Szovjet Híradó, 1967 (11. évfolyam, 1-24. szám)
1967-01-01 / 1. szám
Szovjetunió Központi Televíziója csupán az utóbbi években négy magyar író művét mutatta be. Karinthy Frigyes »Visszakérem az iskolapénzt“ című bohózata, Tabi László »Rendkívüli világnap« című vígjátéka és Mesterházi Lajos »A tizenegyedik parancsolat« című drámája után nemrég került sor Müller Péter »Két marék aprópénz« című darabjának bemutatására. A darabot Geiger és Bocsarnyikova fordította oroszra, s a tv-bemutató rendezésére A. Gabovics Állami-díjas rendezőt kérték fel. A darab tartalma egyszerű. László, a fiatal mérnök beleszeret Évába. Tetszik neki a lány ízléses öltözködése, beszédmodora, társaságbeli fesztelensége, ízlésesen berendezett lakása. Elhatározza, hogy feleségül veszi. Elköltözik hazulról, s édesanyját, húgát, öccsét és nagyanyját anyagi támasz nélkül hagyja. De boldogsága Évával rövid életű. A lány elhagyja Lászlót, aki megalázva, betegen visszatér anyja otthonába. A darab kétféle világot mutat be: az önzetlen és az önző emberek világát. S e kétféle emberek konfliktusában a szerző hitet tesz a jóság, a barátság, a kölcsönös segítség eszméi mellett.Senki sem építheti saját boldogságát, jólétét családtagjainak boldogtalanságára, akik megosztották vele minden örömét és bánatát. Az önzés elkerülhetetlenül vereséget szenved. A darabnak ezt az időszerű mondanivalót kellett kifejezésre juttatnia. De kire bízzák az egyes szerepeket? A választás nem is eshetett volna másokra, mint a Moszkvai Művészszínház tagjaira, akik a finom lélekábrázolás mesterei. Az anya szerepére a rendkívül tehetséges Irina Gosevát, az OSZSZSZK népművészét kérték fel, aki mindig nagy sikerrel alakítja a mély érzésű, tiszta lelkű, okos, vonzó, gyöngéd asszonyokat. Goseva eleinte ugyan húzódozott, de végül is elvállalta a szerepet. »Ezt a szerepet nagyon nehéz feladatnak éreztem, — mondotta. — Erős, okos, önfeláldozó és aktív asszonyt kellett eljátszanom. Hiszen a fiamért vívott harc — aktív harc. Ilyen szerepet eddig még nem játszottam«. Goseva fáradságos munkája, mellyel e szerepre készült, meghozta gyümölcsét — sikerült az anya vonzó alakját megteremtenie. Lászlót egy fiatal színész, Vlagyimir Korop alakította. Neki sem volt könnyű a dolga, hiszen László bonyolult egyéniség, akit a szerző egy nehéz helyzet kellős közepébe állít. A fiatal művész meggyőzően, hitelesen alakította szerepét, bár heves vérmérséklete helyenként magával sodorta, s Lászlót időnként túlságosan nyers embernek mutatta. Márton doktor szerepét Maszszalszkij, a Szovjetunió népművésze, az egyik legtehetségesebb szovjet színész játszotta. A Lászlóval vívott párviadalban Márton, ez az önző, önhitt férfi, aki nem ismeri a barátság érzésének melegét, váratlanul alulmarad. »Nagyon érdekes munkát adott számomra ez a szerep«, — jelentette ki Masszalszkij. Kosukova, az OSZSZSZK érdemes művésze finoman meg tudta mutatni Éva alakjának legbelső vonásait, azt, hogy a látszólag felszínes, üreslelkű, számító, önző Éva valójában végtelenül boldogtalan teremtés, akinek az egész élete félresikerült. Puskina meghatóan és mosolyt fakasztóan alakította a fiatal lány , Juci szerepét. Különösen hatásos a végső jelenetben, amikor a néző meggyőződhet róla, hogy Juci időközben felnőtt emberré, igaz baráttá, elragadó nagylánnyá lett. Bár a szerző a nagymamának kevés szerepet szánt a darabban, Gyementyeva, az OSZSZSZK érdemes művésze az idős asszony rokonszenves alakját tudta megteremteni. Szokás szerint a nézők erről a darabról is megírták a benyomásaikat. A. Kapralova, A. Alisztratova és A. Ivanova, például, ezt írták: »Köszönjük, hogy a Moszkvai Művészszínház művészeinek nagyszerű előadásában bemutatták ezt a darabot. A darab témája az életből van merítve, aktuális téma, amelynek nagy nevelő hatása van. Elgondolkoztatja a fiatalokat...