Fáklya, 1952 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1952 / 5-6. szám - Horváth Márton: Petőfi, a szabadság lobogója
a szabadság lobogója Petőfire emlékezni — és Petőfit idézni sohasem volt annyira időszerű, mint éppen ma, amikor mind nálunk, mind Magyarországon és még egész sor más országban beteljesülnek és megvalósulnak elgondolásai és álmai. Éppen Petőfi Sándor volt az, aki több mint 100 évvel ezelőtt megjósolta azt a kort, amely felé egy sor ország népe — a magyar nép is — szívós és lankadhatatlan munkával halad előre: Ha majd a bőség kosarából Mindenki egyaránt vehet, Ha majd a jognak asztalánál Mind egyaránt foglal helyet, Ha majd a szellem nagyvilága Ragyog minden ház ablakán. Akkor mondhatjuk, hogy megálljunk. Mert itt van már a Kánaán! Ezt a kort mi úgy hívjuk, hogy a kommunizmus kora s ez a kor, amelyről a költő csak álmodott, egy országban már, a Szovjetunióban a küszöbön áll, de más országokban is nem elérhetetlen álom, hanem nagyon is reális, kézzelfogható jövő. Lunacsarszkij saját kora „bolsevikjének“ nevezi Petőfit és a világirodalom legnagyobb költőforradalmárjának. Mi sem természetesebb, mint hogy Petőfi eredeme és példája a mai kor szabadságharcosainak, bolsevikjeinek is segít a győzelem kivívásában. Nemcsak nagy elődünk, hanem harcostársunk is, akit jó bevonnunk, megkérdeznünk napi küzdelmeink közt. Mert ha a nép ügyét győzelemre vittük is, a harcnak korántsincs vége. Ellenkezőleg: tudjuk, hogy a harc élesedik: politikai téren is, az ideológiai fronton is. Nem folyik-e például ma is a küzdelem az igazi hazaszeretet és a reakciós, ellenséges, veszedelmes nacionalizmus között? S nem tanulhatunk-e ma is igazi, forradalmi hazaszeretetet Petőfitől ? Hazaszeretet Petőfinél annyit jelent, mint gyűlölni a nemzet elmaradottságát, gyűlölni a hódítót, függetlenségünk elrablóit, gyűlölni a nép belső ellenségeit — és mindenekfelett szeretni a népet. Ez a hazaszeretet olyan szabadságot akar teremteni, amely méltó a szeretetre. Ezért tárja Petőfi a szabadságharc kitöréséig az európai forradalmi harc ösztökélő példáit nap mint nap a nemzet elé — mint ahogy mi új hazánkat építve a világ leghaladóbb országa, a Szovjetunió példája után indulunk. Petőfi is új hazát akart — „Egy új hazát, ahol ne legyenek — Kiváltságok, kevély nagy tornyai — Sötét barlangok, denevértanyák, — Egy új hazát, hol minden szögletig — Eljusson a nap s a tiszta levegő“. A haza ügyét a dolgozók ügyével azonosítja, s azon méri a nemzet helyzetét: mennyire jutott birtokhoz, joghoz, hatalomhoz a dolgozó nép, s mennyire jutott előre a nemzet a haladó népek között. A néppel tízen víziH át [UNK] Petőfi Sándor szobra Kisfaludy Strobl Zsigmond műve