volna be az igazi új élet haj­nala, amely bevilágítja fejlő­désünk útját. Végleg megsza­badultak a múlt gondjaitól, bajaitól Popa Iosif A kerülési kollektív gazdaság sem kivétel Mint ismeretes, az állami szabványok pontosan megálla­pítják, hogy a szerződés útján átadásra kerülő gabonafélék hl­­súlya, nedvességtartalma és az idegen anyag százalékaránya mennyi lehet Az előírt szabvány a mezőgazdaság szocialista szek­torára és a magángazdaságok­ra egyaránt kötelező. A csermői állami gazdaság mokrai részle­ge valójában tiszteletben is tart­ja a terményátadásra vonatkozó állami szabványokat. Az elmúlt napokban például 300 mázsa bú­zát adott át, melynek hl­ súlya 75, nedvességtartalma 15 száza­lék és az idegen anyag pedig 3 százalék volt. Nem mondhatjuk ugyanezt a kerülési (Borosjenő rajon) kol­lektív gazdaságról, amely a szab­ványnak meg nem felelő búzát vitt a terményátvevő központba. A hl-súly 71 volt, vagyis nég­­gyel kevesebb az előírásnál. A nedvesség­tartalom csaknem 20 és az idegen anyag mennyisége több mint 20 százalék volt. Az ilyen búzát nem lehet átvenni. A terményátvevő központok vezetőségeinek az állami szab­vány tiszteletben tartására kell utasítaniuk mindazokat, akik gyengébb minőségű terményt akarnak átadni. Az ilyen búzát ki kell takarítani és meg kell szárítani. Megengedhetetlen az, hogy egyesek hanyagsága foly­tán olyan gabona kerüljön az ál­lam raktárába, amely a jó minő­ségűeket is veszélyezteti. Vidican loan, levelező 3 p az őr paltján Elhasadt a hajnal Piros keszkenője, Le is futta a szél A sásas mezőbe, Hogy víz közé esett Imitt-amott tarka._________ Felhőszinü gémek Tollászkodnak rajta. Egy ott áll középül, Fenntartott fejével. Mint fennakadt kutgém Mozdulatlan kémlel, Ha csak egyet kiált Fel-felkavarodnak, Mint mikor a szellő közé fut a tollnak. Szárnyait egy pille Szépen pillogatja, A hajnali pára Megcsillámlik rajta, Fenn egy fűzfa törzsén A harkály kopácsol, Száraz kérget, mohát Bontogat a fáról, Ballag egy halász is, Merettyó a vállán, Felette a fűzfa Harmatos szivárvány, Dalol... a csónakját Rálöki a vízre, Érzik a nótáján Ősi nyerek ize, Csapkod az evező, Mint a madár szárnya, Mintha bíborhabos Fellegekben szállna, Az evezővégről Gyémántgyöngy pereg le, Vadkacsák repülnek Hápogva felette, Lengenek a párák, Melegszik a nap már, Aranyboglyák közé Befekszik a szép nyár, Messze cséplő bugás, Mint egy múló álom Döngicsél ezernyi Ébredő világon, Számadó Ernő Gazdag termés A Belényes-rajoni Kapocsány faluban a két éve megalakult „Győzelem“ mezőgazdasági tár­sulás tagjai, a mérnök és az ag­­ronómus tanácsai alapján műve­lik földjüket, így érték el, hogy jó termést biztosított földjük. A társulás földterületén 2354 kilo­gramm volt a búza hektárhoza­ma. Ilyen magas hozamot a kör­nyéken még ez ideig nem értek el A cséplés befejezésével a tár­sulás tagjai az állammal szer­ződött gabonát átadták a ter­ményátvevő központnak, a búza­­mennyiség 3 százalékát pedig félretették a társulás alaptőké­jének növelésére. A társulás tagjainak közös munkája és a jó szervezés gazdag hektárhoza­mot biztosított. Teodor Bar, levelező Készül Nagyvárad tartomány földrajzi monográfiája VALENTINA KARCEVA, a kolozsvári Bolyai-egyetem gaz­daság-földrajzi előadó tanára a nyár folyamán rendezi és össze­állítja Nagyvárad tartomány földrajzi monográfiáját. Anya­gát egyetemi és középiskolai ta­nárok gyűjtötték össze s szerves része a Román Népköztársaság földrajzi monográfiájának. Az RMP 1956 decemberi plená­ris ülése magáévá tette a Mi­nisztertanács és a Szakszerveze­tek Központi Tanácsának javas­latait és elhatározta a fizetési és normarendszer megjavítását. A megjavított fizetési rendszer ma­­­ga után vonja a munkások