Fáklya, 1989. április (44. évfolyam, 77-102. szám)

1989-04-20 / 93. szám

3?ű- FÁKLYA 2. OLDAL HírTKÖZBEN Április XV. Hónap II. évnegyed­e: 30 nap: 10 —110­ +255 Napkelte: 6,25 Csütörtök Napnyugta: 20,05 Ügyeletes szerkesztő: FEHÉR JÓZSEF Telefon: 1-71-26 ■ Az időjárás továbbra is szép marad, közölte a helyi meteorológiai állo­más. Főleg a délutáni órák­ban záporesőre, zivatarra számíthatunk. A nappali hőmérséklet 15—20, az éj­szakai 3—8 C fok között a­­lakul. Reggel helyi köd­képződés. ■ Ma 13.45 órakor kerül sor az Oradea municípium gazdasági társadalmi egy­ségeiben működő politikai­ideológiai pártoktatási tan­folyamok propagandistái­nak kiképzésére az ideoló­giai és politikai nevelő te­vékenység megyei kabinet­jében. ■ Április 21-én, pénte­ken 14 órakor a Megének­­lünk, Románia Alkotási és Művelődési Szakszervezeti Központban tartják meg az Oradea municípiumi vál­lalatok, intézmények és a kisipari szövetkezetek kere­tén belül a szakszervezetek és az SZDEF által szerve­zett politikai-ideológiai tan­­­folyamok propagandistái­nak kiképzését. ■ Még elfogadnak fel­iratkozásokat a Nyomda­klubban arra az ifjúsági társasági tánctanfolyamra, amely április 21-én 18 ó­­rakor kezdődik. Április 24-én 17 órától fotóművé­szeti és -technikai tanfo­lyam kezdődik. Az érdeklő­dők ezzel kapcsolatban a 3-19-48-as számú telefonszá­mon kérhetnek bővebb fel­világosítást. ■ Meleg, száraz az idő, korábban jelennek meg a kertek és a gyümölcsösök kártevői is. Szükséges, hogy következetesen végez­zék el a növényvédelmi munkákat. A növényvédel­mi állomás erre a hétre több sürgős munka elvég­zését is ajánlja, íme: “ A kertészetekben a hagymalégy ellen kell véde­kezni. A hagymaültetvénye­ket, a fokhagymát is 0,4 százalékos Carbetox oldat­tal kell kezelni, 0,2 száza­lék a racet hozzáadásával. A zölden fogyasztásra szánt hagymát nem kell kezelni. A permetezés ide­je április 18—26. — Az alma-, a körte- és a birsalmafák varasodása ellen az alábbi vegysze­rekkel kell permetezni a fákat: 0,3 százalékos Zi­­ram—75 + 0,4 százalékos oldható kén + 0,1 száza­lékos Sinoratox—R—35 vagy 1 százalékos bárium­szulfát + 0,5 százalékos Carbetox—37. — A szőlőskertekben is felbukkant a sok kárt o­­kozó lisztharmat. Ahol megjelentek, meg kell kez­deni a kezelést. Erre a cél­ra ajánlatos szerek: Old­ható kén — hektáronként 4 kg-ot számítva (0,4 száza­lékos oldat) vagy kénpor — hektáronként 30 kg-ot számítva, vagy 0,8 százalé­kos báriumszulfát. ■ A Megéneklünk, Románia Alkotási és Mű­velődési Szakszervezeti Központban ma 17 órától ingyenes jogi tanácsadást tartanak a különböző mun­kajogi kérdések tisztázásá­ban érdekelt dolgozóknak. Ugyanebben az intézmény­ben 17 órától várják soron következő megbeszélésre az amatőr képzőművészek kö­rének tagjait. Filmkrónika I­r­a­n­c­o­i­s A középkor legnagyobb francia költőjéről francia, berlini és fővárosunkbeli szakemberek összefogásá­val készült film , Sergiu Nicolaescu rendezésében. Az eddig készültekkel el­lentétben elsősorban a meg­aláztatásokat elszenvedő költő-embert állítja elénk. Azt a Villont, aki Kis Tes­tamentumát 1456-ban kezd­te írni, amikor Hunyadi János Nándorfehérvárnál döntő csatában állította meg a