Simonffy Ferenc: Adatok Székkutas jelenéből és múltjából. Történelmi megemlékezés a volt vásárhelyi "Nagypusztáról" (Székkutas, 1972)

I. Adatok a Kutas-puszta feudális és kapitalista kori történetéből

alapították a „Pusztai Vadvízszabályozó Társulatot”, melynek egyik feladata az volt, hogy okos és felvilágosító munkával ránevelje a szik­kel küzdő gazdákat, a skatulyázás helyes használatára. A VI. kerületi Magyar Királyi Kultúrmérnöki Hivatal (Budapest) a vadvizek ügyében kiküldött mérnöke írásban azt jelentette, hogy a rekeszezési töltések emeléséhez 21453 köbméternyi földtömeg kieme­lése vált szükségessé. Kifejezte azt a reményét, hogy a pusztai rekesze­zési munkálatok 1890. december hó 20-ára teljesen befejezhetők lesz­nek [37]. A Szárazéri Ármentesítő Társulatot 1842-ben hozták létre. Fel­adata az volt, hogy a pusztai nagyszivattyú segítségével, a község ha­tárában jelentkező vad- és belvizeket levezesse a Makó város alatt fo­lyó Marosba. Szakemberek annak idején a rekeszezési eljárásban lát­ták a vízbajok igazi megoldását, éspedig oly módon, hogy mindenki a maga mesgyéjén, körös-körül emeljen kis gátat, és ezzel akadályozza meg azt, hogy idegen területről vadvizek folyjanak mélyebben fekvő földjeikre, s ott megülepedve kárt okozzanak a vetésekben. A cél az volt, hogy minden parcella a reá eső havat, esőt a helyszínen eméssze el. Ezen eljárást a köznép „skatulyázásnak” nevezte. 5. Kutasi szemmel a „Tiszaszabályozási Társulatról” A Tisza és mellékfolyói, valamint erei, igencsak minden évben, tavasszal fenyegették a termelést, és nagyon sokszor a már látható ter­mést is elmosták. Kutas határát a vadvizek évről-évre visszatérőleg, igen sűrűn bántották, mert a vadvizek léte a Tisza, a mellékfolyók és erek áradásával szoros összefüggésben van. Ezért látom szükségét an­nak, hogy megismertessem az olvasókkal a Társulat történetét. A vadvíz elleni küzdelem elsőrendű érdek volt, s már a múlt szá­zadban is keresték a megoldási lehetőségeket. A XIX. században ná­lunk egyetlen töltés volt, mégpedig a régi szegedi út, mely Algyőig vezetett. Az 1830-as nagy árvíz azonban ezt a töltést is átlépte, más megoldást kellett tehát keresni. 21

Next