jö­vedelmének gyarapodását a ter­melés fokozása, a munka terme­lékenységének állandó fejleszté­se, az önköltség csökkentése alapján. A megjavított fizetési és nor­marendszer bevezetésének kí­sérlete mélyen demokrati­kus jellegű. Részt kell vennie ebben az akcióban a munkások, technikusok, mérnökök és tiszt­viselők széles rétegeinek, mert ők a legilletékesebbek, hogy vé­leményt nyilvánítsanak, felhív­ják a figyelmet a hiányosságok­ra és rendellenességekre, nekik kell megjelölniük a leghelyesebb megoldásokat. A pártszervezetek és szakszer­vezetek politikai munkájának eredményeként az előkészítő ak­ció számos üzemben tömegjelle­get öltött. Előbb az alapszerve­­zetekben vitatták meg a megja­vított fizetési és normarendszer bevezetésére vonatkozó intézke­déseket, majd a párttagok a dol­gozók tömegének felvilágosítá­sára megszervezték a fizetési rendszerrel kapcsolatos termelé­si értekezleteket. A szakszerve­zeti bizottságok a pártszerveze­tek irányításával mozgósították a vállalatok összes dolgozóit, akik széles körben megvitatták a felvetett kérdést és számos javaslatot terjesztettek elő a fi­zetési és normarendszer megja­vítására. Ezek alapján kidolgoz­ták a szükséges intézkedési ter­vet. Minden vállalatnál bizottsá­gok alakultak s a megadott út­mutatások alapján technikai­­szervezési-intézkedési tervet ké­szítettek, amelyeket a vállalat munkásai és technikusai elé ter­jesztettek. Nagy általánosság­ban megállapíthatjuk, hogy az alapszervezetek állandó felada­tuknak tekintették ezt az akciót, s így kielégítő mó­don bontako­zott ki. A vállalatok koordináló bi­zottságai legtöbbször helyesen tájékozódtak, eredményesen moz­gósították a munkásokat és technikusokat, akik örömmel vet­tek részt az akcióban, konkrét javaslatokat terjesztettek elő, a term­előfolyamat megjavítását, a termelés és a munka termelé­kenységének fokozását, az ön­költség csökkentését, a termel­­vények minőségének megjavítá­sát, a szigorú takarékossági rendszer bevezetését, a termelő­­eszközök észszerűbb kihasználá­sát, a kisgépesítés szélesebb kö­­rű bevezetését illetően. A nagyváradi Infratirea szer­számgépgyár dolgozói például az új fizetési rendszer tanulmányo­zásának időszakában 183 javas­latot terjesztettek elő. A mű­szaki-szervezési intézkedési terv összeállítására alakult munka­­közösség az elhangzott javasla­tokból és a legsürgősebb techni­kai-szervezési kérdések figye­lembevételével 92 pontból álló tervet készített, a legmegfelelőbb munkafeltételek, új lehetőségek megteremtése érdekében. Meg­említjük ezek közül a nagy számban gyártott választékok tervét — a gyár vezetőségének kezdeményezése, — egy emelő­daru felállítását, amellyel a vas­úti vagonokból könnyebben ra­kodják ki a nyers­vasat — Wé­­ber János főmérnök javaslata — vagy a mozgó rostély felszerelé­se az öntődébe — Budai János öntőmester javaslata — amely igen megkönnyíti az öntvények felhasználását. A szerelőműhely térségének észszerű felhasználása érdekében a gépeket a technológiai folya­mat irányában helyezik el, ami­vel kiküszöbölik a különböző munkadarabok ide-oda szállítá­sát, míg a szükséges szerszá­mokkal való ellátás ütemes biz­tosítása érdekében külön szer­szám-élesítő műhelyt állítanak fel, s így kiküszöbölik a holtidő nagy részét. Ezenkívül számos más műszaki-szervezési intézke­dést jelöltek meg, amelyek gya­­korlatba ü­ltetésével több mint egymillió lej megtak­arítást biz­tosítanak a vállalatnak. Az igazolt technikai normák megállapítására, a vállalat ve­zetősége szakmánként idejében lépéseket tett és munkaközössé­geket szervezett a legelőrehala­dott­abb technikusokból, mérnö­kökből és normatőrökből a nor­mák megállapítására. Ezekben a munkaközösségek­ben több