Fáklya, 1966. június (21. évfolyam, 127-152. szám)
1966-06-01 / 127. szám
XXI. évfolyam 127. sz. 1986. június 1, szerda 4 oldal ára 25 báni A GÉPGYÁRTÓIPARI DOLGOZÓK ORSZÁGOS ÉRTEKEZLLNEK MUNKÁLATAI Kedden folytatta munkálatait a gépgyártóipar dolgozóinak értekezlete. A délelőtt folyamán a munkálatok szakosztályokban folytatódtak. Délután plenáris ülés volt, amelynek kezdetén előterjesztették a szakosztályokban lefolyt vita következtetéseit: GHEORGHE OPREA, a gépgyártóipari miniszter helyettese a gépjármű, traktor, gördülőanyag és hajógyártási osztály részéről; ION AVRAM, a gépgyártóipari miniszter helyettese a technológiai berendezések és fémfelszerelések osztálya részéről, CORNEL MIHULECEA, a gépgyártóipari miniszter helyettese az elektrotechnikai osztály részéről és NICOLAE CONSTANTIN, a gépgyártóipari miniszter helyettese a szerszámgépek, finommechanika és mezőgazdasági gépek osztálya részéről. Ezután folytatódott a jelentés vitája. Az Ilie Verdej elvtárs által előterjesztett jelentés vitájában hétfőn és kedden az összes felszólalók büszkén domborították ki a dolgozók nagy eredményeit a Román Kommunista Pártnak az ország szocialista iparosítására irányuló következetes és szilárd politikája megvalósításában, mely politika biztos záloga a nemzetgazdaság sokoldalú fejlődésének, a nép jóléte növekedésének, a függetlenség és a nemzeti szuverenitás biztosításának. A felszólalók — számos tényt említve — hangsúlyozták, hogy a párt és a kormány különös jelentőséget tulajdonít a gépgyártó iparnak, amelynek gyors ütemű fejlődése egyre nagyobb mértékben járult hozzá az összes nemzetgazdasági ágak műszaki felszereléséhez. Kiemelve az ötéves terv első esztendejének első hónapjaiban elért jó eredményeket, a részvevők újból kinyilvánították azt az eltökélt szándékukat, hogy teljesítik a párt IX. kongresszusán kidolgozott átfogó országfejlesztési programból rájuk háruló nagy feladatokat. Kifejezték örömüket, amiért megszervezték ezt az értekezletet, amelyen részt vesznek pártunk és államunk vezetői, élen Nicolae Ceaușescu elvtárssal, hangsúlyozva, hogy ez újból annak a lendületes munkának az értékelését tanúsítja, amellyel a munkások, technikusok, mérnökök és a gépgyártó szakemberek hozzájárulnak az ország sokoldalú fejlesztéséhez. A vita részvevői, a szerzett tapasztalat fényében részletesen elemezték azokat a módozatokat, amelyekkel a legjobb feltételek között teljesíthetők a jelenlegi ötéves tervben a gépgyártókra háruló feladatok, megvizsgálták az egyes területeken megnyilvánult fogyatékosságokat és ezek megszüntetési módozatait, számos értékes javaslatot tettek a minden egyes üzemben meglevő nagy tartalékok teljesebb hasznosítására, a tevékenység javítására ezen ágazat minden szektorában. Számos felszólaló foglalkozott a szerszámgéptermelés fejlesztésének, változatossá tételének és szüntelen korszerűsítésének fő vonatkozásaival, az RKP IX. kongresszusa dokumentumaiban arra vonatkozólag kijelölt feladatok fényében, hogy ezen ágazatnak növelnie kell hozzájárulását az üzemek műszakieszköz-állományának felújításához és növeléséhez, a különböző nemzetgazdasági ágak termelési folyamatának automatizálásához. AUREL BOZGAN, mérnök, a bukaresti szerszámgép- és agregátgyár vezérigazgatója, VIRGIL BOGZA mérnök, a romani mechanikai vállalat igazgatója, CONSTANTIN IONESCU mérnök, a nagyváradi Infratirea üzemigazgatója és mások rámutattak: azt a feladatot, hogy nagyobb mennyiségben kell gyártásba venni és termelni a mai technika színvonalán álló új szerszámgépeket, nemcsak új kapacitások létesítésére kell alapozni, hanem nagyobb mértékben arra is, hogy teljes