Közép-Európába elő­retörő török inváziót. Villon akkor vetette papírra e so­rokat: „Vállalva zablát és igát, / Higgadt elmével el­tökélten: / Meg kell vizs­gálnom hogyan éltem". A film készítőinek lehetett több csábítás-vonala, hi­szen a középkori csavargó­élet bemutatása mindenkép­pen érdekes lehetett vol­na, ám nem estek a kön­­­nyű múzsa csábításának há­lójába, hanem a szenvedő középkori (de nyugodtan V­illon mondhatjuk, hogy mai, mo­dern­ embert állították elő­térbe s így hihetővé tehet­ték az oly nagyon jól is­mert villoni versek élet-ih­­letettségének valóságát.. A csavargó költő volt le­­bujok, éjjeli menedékhe­lyek és főúri kastélyok la­kója, várta halálraitélésé­­nek végrehajtását (hiszen köztudottan erről szól egyik legszebb balladája), mégis neve egy adott pillanatban a párizsi egyetemi fiatalság zászló-jelszavává vált, mert az egyet jelentett az újat követeléssel, azaz a láza­dással. A filmben legalább is még megadatott neki, hogy sokszorosítva lássa verseit (mert a könyvnyom­tatásra még néhány évet várni kell), s bár ő immár csak a csendre, az alko­tást lehetővé tevő pihenés­re vágyik, erre már nem nyílik alkalma. Zászló­em­berré vált. Ezt tudja hite­lesíteni a mai olvasó is. Ebben ez a film is segíti. M.L. ■ A Nyomdaklub turista köre háromnapos kirándu­lást szervez (autóbusszal) Virtop — Bubești — Girda környékére április 30-án május 1—2-án. Szállás és étkezés a Girda-i turista­­szálláson. A három nap alatt gyalogtúrát szervez­nek a környék nevezetessé­geinek megtekintésére: a Rozsdaszakadékhoz, Lunc­­ioara völgyébe, a Girda — Seaca — Ordincuma völ­gyeibe és a Scarisoara-i jégbarlanghoz. Feliratko­zás a Nyomdaklub szék­házában hétfőn és pénte­ken 18—19 óra között. Bő­vebb tájékoztatást lehet i­­gényelni a 3-14-12-es és a 4-54-68-as telefonszámo­kon. ■ Augusztus 30—szeptember 3 között kerül megrendezésre Mamaia-n a román könnyűze­nei országos fesztivál. Azok, akik szeretnének benevezni versenyzőként, jelentkezzenek a Szocialista Művelődési és Nevelési megyei Bizottság Ro­mani utca 3 szám alatti szék­helyén. ■ Eredményessé akarta tenni Felix-i kirándulását Nicolae Gheorghe Stoica 32 éves Oradea-i lakos. Ki­használva a turisták dél­utáni pihenő óráit, a Poie­­nița szálloda mögött a par­kolóban feltört egy Dacia 1300 típusú személygépko­csit, amelynek ülésén 29 000 lej készpénzt és két csomag kávét talált. Az általa „ü­­gyesnek“ vélt tettéről már az ügyészségen számol be. A Pronoexpressz 1989. április 19-i húzásának nye­rőszámai: I. húzás: 26 32 23 1 44 43 II. húzás: 8 3 13 34 18 37 Nyereményalap: 587 825 M Állami Színház magyyar tagozatának bemutatójáról I. A zenés vígjáték Mindenkinek lehetnek előítéletei, még azt is meg­kockáztatnám, hogy van­nak, s mivel a színpadi szerző is csak ember, Tu­dor Popescu sem kivétel e szabály alól. A városunk­ban és színpadunkon már ismert alkotó most — eb­ben a darabjában — pél­dául azt állítja, hogy min­den művész alkoholista, i­­szákos nőcsábász; hogy mindennapi anyagi gondok­kal küzd (az e réteget kép­viselő híres szobrászhoz hasonlóan) és amit a nő­ről, a nőkről tudtunkra ad, az sem a leghízelgőbb. Sze­rinte a szebbik nem hét­­köznapiasból kiábrándult világát csak