Fáklya, 1975. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-01 / 179. szám

1975. augusztus 1, péntek NŐKRŐL A NŐKNEK Vidéki munkahelyek 1975-ben Aktív részvétellel Ciumeghiun és a hozzá­tartozó falvakban sok az asszony és a lány. Az ak­tív lakosságnak körülbe­lül 60—70 százalékát ké­pezik. Milyen munkaalkal­mat biztosítanak számuk­ra? Cornelia Vaida, a k­öz­ Sségi nőbizottság elnöke mindenekelőtt a mezőgaz­daságot említi. — Három mezőgazdasági termelőszövetkezet tartozik hozzánk. Ezekben a tagság többsége nő. Dolgoznak mezőn, a kertészetekben, az állattenyésztésben és a melléküzemágakban. Elő­sorban a férfiakkal. És ugyanolyan teljesítmén­­nyel. Mint például Florica Boldor, Maria Ili?, Roxin Paulina, Varga Zsuzsa, Maria Codreanu, Fehér Sára, Varga Mária. Mezőbajon kosárfonó műhely üzemel. Nyáron negy­ven-öt­ven nőnek biz­tosít állandó munkát. Ter­mékeik exportra kerülnek. Ez ideig nem volt panasz, reklamáció munkájukra. A mezőgazdaság továbbra is várja az asszonyokat, lá­nyokat. Egyre bővülnek a melléktevékenységek, me­lyekben lassan ipari mé­retekben is kibontakozik a munka. — A nőbizottság milyen akciókkal segít a kulturá­lis-nevelő munkában? — Akcióinkkal a gyer­meknevelésben, egészség­­ügyi nevelésben szeret­nénk segíteni a nőket. Megszerveztük például az anyák iskoláját, sokat fog­lalkoztat bennünket a fia­talság életre, munkára való nevelése. Előadásso­rozatot tervezünk például lányok részére, melyen a családalapítás, a háztartás kérdéseivel foglalkozunk majd. Ugyancsak terveink között szerepel a nők klubjának megszervezése, ahol havonta rendszeresen összejövünk és időszerű kérdésekről rendezünk vi­tákat. Úgy érzem, hogy a vidéki munkahelyekkel, munkalehetőségekkel, azok megteremtésével párhu­zamosan kell folytatnunk, állandósítanunk a kulturá­lis-nevelő munkát. — Minden váltásban minden brigádban va­gyunk néhányan még ve­teránok. Jómagam is ez márciusában múlt ha­tnyolc esztendeje, hogy ebbe a gyártási terembe kerültem. Illetve hát en­nek az elődjébe, hiszen az elmúlt évek során e­­gyütt éltem át a gyárral az építkezést, ez a terem is kibővült, megfiatalo­dott a géppark. A zárógé­pet kezelem, ha teljében megy a főzelék, vagy a gyümölcstartósítás. Vál­tásonként három szalag dolgozik jelenleg is, ebből kettő uborkát, egy szalag meg zöldbabot tesz el. — Több ezer kilós téte­lekben . .. — Igen. Egy-egy szalag több száz üveget tölt meg a nyolc óra alatt. Hát per­sze nem egészen úgy, mint otthon, amikor a család részére teszi el a gyü­mölcsöt vagy a zöldségfé­lét az ember. Itt gépek segítenek bennünket. Az üvegekbe rakás azonban most kézzel történik. Ki kell válogatnunk a szebb darabokat, beilleszt­­getni őket az üvegbe. Itt például az ecetes ubor­kához néhány karikára vá­gott sárgarépát és vörös­hagymát is adagolunk a többi fűszer mellé. S tud­ja meg, a hagyma na­gyon jó ízt ad az uborká­nak. Ki lehet próbálni otthon is. Vagy aki nyolc órán át nap mint nap a télre készül, arra tartósítja a zöldség- és gyümölcsfélé­ket, otthon már ne is lássa őket? — Dehogy is. Nálunk otthon a kertben majdnem minden megterem, amire a családnak szüksége van. Természetes, hogy azokat is elteszem télire. Folyta­tom hát műszak után is, a gyári receptek szerint. Gyári receptek szerint otthon, s a gyárban? Nem­csak a szalagban van dol­ga és szava Lucuta Piros­kának. Tagja a dolgozók bizottságának. A konzerv­terem munkaszervezési problémáinak megoldásá­ban igénylik véleményét, fontolják meg javaslatait. Ebben a termelési idény­ben a konzervterem is a globális akkord elszámolá­si rendszere szerint dol­gozik. Egy-egy váltás — több mint 130—140 ember — dolgozói közösen dol­goznak, együttes teljesít­ményüket számolják el. Fontos tehát, hogy minden egyes dolgozó tudása, ké­pessége legjavát nyújtsa, hasznosan töltse a munka­időt. Hiszen a lazsálás, a sétálgatás vagy a lassú munka az egész közössé­get károsítja.