Fáklya, 1958. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1958-01-03 / 1. szám

1958. I. 8. péntek, 1. sí. 4 P­AELTA Cii­vu Stoica elvtárs beszéde a Nagy Nemzetgyűlés ünnepi ülésén (Folytatás a 2. oldalról) i plenáris ülésén hozott halá­lai a néptanácsok hatásköré­­t és illetékességének lényeges tétesedését vonta maga után. néptanácsoknak több kezdemé­­ező erőről és gazdálkodási k­észségről kell tanúbizonyságol­niok a hatáskörükből szárma­­zeladatok teljesítése során. A néptanácsoknak — a képvi­v­­őket és a dolgozók tömegeit­­ zgósitva­­­ azon kell lenniük, gy minél több hozzáértéssel és nél hatásosabban szervezzék ■ g a tartományok gazdag elő­­rásainak hasznossá tételét a főgazdaság és a helyi ipar ves­­ztését, a lakosság főzelékfélék­­, gyümölccsel, hússal, tejjel és ..­­ebekkel való ellátásának meg­ívását. A Román Munkáspárt szünte­­figyelmet fordít a népi de­­m­okratikus állam megerősítése­­az állami szervek tevékeny­­­­­ének megjavítására és állam­tökéletesítésére, arra, hogy az amapparátus mindegyik lánc­úsé konkrét és operativ szer­­v munkát folytasson; gyakor­­i szellem, takarékosság vezé­­re és minél nagyobb megtaka­­rsokat érjen el az adminisztr a­­gazdálkodási költségek tekin­­­­tben. Szüntelenül fejleszteni kell az­­ amapparátus kapcsolatát a gázok tömegeivel, le kell küz­­di a bürokrácia és huza-vona miféle megnyilvánulását. Eh­­ez szükséges, hogy az állami ízmények dolgozói nagyobb vermet és kitartást tanusítsa­k : a tömegek javaslatai és kez­­dényezései valóra váltására, a­­ gázok jogos kívánságainak ím­­­esi­tésére. Vz egész népgazdaság fej­lödé­nek, a dolgozok jóléte megte_­­..ülésének tartós alapja « kö-Vagy^4. ,a dem­okra­tis állam könyörtelen azokkal r. mben, akik a nép szocialista ajdortát megsértik. Az állami é rveknek és az összes állam­­gároknak szüntelenül foglal­niok kell a tömegek nevelésé­­a közösségi vagyon megvé­­s­­­e és fejlesztése, az ország tör­vényeinek tiszteletben tartása és alkalmazása iránti gondoskodás szemében. A dolgozók szeretettel és gon­­kodással veszik körül néphid­­egünket, békés munkánk és fink forradalmi vívmányainak jelmezőj­ét A párt és a népi t­eokratikus állam a jövőben is g­ádoskodik hazánk védelmi hő­ségének erősítéséről. ELVTÁRSAK!­ ­z országunkban végbement íyreható politikai-gazdasági és t­á­sadalmi változásoknak megfe­­lek a Románia nemzetközi . .. .yzetében bekövetkezett gyöke­res változások. A Román Népköztársaságnak,­zocialista országnak jó és hit­­es barátai vannak a világ­­idén táján, még ott is, ahol , amikor úgyszólván nem is diák létezéséről; hazánk, egyre jvabb szerepet tölt be a nem­közi életben, tekintélye jelen­­inyen megnövekedett. Azok­­az államoknak a száma, a­­yekkel diplomáciai kapcsola­­taztunk fenn, 1947-től 1957-ig, és 40-re emelkedett. A Román Népköztársaság a­­>i­ó védelmére, a nemzetközi uttműködés fejlesztésére és a ek közti barátság megerősi­­re irányuló szilárd és követ­és politikát folytat. Ez a po­­­a szükségszerűen következik mánk lényegéből, abból, hogy utalom a dolgozók kezé­ben és megfelel a román nép aka­rnak, alapvető érdekeinek, ak a törekvésének, hogy bé­­­n és biztonságban építse uj­­ualista életét. Ez a politika­inknak, az egész világon vég­­enö nagy történelmi változó­­korának valóságára támasz­­ik, és összhangban áll a béke az emberiség haladásának kö­­lményeivel rszágunk az emberiség egy­­■nadát magába foglaló szociá­­l világrendszer