Fáklya, 1989. november (44. évfolyam, 258-283. szám)

1989-11-01 / 258. szám

NICOLAE CEAUSESCU elvtárs leladatmeghatározó útmutatásai szellemében Bányában és bányán kívül, fokozott felelőssé­g a széntermelés sorsa iránt Az év kezdetétől számí­t­­va 16 500 tonna lignitet hoztak előirányzatukon túl a felszínre a Voivozi-i Bá­nyavállalat szorgalmas és tehetséges dolgozói. A leg­jobb teljesítményeket eb­ben az időszakban a Bu­­doi-i bánya és a Varzari-i külszíni fejtés közössége ér­te el, ahol a korábban fo­ganatosított intézkedések a széntermelés látványos fel­ívelésében igazolták haté­konyságukat. Adósságot je­gyeztek a tervhez viszo­nyítva a Cuzap-i, a Jurtea­­na-i 2-es és a 3-as bányák­ban, a Varzari-i bányarész­legen. A dolgozók közgyű­lésén előterjesztett beszá­molóból, a felszólalók ér­veléseiből kiszűrhettük, hogy minden alakulat arra összpontosítja erejét, hogy a kommunisták nagy fóru­mát, a párt XIV. kongres­­­szusát a legjobb eredmé­nyekkel köszönthessék, er­re vonatkozóan minden te­vékenységben meghatároz­ták a soron levő teendőket. A felszólalók az általuk képviselt alakulatok teljes csatlakozását juttatták ki­fejezésre a XIV. párt­kongresszusi irányelvterve­zethez és tézisekhez, az RKP KB júniusi plenárisá­nak határozatához, hogy Nicolae Ceausescu elvtár­sat válasszák újra a párt­főtitkári legmagasabb tiszt­ségbe. A bányászok közgyűlé­sén megvitatták az idei esztendő még hátralevő ré­szében esedékes teendőket, a jövő évi alapvető terv­mutatókat, azokat az intéz­kedéseket, amelyek e ter­vek teljesítését biztosítják. Sok a tennivaló a bá­nyákban és a bányákon kí­vül is a széntermelés üte­mességének biztosításában, s a közgyűlés részvevői il­letékesen taglalták vala­mennyit. Amennyiben a vállalat kollektív vezető szerve, a felettes szervek segítségével minden felve­tett dolgot érdemlegesen old meg, — s ez a kötele­zettsége — a jövő évi, u­­gyancsak mozgósító jellegű tervmutatók a hagyomá­nyos módon, kiválóan va­lósulnak meg. Jelenleg meglehetősen nehéz geoló­giai körülmények közepette dolgoznak a bányászalakula­tok. Erős a vízbetörés, nagy a fejtésekre nehezedő nyo­más. Emil Patruica mérnök, a vállalat igazgatója a szakképzett bányászok lét­számának gyarapítását szorgalmazta felszólalásá­ban. Amellett, hogy tekin­télyes számú bányászt kel­lett átirányítaniuk a Zsil völgyébe, a Borozele-n, a Voivozi északi részén meg­nyitásra kerülő új bányák is tapasztalt szakembereket igényelnek. Ugyancsak jól képzett szakemberek szük­ségesek a javításokat vég­ző alakulatokba is, ennek különös jelentőségét tá­masztja alá a vállalat mil­liárdos értéket képviselő műszaki alapja. Több fel­szólaló — Liviu Cue, Deák László, Mircea Popovici, Kása Árpád, — bírálta a műszaki-anyagi ellátásban eddig megnyilvánult fo­gyatékosságokat. Az erdé­szeti kitermelő vállalatok némelyike például nem szállítja le időben a szük­séges bányafát, egész sor anyagot, kelléket nélkülöz­nek a mindennapi munká­jukban a bányászok. A fe­lettes szervre, a Ploiesti-i Bányaipari Központra is nagy felelősség hárul e hi­ányosságok mielőbbi meg­szüntetésében: biztosítaniuk kell a szükséges kiutaláso­kat a különböző anyagok­ra, a fogyasztási normák­kal összhangban. Sokad­­szorra vetették fel a bá­nyászok a megyei Gépko­csi Szállítási Vállalattal