­­ Nem kell ezt már senkinek sem magyaráz­nom. Mégis az az érzé­sem, nem segítjük egymást eléggé. Elvárjuk a má­siktól, hogy minél többet dolgozzék, de nem min­denkor nyújtunk hozzá se­gítséget, még ha megte­hetnénk is. Most például az én zárógépemnél nincs munka, álljak és várjak? Hogy tehetném! Besegítek az üvegbe rakásnál. Ezzel is gyorsabban haladunk .. . Meg kell erősítenünk, ki kell nevelnünk a közössé­gi szellemet, nemcsak az elszámolásban, hanem a munkában is. Lucuta Piroska jó pél­dát nyújt ehhez. Tízezrek éléskamrájához A huszonnyolcadik sze­zont kezdte a mi­­hályfalvi Arovit kon­zervgyárban Lucuta Pi­roska. Nyugdíjas nők klubja Szatmáron a nyugdíja­sok klubjában minden hé­ten egy nap a nőké. A klubösszejöveteleket szép számban látogatják a nyugdíjas nők. Van ami­kor 200—300-an is részt­­vesznek a foglalkozásokon. Előadásokat hallgatnak meg, egyesek römiznek, mások kézimunkáznak, be­szélgetnek. A klubtagok igyekeznek segíteni egy­más problémáinak megol­dásában. Gyógyszert sze­reznek a betegnek, beuta­lót a gyógykezelésre szo­rulónak. Sok magányos nő talált megértésre, bará­tokra a szatmári klubban. Hasonló létesítménynek minden bizonnyal nagy sikere volna Nagyváradon is. FÁKLYA 3. OLDAL A kitüntetett óvónéni Híre megelőzte ismerke­­désünket. Csupa dicséret, amit hallottam. Jó szak­ember, munkájáért kitün­tették, a faluban tisztelik, szeretik. Nemcsak a gye­rekek, a szülök is szívesen hallgatnak szavára, kiké­rik véleményét, tanácsait. Maguk közül valónak te­kintik. Pedig Buzi Erzsébet nem t­rgulori születésű. Szatmár megyéből került ebbe a bihari faluba. Igaz, több mint tizennyolc éve már ... Akkor még óvoda sem volt itt. Tulajdonkép­pen ő szervezte. Vagyis hát, kaptak egy szobát, azt kinevezték óvodának. A felszerelés, a bútorok, a já­tékok azután kerültek. Az óvoda a mezőgazdasági termelőszövetkezeté, innen kapták az anyagi segítsé­get is. Meg a szülőktől. — Ma is hozzájuk for­dulunk ha valamire szük­ségünk van. Koratavasszal például elfogyott a zöld­ség, a szülők segítettek be az óvoda ellátásába. Múlt héten zöldbabot kaptunk tőlük. Meg tojást, lisztet, baromfit. Nincs probléma. Van néhány gyerekünk, akiknek szülei az állami mezőgazdasági vállalatnál dogoznak. Természetes, hogy ezek a gyerekek is együtt étkeznek a többiek­kel, hiszen csak nem küld­jük haza őket ebédelni. A szülőktől pénzbeni hozzá­járulást kértünk és ka­punk. .. Megszoktam már ezt a falut. Jók az embe­rek, könnyen hajlanak a jó szóra. Meg azután könnyű is a dolgom, hi­szen a gyerekeken keresz­tül kell a kapcsolatot tar­tanom a szülőkkel. Közös célt szolgálunk, embert, becsületes embert igyek­szünk formálni ezekből a csöppségekből. Hogy ros­­­szak? Ugyan! Legfeljebb pajkosak. Ám ha az em­ber állandóan leköti fi­gyelmüket, foglalkoztatja értelmüket, maguk is ér­telmesen viselkednek, vá­laszolnak. Megfigyelte, ha például az anya ideges, kiabál a gyerekkel, a kicsi is átveszi ezt az idegessé­get? Az egyéni gondokat, bajokat kint kell hagyni az óvodakapun túl. Persze ez nem mindig könnyű. Hiszen Buzi Er­zsébetnek sem volt csupán örömökkel tele az elmúlt 18 esztendő. Maga is két fiút nevelt, ma már tizedik osztályba készülnek ... Ők is elbúcsúztak a falutól, miként a „nagy csoport“ tagjai, az ősszel iskolába készülők teszik. Verssel, dallal búcsúznak az óvo­dától, az óvónénitől, aki pedig már a legkisebbek­nek készíti a helyet. A há­lószobában és a szívében A NYÍMZOTTSÁGOK ALAPlüJÁBÓl Ezekben a nyári hetek­ben is számos akcióra, kezdeményezés valóra vál­­tására kerül sor Bihar megyében is a nőbizottsá­gok szervezésében. A vá­rosi, községi nőbizottságok naplójából idézünk néhány részletet. Élesden például a városi nőbizottság több tapaszta­latcserét szervezett az u­­tóbbi időben. Egyiket Fe­keteerdőn tartották, s részt vettek a városban működő nőbizottságok elnökei. A­ tapasztalatcsere témája a család, annak szerepe az ésszerű életmód kialakítá­sában, megszervezésében volt. A Borod községi nőbi­zottság szervezésében az asszonyok jócskán kiveszik részüket a hazafias mun­kákból. Mint megtudtuk­, a községi nőbizottság e­­zekben a napokban a köz­séghez tartozó Cornitel falui négyosztályos iskola és a Valea Mare-i óvoda építésében ösztönözte ha­zafias munkára az asszo­nyokat. És