Fáklya, 1988. április (43. évfolyam, 77-102. szám)

1988-04-01 / 77. szám

Átfogó, mozgósító jellegű munka- és forradalmi akcióprogram a tervelőirányzatok példás teljesítésében Mint beszámoltunk róla, pártunk Központi Bizott­ságának e hét elején meg­tartott plenárisa különösen fontos dokumentumokat vi­tatott meg és hagyott jó­vá arra a forradalmi al­kotótevékenységre vonat­kozóan, melyet dolgozó né­pünk fejt ki a párt XIII. kongresszusa, országos konferenciája határozatai­nak jó körülmények kö­zötti életre keltésében. A plénum­ egyebek között ki­értékelte az elmúlt eszten­dei gazdasági-pénzügyi mérleget, s kidomborította, hogy a világgazdaságban tapasztalt súlyosbodás fel­tételei közepette, hazánk a gazdasági-társadalmi tevé­kenység valamennyi terü­letén számottevő eredmé­nyeket ért el. Az ez alka­lommal mondott mesteri beszédében pártunk fő­titkára, N­I­C­O I­­A­E CEAUSESCU elvtárs ki­hangsúlyozta, hogy az el­múlt évben új, fontos meg­valósításokat értünk el ha­zánk gazdasági-társadalmi fejlesztésében. Az ipari á­­rutermelés az előző esz­tendőhöz viszonyítva 4,5 százalékkal, a mezőgaz­dasági termelés 2,3 száza­lékkal, a nettó termelés 5,6 százalékkal, az export pe­dig, összesítve 8,7 százalk­kal növekedett. Fejlődött a tudományos kutatás, az ok­tatás, a kultúra, különö­sen fontos tényezők a párt XIII. kongresszusán meg­határozott célok teljesítésé­ben. A nemzeti jövedelem 4,8 százalékkal növekedett, lakosonként elérte a 35 000 lejt, átszámítva a dollár nem kereskedelmi árfolya­mára, ez lakosonként 3050—3700 dollárt jelent. A termelőerők általános fejlesztése alapján a nem­zeti vagyon 5,1 százalékkal gyarapodott, az elmúlt év végén 4957 milliárd lejt képviselt. Nagyarányú be­ruházások révén új ipari, mezőgazdasági és társadal­mi-kulturális objektumok létesültek. Gyarapodtak a dolgozók jövedelmei. Mind­ezek alapján — amint azt Nicolae Ceausescu elvtárs kihangsúlyozta — az el­múlt évi tevékenység mér­lege általában kedvező. De nem hagyható figyelmen kívül, hogy a tervek nem minden kitétele valósult meg. Több egység, szek­tor maradt adós fontos ter­mékekkel, a tervezett jö­vedelmek sem minden eset­ben valósultak meg. Az elért sikerek nem arányo­sak a lehetőségekkel, a megnyilvánult fogyatékos­ságok gátolták a jobb e­­redmények elérését. Az elmúlt évi gazdasági­pénzügyi mérleg meggyő­zően tanúsítja pártunk po­litikájának helyességét ar­ra irányulóan, hogy a ter­melőerők fejlesztését a tudomány és a technika leg­újabb vívmányaira ala­pozza, s hogy a nemzeti jövedelem elosztásában he­lyes arányt szab meg a fo­gyasztási és fejlesztési ala­pok között." A mérleg elemzése azt is kidomborítja, hogy a szo­cialista építés, a kommu­nizmus felé való eltökélt haladás nélkülözhetetlen feltétele: gyarapítani a nemzeti vagyont, az álló­alapokat. Ezekből a reali­tásokból kiindulva, hatá­rozottan kell a továbbiak­ban is szorgalmazni a nem­zeti vagyon élénkebb üte­mű fejlesztését, különöseb­ben a termelő állóalapo­kat. A legnagyobb határo­zottsággal kell tevékeny­kedni a társadalomtól ke­zelésre kapott termelőesz­közök kihasználásáért, a jövedelmezőség fokozá­sáért minden munkaala­kulatban. Pártunk főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs beszédében hangsúlyozta, hogy az elmúlt esztendő­ben több mint 1000 ipari egység nem ért el nyeresé­get, ezzel nagy pénzügyi veszteséget okoztak nem­zetgazdaságunknak. Ha minden egység nyereséggel dolgozott volna, nemzet­­gazdaságunk 40—50 mil­liárd lejjel­ nagy­obb bevé­telhez jut. Ez az állapot teljes mértékben ellentétes az önigazgatás, az önálló gazdálkodás elveivel. Min­den egységnek jövedelme­zővé kell válnia, olyan in­tézkedéseket kell kidolgoz­ni, amely biztosítja a ter­vezett jövedelmezős­ég elé­rését. Ennek érdekében a pénzügyi szerveknek is tö­kéletesíteniük kell