egészében felhasználják a meglevő termelőkapacitásokat és munkaerőt, ésszerűen használják fel az állam által kiutalt beruházási alapokat. Az új kapacitások üzembehelyezésének, akárcsak a többi területeken, létre kell hoznia a legelőnyösebb technológiai eljárások kiterjesztési lehetőségeit. A felszólalók ugyanakkor hangsúlyozták, hogy az egész tudományos kutató és tervező tevékenységet következetesebben kell irányítani a merész konstrukciós és technológiai megoldások felé, amelyek biztosítják a termékek nagy precizitását és üzembiztonságát, kiváló teljesítményét és hosszas működési időtartamát. Szerszámgépipari kutató és tervezőintézet létesítése hozzá fog járulni a tervező tevékenység erősödéséhez. Ugyanakkor az üzemi tervező szolgálatoknak nagyobb mértékben kell hozzájárulniuk a szerszámgépek tervezéséhez. E fontos gépgyártóipari szektor tevékenységének tökéletesítésében a javaslatok és intézkedések jelentős forrása a szerszámgépek gondos, szervezett és rendszeres megfigyelése az üzemeltetésben. A szállító üzemeknek sokkal nagyobb figyelmet kell fordítaniuk erre a módszerre, amely korántsincs kimerítve. Széles körben kell alkalmazni a kérdőíveket, amelyeket olyképpen kell összeállítani, hogy fontos és hasznos adatok megszerzését biztosítsák, csoportokat kell szervezni, amelyek a megrendelőknél megfigyelik a leszállított felszerelést. Amint a felszólalók rámutattak, a szerszámgép-tervezők és -készítők állandó továbbképzésére és dokumentációjuk gazdagítására nagyobb mértékben kel eszközként felhasználni az országos méretű tapasztalatcseréket, külföldi tanulmányutakat, mintapéldányok beható tanulmányozását és a külföldi cégek termék-katalógusainak összehasonlító elemzését. ALEXANDRU ROSCA mérnök, a marosvásárhelyi Electro- Mures vállalat igazgatója, SANDA POPESCU mérnök, az Electronica üzem főkonstruktőrje és más felszólalók az elektrotechnikai ipar kérdéseivel foglalkoztak. Rámutattak, hogy az előirányzott beruházásokat, amelyek 3,5-szer nagyobbak, mint az előző öt évben, gyorsított ütemben kell megvalósítani, hogy a meglevő üzemek korszerűsítése és fejlesztése mielőbb megtörténjen és az építendő 8 vállalat a lehető legrövidebb időn belül teljes kapacitással megkezdje működését. Kiemelték, hogy annak a feladatnak a megvalósításához, amely öt év leforgása alatt 2000 terméktípus és -méret gyártásba vételét és korszerűsítését irányozza elő, nagyobb mértékben kell hozzájárulnia az Elektrotechnikai Kutató és Tervező Intézetnek. Fokozniuk kell saját kutatásaikat azoknak a szakembereknek is, akik a minisztériumi intézetekben és üzemi laboratóriumokban dolgoznak, továbbá teljes mértékben és minél operatívabban kell felhasználni a külföldről beszerzett szabadalmakat és műszaki dokumentációkat. A rádióelektronikai alágazatban, valamint más téren széleskörűen kell alkalmazni egyes termékek és géprészek tipizálását, funkcionális, konstrukciós és technológiai szempontból egységes gépek kidolgozását. Sok esetben a kivitelezés technológiai színvonalát javítani lehetne egyes komplex, kiváló technicitású szerszámok használatával, figyelmesebb laboratóriumi próbákkal. A felszólalók rámutattak arra is, hogy fokozottabb erőfeszítést fognak tenni a tömegfogyasztási elektrotechnikai termékek választékának bővítésére és minőségének javítására, hogy szorosabb együttműködésben a kereskedelemmel és a piac igényeinek alaposabb ismeretében jobban kielégíthessék a vevők szükségleteit és igényeit. MIRCEA BILA mérnök, a brassói Steagul Rosu üzem vezérigazgatója és más felszólalók a gazdaság különböző ágazataiban működő vállalatoknak szükséges pótalkatrészek jobb körülmények