szembeni sérelmüket, elvá­rásaikat. A munkásokat szállító járművek rendszer­telenül közlekednek, min­dennaposak a késések, az ilyen zavarok nehézségeket támasztanak a munka meg­szervezésében. Rendszerte­lenségeket jeleztek a vas­úti szállításról is. Nem min­dig kapnak időben elegen­dő számú vasúti kocsit a termékek elszállításához. Nyilvánvaló, hogy az ilyen esetek is csak nehezítik a bányászok munkáját. A bányászközösség min­­den erejével igyekszik bi­zonyítani: méltó a Szocia­lista Munka Hőse címre. Több évi kitartó munkával, az ehhez fűződő eredmé­nyekkel érdemelték ki; u­­gyanezekre az emberekre hárul a további teendők példás teljesítése is. Vál­lalták: ahol lemaradások keletkeznek, azokat mi­előbb kiegyenlítik. Ahol előnyt szereztek, ott to­vább fokozzák ezeket. Fe­lelősségükben osztozniuk kell mindazoknak, akikre ilyen természetű feladatok hárulnak. K. S. VÁLLALATI DOLGOZÓK KÖZGYŰLÉSE « elmúlt hónap bel- és külpolitikai esemé­­n »A nyei annak az erő­teljes politikai pezsgésnek a légkörében zajlottak, amely abból fakad, hogy az egész pártban és az egész néppel megvitatják a XIV. kong­resszus progradokumentu­­mait, továbbá az intenzív al­kotómunka és ama határo­zott hazafias és forradalmi elkötelezettség jegyében, a­­mely a kommunisták nagy fórumát megelőző jelenlegi időszakot jellemzi. Pártunk és államunk veze­tője, Nicolae Ceausescu elv­társ a hónap első napjaiban munkalátogatást tett Ialomi­­ta megyében, ahol különbö­ző ipari és mezőgazdasági egységeket keresett fel, majd több alkalommal fővárosi é­­lelmiszeripari egységekben, továbbá élelmiszerpiacokon és kereskedelmi egységek­ben. A látogatások és az azt követő elemzések rávilágítot­tak pártunk vezetőségének arra az állandó és kitartó törekvésére, hogy az önellá­tási programokat a legjobb körülmények között teljesít­sék és biztosítsák a keres­kedelmi egységek számára a megfelelő árualapot az elő­irányzott mennyiségekben és az elvárt minőségi színvona­lon — ami alapvető előfel­tétele az állampolgárok jó ellátásának. Október 12-én ülést tartott az RKP KB Politikai Végre­hajtó Bizottsága s ennek ke­retében jelentést vizsgált meg az október első dekád­­jára szóló ipari termelési, export- és beruházási terv teljesítéséről, valamint az októberre és a negyedik ne­gyedévre szóló tervelőirány­zatok maradéktalan telje­sítését célzó intézkedésekről. Az előterjesztett adatok­ból kitűnt, hogy egészében véve a múlt év azonos idő­szakához viszonyítva egész sor jó eredményt értek el, ennek ellenére bizonyos te­rületeken és tevékenységi ágakban az eredmények nem álltak a tervfeladatok szint­jén. Az ülésen hangsúlyoz­ták: adottak a feltételek az ipari termelés ütemének a fokozásához. Október 14-én­­ Nicolae Ceausescu elvtárs részt vett a Kereskedelem-kooperáció­­fejlődés-béke jelszó jegyé­ben megszervezett Bucu­­resti-i Nemzetközi Vásár megnyitóján. Kidomborítva a nemzetgazdaság által elért magas színvonalat, a román termékek versenyképességi fokát, a fővárosi rangos ren­dezvény tükrözte országunk nemzetközi kapcsolatainak alakulását, Románia óhaját, hogy a teljes jogegyenlőség alapján tovább fejlessze és bővítse kapcsolatait a szocia­lista országokkal, a fejlődő országokkal, a világ összes államával, hogy mind inten­zívebben részt vegyen az értékek