Fáklya, 1965. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)
1965-09-01 / 206. szám
AZ RKP CRISANA TARTOMÁNYI BIZOTTSÁGA ÉS A TARTOMÁNYI NÉPTANÁCS NAPILAPJA XX. évf. 206. sz. 1965. szeptember 1. szerda 4 oldalára 25 iáni. Az ipar legfontosabb feladata: JAVÍTANI A TERMÉKEK MŰSZAKIGAZDASÁGI JELLEGZETESSÉGEIT Termelő munkánkban, a társadalom anyagi javainak előállítása során a tökéletesség elérése az egyik legfontosabb feladat. A termékek minősége, a védjegy híre minden vállalat központi problémája, az egész iparra vonatkoztatva pedig fontos nemzetgazdasági kérdés. A IX. pártkongresszus dokumentumai is hangsúlyozzák, hogy „pártunk a minőség kérdését már évekkel ezelőtt az összes dolgozók érdeklődésének homlokterébe állította, s ezen a téren jelentős eredményeket értünk el. A román áruk az utóbbi években a világpiac keresett termékeivé váltak, hazánk iparának fejlettségét bizonyítva. Tartományunkban is 15 olyan vállalat tevékenykedik, amelyeknek védjegyét már ismeri és elismeri a nemzetközi kereskedelem. Ugyanakkor a többi ipari egység munkaközösségei is termelvényeik minőségi sajátosságainak szüntelen javítására törekednek, — ez a termelő munka, a szocialista verseny kulcskérdése. A termékek minőségének tavalyi színvonalához mérten tartományszerte jelentős javulás észlelhető. Általános jellemzője ez az iparnak s annál is örvendetesebb, mivel számos vállalat új termékek előállításával kezdte az évet — sikerült viszonylag rövid idő alatt az igények szintjén kibontakoztatni a termelést. Így a Pádurea Neagra-i üveggyár, a Transilvania lakk- és festékárugyár, az Arta cipőgyár munkásai, mérnökei és technikusai az év eltelt szakában kiváló, minden minőségi követelménynek megfelelő termékeket állítottak elő s ezt a technológiai folyamat következetes javításával, a műszaki fejlesztés propagálásával, az ellenőrzés szigorításával érték el. A Sinteza vegyigyár, az Arbociment építkezési anyag gyár, az olajgyár és számos más Crisana tartományi vállalat munkaközössége hasonló sikereket mondhat magáénak, áruikra eddig egyetlen panasz sem érkezett. Ezekben az egységekben a pártszervek vezetésével sikerült érvényt szerezni a termékek műszaki és gazdasági jellegzetességei tökéletesítésének. Jellemző, hogy az említett vállalatok eredményeiket a következetességnek köszönhetik: a termelés a „hibás terméket ne adj tovább“ jelszó jegyében folyik, a selejt csökkentése, a hibátlan áruk gyártása minden dolgozó ügye, s ez érvényes a termelőmunka minden percére. Ezekben a vállalatokban a dolgozók felelősségük tudatában, a kommunisták példáján felbuzdulva munkálkodnak a párthatározatok célkitűzéseinek teljesüléséért, a nemzetgazdaság fejlesztéséért. Elmondható ez tartományunk minden vállalatáról. Az elért eredmények azonban már nem azonosak. Néhány vállalatnál a termékek minőségi sajátosságai elmaradnak a kívánalmak mögött, magas a selejt százalékaránya, a megrendelők elégedetlenek a leszállított árukkal. Százezrekre rúg a kereskedelem által visszautasított termékek értéke, s szinte minden esetben a visszautasítás okai a minőség kérdése köré csoportosulnak. Az Infrafirea szerszámgépgyárban például, — amely több országba szállít magastermelékenységű gépeket —, még mindig nem sikerült megoldani az öntödei selejt csökkentésének problémáját. Ez a tény kihat a megmunkálás további fázisaira és kedvezőtlenül befolyásolja a többi termelési mutatót. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a minőség hiányosságai objektív tényezőkre vezethetők vissza. Ilyenek a szakismeret hézagai, a termelési folyamat alacsony műszaki színvonala, az ellenőrzés fogyatékosságai ... Ezek okai viszont már nem objektív eredetűek. A Crisana textilgyárban például év eleje óta 284.000 lej értékű olyan árut termeltek, amit a kereskedelem visszautasított. Színkülönbségek, a szabványtól eltérő méretek, nem megfelelő kikészítés — figyelmesebb és szigorúbb ellenőrzéssel ezeket elkerülhették volna. A Crisus cipőgyárban a rossz munkaszervezés, a laza munkafegyelem és az előbb sorolt okok miatt 200 pár női cipőt kaptak vissza a megrendelőktől. Még aggasztóbb a helyzet a Ruhagyárban: 472.000 lej fölé emelkedik a visszautasított áruk értéke. Ezt a szokatlanul magas számot szokatlan állapotok hozták létre, nevezetesen a lagymatag fázisközi ellenőrzés és a felelőtlenség. Erre mutat, hogy nagymennyiségű árut olajfoltok, másokat egy-egy rosszul végzett munkafázis miatt utasítottak vissza. A IX. kongresszus dokumentumai leszögezik, hogy „a nemzetgazdaság valamennyi ágában fokoznunk kell a termékek minőségének módszeres javításáért kifejtett munkát, javítanunk kell a termékek műszaki és gazdasági jellegzetességeit. A gazdasági vezetőszervek, a vállalatvezetőségek, valamennyi dolgozó számára elsőrendű feladat ez, mivel alapvető feltétele a termelési és fogyasztási szükségletek kielégítésének, az ipar gazdasági hatékonysága növelésének, és annak, hogy a román árukat versenyképessé tegyük a világpiacon.1. Tartományunk ipari egységeinek e feladatok szellemében kell kibontakoztatniuk a termékek minőségének megjavítására irányuló tevékenységüket. Legfontosabb teendő az ellenőrzések szigorítása. Minden termelő egyben vásárló is, nem mindegy milyen terméket kap a kereskedelemtől — nem mindegy tehát, milyen árut termel. Éppen ezért tudatosítani kell minden dolgozóban a minőség iránti felelősséget, a legszigorúbb ellenőr legyen maga a dolgozó. Az lehet, ha tökéletesen ismeri mesterségét. A hibátlan termék előállítása megköveteli a rendszeres önképzést, a korszerű technika színvonalán. Száműzni kell a termelő munkából a közömbösség, az igénytelenség minden megnyilvánulását. Sok helyütt — és különösen a helyi ipari vállalatoknál a szakembereknek nagyobb érdeklődést kell tanúsítaniuk a munka megszervezése, a gyártási folyamat műszaki színvonalának növelése iránt. Különösen az említett egységekre vonatkozik ez — megengedhetetlen a legcsekélyebb hanyagság, nemtörődömség. Ezekben a vállalatokban a pártszerveknek éberebben kell őrködniük az állami szabványok és belső normák tiszteletben tartása fölött, oda kell hatniuk, hogy minden dolgozó elemi kötelességének tekintse az általa termelt áruk szavatolt minőségét. A párt IX. kongresszusának Határozata kimondja: „A kongresszus a gazdasági vezető szervek, a nemzetgazdaság összes ágaiban a vállalatok, a dolgozók elsődleges feladatának tekinti a termékek minőségének rendszeres javítását“. Magasztos cél elérésén munkálkodni minden dolgozó feladata. Az acélöntők sikerei Az acélöntők a termelési tervek előirányzatainak újabb túlszárnyalásával zárták augusztus második dekádját, s az év elejétől több mint 2 millió tryíina acét adtak. A terve^s üteme gyorsabb a tervben, előirányzottnál, ami kedvező feltételeket teremt annak a célkitűzésnek a teljesítéséne és túlteljesítésére, hogy az idén, a hatéves terv utolsó esztendejében 3,4 millió t acélt termeljünk), vagyis 12-szer annyit mint'Románia 1938-ban gydri.nft. Korszerű berendezések és aggregátok építése, valamint új technológiai folyamatok bevezetése, a meglévők tökéletesítése lehetővé tette a kohóipari termékek minőségének javítását. Növekedett az új