keretében fej­­löri­k és teljes mértékben részesül­zocialista országok közötti ezár internacionalista kapcso­­k: a teljes jogegyenlő­ség, az ársi együttműködés és a köz­­­ös segélynyújtás gyümölcse D­olgozóink jól tudják, hogy a­­ jetunió óriási gazdasági se­­ége és sokoldalú támogató­­— amelyet ezeken a kapcso­kon belül nyújt országunk­­— továbbá együttműködé­sünk az összes testvéri szocia­lista országokkal nagy mérték­­ben megkönnyítette iparunk roha­mos fejlődését és nemzetgazda­ságunk felvirágzását, eredménye­sebbé tette népünk munkáját, mert lehetővé tette, hogy nagy sikereket arasson a haza gazda­sági és kulturális fejlődésének ut­ján. A szocialista tábor országai­nak egysége és összeforrottsága — a szovjetunióval az élen — biztosítja az összes szocialista országok szuverenitását és füg­­getlenségét s teljesíti a béke megvédésének létfontosságú fel­adatát. A Román Munkáspárt s a Román Népköztársaság kormá­nya következetesen igyekszik egy­re szorosabbra fűzni barátságun­kat a Szovjetunióval, a Népi Kí­nával, kifejleszteni testvéri együttműködési kapcsolatainkat az összes szocialista országok­kal. Nemzedékünk szemtanúként látja a gyarmati és függő orszá­gokban lakó népek nemzeti fel­szabadító mozgalmának viharos fejlődését. A román nép, amely annyi áldozat árán vívta ki saját szabadságát, mély rokonszenvvel és szolidaritással viseltetik In­dia, Indonézia, Burma, Egyiptom, Szíria, Yemen és más keleti or­­szágok népp­ iráni, amelyek le­­rázták a gyarmati uralom bilin­cseit és gazdasági függetlenségük megszilárdításáért, a béke védel­méért­ harcolnak. Országunk és az említett országok között gyü­mölcsöző együttműködési kapcso­latok fejlődnek ki az egyenjogú­ság és a kölcsönös előnyök elvé­nek alapján. A Román Népköztár­saság a többi szocialista ország oldalán és az összes békeszerető államok­kal együtt a béke megvédésére irányult politikát folytat. Korunk valóságaiból kiindulva, abból, hogy a történelmi fejtodés során társadalmi-politikai rendszer alakult ki a földkerekségen, kor­mányunk a különböző társadal­mi rendszerű országok békés együttfejezésének lenini elvére alapozza külpolitikáját. a tudomány és­­ a technika je­lenlegi fejlődési fokán — bele­értve a katonai technikát is — az egész emberiség válaszút eiolt­ju: az atomháború szörnyű pusztításai és szenvedései, vagy a békés együttlétezés elveinek ér­vényesítése között kell választa­nia a két rendszer kapcsolatai­ban. Világszerte erőteljesen növek­szenek a béke erői, a különböző társadalmi rendszerű államok békés egy­ütt létezésének eszméje meghódítja a népek nagy töme­geit. Az agresszív nyugati körök,­­semmibe véve a világ népeinek békeakaratát, csökönyösen ellen­zik a leszerelést, újjáélesztik a revansvágyó nyugatnémet milita­­rizm­ust, újabb újabb nemzet­közi provokációkat és abb^tévü véseket szerveznek. Beszédesen bizonyítja ezt a NATO­ tanács legutóbbi ülésszaka, amelyen az északatlanti szövetség vezetőkö­­rei határozatot hoztak az atom­­fegyverkezési hajsza fokozására, ezzel válaszolva a népeknek arra az álhatatos követelésre, hogy vessenek véget a „hidegháború“­­nak. A népek által oly gyűlölt „hidegháború“ politikájával ad­dig mentek, hogy egyes nyugati országok fölött éjjel-nappal nuk­leáris bombákkal megrakott ame­rikai katonai repülőgépek kerin­genek. S ilyképpen a világbéke sorsa talán valamely amerikai pilótának többé kevésbé megron­gált idegzetétől függ. S e politi­ka