tevé­kenységüket, növelniük a megelőző ellenőrzés szere­pét. Nem lehet kielégítő pénzügyi tevékenys­égről beszélni olyan körülmények között, hogy a normán fe­lüli készletek összesítve több mint 100 milliárd lejt képviselnek, amikor a normázott készletek is túl­ságosan nagyok a más or­szágokban alkalmazotthoz viszonyítva­. Sürgető fela­dat a legrövid­ebb­ idő alatt olyan fogyasztási­­ normák kidolgozása, amelyek az ilyen állapotokat elhárít­hassák. Beszédében pártunk fő­titkára kitért a nyereségek alakítására és a termelési árakra vonatkozó új ren­delkezésekre. Mint hang­súlyozta, nem gazdaságos és nem ösztönző a gyakor­lat, miszerint némelyik ter­mék előállításánál 30—40 százalékos nyereséget ér­nek el. Szükségesnek bizo­nyult a nyereségek 6—12 (Folytatása a 3. oldalon) ■’"UW* .­­> XLili. évfolyam 77. szám 1988. április 1. péntek 4 oldal­ára 50 báni Az őszi ugar elmunkálásában nagy hasznát vehetik a fogatoknak. Petru Lázár és Major Mihály a burgonyának készíti a magágyat a körösgyéresi mezőgazdasá­gi termelőszövetkezetben (MARIAN ANTAL felvétele) A TAVASZI KAMPÁNY SIKERES LETT0NYUHTÁSÁÍRI Siti sik­eci­ai idő: segít a tökéletesített szervezés © A víz útját addig igazítják, amíg medrébe nem talál © Szikkadtabb határrészek minden körzetben akadnak ‘ Tapasztalt traktorosokkal sikeres éjszakai műszakot Vannak körzeteink, me­lyekkel az átlagosnál mos­tohábban bánik az időjá­rás. Közéjük sorolhatjuk a tenkei Agritot, ahol pár nappal ezelőtt víz állott 4599 hektáron. Jelen pilla­natban 163 hektárt borít a belvíz. A hollódi, a tenke­­hosszú aszói, a Cod­uba Ma­­re-i és a tenkei mtsz-ekben vannak nagyobb területek, amelyekről — lévén mély­­fekvésűek — igen nehéz a pangóvizeket elvezetni. Így aztán némiképpen magya­rázatot találunk a tavaszi kampány lassúbb kibonta­kozására a tenkei körzet­ben, ahol egyébként bő ter­mésnek igyekeztek alapoz­ni a gazdaságokban. Ös­­­szesen 30 600 tonna szer­vestrágyát vittek ki a föl­dekre. Ebből 17 900 tonnát már alkalmaztak. Feljaví­tottak vele 375 hektár szántóterületet. Tenkén, mármint a helybeli mész­­ben trágyáztak a legtöbbet, 110 hektárt. Cociuba Mare-n 105, Calacean­ 60 hektárra juttattak az olcsó és haté­kony talajjavítóból. A ta­laj­meszezésbe­n viszont a calaceaiaké az elsőbbség. Ott 90 hektáron alkalmaz­tak mészkőport, összesen 310 tonnát használtak fel belőle. Figyelemre méltó még a tenkehosszúaszói gazdaság teljesítménye (35 ha). Nem így a görbedieké, illetve hollódiaké, akik e­­gyetlen, kg mészkőport sem szórtak savanyú földjeikre. A hozamnövelést szolgálja a műtrágyák alkalmazása is az őszi vetésekre, ös­­­szesen 3990 hektárra juttat­tak ki nitrogén tartalmú műtrágyát. Hatóanyagban számítva, 310 tonnát adtak az őszi kalászosoknak. Leg­nagyobb területeken a ten­kei, a Cod­uba Mare-i, a tenkehosszúaszói gazdasá­gokban serkentették ily mó­don a búza és árpa fej­lődését. Említésre méltó az is, ami ebben a körzetben a fűhozam növelése végett történt. Hatvan hektáron végeztek felülvetést. A kar­bantartási munkákat pedig 1457 hektárra terjesztették ki. Három község teljesít­ménye érdemli a figyelmet. Tenke, Tenkehosszúaszó és Olcea tartoznak azon ad­minisztratív egységek közé, amelyekben 300—400 hek­tár között van az ápolt le­gelők nagysága. Sajnos, tetemes a késede­lem a vetésben. Amit elvég­zett munkaként vehetnek (Folytatása a 3. oldalon) M­árcius hónap nagy­ horderejű politika esemén­­nyel kezdődött hazánkban, az államhatalom helyi szervei számára. Harmadi­kén és negyedikén a fővá­rosban megtartották a nép­tanácsi elnökök IV. orszá­gos konferenciáját, ahol megvitatták azokat a fela­datokat, amelyek az orszá­gos pártkonferencia határo­zatainak, Nicolae Ceausescu elvtárs útmutatásainak fé­nyében a néptanácsokra hárulnak 1988-ban és az egész ötéves tervidőszak­ban a területi gazdasági­társadalmi