Míves Ottó: Kismaros község története (Kismaros, 1974)
Börzsönyliget
Börzsönyliget Kezd fogalommá válni az Észak-Magyarországi Mátrával, Bükkkel, Galyatetővel, Mátraházával, Lillafüreddel és környékével versenyben álló Börzsönyliget, bár még sok a tennivaló, amíg az említett helyeket utoléri, ami évek kérdése. Ha közművesítésben nem is, de táji szépségekben vetekszik azokkal, nem is szólva arról, hogy Budapestről egy órán belül elérhető vonattal, autóbusszal vagy személygépkocsival. Aki nem siet, az tavasztól őszig hajóval is jöhet Verőcéig, onnan még félórás sétával is elérheti a szép Börzsönyligetet. E terület vagy 50 évvel ezelőtt részben a Koronauradalomhoz tartozott, részben pedig a gróf Károlyi Károly-féle birtokhoz. Kettőjük határa a mai Varga-rét mentén húzódó nyiladék volt az erdőben. Később a mai Börzsönyliget térségét Károlyi gróftól gróftársa, Hoffer Kunó bérelte, akit angol arisztokrata szeretője féltékenységből agyonlőtt egy svájci hotelben. Börzsönyliget területe 767 katasztrális hold, 2307 parcellával. 1938-ban gróf Károlyi Károly kezdte meg parcelláztatni, megépíttetve a kb. 6 kilométeres makadám utat, amely azóta ma is autóval járható. Börzsönyliget történelméhez, amely igen rövid múltra tekinthet vissza, óhatatlanul hozzátartozik néhány név felsorolása az új „honfoglalók” közül. Az elsők voltak: Szekeres János mérnök, Makk Gusztáv MÁV-alkalmazott, Gombás József és Molnár Frigyes — a Rókus-kápolna plébánosa. Az első építők közé tartoztak a Marx- és Mérei-műszergyár részbeni tulajdonosai, Ferenc és Tibor. (Az előbbi 1944-ben Ausztriába disszidált, az utóbbi pedig Svédországba.) Utóbbi villája a háborús károk következtében összedőlt 1952-ben, maga alá temetve a bontó kőművest, aki meg is halt a romok alatt. A másik Marx testvér magaslaton emelkedő hatalmas lakóháza a háborús károktól viszonylag mentes maradt. (Ma a Mechanikai Művek, Budapest, üdülője.) A hétvégre érkező börzsönyligetieknek ügyes-bajos problémáikat a távol fekvő Ssokolyán kellett elintézniök a Tanácsházán. De mit tudtak intézni szombaton délután, avagy vasárnap? Semmit. Kismaros viszont közel volt mind földrajzilag, mind közlekedés szempontjából. Ezért kérte Börzsönyliget a Kismaroshoz való csatolást, amely 1966. január 1-én megtörtént. Kérésüknek községünk tanácsa a járási és megyei tanácsunk útján az Elnöki Tanácson át tett eleget. Ettől kezdve Börzsönyliget benépesülése rohamosan, ugrásszerűen nőtt. Értelme lett, hogy ott a fővárosi dolgozók hétvégi fészket vagy a jó közlekedés révén lakóházat építsenek. 82