sugalmazói nem átallják cini­kusan azt állítani, hogy mások okozzák a nemzetközi feszültsé­get.Sokatmondó az a tény, hogy a népek békeakaratának fokozódó nyomására még az­­ agresszív körök legismertebb képviselői is kénytelenek elfogadni a Kelet és Nyugat közötti tárgyalások gon­dolatát. Természetesen ahhoz, hogy ezek a tárgyalások valóban megfeleljenek a békés együttlé­tezés követelményeinek, a való­ságos helyzetből és elsősorban a mások ügyeibe való be nem avat­kozás elvéből kell, hogy kiindul­janak. Ezért több mint furcsa azok­nak a nyugati politikusoknak az álláspontja, akik a szocialista országokkal való tárgyalások gondolatát ahhoz a feltételhez kötik, hogy ezek az országok... mondjanak le a szocialista állam­­rendjükről. Vajon azt képzelik a politiku­sok, hogy a szocialista országok népei valaha is beleegyeznének abba, hogy ismét magukra ve­gyék az imperializmus igáját? Nyilvánvaló, hogy az ilyen igé­nyek nemcsak képtelenek, hanem híján vannak minden realizmus­nak. Ami a román népet illeti — amely a szocialista országok töb­bi népeihez hasonlóan súlyos ál­dozatok árán harcolta ki felsza­badulását a tőkés kizsákmányo­lás igája alól és értékelni tudja a vívmányait — soha senki sem kényszerítheti rá többé a tőkés­­földesúri kizsákmányolást és az imperialista rabságot. Nem sike­rült ez a szocializmus ellenségei­nek a háború utáni első években s még kilátástalanabb­ak az ilyen diktatórikus próbálkozások ma, amikor nyilvánvalóvá vá­t az“ „erőpolitika“ csődje, amikor 950 millió ember szoros egység­ben halad a szeri^zmus zászlaja alatt. «mikor a szocialista álla­mok világraszóló sikereket értek el­­ a gazdaság, a technika és a tudomány terén, amikor mérhe­tetlenül megerősödött a békéért és a nemzeti függetlenségért fo­lyó világméretű mozgalom, ami­kor a nemzetközi küzdőtér erővi­szonyai kifejezetten kedvezőtle­nek az agresszív körök számára! A Román Népköztársaság a nemzetközi kapcsolatok enyhülé­sének fejlesztéséért küzdve ellene van Európa és az egész világ ka­tonai tömbökre való felosztásá­nak és síkraszáll az európai álta­lános kollektív biztonsági rend­szer mellett. Mindaddig azonban, amíg a népeknek ez az óhaja nem valósulhat meg és az agresszív atlanti tömb tovább folytatja bé­­keellenes tevékenységét, a román kormány szükségesnek tartja a varsói szerződés szervezetének — Európa és az egész világ biz­tonsága és békéje ezen erőteljes tényezőjének — erősítését. A román kormány központi fel­adatnak tekinti a nemzetközi fe­szültség enyhülése szempontjá­ból egy leszerelési egyezmény megkötését. Véget kell vetni ennek a ver­senynek, amely rengeteg anyagi tartalékot és emberi energiát fe­csérel el, és a tömegpusztító fegyverek eltiltása útján teendő első lépésként meg kell egyezni a nukleáris fegyverekkel folytatott kieórletols beosontolópénck­ kérdé­sében. Éppen ezért megelégedés­sel üdvözöljük a Nagy Nemzet­­gyűlés figitűihuzatai, amely wic­jezésre juttatja, hogy teljes mér­tékben támogatjuk a Szovjetunió által a nemzetközi feszültség enyhítése és a béke megerősítése érdekében javasolt intézkedési programot. Üdvözöljük továbbá azokat a kezdeményezéseket is, amelyek a nemzetközi feszültség enyhülését célozzák Európában, köztük a Csehszlovák Köztársa­ság és a Német Demokratikus r*s:.«.