közötti biztosításával foglalkoztak. Hangsúlyozták, hogy a pótalkatrészek kérdését nem szabad lebecsülni. Természetesen ezek mennyiségét újabb termelőkapacitások üzembe helyezésével érhetjük el, de főleg az összes meglévő termelőkapacitások ésszerű kihasználásával, a gyártás folytonosságának és ütemességének biztosításával, a kivitelezési technológia színvonalának emelésével, a (Folytatás a 3. oldalon) hírek, események • A KISZ Oradea városi bizottsága a városi Művészeti és Művelődésügyi Bizottsággal karöltve szombaton este jól sikerült ifjúsági rendezvényt szervezett a Republicii téri kultúrteremben. A jelenlévők előtt Toma G. Maiorescu bucuresti-i költő tartott nagy érdeklődéssel kísért előadást Románia Szocialista Köztársaság a külföld szemében címmel. Az előadás után a kisipari termelőszövetkezetek műkedvelő csoportjai színvonalas műsort mutattak be. ■ A sinaiai Feles múzeumban megnyílt a közönség előtt az európai díszítőművészeti osztály. Az új múzeumosztály mintegy 700 kerámia, porcelán, üveg és nemesfém tárgyat tartalmaz, amelyek közül egyesek sok évszázados múltra tekintenek vissza. Kiállították az osztályon a XI—XIX. századbeli külföldi érdemrendeket, mint például a Szent András rendet, a Naparendjelet, a Krizantémrendet és a Teuton-lovagok rendjelét. ‘ (Agerpres) 0 A Transilvania motoroshajó vasárnap éjjel 337 nyugat-németországi, ausztriai, franciaországi, angliai és skandináv országokbeli turistával a fedélzetén kifutott Konstanca kikötőjéből Konstantinápoly fele ez évi első turisztikai útjára. (Agerpres) A A Grisana tartományi Művészeti és Művelődésügyi Bizottság tudományos ismeretterjesztő bizottságának bírója már, a „ QO A_A~ on An K/virT+a+T- ntenório filóet tartott. A résztVevől munkastílusát jus 28-án és 29-én bővített plenáris ülést tartott. A résztvevők a tudományos ismeretterjesztő komissziók időszerű teendőket vitattak meg. ŐCSÁSZÁRI FüSIGt,m SAHIMSAHJÁNAK LÁTOGATÁSA BRASSÓ TARTOMÁNYBAN BRASSÓ. — Mircea Moarca$ és Adrian Ionescu, az Agerpres különtudósítói jelentik: Őcsászári Felsége Mohammad Reza Pahlavi Aryamehr Irán sahinsahja kedden folytatta látogatását Brassó tartományban. Irán uralkodója Gheorghe Radulescu, a Minisztertanács alelnöke, Corneliu Manescu külügyminiszter, Ion Marcus, a tartományi néptanács elnöke, más hivatalos személyek és kísérete tagjainak társaságában a délelőtt folyamán megtekintette a közismert építészeti műemléket, a Fekete templomot. A magas rangú vendég itt megismerkedett ennek az ősrégi brassói épületnek a történetével, majd meghallgatott egy Bach-preludiumot orgonán. A hivatalos gépkocsisor ezután áthaladt Brassó fő utcáin, ahol számos lakos szívélyesen köszöntötte a magas rangú vendéget. Az út Prazsmar felé folytatódott, ahol helyi szokás szerint a falusiak nemzeti viseletben, lóháton jöttek ki a sahinsah fogadására. Ugyanolyan szívélyes fogadtatás volt a helyi állami gazdaság székházánál is. Megérkezésekor Irán uralkodóját Angelo Miculescu, a Mezőgazdasági Főtanács első alelnöke üdvözölte. Ion Torna mérnök, igazgató ismertette a gazdaság tevékenységét, s ez felkeltette a sahinsah érdeklődését, aki kifejezésre juttatta azt a kívánságát, hogy közelebbről meg akar ismerkedni az állattenyésztési részleggel. „Nagyon érdekel bennünket, mit valósítottak meg önök, mert Iránban egy ilyen farmot akarunk szervezni 4000 hektáron“ — hangsúlyozta a magas rangú vendég. Megmutatták a gazdaság „csúcstartóit“, a naponta mintegy 45 liter tejet adó fajteheneket. Ezt követően felkeresték a gazdaság pisztrángtenyészetét. A látogatás befejeztével a sahinsah gratulált a gazdaság igazgatójának. „A legjobb