a videofilmek nyers, erőszakos légköre iz­gatja, s azt is többször el­mondja — elmondatja a főszereplővel — hogy min­den nő csak (csupán) Nő, romantikára éhes, dilis, di­lis, dilis. Hogy mindez ho­gyan is tudódik ki? E jóté­temény „az érzelmes betö­rőnek“ köszönhető. Kis­polgárunk, a fixből fix na­pokon élő szürke és unal­mas hivatalnok (de szá­nalmas sablon ez is!), hogy elnyerje Dolly (az álmodo­zó csellóművésznő imáda­tát) a hölgy által csodált „hőstettre“ kényszerül, szob­rászunk műtermébe (az írói fantázia szerint) szesz- és kéj barlangjába tör be. Természetesen tetten is é­­rik (hisz a színpadon ez is megeshet!), s az okok, illet­ve lelki rokkantságának ismeretében ad hoc szövet­ség létesül a tettes és az áldozat között. Sejtik ugye­bár miért, természetesen Dolly, a Nő megleckézteté­­se érdekében. Igaz, némi bonyodalmat okoz a szob­rász egy új hódolójának Didának megjelenése, akit szintén a kalandvágy és a túlpergetett fantázia hoz a színre, s ami ez után kö­vetkezik az színház a szín­házban: erőltetett szerzői ügyeskedés azért, hogy a mondvacsinált konfliktust, az előítéletekre, sablonokra és közhelyekre épített gyen­gécske cselekményt jó i­­rányba lehessen terelni, így és ezért az írói inga­tag érzelmi-értelmi motivá­ciókból sarjadzó helyzet- és jellemkomikumra épít, szélmalomharcának löve­dékeit, a többnyire rutinos színpadi szerzői kelléktár ügyes replikákra, találó poénokra fordított dialógu­sait szorgalmasan puffog­­tatja, s inkább csak azon derülünk, hogy ágyúval lő a verebekre... Azért mindent ne vitas­sunk el tőle. Hogy-hogy­­nem, a „mai élet“ egy-két jelenségét is elénk csempé­­szi, s olykor egy-egy mon­datban, gesztusban, vagy a helyzet teremtette eszmetár­sításban — bizony — nap­jainkra csodálkozunk. És ez (is) a színház feladata. De — és zárjuk itt a darabról mondottakat — az egész, amit az előadás sugall, el­túlozva és félreértelmezve hangzik, olyan torzított kép egy adott környezetről, lég­körről, mely paradoxonjai­val inkább elszomorít, sem mint megnevettet. II. Az előadás A zenés vígjáték vendég­rendezője, Nicoleta Toia nehéz feladatra vállalko­zott: középszerű, inkább gyengécske, a műfaj sza­bályait éppen csak érintő két részes darabból, számá­ra idegen nyelven, isme­retlen szereplőkkel kellett előadást teremtsen. Szakmai szempontból alig kifogásol­ható, tökéletes profi mun­kát végzett. S ez a színé­szeknek is köszönhető. A nehezét a két férfi fősze­replő, Borsos Barna (Dinu) és Laczó Gusztáv (Dona) viszi. Mindketten sok ener­giával, a komédiázás jó ér­telemben vett színészi esz­közeit kihasználva dicsé­retes igyekezettel, a játékot olykor élvezve próbálnak az adott műfaji határokon belül hiteles figurákat meg­személyesíteni. Hogy az a­­lakítások karikatúrába haj­lanak: ez rendezői felfo­gást sejtet. Túlzásaik, jel­zéseik ezért elfogadhatóak. Borsos Barna az együgyű, sótlan kispolgár maszkjá­ban hol szánalmat, hol ne­vetést fakaszt, állásfoglalás­ra késztet. Kiváló partnere Laczó Gusztávnak (Dona, a szobrász), ki az italba s könnyű nőkbe fojtva „bá­natát“ az anyagi elimerés hiányával magyarázza kétes egzisztenciáját. Laczó, ebben a csapodár, bohém — ám nem egyértelműen negatív — szerepben (utób­bi időben ritka főszerepei­nek egyikében) a szerzői elképzelésnél többet mutat, a darab nyújtotta lehetősé­gek felső határán bizonyít. Dida megformálója, a csinos Firtos Edit és Dolly (Halasi Erzsébet) — akiért mindez történik, a két fér­fiszereplő játékával azonos szinten, az elvárásoknak megfelelően teljesít. Jól il­leszkednek a rendezés ál­tal megkívánt légkörbe, az általuk megformált nőala­kokból a jót és a rosszat egyaránt szándékosan el­túlozva szórakoztatnak. É­­nekes-táncos tehetségük­nek a szűkreszabott lehető­ségek húznak határt: a né­hány dal és táncbetét (Dankó János zenéje, Fehér József dalszövegei és Sá­­teanu T. Gitta koreográfiá­ja) ugyanis alig-alig meríti ki a „zenés vígjáték“ krité­riumát, de arra (sajnos) e­­lég jó, hogy ki-kizökkent­­sen az előadás felgyorsult ritmusából. De ez sem a színész, sem a zeneszerző számlájára nem írható. Az érzelmes betörőt színpadunkon tettenértük. De vádlója (a szerző) és bírája (a néző) véleménye nem egyezik. És akkor miért is ítélnénk el őt (a színészt) azért, mert jobb, szebb feladatot nem bíztak reá. Dr. INDIG OTTO 1989. április 20, csütörtök S­PORT ÜNNEPKÖSZÖNTŐ TÖMEGVETÉLKEDŐ Felix pályáin, termeiben változatos, színes tömeg­sport vetélkedőt rendez a Daciada égisze alatt a Spartac-Comertal egyesület. Április 22-én, szombaton 9.30 órától zajlik le a mű­sor, amelyre beneveztek te­repfutók, sakkozók, asztali­teniszezők, teniszezők, röp­­labdázók, kerékpározók, kézilabdázók,, labdarúgók, birkózók, cselgáncsozók, súlyemelők a meghívott sportegyesületekből. Szak­mai vetélkedőket is tarta­nak. VERESÉGEK NŐI Ebben az idényben sem javul B-osztályú kézilabda csapataink szereplése. Kel­lemetlen, de kezdjük meg­szokni a vereségeikről szó­ló híreket. A Könnyűipari SE női együttese az utóbbi két fordulóban ugyanan­­­nyi vereséget szenvedett. Korábban a Vointa Rm. Vilcea vendége volt , 29— 21 arányban kapott ki, pe­dig a házigazdák nem tar­toznak a jobbak közé. Ezt követően a CFR Craiova csapatát fogadta. A Sport­palotában mérsékelt ér­deklődést váltott ki a talál­kozó, bár köztudott, hogy a vendégek jó játékerőt kép­viselnek. A vasutascsapat jelenleg már olyan előnnyel rendelkezik a B-osztályú bajnokság élén, hogy biz­tosra vehető a legfelsőbb szintre kerülése. A hazai pályás mérkő­zésen is a papírforma i­­gazolódott: a CFR Craiova 22:17 arányú győzelemmel erősítette meg vezető pozí­cióját városunkban. Mind­össze a 22. percig tudott ellenállni a Könnyűipari SE, amikor Nagy Mária góljával 7—7-nél egyenlő­ KÉZILABDÁBAN tett. Nyolc perc volt még a szünetig s ez idő alatt a mieink egyetlen gólt sem dobtak ... Így az első já­tékrész után a vendégek 12—7 arányban vezettek. Nicolae Haiduc tanáredző cserékkel próbálta felfrissí­teni a játékot. Eléh Sarol­ta vette át a középcsatári posztot Ioana Podureanutól, az eredmény alakulásán a­­zonban nem mutatkozott javulás. Hol az egyik, hol a másik csapat dobott gólt. A vendégek remekül vé­dekeztek és amikor megsze­rezték a labdát, hosszú in­dításokkal lendültek tá­madásba. Sajnos, az egy­mást váltogató kapusok, Iu­­liana Zisu és Maria Oprilj védhetőnek tűnő lövésekből is gólt kapott. Így alakult ki a vendégek meglehető­sen