í----------*-----------------a_.v.,tá­mogatott lengyel kormányjavas­latot, hogy létesítsenek az emlí­tett országokban és a Német Szövetségi Köztársaságban nuk­leáris fegyverektől mentes öve­zetet. A román kormány azon van, hogy a békés együttlétezés és nemzetközi együttműködés érde­kében hozzájáruljon a baráti és jószomszédi kapcsolatok fejlődé­séhez a balkáni országok között, amelyeknek közös érdekeik van­nak, elsősorban az, hogy meg­őrizzék a békét a világnak ezen a részén. Köztudomású, hogy a múltban a Balkánt „puskaporos hordó­nak“ nevezték. Ma, amikor a puskapor már régen idejét múl­ta, felvetődik a kérdés: mi a he­lyesebb? Létesítsünk egymás el­len rakétabázisokat, vagy te­remtsük meg ezen európai orszá­gok békés együttműködésének a feltételeit gazdasági fejlődésük, népeik jóléte érdekében? Ami a román kormányt illeti, a jövőben is erőfeszítéseket tesz, hogy Balkánon erősödjék a béke és a megértés, s kifejezésre juttatja meggyőződését, hogy törekvéseit valamennyi balkáni állam támo­­gatni fogja népeik és a béke ér­dekében. A Román Népköztársaság ál­lást foglal Franciaországgal és Olaszországgal fennálló kapcso­latainak a jogegyenlőség és köl­csönös előnyök alapján való fej­lesztése mellett, ugyanakkor ja­vítani óhajtja kapcsolatait az Egyesült Államokkal, Angliával és más nyugati országokkal. Úgy véljük, kedvező előfeltételek van­nak a latin-amerikai országokkal való kapcsolatok fejlesztésére. A béke és a népek közötti ba­rátság megszilárdítása szem­pontjából nagy jelentőségük van a gazdasági és kulturális kap­csolatoknak. A román kormány politikája ezeknek a kapcsolatok­nak az ösztönzésére irányul. Ki­fejezésre jut ez abban, hogy a Román Népköztársaság kereske­delmi szerződést kötött 32 or­szággal és 23 országban keres­kedelmi kirendeltségei vannak; a román nép kulturális és művé­szeti értékei, kiváló sportteljesít­ményei határainkon túl is érvé­nyesülnek, mint ahogyan orszá­gunkban örömmel fogadjuk ír nagyrabecsüljüf: a­­ hk; vesper 1 nőkéit. A román nép egyetért a kom­munista- és munkáspártok nem­régiben megtartott moszkvai ta­nácskozásának konklúzióival, magáévá teszi az általuk elfoga­dott nyilatkozatot és békekiált­ványt, s úgy véli, hogy jelenleg reális lehetőség áll fenn egy új háború elhárítására. A népek egységes harca megfékezheti és meg is kell hogy fékezze a hábo­rú erőit, biztosíthatja a béke és a nemzetközi együttműködés győ­zelmét, amely az összes népek szívügye. KÉPVISELŐ ELVTÁRSAK! Sikereink záloga, hogy népünk élén edzett, tapasztalt, vezető — a Román Munkáspárt áll. A kom­munisták pártja fennállásának több mint 35 éve alatt számos, az ország szempontjából sors­döntő alkalommal bebizonyította a dolgozó nép érdekei iránti mélységes odaadását. Hűségesen követve a marxi-lenini tanokat, pártunk alkotó módon alkalmaz­­z­a országunk sajátos feltételeire forradalom és a szocialista építés egyetemesen érvényes, ál­talános törvényeit. Pártunk meg tudta oldani mindazokat a bo­nyolult kérdéseket, amelyek a szocializmusért folytatott harc évei alatt merültek fel. Levonva a tanulságot a nem­zetközi munkásmozgalom tapasz­talataiból, s különösen a Szov­jetunió gazdag tapasztalataiból, saját sikereinkből és hibáinkból, a párt megszervezi és újabb győ­zelmek kivívására mozgósítja a népet. A -A __­ -A­l­iMijaoz-valu­­­tűkből győződtek meg arról, hogy a párt a helyes úton vezeti őket, hogy a párt politikája he­lyes és ezt a politikát áthatja a nép létérdekeiről való gondosko­dás. Ezért a nép bizalommal kö­veti a pártot, támogatja minden akcióját és a párt politikáját sa­ját politikájának