eredményeket és szüntelen fejlődést kívánok önöknek — mondotta Őcsászári Felsége. Kívánom, hogy minél nagyobb mértékben járuljanak hozzá országuk gazdaságához“. Útban Brassó—Pojána felé ismét viszontláttuk rövid időre a Cenk alatti várost. A hegyen kígyózó új szerpentinen a gépkocsik megállnak. A vendégek gyönyörködtek a Barcaság messzeségébe vesző város panorámájában. Délben a Brassó-Pojána-i Sport szálloda termeiben a tartományi néptanács, elnöke ebédet adott Ő császári Felsége tiszteletére. A meleg, szívélyes légkörben lefolyt ebéden pohárköszöntők hangzottak el. Nagy megtiszteltetés számomra, hogy körünkben köszönthetem Irán sahin sahját — mondotta Ion Marcus, a tartományi néptanács elnöke. Kifejezem nagy örömünket, hogy Őcsászári Felsége romániai látogatása során felkereste Brassó tartományt is, hogy megismerje egyes eredményeinket. Brassó — mondotta — régi és gazdag kulturális és gazdasági hagyománnyal rendelkező város, ma hatalmas ipari központ, amelyet termékeiről számos országban ismernek. A traktorok, csapágyak, valamint más gépek, amelyeket kereskedelmi kapcsolataink keretében külföldre szállítunk, elősegítik kapcsolataink szorosabbra fűzését más népekkel, köztük a szorgalmas, baráti iráni néppel. A tartományunk lakosai általi fogadtatás bizonyítéka azoknak a baráti érzelmeknek, amelyekkel a román nép az iráni nép iránt viseltetik. A vendéglátó ezt követően poharát emelte Őcsászári Felsége, Mohammad Reza Pahlavi Aryamehr, Irán sahinsahja egészségére, a román—iráni barátságra, a világbékére. Irán sahinsahja válaszbeszédet mondott. Megköszönve a meleg vendégszeretetet— mondotta a magas rangú vendég — gratulálok önöknek a tartományukban és városukban elért kiváló eredményekhez. Az iráni uralkodó, miután tolmácsolta az iráni nép baráti érzelmeit a román nép iránt, kifejezésre juttatta meggyőződését, hogy a két ország közötti kapcsolatok tovább fognak fejlődni. A traktorüzem, amelyet meglátogattunk, rendkívüli mértékben érdekel bennünket •— hangsúlyozta a sahinsah és kifejezésre juttatta reményét, hogy a jövőben Irán nagy exportpiac lesz a román traktorok számára. Brassó tartomány és város szorgalmas lakosainak hosszú életet és sikereket kívánok egyre virágzóbb gazdaság megteremtésére — mondotta befejezésül az iráni uralkodó •— és emelem poharam a kiváló és nemes román nép jólétére, boldogságára és felvirágzására, a békére és a nemzetközi együttműködésre. Délután Őcsászári Felsége különvonattal Bukarestbe indult. Az állomás felé vezető úton Irán uralkodóját melegen búcsúztatták Brassó lakosai. A brassói pályaudvaron díszszázad tisztelgett. Bukarestbe való érkezésekor a magas rangú vendéget Ilie Murgulescu, az Államtanács alelnöke, Roman Moldovan, a Minisztertanács alelnöke, Stefan S. Nicolau, a Nagy Nemzetgyűlés alelnöke, Grigore Geamanu, az Államtanács titkára, Eduard Mezincescu külügyminiszter-helyettes, fegyveres erőink több tábornoka köszöntötte. Társadalmi munkával a közelmúltban korszerű iskolát épített Camár község lakossága. Most készül a tartós, szép kerítés, több mint 200 folyóméteren. Balla Miklós, Molnár Gyula, Dombi Sándor és Szekrényes András élenjárnak e munkában. A néptanácsi képviselők tevékenyen mozgósítják a lakosságot, irányítják a község fejlesztését szolgáló tevékenységet. (Vilidár István felvétele) GONDOLATOK A NEMZETKÖZI GYERMEKNAPON Gyermekmosoly ... Van-e megindítóbb, szívet melegebb érzelemmel átható látvány szülő, vagy a sarjadó élet iránt fogékony — akár gyermektelen — felnőtt számára? Akad-e emberséges ember a földkerekségen, aki ne tisztelné az apróságokban az eljövendő nemzedék ígéretét ? Ha összevetjük