acélfajták száma, különösképpen az ötvözött és a szénacélnál. Lényegesen több csapágyacélt, szerszámacélt és épületszerkezeti acélt gyártottunk, s bővítettük a hengereltáruk és a csövek választékát. (Agerpres) EMMEI A HELYI VISZONYOKNAK MEGFELELŐEN A kalászosgabona félék minden termelőszövetkezetben a szántóföld több mint egyharmadát foglalják el. Érthető tehát, hogy a terület kijelölése gondos előtanulmányozást igényel. A helyi viszonyoknak megfelelő tudományos alapon kell elbírálni, milyen elővetemények után célszerűbb vetni a búzát? Milyen szempontokat vett figyelembe a zavani mtsz vezetőtanácsa? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk a napokban KERESZTES BÁLINTTAL, az mtsz mérnökével . Ez év őszén 400 hektár búzát vetünk, több mint felét, vagyis 237 ha here, olajlen és cukorrépa után. Ezek a legjobb elővetemények. Ötvenöt hektár búza és 108 hektár 101-es kukorica helyébe kerül. Néhány évvel ezelőtt még idegenkedtünk a búzának búza után való termesztésétől. A vegyipar fokozatos fejlődése folytán ma már azonban nem okoz gondot a talajerő pótlása és a kártevők elleni vegyszeres védekezés. — Hogyan oldják meg gyakorlatilag ezeket a kérdéseket? — A monokultúra káros következményének leküzdése céljából szántás után és közvetlen a vetést megelőző tárcsázás alkalmával 200 kg szuperfoszfátot és 50 kg ammonium nitrátot juttatunk a talajba. A kártevők elleni védekezés is egyszerű, ha megvan a szükséges vegyianyag. Azt a vetőmagot, melyet a búza búza utáni területben vetünk Aldrinnal csávázzuk. Ez a drótféreg leghatásosabb ellenszere. Száz kilogramm vetőmaghoz 0,5 kg vegyianyagot számítunk. Természetesen emellett az egész vetőmagot Criptodinnal kezeljük a gombabetegségek ellen. — Milyen búzafajtát vetnek? — Három félét: Harrach-ot 280, Bulgária. 301-est 100 és Bezosztája I-et 20 hektáron. Saját termesztésű vetőmagot használunk, melynek több mint felét már ki is takarítottuk. A villanymeghajtású szelektor — mely két váltásban dolgozik —, naponta két vagon vetőmagot tisztít ki. A vetőmag mintát még augusztus derekán beküldtük az oradeai Magelemző Központba, ahonnan az eredményt várjuk. — Hogyan szervezik meg a vetést? — Az előző évi tapasztalatokból tudjuk, hogy nem annyira a vetés mint inkább a talajelőkészítés okoz fennakadást. Figyelmünket tehát elsősorban is a talajelőkészítésre fordítjuk. A traktorok már munkába is álltak, s közel 200 hektárt már fel is szántottak. Legelőször is a búzaföldet forgattuk alá, hogy a talaj jól megülepedjen. Majd ezt követi a len, cukorrépa és a korai érésű kukorica földjének megmunkálása. Kedvező időjárás esetén szeptember 20—30 között a kukoricaföldet is letakarítjuk s két héttel később a vetőgépek is munkába állhatnak. A talaj előkészítést és a vetést is teljes egészében a nusfalaui GTA traktorosai végzik el. A rendelkezésükre álló három vetőgéppel két hét alatt mind a 400 hektáron földbe kerül a mag. Hogy meglepetés ne érjen az esős időjárásra is gondoltunk. Rendbetettük a négy lóvontatású vetőgépet, mely szükség esetén jó szolgálatot tesz. Gazdaságunkban minden feltétel biztosított ahhoz, hogy legkésőbb október közepéig befejezzük a búzavetést — mondotta a mérnök. Lejegyezte BALOGH GYÖRGY i Haiianai Dézsi Ferenc, az oradeai mezőgazdasági gépjavító üzem kiváló szerelője egy traktor motorjának bejáratását végzi. Az aradi vagongyárban üzembe helyezték az új oxigéngyárat. A gyár korszerű berendezéseinek és felszereléseinek üzempróbáját a kitűzött határidő előtt kezdték meg. Az oxigéngyár teljes egészében fedezi nemcsak az üzem, hanem más helybeli