Fáklya, 1989. május (44. évfolyam, 103-127. szám)

1989-05-03 / 103. szám

1989. május 3, szerda Áprilisi bél­és külpolitikai szemlénk (Folytatás az 1. Oldalról idei első negyedévi terv teljesítésének helyzetét, hangsúlyozva azt, hogy mi­lyen lépéseket kell­­ tenni a második negyedévi terv és az egész esztendei terv­feladatok ütemes megvaló­sításáért, az iparban, a be­ruházásoknál, a mezőgaz­daságban, a nemzetgazda­ság többi területén. Ugyan­akkor megkülönböztetett figyelmet fordítottak a párttevékenység kérdései­re, elemezve a pártszervek és -szervezetek vezető sze­repének növekedését, mun­kamódszereik és munkastí­lusuk tökéletesítését an­nak érdekében, hogy fele­lősségteljesen teljesítsék a rájuk háruló feladatokat. A plénum munkálatai­nak végén nagyszabású be­szédet mondott Nicolae Ceausescu elvtárs, amely­ben átfogóan taglalva az ország gazdasági-társadal­mi, helységfejlesztési, ren­dezési kérdéseit, — egye­bek között a következőket mondotta: „Javasolom a párt Központi Bizottságá­nak, határozzuk el — és ezt a Nagy Nemzetgyűlés fogadja el törvényként —, hogy a jövőben senki sem vehet többé igénybe kül­földi hitelt, hogy az­­ or­szág egész fejlesztését sa­ját eszközökkel valósítjuk meg — természetesen szé­les körű nemzetközi együtt­működés útján, de hitelek nélkül.“ Akárcsak a Politikai Végrehajtó Bizottság és a Központi Bizottság plénu­mán előterjesztett összes többi intézkedési terveket és javaslatokat, április 17—18-i ülésszakán a Nagy Nemzetgyűlés egyhangúan jóváhagyta a külföldi hite­lek felvételének megtiltá­sáról szóló törvényterveze­tet is. Április 1ú-én a főváros­ban a Központi Bizottság székháza előtt több mint 120 000 dolgozó részvételé­vel nagy népgyűlésre ke­rült sor, ahol kifejezésre jutott nemzetünk teljes egysége a párt körül, a párt főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs körül, a teljes egyetértés, az or­szág függetlensége és szu­verenitása erősítésében el­ért nagy győzelmekkel, az EKP KB plenárisán hozott határozatokkal és a Nagy Nemzetgyűlés ülésszakán elfogadott törvényekkel. A népgyűlésen beszédet mondott pártunk főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs, amelyben részletesen ki­tért országunk külpolitiká­jának legidőszerűbb kér­déseire. Hangsúlyozta, hogy a szocialista Románia a jö­vőben is a legnagyobb el­tökéltséggel munkálkodik az együttműködés, a gaz­dasági, műszaki-tudomá­nyos kooperáció fejleszté­séért a világ összes álla­mával, a teljes egyen­lőség, függetlenség, szuve­renitás, a belügyekbe való be nem avatkozás és a kölcsönös előnyök elve a­­lapján. Rámutatott arra, hogy a román nép cselek­vően kiveszi részét az e­­gész világ népeinek har­cából, a nukleáris fegyve­rek végérvényes felszámo­lásáért a földkerekségen, a konvencionális fegyverzet és a katonai kiadások radi­kális csökkentéséért, a le­szerelésért, egy fegyverek­től, háborúktól mentes vi­lágért. Csakis egy ilyen vi­lág biztosítja az emberiség jövőjét és felel meg az i­gazi humanizmus elveinek, minden nemzet érdekeinek Az egész hónap, de kü­lönösen a hónap második felének gazdasági-társadal­mi eseményei országszerte így megyénkben is május elseje megünneplésének je­gyében zajlottak le. Az i­dén május elseje kettős ünnep. Ötven esztendővel ezelőtt zajlott le a főváros­ban az a nagy hazafias, antifasiszta és háborúelle­nes tüntetés, amelynek megszervezésében jelentős szerepe volt Nicolae Ceausescu elvtársnak és Elena Ceausescu-Petrescu elvtársnőnek, ugyanakkor most volt a nemzetközi munkásszolidaritás ünne­pe kinyilvánításának 100. évfordulója is. ­ SZÁNTÓFÖLDEK DOLGOZÓINAK HFLYTÁLLÁSA (Folytatás az 1. oldalról) fát, a kukoricát, a szója­babot, egyszóval az összes kapásnövényt. Május van, s a növényápolástól is nagy mértékben függ a terméshozam. A szomszédos zöldségter­melő farmon Viorel Bejan mérnököt is a munkahe­lyén találtuk. Az Aventus konzervgyár farmjain most a paradicsom és a paprika kiültetése a legfontosabb feladat. Az eső miatt a­­zonban egyelőre szünetel a munka. Vasárnap 18 mm eső hullott — mondta a mérnök — de ez kellett is, most már jobban megered­nek a kiültetett palánták. _ A farmon 