tekinti. A párt fáradhatatlanul mun­kálkodik azon, hogy emelje a «-> « C-----« Atl. tudatának színvonalát, hogy a szocialista hazafiság szellemé­ben nevelje őket, hogy­­ a töme­gek soraiban kifejlessze­­ a szocia­lizmust építő új ember nemes er­kölcsi és politikai jellemvoná­sait. A népi demokratikus rendszer­nek,­­a dolgozók államának meg­szilárdulását, a szocializmus út­ján való haladást­­ a párt vezető szerepének, egységének és vasfe­gyelmének további erősítése, a pártszervezetek tömegkapcsola­­tainak szüntelen fejlesztése biz­tosítja. Amikor felmérjük a gyümöl­csöző munkában és a szocializ­mus építéséért vívott harcban töl­tött évtized eredményeit, amikor a Román Népköztársaság fenn­állásának második évtizedébe lé­pünk, bizalommal nézünk a jövő elé. Népünknek megvan minden szükséges előfeltétele ahhoz, hogy a jövőben még nagyobb si­kereket vívjon ki a szocialista gazdaság és kultúra fejlesztésé­ben, a dolgozók életszrvonalának és kultúrájának további emelésé­ben. Élén a Román Munkáspárttal, népünk tántoríthat­atlanul halad előre a maga választotta után, a szocializmus útján, drága ha­zánk felvirágoztatásának s az összes dolgozók verőfényes, bősé­ges életének utján! Éljen és virágozzék drága ha­ Román Népköztársaság! ! 7 llr. Fetpu­li­ona cikke £&£ Izvesztyijában MOSZKVA. (Agerpres). — Az Izvesztyija december 29-i számában cikket közöl dr. Petru Groza, az RNK Nagy Nemzet­gyűlése Elnöksége elnökének tol­lából. A cikk hangsúlyozza, hogy Népköztársaságunknak eddig el­ért gazdasági és kulti­k­ö­reiben milyen hatalm, játszott nagy barátun s Sa­jetunió segítsége és a országok testvéri­e­dése. Kitün­tetések a Román Népköztár­s 10. évfordulója alkalmasul A Román Népköztá­rsaság 10. évfordulója alkalmából a Nagy Nemzetgyűlés Elnöksége a­j Ro­­mán Népköztársaság érden, rendjeivel és érmeivel tüntetett ki számos párt- és állami akti­vistát, munkást, dolgozó parasz­ti, katonát, technikust, mérnö­köt, tanítót, tanárt, tud részt a párt által kitűz­tek teljesítése terén szer..mi­gvá­ló érdemeikért, továb­ at­ér­ítés, s a gazdasági , kulturális és társadalmi es - kenység terén végze kivált munkájukért. Közlemény A Nagy Nemzetgyűlés Elnök­sége Gheorghe Diaconescu elv­társat törvényerejű rendelettel felmentette igazságügyminiszteri tisztsége alól. A Minisztertanács határozatot hozott, amelynek értelmében Gheorghe Diaconescu elvtársat az igazságügyminiszter helyette­sévé nevezte ki. A Nagy Nemzetgyűlés Elnök­sége egy másik törvényerejű ren­deletével Avram Bunaciu elvtár­­sat kinevezte igazságügyminisz­terré AZ ÁLLAMI SZÍNHÁZ MŰSORA Január 3-án, pénteken este 8 órakor. Kacagó szilveszter. Jegyek elővételben a színház pénztáránál.­­ FILMSZÍNHÁZAK MŰSORA: PUSKIN: Két sorsjegy. (Román film). Előadások: 11, 3, 5, 7, 9 órakor. ARTA: Mikolka, a kis hős, (Szovjet film). Előadások: 11, 3, 5, 7, 9 órakor. TRANSILVANIA: Családi vi­szály. (Csehszlovák film). Elő­adások: 11, 3, 5, 7, 9 órakor IFJÚSÁGI: A varázsló. (Szov­jet film). Előadások: 11, 3, 5 óra­kor. Táncolj kis lady. (Angol film). Előadások: 7 és 9 órakor. MÁJUS 1: Az üldözött. (Szov­jet film). Előadások: 3, 5, 7, 9 Munkások, technikusok ! A technika minden ágának újdonságaival csak úgy tudtak epést tartani, ha előfizettek a szakfolyóiratokra . Előfizetéseket elfogadnak a vállalatok önkéntes lapterjesz­tői, a postakézbesítők és a posta­­fiókok. 