mint 25 dolgozó tevé­kenykedett és az elmúlt két hó­nap alatt a munkálatok legna­gyobb részét elvégezték. A je­len pillanatban az elvégzett munkát ellenőrzik. A normák megállapításának alapját szovjet dokumentáció adatai szerint a műveleti terv, a munkaidő, az előkészítő és be­fejezési idő és segédidő képezi. Minden munkafolyamat normá­ját a gépek termelőképessége alapján állapították meg, tekin­tetbe véve a munkadarabok és a forgácsoló szerszám anyagát, pontosan tiszteletben tartva az előírásokat. Az Avintul paprikagyárban az új fizetési és normarendszert nagyszámú munkás, technikus, mérnök és tisztviselő előtt is­mertették. Itt 246 javaslatot ter­jesztettek elő, ezekből 90 a fize­tési és normarendszer megjaví­tására, 156 a műszaki-szervezé­si intézkedésekre vonatkozott. Utóbbiak közül említésre méltó Chirila Gheorghe IMSZ-tag ja­vaslata, ami az őrölt papriká­nak a keverőbe való szállítása gépesítésére vonatkozik, vagy Nagy Sándor párttagjelölt őrlő­­mester javaslata a malom ön­működő, állandó etetésére, stb. Az itt elhangzott javaslatok 1957 végéig 298 ezer lej megta­­karíítást biztosítanak. Értékes javaslatokat terjesz­tettek elő az ősküllői Refractor hőállótéglagyár munkásai. A ja­vaslatok alapján a gyár mintegy 500 ezer lej megtakarítást való­sít meg. A legértékesebb javas­latokat Blaga Vasile, a javító és modellkészítő osztály kom­munista mestere, Rosu Petru kommunista mérnök és mások terjesztették elő. Hasonló intézkedéseket foga­natosítottak tartományunk és Nagyvárad város valamennyi vállalatában, ami azt bizonyít­ja, hogy a vezetőségek minde­nütt megértették ennek az ak­ciónak döntő jelentőségét. Az előkészületeket minden vállalatnál megtették, azonban csak néhány vállalatnál kísérle­teznek. Miután a kísérletek eredmé­nyei ismeretesekké válnak, a megjavított fizetési rendszert minden termelési ágban beveze­tik. Ezért azokban a vállalatok­ban is, ahol a megjavított fize­tési rendszerrel kapcsolatban nem folytatnak kísérleteket, az alapszervezetek kötelessége, szé­leskörű politikai és szervező munkát kifejteni, hogy a terme­­­lőfolyamat tökéletesítésére moz­­gósítsák a munkásokat, techni­kusokat és mérnököket. Minden munkásnak meg kell értenie, hogy életfeltételeinek megjaví­tásához egyetlen reális út: a ter­melés fokozása, a munka terme­lékenységének állandó emelése, az önköltség csökkentése vezet. A pártszervezeteknek és szak­­szervezeti bizottságoknak tá­mogatniuk kell a válla­latok vezetőit, hogy széles körben bevezessék és használ­ják a kisgépesítést, amely lé­nyegesen csökkenti a fizikai erő­feszítéseket, a holtidőt és a szükséges segédszemélyzetet. A pártszervezeteknek meg kell értetniük a dolgozókkal, hogy a nemzetgazdaság érdekei mel­lett, saját érdekük is az admi­nisztratív apparátus egyszerűsí­tése, a termelés olcsóbbá tétele. Oda kell hatni, hogy mindenhol megerősödjék a munkafegyelem, ésszerűen kihasználják a mun­kaidőt, hogy megszűnjenek az igazolatlan hiányzások, a késé­sek, hogy valóságos közvéle­mény alakuljon ki mindazok el­len, akik megsértik a munkafe­gyelmet. A leghatározottabban vissza kell utasítani a formalizmus minden megnyilvánulását a meg­javított fizetési és normarend­szerrel kapcsolatos megbeszélé­sek megszervezésében. Csak a munkások, technikusok, mérnö­kök és tisztviselők cselekvő hozzájárulásával lehet biztosíta­ni ebben a nagyjelentőségű ak­cióban nemzetgazdaságunk to­vábbi fejlesztésének, a dolgozó tömegek életszínvonala emelé­sének sikerét. Írta: BOLTOS VASILE az RMP Nagyvárad tartományi bizottsága gazdasági osztályának helyettes főnöke A Nagyvárad­ tartományi vállalatok pártalapszervezeteinek harca a megjavított fizetési- és normarendszer alkalmazásáért

Next