73 hektárt kell­­ beültetni paradicsommal és a fűszerpaprikával, s ed­dig 17 hektáron került földbe a növény. A vasár­napot azért mégsem töl­tötték tétlenül: szedték a spenótot, hogy az üzletek­ben az ünnep után is le­gyen zöld. Megyénk északi részében több eső hullott, mint a délin. Ezt Szíjártó Árpád­tól, az Arovit konzervgyár főmérnökétől tudjuk, aki elmondta, hogy az elmúlt hét végén 12 óra alatt 88 mm eső csapadékot mértek. Ez jelentős mértékben pó­tolja a téli csapadékhiányt, így most várni kell né­hány napot, amíg a talaj szikkad, a késést azonban bepótolja majd a bő ter­més. A gyár farmjain pa­radicsompalántát ültetnek a legnagyobb területen, mégpedig kereken 700 hek­táron s eddig 66 hektáron kerültek földbe a palánták. Miután a talaj megszikkad, 70 ültetőgéppel állnak munkába, s naponta mint­egy 100 hektárt ültetnek be. Vagyis a paradicsom kiültetése gyakorlatilag egy heti munkát jelent. Csakhogy ültetnek még paprikaféléket és más zöld­séget is, így a palántázást a hónap első felében befe­jezik. Az idén ígéretes a borsó termése. Konzerv­­borsót 1050 hektáron vetet­tek s a korai vetések már kezdenek virágozni. Ez azt jelenti, hogy a betakarítást és a feldolgozást is koráb­ban lehet megkezdeni. FAKIYA 3. OLDAL MAJÁLIS Két nappal ezelőtt még csak találgattuk, most már tudjuk is, az időjárás nem kedvezett a majálisozók­­nak. Hűvös, borongás reg­gelre köszöntött be május, s bár az eső csak ijesztge­tésképpen szemerkélt, ké­sőbb sem derült ki az ég. Érdeklődő vásárlókkal ké­ső délelőttre kezdett bené­pesedni a Balcescu-park, a Vársánc, a Szilvás, a Má­jus 1-­s a Felix-fürdő, s aztán, ahogy lenni szokott, a gyermekes szülők, csalá­dok kiruccanása, sétája kezdődött el, nem olyan a­­rányokban, ahogy az ilyen­kor általában lenni szo­kott. Azért szép számban gyűltek össze! Sörért, mit­­­tejért — bár több helyen szolgáltak ki — sorba kel­lett állni. A délutáni órá­kig hozzá lehetett jutni mindkettőhöz. A sörből nagyon sokan otthoni fo­gyasztásra vásároltak. Aki az állomás környékén meg­fordult, az már az ünnep előtt, s az ünnepnap reg­gelén is tapasztalhatta, hogy a majdnem húszéve­seket nemigen látszott be­folyásolni az időjárás, há­tizsákkal, sátorral, pléddel, kondérral felszerelkezve, sokan elindultak csoportos táborozásra, annak ellené­re, hogy a hegyek közötti májusi éjszaka még túlon­túl hideg. .No, de hát így, megpróbáltatásokkal e­­gyütt teljes a vállalkozás! Visszakanyarodva a váro­sunkból, lojálisra: ház ka­pujába kitűzött májusfát nem láttunk. Arany János szülővárosából érkezett e­­gyik olvasónk jelzése sze­rint­­ enn­­k örülhetünk, mert ők évek óta éppen ez ellen hadakoznak, hogy május 1-re virradó éjsza­kán a díszfákat, díszcser­jéket a ház előtti kertből ki ne vágják, meg ne cson­kítsák. Ezért nagyon sokan ezen az éjszakán ébren ma­radva őrzik a kert fáit. A tavaszt, a természet örök megújhodását köszöntő szo­kást nem elfelejtetni akar­ják ezzel, de szeretnék, ha a május­fát tőből vagy de­rékból kivágott facsemeték, díszcserjék helyett folyó­parti zöld ággal, szálas vi­rággal helyettesítenék. Ma­jális-hangulatból májusfá­val vagy annak híján, azért valamit kaptunk, bár a gyermekváros házikóiban a kereskedelmi egységek­ ki­vonulására szerény körül­mények között került sor. Édességből, játékból, üdítő­italból volt is, nem is. A választék hiányzott. Felfúj­ható színes léggömböket kerestek sokan. Az alkal­mi árusok ponyváin az é­­desség drágának bizonyult. Nagy sikernek örvendett volna, ha a majális szín­helyein a cukrászdák lega­lább a megszokott napi ter­mékeikkel jelen lettek vol­na. Sikere lett volna a sü­teményeknek, apró édesség­nek, fagylaltnak. Volt kör­hinta egész kicsiknek, s na­gyobbacska gyermekeknek! Volt hangulatkeltő zene. Lelket s szivet melengető táncra alkalom, de lega­lábbis a jószándék a kikap­csolódásra. Ilyen volt a majális. Egy kis séta a ta­vaszban ... F. I. Majális a Balcescu parkban A körhinta ma is sláger. A vársánci nagy forgót a felnőttek (s kipróbá­lt­­ ík Felix-en a délelőtti órákban fürdővendégek csak mulatóban voltak Délelőtti séta a gyermekekkel (MARIAN ANTAL -eí­telelői) \

Next