természetesen a község­ faluszépítésre, hogy felszabadulásunk évfordu­lóját méltó ünnepi díszben köszönthessék. A Miorita kötöttárugyár­ban — ugyancsak a nő­bizottság szervezésében — több előadásra került sor az üzemi orvosi rendelő munkatársainak közremű­ködésével. A gyár asszo­nyai, lányai nagy érdeklő­déssel követték az egész­séggel, a testi higiéniával kapcsolatos előadásokat. Székelyhídon is község­­szépítési, parkgondozási, virágültetési akciókat szer­vezett a nőbizottság. Ez­­ideig több mint száz as­­­szony vett részt ezekben a munkákban. Az állami mezőgazdasági vállalatnál és a mezőgazdasági terme­lőszövetkezetnél — a helyi nőbizottságok kezdemé­nyezésére — időszaki nap­közi otthonokat, óvodákat létesítettek, hogy az anyák nyugodtan dolgozhassanak. Az oldalt szerkesztette: SZALAI IRÉN A­z egész társadalom alapja, fejlődésünk, jövőnk alakulásának döntően befolyásoló ténye­zője a család, az egészsé­ges, erős új nemzedék, a fiatalság életre nevelésé­nek egyedüli kerete. Sokat és sokan vitáztak már a házasságról, milyen­nek kell lennie ahhoz, hogy ideálisnak lehessen nevezni, hogy a házastár­sak s a gyerekek is egy­formán jól érezzék magu­kat ebben a keretben. Kiss Emőke, a 6-os számú kór­ház pszichológusa is egész könyvtárra való szakiro­dalmat olvasott össze e témában. Ehhez járul még a szakmájával járó min­dennapi gyakorlat, ta­pasztalatszerzés. — A házasságban, a fe­lek egymáshoz viszonyulá­sában mindenekelőtt az alkalmazkodás, az egy­máshoz való alkalmazko­dás szükségességét hang­súlyoznám. Természetesen mind a két fél részéről. Valljuk be, ez a legne­hezebb két, alapjában véve idegen ember együttélésé­ben. Ideális lenne, ha a fiatalok a házasság előtt tisztáznák elvárásaikat. Több külföldi országban kísérleteznek a házasság előtti tanácsadásokkal. Vannak eredmények is valamennyire elősegítik az ön- és emberismeret fejlesztését, a realitások tudatosabb érzékelését. Hi­szen a házastársi viták többnyire az alkalmazkodá­si szabályok, az egymás­sal szembeni elvárások megsértéséből származ­nak. Gyakori ok például az alkoholitikus, iszákos férj. A napokban például egy ötven év körüli férfi járt a rendelőben. Nehe­zen hittem el, hogy csak ötven éves lesz, annyira tönkrement a szervezete. Májzsugorodás, veseelég­telenség — mind az éve­ken át folytatott mérték­telen italozás miatt. Elkép­zelhető milyen volt házas­élete. Sajnos gyakoriak az ilyen esetek. De az is megtörténik, hogy az ér­telmi, műveltségi szintben lemérhető eltérések vezet­nek vitákhoz. Egyik vál­faja, amikor a férj a házasság megkötése után Mit mond a pszichológus Az ideális házasságról tanul tovább, az asszony nem (meglehet erre nincs is alkalma), s nem vállal­ja tovább a közösséget. Azután itt van ez a sokat emlegetett egyenjogúság, munkamegosztás a csalá­don belül. Tagadhatalan, vannak családok, melyek­ben a férj és a feleség közösen vállalja a házi munkát, beszerzést. De az sem ritka, hogy a férj el­méletileg elismeri ennek szükségességét, csak éppen a gyakorlatban feledkezik meg róla . .. — Mi lenne az ideális, boldog házasság titka? — Hadd idézzem ismét a szakirodalmat. Egyes írók szerint a szeretet, al­kalmazkodás, kölcsönösen kielégítő szerepmagatar­tás, egészséges légkör a gyermeknevelésben a jó házasság alapja. Mások a személyiség fejlődésének elősegítésére, a családi tanulni­ életben való integrálódás­ra szavaznak. Közvéle­ménykutatást is rendeztek ebben a témában, százával kérdezve meg a házastár­sakat. Összegezve vélemé­nyeiket: az a jó házasság, amelyben a felek egymást segítik az érvényesülésben, egészséges, boldog gyer­mekeket nevelnek, kölcsö­nös udvariasság és alkal­mazkodás jellemzi a fele­ket. Ismét másik szerző nem kevesebb mint 88 té­nyezőjét szedi össze a házasság beválásának! Ve­gyünk ezek közül is né­hányat: kölcsönös biza­lom, megbecsülés, közös érdekek, közös célok ... Annyi mindenesetre bizo­nyítható, hogy akkor jó a házasság, ha mind a két fél igényeit kielégíti. S erre alkalmas is a házas­ság. Az alkalmazkodást pedig felnőtt fejjel, a há­zasságban is meg lehet

Next