vállalatok oxigénszükségletét is. A CONSTANTA KIKÖTŐBEN. (Vilidár István felvétele) ÚJ VEGYÉSZETI BERENDEZÉSEK A Vegyipari Minisztérium műanyagfeldolgozó gyáraiban az utóbbi időben új berendezéseket szereltek fel a gépgyártóiparnak, az elektrotechnikának, a szállításnak, a mezőgazdaságnak stb. szükséges alkatrészek és műszaki cikkek gyártása céljából. A bucuresti, buzaui, orastiei üzemekben például új gépeket szereltek fel a műanyagnak feldolgozására, valamint hidraulikus préseket a hőálló gyanták feldolgozására. Iași-ban korszerű technológiai vonalat helyeztek üzembe polietilénfóliák gyártására. Ezeket széles körben használják fel az építőiparban és a mezőgazdaságban. Év végéig ezeket az egységeket újabb korszerű berendezésekkel látják el. A buzaui műanyaggyárban fel fognak szerelni egy technológiai vonalat a polietilén-zsákok gyártására. Ezeket a zsákokat műtrágya csomagolására fogják használni. A iasi gyárban újabb gépek felszerelése révén megkezdik a könnyű épületek befedésére használt hullámos polivinilklorid-lemezek gyártását (Agerpres) ELŐKÉSZÜLET AZ ŐSZI VETÉSRE Ebben a gazdasági évben a salardi mtsz-ben 500 hektáron termesztenek búzát, amelyből 390 hektár Bezosztája 1 és 110 hektár Harrach. Ez az első év, amikor a salardiak kukorica után nem termesztenek őszi búzát. Előveteményei csak kalászosok, cukorrépa és hüvelyesek. A kukoricának, mint előveteménynek kihagyása hozzájárul ahhoz, hogy idei vetéstervüket optimális időben teljesíthessék. Saját termesztésű magot vetnek. A mintát idejében elküldték a tartományi Magvizsgáló laboratóriumba. A búzatisztítás folyamatban van. ■ A pénzbeli jövedelem gyarapodásának útja A pericei mtsz vezetőtanácsa behatóan foglalkozik a pénzbeli jövedelem gyarapításával. Ennek legjobban bevált módszere a mezőgazdasági és állati termékek szerződés útján való értékesítése. Jelentős bevételre tettek szert a korai zöldségfélék eladásából. Ezenkívül 35 hízott ökröt, 81 darab sertést, 101 ürut, 3 600 kg. gyapjút és nagy mennyiségű tejet adtak el szerződéses alapon. A pártalapszervezet irányításával a tagság rendszeresen kiveszi részét a munkából. A legnagyobb dolog időben sem volt munkaerőhiány. Különösen Orosz Mária, Józsa Magda, Gál Berta, Gál Erzsébet, Gál Katalin, Gáspár Katalin, Debre Katalin és Búza Ilona érdemel elismerést. A férfiak közül Bakai József és Balla Márton végzett dicséretes munkát. ■ Több mint 1 millió lej bevétel közel 120 hektár gyümölcsös. Ennyi a seleusi mtsz jelenlegi kincsesbányájának területe, ami évről évre fejlődött, s az elkövetkező esztendőkben is jelentősen növekszik. A cseresznye, kajszi, földieper leszedésén már rég tűl vannak. Az almának, szilvának, körtének jelentős részét is értékesítették. A gyümölcsös eddigi bevétele meghaladja a 770 000 lejt. A brigád tagjai arra törekednek, hogy termelőirányzatukat év végéig maradéktalanul teljesítsék. A seleusiak a zöldségtermesztést is kifejlesztették az évek során. Ma már jelentős mennyiséget értékesítenek az állami felvásárló szervek útján és a piacon. A káposzta, karalábé, tojásgyümölcs, valamint különböző zöldség- és főzelékfélék eladásából eddig 310 000 lejt könyveltek el. Év végéig ez az összeg még jelentősen növekszik. A kertészetből és gyümölcstermesztésből származó összbevételük eddig meghaladja az egy millió lejt, HIVATÁSA A MÚLTAZ IDEIN! Szinte megolvad az aszfalt az augusztusi napsütésben. Szellő se lebben. A kiskapun belépve, árnyas sétány vezet az épületig. Példás tisztaság, csend. A váróteremben suttogva beszélnek az emberek. Beteget kezelnek. Ilyenkor nem