a világ különböző vidékein élő gyermekek sorsát, szemünkbe tűnik a kiáltó ellentmondás. Bolygónk lakosságának egyharmadát a tizenöt évesnél fiatalabbak alkotják, számuk meghaladja az egymilliárdot. A szocialista országokban, amelyek a nem is oly távoli múltban többségükben gazdaságilag elmaradottak voltak, ma államügy a gyermekvédelem. Azzá vált a hatalomnak a munkásosztály által való átvétele pillanatától. Ott, ahol a nép maga vette kezébe sorsa irányítását, eddig soha nem látott fejlődésnek indult a közoktatás, s vele párhuzamosan a gyermekek védelme, gondtalan életük biztosítása. Ha van még „kiváltságos“ réteg a szocialista országokban, az apróságok méltán azok. Bölcsődék, napközi otthonok, óvodák, az ingyenes és minden korlátozástól mentes oktatás, a kiváló orvosi ellátás, az egészséges testben egészséges lélek elvének messzemenő érvényesülése — íme, az új, boldog gyermeki élet néhány jellegzetessége a szocialista rendszer országaiban. A holnapi váltás életútjának egyengetése központi kérdés hazánkban, Románia Szocialista Köztársaságban. Alkotmányunk az állam egyik fő feladatának jelöli meg a minden rendű és rangú oktatás fejlesztését, alapvető jogként határozza meg a fiatalok számára testi és szellemi hajlamaik fejlesztését. Az oktatás tökéletesítése pártunk politikájának egyik döntő jelentőségű célja. Ennek megfelelően a múlt esztendőben általánossá vált a kötelező nyolcosztályos oktatás, ami új szakasz kezdetét jelenti hazai iskolarendszerünkben. A Román Kommunista Párt IX. kongresszusa Irányelveinek megfelelően, az elkövetkezendő években megtörténnek az előkészületek a kötelező oktatás időtartamának további kiterjesztésére. S ami hivatalosan is államügy, azt szeretettel karolják fel a népi tömegek, egyszerű munkásasszonyoktól, felelős munkát végző vezetőkig. A Nemzetközi Gyermeknap alkalmából szerkesztőségünkbe érkezett számos levélből idézzük ennek bizonyítására Marton Anna nyugdíjas sorait: „Ti vagytok az élet kezdete, kedves gyermekek. Mi szülők, akik az élet árnyoldalát is átéltük a kapitalista rendszerben, és gyermekkorunk nem volt ily napfényes, mint a tiétek, minden szeretetünkkel, odaadásunkkal szolgáljuk a kommunista pártot, amely elsősorban a gyermekekről gondoskodik“ ... S tegyük hozzá a magunk részéről; ez a gondoskodás nap-nap után magasabb szintre emelkedik, ami nemcsak a szükséges anyagi alapok messzemenő biztosításában jut kifejezésre, de a nevelés, a szellemi irányítás megannyi kézzelfogható eredményében. További lépcsőfok a hazaszeretet, a szocialista tudat kialakítása felé vezető úton, a pionírszervezet új alapokra fektetésére vonatkozó párthatározat. De térjünk vissza levelezőnk szavaira: „Mi szülők átéltük a tőkés rendszer árnyoldalát is“ ...Jelen korunk történelmi sajátosságai határozzák meg, hogy sok, túlontúl sok gyermek ismeri a világ különböző országaiban az elnyomatás, a kizsákmányolás bilincseit, az abból fakadó szenvedéseket. Gondolataink elsősorban a vérző Vietnamban élő gyermekek felé szárnyalnak azzal a szilárd meggyőződéssel, hogy szabadságra vágyó harcos népük áldozata meghozza gyümölcseit s Ázsia e távoli országából kitakarodnak az amerikai imperializmus szolgálatában álló bitorlók. Együttérzésünk a tőkés és gyarmati országokban élő gyermekeké abban a küzdelemben, amit szüleik folytatnak emberi életük megteremtéséért. Rokonszenvünk a gazdasági, társadalmi, politikai fejlődés útjára nemrég lépett országok népeinek azon törekvéseié, hogy a jövő nemzedék már csak szomorú emlékű időként gondoljon a közelmúlt valóságaira. Szívünk áradó szeretetével vesszük körül ma — mint mindenkor — gyermekeinket. Áldozatoktól