« A »Két marék aprópénz« lelkünk mélyéig megrázott bennünket, — írta L. Rocsova. — Magam is anya vagyok, s átéreztem a darab hősnőjének problémáit ...« A „Két marék aprópénz” a szovjet tv-ben (HMELKOV FELV.) Jelenet A „Két marék aprópénzéből. Marton doktor — Masszalszkij, László — Korop A darab egyik jelenete. Az anya - Goseva, László - Korop BARÁTSÁGI EST PÁPÁN December 19-én szerkesztőségünk Pápán találkozott a Petőfi Sándor gimnázium tanulóival, akik a legutóbbi időben 48 új előfizetővel gyarapították lapunk olvasótáborát a gimnáziumon belül. A Hazafias Népfront és MSZBT pápai bizottságának rendezésében megtartott barátsági esten kb. száz diák vett részt. Az elnöki tisztséget Simon Katalin másodikos tanuló töltötte be, aki nemrégiben az orosz nyelv tanulmányi versenyében első helyezést ért el. Alekszandra Lebegyeva földrajzszakos középiskolai tanárnő beszámolt az összegyűlt diákoknak a szovjet középiskolák életéről, a szovjet középiskolások tanulmányi eredményeiről, feladatairól, iskolán kívüli foglalkoztatásáról és pihenéséről. Az érdekes előadás után a gimnazisták számos kérdést tettek fel a tanárnőnek a szovjet diákok életével kapcsolatosan. A szovjet vendégek Pápán megismerkedtek a nagymúltú Petőfi gimnáziummal, ahol valamikor Petőfi és Jókai is tanult, majd megtekintették az iskola, maga nemében egyedülálló, kis múzeumát, amelynek anyagai között eredeti Petőfi- és Jókai-kéziratokat őriznek. A gimnáziumi barátsági est vidám táncmulatsággal zárult. (S. Gy.) A Könyvkiadók és folyóiratok újdonságai A PROGRESSZ KIADÓ TERVEIBŐL szovjet olvasók mindmáig nem ismerték Sántha Ferenc József Attila-díjas író műveit. A Progressz könyvkiadó a közelmúltban adta ki orosz nyelven »Húsz óra« című regényét, s a könyv előszavában ismertette a szerző írói munkásságát. A szovjet olvasóközönség nagy elismeréssel fogadta Fehér Klára »A tenger« című regényét. Minden bizonnyal hasonlóan nagy érdeklődésre tart majd számot a magyar írónő újabb regénye, az Egyszer és soha többé, amely folytatása A tenger-nek és hamarosan orosz nyelven is megjelenik. Előkészületben van Darvas József Részeg esőjének és Berkesi András Sellő a pecsétgyűrűn c. regényének kiadása is. A KATONAI KIADÓ Út a Balatonhoz címmel kiadta Mihail Sarohin vezérezredes, a Szovjetunió Hőse, a Szovjet- Magyar Baráti Társaság vezetőségi tagja és Vlagyimir Petruhin ezredes közös munkáját. A könyv Magyarország felszabadításáról szól. A szerzők elsősorban az 57. hadsereg Magyarországon vívott harcait ismertetik, s részletesen leírják a legádázabb ütközetek történetét. Az olvasó a könyvből megismeri Mihail Abdalov őrmester, Pjotr Koszenkov alhadnagy, Vaszilij Grisin szakaszvezető, Afanaszij Szmisljajev szakaszvezető és több más szovjet harcos hőstetteit, amelyekkel példamutató bátorságot tanúsítottak a magyar nép felszabadításáért vívott harcok során. A kiadó gondozásában rövidesen napvilágot lát Egri Viktor »Elmondom mindenkinek« című regénye. Ez lesz az író első műve, amellyel a szovjet olvasóközönség megismerkedhet. A POLITIKAI KIADÓ ÚJDONSÁGAI A magyar internacionalisták részvétele az Októberi Forradalomban és a polgárháborúban egyik legnagyszerűbb fejezete volt a nemzetközi proletárszolidaritás történetének. Számos dokumentum tanúskodik a magyar internacionalisták dicső tetteiről. Közülük jónéhányat már közreadtak, de még sok olyan dokumentum van, amelyet a nagyközönség még nem ismer. Éppen ezért a szovjet levéltárak munkatársai összeállítottak egy dokumentumgyűjteményt »Magyar internacionalisták a Nagy Októberi Forradalomban és a polgárháborúban (1917—1922)« címei?!.