fejlesztési ter­vek teljesítése terén. A néptanácsi elnökök orszá­gos konferenciáján átfogó, közéletünk minden terüle­tére kiterjedő beszédet mondott a párt főtitkára, a köztársaság elnöke, Nicolae Ceausescu elvtárs; beszé­de, értékes útmutatásai programjellegűek néptaná­csaink, az államhatalom helyi szervei számára an­nak érdekében, hogy ma­radéktalanul valóra válja­nak a XIII. pártkongres­­­szus és­­ az országos párt­konferencia történelmi cél­kitűzései. Ugyanitt kell megemlíte­nünk, hogy nemcsak a hó­nap elején, de a hónap vé­gén is sor került népünk életét meghatározó, pár­tunk politikáját tükröző nagyszabású eseményre, március 28—29-én megtar­tották a Román Kommunis­ta Párt Központi Bizottsá­gának plenáris ülését A plénum munkálatainak vé­gén nagyszabású beszédet mondott Nicolae Ceausescu elvtárs, amely átfogó és mozgósító munka- és for­radalmi akcióprogramot je­lent a pártszervek és -szer­vezetek, a kommunisták, e­­gész népünk számára. A plénum részvevői új­ra megerősítették a kom­munisták, az egész nép vállalását, hogy tántorít­hatatlanul gyakorlatba ül­tetik a plénumon elfoga­dott határozatokat, a párt­­főtitkár útmutatásait, a XIII. kongresszuson és az országos pártkonferen­cián kijelölt célkitűzéseket. Március 5-én ülést tartott az RKP KB Politikai Vég­rehajtó Bizottsága. A Poli­tikai Végrehajtó Bizottság megvizsgálta, miként sike­rült teljesíteni a februári tervelőirányzatokat. Az itt elhangzott beszédében pár­tunk főtitkára, Nicolae Ceaușescu elvtárs kihang­súlyozta, hogy a februári és az idei első kéthónapi e­­redmények — bár nagyob­bak az elmúlt év azonos i­­dőszakában elért teljesít­ményeknél —, de még így sem állnak a tervelőirány­zatok, a gazdasági egységek lehetőségeinek szintjén. Ki­emelte, hogy minden in­tézkedést meg kell tenni a még létező fogyatékosságok felszámolásáért, a márciu­si tervek, főként az ex­port, a beruházási előirány­zatok jó körülmények kö­zötti, maradéktalan telje­sítéséért. A mezőgazdasá­got illetően, pártunk fő­titkára figyelmeztetett ar­ra, hogy a tavaszi mező­­gazdasági munkák megfele­lő­ előkészítésével és lebo­nyolításával egyidőben a leghatározottabban intéz­kedni kell az állami és az önellátási alap biztosításá­ért, hússal, tejjel, egyéb mezőgazdasági termékek­kel. Március 18-án, pénteken Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára elnökletével új­ra ülést tartott az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizott­sága, amelyen megvizsgál­ták a nemzetgazdaságban 1987-ben elért eredmények mérlegének elemzéséről és a pénzügyi források létre­hozásáról és kihasználásá­ról szóló jelentést. Ugyan­akkor a Politikai Végrehaj­tó Bizottság megvizsgálta és jóváhagyta a dolgozóknak a termelés és a nyereségek teljesítéséhez való hozzájá­rulási alapjáról és az 1987. évi nyereségek elosztásáról (Folytatása a 3. oldalon) Márciusi bél­és külpolitikai szemlénk nicolae Ceausescu elvtárs ÉS EEEMA CEAuSESCU ELVTÁRSI LÁTOGATÁST TESZ NNDGMÁBAN Nicolae Ceausescu elvtárs, Románia Szocia­lista Köztársaság elnöke Elena Ceausescu elv­társnővel együtt 1988 áprilisának első felében hiva­talos baráti látogatást tesz Indonézia Köztársaságban Suhartonak, Indonézia Köztársaság elnökének és Tien Suharto asszonynak a meghívására. LEGÚJABB SPORTHÍREK © A Halle városi sta­dionban lejátszott nemzet­közi labdarúgó találkozón a román válogatott 3–3 arányú döntetlent ért el az NDK csapata ellen. Együt­tesünk góljait Bölöni, An­­done és Georgau szerezték. A P­etrkov Tribun­al­ki városban Lengyelország és Románia labdarúgó olim­piai válogatottjainak mér­kőzésén a lengyel csapat győzött 1—0 arányban. A gólt Lesniak szerezte a 84. percben. ‡ Kolozsváron az A- osztályú vízilabda bajnok­ság keretében a Nagyvára­di Crisul 9—6 arányú ve­reséget szenvedett a Steaua­­tól. A torna folytatódik.

Next