egyetemes cseréjé­ben. A Tudomány- és Oktatás­ügyi Országos Tanács plená­ris ülése „a hazai kulturális élet fontos momentuma volt. A plenáris ülés részvevői hangot adtak a tudományos kutatás és az oktatás összes dolgozói vállalásának, hogy mozgósítják minden alkotó energiájukat a következő ötéves tervidőszakban és távlatilag az illető tevékeny­ségi területekre háruló fon­tos feladatok példás telje­sí­tpcipra Október 24-én és 25-én Nicolae Ceausescu elvtárs elnökletével bővített plená­ris ülést tartott a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága. A messzemenő tisztelet légkörében Nicolae Ceausescu elvtárs előterjesz­tette. A szocializmus, az ideológiai tevékenység, a forradalmi tudat fejlesztését, a szocializmust és a kommu­nizmust Romániában tuda­tosan építő új ember for­málását szolgáló politikai­nevelő munka kérdéseiről (Folytatása a 3. oldalon) Októberi bel- és külpolitikai szemlénk XLIV. évfolyam 258. szám 1989. november 1. szerda 4 oldal ára 50 báni A kommunisták, az egész nép megvitatja a XIV. kongresszus irányelvprogram-tervezetét és téziseit AZ ELEMZÉS MOZGÓSÍTÓ EREJÉVEL ÚJABB MUNKASIKEREK ELÉRÉSÉÉRT Az Ab­$d városi párt­szervezet beszámoló és vá­lasztó konferenciáján a kommunisták kihangsúlyo­zott bírálati és önbírálati szellemben elemezték a vá­rosi pártbizottság s az ös­­­szes kommunista tevékeny­ségét azon gazdasági-társa­dalmi feladatok tükrében, melyeket termelőegységek­re lebontva, a konkrét munkafeladatok jelente­nek, teljesítve a tervfela­datokat, a szocialista mun­kaverseny vállalásait. A beszámoló anyagát meg­vitató hozzászólásokban a kommunisták a munkakol­­lektívák azon gondolatai­nak és érzéseinek adtak hangot, hogy a közelgő XIV. pártkongresszuson az RKP KB június 27—28-i plenárisa határozatának megfelelően NICOLAE CEAUSESCU elvtársat vá­lasszák újra a magas fő­titkári tisztségbe. A rész­letekre kiterjedő beszámo­ló, az elkövetkező ötéves távlati fejlesztési terv nagyszerű célkitűzései a résztvevőket arra ösztö­nözték, hogy mélyreható elemzés igényével térjenek ki a tervfeladatokra, s ér­demben elemezzék, a meg­valósítások módozatait. „A pártfőtitkár megfogalma­zott, elismerő, s a hiányos­ságokra rámutató véle­ménynyilvánítása a mi vá­rosi pártbizottságunkra is érvényes, s azokra a vál­lalatokra, melyek e kör­zetben fejtik ki tevékeny­ségüket, felelősségérzet tu­datában kell megtalálnunk azokat a módozatokat, me­lyeknek köszönhetően a termelésben mutatkozó rendellenességek kiküszö­bölhetők.“ Annak ellenére, hogy a jelenlegi éves terv kilenc hónapos időszaká­ban jelentős túlteljesítések voltak — terven felül 570 ezer négyaÉtméter arboce­­ment lap, STOO tonna hő­­álló tégla, 4600 tonna hő­szigetelő lemez, 500 000 lej értékben háztartási üveg­nemű — egyes vállalatok­nál, bizonyos választékok­ban jelentős a lemaradás. Az igényes, körültekintő szervezés vonalán kell a tartalékokat felszínre hoz­ni, hogy a megjelölt ter­mékskálánál az ipari áru- és nettó termelési mutató­kat hiánytalanul valósít­sák meg. A városi pártbi­zottságnak és az érintett vállalatok pártbizottságá­nak a jövőben hatékonyabb együttműködésére van szük­ség, hogy a gondok elébe lépjenek, idejében intéz­kedéseket hozzanak a terv­­feladatok példás teljesíté­séért. A városi pártkonferen­­cia