75 au­­tőm­űn /fim bemutatóin A Kultúra Hónapja keretében vasárnap este bemutatták a fő­városi PATRIA filmszínházban az „Eruptie“ című új román mű­­vészfilmet. A film, amely a „Bu­­curesti“ filmstúdió alkotása, a romániai kőolajipar centenáriu­ma alkalmából készült Liviu Ciu­­lei rendezésében, Petre Luspalov forgatókönyve nyomán. Visszatekintés A rajon helyzete 10 év eltelte alatt lényegesen megváltozott. Az írástudatlanságot felszámol­tuk. A dolgozók gyermekeinek rendelkezésére áll 19 kétosztá­lyos iskola. Van még 35 óvoda, 4 napközi otthon és amit a múlt­ban nem tudtak megvalósítani, vajonuak központjában létezik egy középiskola 112 tanulóval. Pártunk irányításával elértük azt, hogy vajonunk dolgozóinak a múlt három kultúrotthonával szemben most rendelkezésére áll 25 kultúrotthon és 6 könyvtár, valamint 7 mozi. Pártunk politikájának célja a kultúrforradalom időszakában minden eszközzel elősegíteni a dolgozó tömegek kulturszinvona­­lának emelését. Erről meggyő­ződhetünk, ha figyelembe veszi szük, m­íly míg a tőkés-föl az—­­1 rendszerben rajonunk területén csak két községben létezett vil­lanyvilágítás, ma hét községe van kivilágítva és minden remé­nyünk megvan arra, hogy rövid idő alatt rajonunk minden köz­ségébe eljut a villanyfény. A múltban a községek nem rendelkeztek orvosi rendelőkkel és orvosokkal. A kórházak több tíz kilométerre, vagy ennél is többre voltak egyes községektől. Fesfekény munkás és dolgozó paraszt vesz­tette életét ily nehéz körülmé­nyek között, míg gyalog vagy szekeret­ az orvoshoz tudott jut­ni. Ez­­ azonban már a múlté. Ma rajonunk területén 20 orvos tel­jesít egészségvédelmi szolgála­tot. A rajon minden nagyobb köz­ségében körorvos működik, a ki­sebb községekben és falvakban pedig felcserek vigyáznak­­ a dol­gozók egészségére. Rajonunk központjában van egy száz ágyas kórház, ami belgyógyászati, se­bészeti, szülészeti, tüdőgondozó és gyermekosztállyal rendelkezik. Ezenkívül rajonunk területén ma 5 szülőotthon és 2 gyermekdisz­­penzár létezik ahol minden fel­tétele megvan annak, hogy a dol­­gozó anyák és újszülöttek­­ a szük­séges kezelésben részesülhesse­nek. A dolgozó parasztság helyzete is gyökeresen megváltozott. Ra* fonunk d ° lerre'7'' parasztsága —■ miiuiart birtokosa lett a földnek — meghallgatva pártunk és kor­mányunk irányvonalát, rálépett arra az útra, ahol teljes mérték­ben megszabadult az embernek ember által való kizsákmányolá­sától és belépett a szocialista nagy gazdaságok valamelyik for­májába. Rajonunk területén ma 15 kol­lektív gazdaság van 1460 csa­láddal, 4795 hektár földterülettel és 39 mezőgazdasági társulásba 6424 család 13.167 hektár földte­l UIOUO! Szabó Imre, a Székelyhid rajoni néptanács végrehajtó bizottságának elnöke KÍSZLEMÉNYEK $ A Központi Lottó január 3-i, pénteki húzását, köz­kívánatra, január 5-én vasárnap tartja meg. Így tehát Lottószelvé­nyeket szombat estig lehet vásá­rolni. A nyerőszelvényeket ja­nuár 9-ig, csütörtök déli 13 óráig kell letenni. 337 ★ A TETT Nagy­várad-tartomá­nyi fiókja ezúton hívja meg az érdeklődőket a Népi Egyetem (Tartományi Könyvtár) termében rendezett „A népi demokratikus rendszer megvalósításai“ című —■ 1958 január 3-án délután 17 óra­kor tartandó — kiállítás megnyi­tójára- Belépés díjtalan. s»»«l*B»fiBBBB0»BBBls*t>aESl­B«*SBB»3En I­A­i | a nagyváradi ■ ■ | vállalat 5 S zootechnikus r­­ : £ Érdeklődők forduljanak^ a ■ ■ vállalat Sztál­in-tér 4 szám 3­5 alatti vezetőségének: ■ személyzeti osztályához.^ ■

Next