nagy arányú győzelme. Góldobók: Ioana Podu­­reanu 4, Rodica Ardelean 4, Nagy Mária 4, Sanda Turcus 2, Doina Ardelean 2 és Gabriela Botis 1. A vendégektől Mimi Varut és Silvia Cifu volt a legered­ményesebb 8, illetve 5 gól­lal. KENÉZ FERENC KETTEN MARADTAK VERSENYBEN Két forduló eseményei sűrű­södtek össze a megyei labda­rúgó bajnokság küzdelmeiből. S akadtak figyelemre méltó eredmények: a listavezető Stáruiita mind a két mérkő­zését megnyerte, a hétközbe­­ni fordulón játék nélkül győ­zött, mert a Sticla nem jelent meg a színhelyen, így, hivatal­ból, kevesebb gólt kapott . . . Vasárnap viszont a Tulca­i csapat eleget tett kötelességé­nek, bár sok öröme nem szár­mazott belőle. Nyolc gólt ka­pott Sacueni községben! A Stáruiita remekül játszott, a legjobb teljesítményét érte el a tavaszi idényben. Tira Ti­bor öt gólt lőtt a vendégek hálójába, míg Puskás József kétszer, Kászonyi György egy­szer talált a kapuba. A sport­szerű küzdelemben Romulus Iacob középbírónak, Boné Emil és Costin Valeriu part­jelzőknek kevés dolguk akadt. A második helyen álló Mi­­nerul szintén megnyerte mind a két mérkőzését. Avram lán­ca községben szoros küzdel­met vívott és csak egy gólt ért el, Dr. Petru Groza város­ban viszont nagy fölényben volt és háromszor vette be a Lotus SE kapuját, így szoro­san a Stáruinta nyomában maradt. Meglepetés viszont, hogy a harmadik helyen ta­(Az Unirea-tól 3 pont le­vonva.) A következő forduló (április 23): Victoria Tulca — IAMT Oradea, Cri§ana Tinea — IMU Petrolul Marghita, Bihoreana Marghita — Metalica Oradea, Biharea Va§cáu — Minerul nyáró Salonta-i gárda kika­pott Vadu Cri§ului községben. Az Olimpia így teret vesztett, a táblázat élén már csak a Stáruinta — Minerul párharc folytatódik. Eredmények, a hétközbeni fordulóból: Victoria Tulca — Cri§ana Tinea 1—0, Bihoreana Marghita — IAMT Oradea 1—2, Biharea Va?cáu — IMU Petrolul Marghita 3—0, Lotus Felix — Metalica Oradea 0—0, Victoria Avram láncú — Mi­nerul Óraiul Dr. Petru Groza 0—1, Unirea Valea lui Mihai — Minerul Voivozi 2—1, Stin­ca Vadu Cri$ului — Olimpia Salonta 2—1, Stáruinta sácueni — Sticla Pádurea Neagrá 3—0. A Recolta Diósig állt. A legutóbbi fordulóban: IMU Petrolul Marghita — Bihoreana Marghita 1—1, Minerul Óraiul Dr. Petru Groza — Lotus Fe­lix 3—1, Stáruinta Sácueni — Victoria Tulca 8—0, Minerul Voivozi — Victoria Avram láncú 2—1, Recolta Diósig — Unirea Valea lui Mihai 4—0, IAMT Oradea — Cri§ana Tin­ea 2—1, Metalica Oradea — Bi­harea Va?cáu 2—1, Sticla Pá­durea Neagrá — Stinca Vadu Cri§ului 0—4. Mindezt összegezve, a táblá­zat most a következőképpen mutat: Óraiul Dr. Petru Groza, Lotus Felix — Minerul Voivozi, vic­toria Avram láncú — Recolta Diósig, Unirea Valea lui Mihai — Olimpia Salonta, Stinca Va­du Cri§ului — Stáruinta Sá­cueni. A Sticla Pádurea Neagrá áll. A FÁKLYA szerkesztősége és kiadóhivatala: Oradea, Romana utca 3. szám. Redaciia $1 administratia ziarului FÁKLYA: oradea, str. Romana nr. 3. Telefonszámok: Levelezési rovat: 1-71-26. Kiadóhivatal, apróhirdetések, reklámok felvétele: 1-89-70. Nyomdai szol­gálatos 17 óra után: 3­13-67. Nyomda: Intreprinderea Poligrafica „Crisana", Oradea, str. Leontin Salájan nr. 105. (40101)

Next