munkálatain hangsúlyt kapott a párt s az állam vezető szerepének eszmé­je, több alkalommal meg­fogalmazódott az elismerés azért a gondoskodásért, a­­melyet pártunk főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs táplál a kommunisták, s az összes dolgozók irányá­ban, hogy hazánk minde­­nik területi egysége — megyénket is beleértve — egyformán fejlődjön. Alesd városban több mint 2500 kommunistával, 56 alapszer­vezettel erős pártszervezet fejti ki tevé­kenységét. Részükről az öntudatos magatartás, a szakmai s a politikai-ideo­lógiai felkészültség rész­ben a tekintélynek, s tisz­teletnek a forrása, s annak a feltétel nélkül megmutat­kozó bizalomnak, amellyel a munkaközösség irá­nyukban megmutatkozik, a munka termelékenységét tekintve, fontos intézkedé­sek kérdésében, munkakol­­lektívák vagy egyének ér­dekeiben eljárva, a hely­ségfejlesztés objektumai­nak kijelölésében stb. A hozzászólók — Gheorghe Bulinschi, Petru Vurlan, Florian Oros, Susana Un­­gur, Mihai Vidis, Doina Lelea, Teodor Pacurar, Stadler Annamária, Traian lie, Veronica Filip, Cornel Teusdea, Nicolae Racuciu, Nicolae Urs — pártunk főtitkára, NICOLAE CEAUSESCU elvtárs által megfogalmazott igényesség szellemében számoltak be munkasikereikről, a rájuk s a munkakollektívákra háruló feladatok teljesíté­séről. A hozzászólásokban az elemzések mozgósító e­­reje érvényesült, kifejezve elhatározásukat, hogy a párt közelgő XIV. kong­resszusát köszöntve — a kongresszus időpontjára — maradéktalanul teljesítsék az éves tervet. A városi pártkonferencián Ana Sâ­n­­­dulescu elvtársnő, a megyei pártbizottság titkára hoz­zászólásában nagyra érté­kelte a város termelőegy­ségeinek, intézményeinek munkasikereit, kitért az el­következő időszak azon konkrét feladataira, me­lyeknek megoldása, az e­­lőirányzott tervek pontos megvalósítása jelentheti a legfelfejezőbben a pártunk és államunk politikája személyesen Nicolae Ceausescu elvtárs iránt megmutatkozó odaadást, hogy a párt közelgő XIV. kongresszusa irányelvprog­­ram-tervezetének és tézi­seinek szellemében fejt­sék ki tevékenységüket; a kommunisták, s az összes dolgozók, a rájuk háruló feladatokat példásan tel­jesítsék. ★ A konferencián Maria Laza elvtársnőt válasz­tották a városi pártbizott­ság titkárává. XIV. KONGRESSZUS b­eruházók számvetése Jól dolgoztak a termelőszövetkezet építői Tették ezt, többek kö­zött a Gepiu­s mtsz-ben, ahol a közelgő nagy politi­kai eseményt, a XIV. kong­resszust, a beruházási fel­adatok teljesítésével is kö­szöntik. A valóban méltá­nyolható megvalósításban nem kicsiny az­ érdeme Au­rel Bejan elvtársnak, a szövetkezet elnökének. Ve­le váltottunk szót az el­végzett munkákról, az egység közös vagyonának gyarapításáról. —" Az állattenyésztés fej­lesztésének jelentősége, fontossága lebegett sze­münk előtt akkor, ami­kor idei beruházási ter­vünket kidolgoztuk. Egyet­len célba vett objektum kivételével — a sütödéről van szó —, valamennyi az ágazat érdekeit szolgálja. Például a 250 férőhelyes, növendék szarvasmarhák­nak épített istálló, amit ezekben a napokban feje­zünk be. A Gepiu-i far­mon létesítettük azzal a szándékkal, hogy a bor­jú­­nevelés gondját vegye le vállainkról. Aki járatos az állattenyésztésben, annak A. F. (Folytatása a 3. oldalon) 4­3. oldalon:­­FIÜSACI FICYEIŐ

Next