vissza nem riadva, munkálkodunk, hogy azok, akik holnap átveszik kezünkből a kalapácsot, a sarlót, a tollat, még magasabb csúcsok felé vezéreljék hazánkat, s a földkerekség testvérnépeinek békés nagy családjában valósítsák meg a kommunizmus magasztos céljait. BOROS ENDRE Életükben a napfény az úr. Gyermekek tervezgetnek. Hallgatom, ahogy tavalyi, azelőtti élményeiket beleszőve tervezik az idei nyár sok-sok örömét. Freund Rolland érdekes, izgalmas úszóversenyeket vár a szünidőben, edzőtáborban töltendő vidám heteket. — Csodaszép helyen, Victoria városban voltunk a tavaly. Patak, erdő, hatalmas hegyek, minden volt ami csak játékhoz, sporthoz kell. Aztán Bukarestben versenyeztünk, a legjobbak onnan Moszkvába utaztak, nemzetközi találkozóra... Az idén is nagyon sok verseny lesz, új tájakat, új városokat ismerek meg. .. Landesman Ann, — tízéves ő is, és Hollanddal együtt a 4-es számú általános iskola negyedik osztályos tanulója — iskolatáborban volt tavaly, Jupalion, Orsová mellett. — A legszebb élményem egy hajókirándulás volt, amelyet az Aldunán tettünk a táborból, meglátogatva Ada Kaleh-t. A Pionírház fotókörébe járok s talán azért szeretem annyira a kirándulásokat, mert alkalmat nyújtanak szebbnél-szebb felvételek készítésére. Én a moneasai pionírtáborba megyek az idén, a többi időt a strandon és kirándulásokkal szeretném eltölteni... A Pionírház nyári tevékenységének összeállítói mintha kitalálták volna a kislány kívánságát. Nem véletlenről van szó. Véleménykutatás előzte meg a nyári program összeállítását. A legilletékesebbeket, száz gyermeket kérdeztek meg: mi volt a legszebb szünidei élményed? S a válaszok nyomán iktatódon a tervbe nagyszabású tájékozódási versennyel egybekötött kirándulás a paleui erdőbe, ott művészi erőpróba, balett, torna, népdalok, kirándulási pionírdalok, monológok szerepelnek a versenyző csapatok műsorában, a díjkiosztást pedig nagyszabású szalonnasütéssel kötik egybe; lesz kutatójellegű kirándulás Alesd rajonban; találós kérdés verseny tábortűz mellett Réven; hajdani nagy harcok színhelyére látogatnak, például a hidiseli emlékműhöz stb. Sarkadi Mária is negyedikes, a 9-es számú iskola tanulója: — Láttam már a tengert, jártam hegyek között, mindenütt nagyon szép volt. Az idei nyár ígéretei közül legjobban a június 2.-i kirándulásnak örülök. Iskolánk két negyedik osztálya ellátogat Kolozsvárra. Autóbusszal megyünk, megnézzük az egyetemi várost, ellátogatunk a botanikus kertbe, az operát is látni fogjuk, ahonnan annyiszor hallottam már a rádión keresztül csodálatos zeneműveket. Zongorázni tanulok, számomra a zene szerzi a legtöbb örömöt. Szabó Géza, a tamáscui általános iskola harmadikosaival kétnapos túrára készül, egy fiú a nyolcadikból nemzetközi pionírtáborba. . . Daniela Pop livadai negyedikes Déznára, Moneasara vagy Nucetre. Ezek a táborok 3250 gyermeket látnak vendégül az idén... — Bármelyik táborba örömmel megyek. Otthon kinevettek érte, pedig igazán úgy érzem, hogy ott a napsugár az úr. Besüt a nagy ablakokon s mintha a szobák tárolnák, akkor is ott ragyog, amikor az égen valójában felhő takarja, — s szégyenlősen teszi hozzá — még verset is írtam róla.. ■ Daniela verset írt arról, hogy nemcsak a nagy szobákban, hanem egész életét, minden tízéves gyermek életét — a napsugár ragyogja, be. S nekem József Attila egyik verse jut eszembe. Annyi idős volt, mint Daniela amikor leírta „De szeretnék gazdag lenni, / egyszer libacombot enni. / Jó ruhában járni-kelni / öt forintért hugiért venni. / ...“ . Hallgatom a tervezgető gyermekeket s nem mondom ki hangosan a verssorokat. Talán el sem hinnék. . . m. e.