illik a hangoskodás. Orvosi rendelőben vagyunk Rábáganiban. Egy héttel ezelőtt itt hozta világra első gyermekét Le? Zolija huszonegy éves fiatalasszony. Április óta ez itt a tizenkettedik szülés. S a körülmények pártunk gondoskodása révén a legkedvezőbbek gyermekek és szülök számára egyaránt. Vajon gondolhattak-e huszonegy évvel ezelőtt arra az anyák, hogy orvosi felügyelet mellett, szülőotthonban hozzák világra gyermekeiket? Nem. Mint ahogy arra sem, hogy fiaikból vagy leányaikból az állam megbecsült polgára lesz. S íme, alig több mint két évtized alatt megvalósult. Le? Zorija szabadságunk évében született, s így csak hírből ismeri a háború előtti viszonyokat. Napjaink valóságát azonban annál inkább. Szemtanúja s egyben részese is szocializmust építő munkánknak. A korosabbak még jól emlékeznek arra az időre, amikor Bucurestig kellett bejárniuk az országot, hogy munkát, s ennek árán megélhetést találjanak. Gabor Ioan, Guian Teodor, Ivan Popa Gheorghe, Gabor Ioan Vantica élő tanúi ennek, hiszen őket is gyakran kényszerítette a sors családjuk elhagyására. Hatszáz kilométert utaztak, hogy munkát találjanak. S a bér alig volt elegendő a megélhetéshez. Az akkori életkörülmények egyik néma tanúja ma is szívszorító látvány. Töpörödött, szalmafedelű viskó a falu túlsó végén, düledező tálakkal. Ma már eltűntek a községből az ilyenek, ezt az egyet azonban nem bontják le. Múzeumot rendeznek itt be. Emlékeztetőül az utókornak. Az utóbbi években szép házak épültek errefelé is. Ivan Ivan, a néptanács elnöke elmondta, hogy felszabadulásunk óta több mint 700 család épített új házat a községben. Ez azt jelenti, hogy az öt faluból álló község 80 százaléka újjáépült. És méghozzá , milyen házak ezek. Az alap betonból vagy terméskőből készül, falai pedig téglából. Itt is a néptanács elnökének szavait kell idéznünk: „A háború előtt csak a jegyzőnek és a papnak volt padlás szobája. A most épített házakból már nem hiányzik a parketta, a villanyfény és a rádió sem. S a község átalakulásával az emberek gondolkodása is megváltozott. A lakosok már nemcsak saját portájuk kapujáig látnak. Erejükhöz mérten segítenek a falu fejlesztésében. Az országút mentén naponta 20- 30 ember szorgoskodik. Téglát, maltert hordanak, iskola készül. — Ez a hatodik, amit 1960 óta építünk — mondja kísérőm, a néptanács elnöke. — Ebből kettő nyolcosztályos, négy pedig négyosztályos, 4-4 tanteremmel. Hasonlítsuk össze a huszonegy év előtti és a mostani iskoláztatási feltételeket? Nem nehéz. Akkor az öt faluban öt tanterem volt, s most Bratesti kivételével minden faluban négy tantermes iskola működik. Bratesti a legkisebb falu, csupán 48 család lakja, de jövőre itt is iskolát építünk. Néhány száz méterrel feljebb újabb építő csoporttal találkozunk. A Cosdeni felé vezető út sarkán most ássák a szövetkezeti áruház alapjait. Terméskő, tégla halmazok mindenfelé, ácsszekerce kopogásától hangos a környék. Középületeket, magánházakat, utakat, hidakat építenek. Öt évvel ezelőtt az országút korszerűsítése is olyan lelkesedést váltott ki, hogy a község egyetlen lakosa sem vonta ki magát. Legtöbbjük 40- 50 napot dolgozott önkéntesen. Hosszú utat kellene bejárnunk, ha mindent látni akarnánk, s terjedelmes cikkben sem térne el a sok megvalósítás, amit felszabadulásunk óta szorgalmas munkájukkal értek el a rábáganiak. Az iskolák, a két kultúrház, a villamosítás — mind-mind a lakosság hozzájárulásából létesült. S mindez alig két évtized alatt .A nagy változásban csak a falu végén lévő roskadozó kalyiba marad a régi. Hivatása: a múltat idézni. PAPP JÓZSEF