Szabó Zsigmond (szerk.): A Szülőföldünk, a Kisalföld pályázat 1967. és 1969. évi versenyére érkezett helytörténeti munkák átdolgozott, gyűjteményes kötete (Győr, 1972)
Előszó
Előszó Tisztelt Olvasó! A most útjára indított kötettel megyénk lakosságának azt a jogos igényét szeretnénk kielégíteni, amely szűkebb hazánk, a Kisalföld legújabb kori történelmének feldolgozását sürgeti. Győr-Sopron megye Magyarország északnyugati határmegyéje. A terület nagyságát és a népesség számát tekintve a közepes nagyságú megyék közé tartozik. Népsűrűsége az országos átlag körüli. Településhálózatát a kis és közepes nagyságú községek jellemzik. A megye a hajdani Győr-Moson és Sopron vármegyék területéből jött létre 1950-ben. E vidék kedvező földrajzi fekvése, a fontos vízi és szárazföldi utak, valamint csomópontok a múltban is jelentős fejlődés forrásai voltak. Különösen a múlt század végén kialakuló nehéz- és könnyűipar, valamint a nagyarányú kereskedelem révén vált megyénk az ország egyik legfejlettebb területévé. A felszabadulás óta eltelt több mint negyedszázad eddig még soha nem tapasztalt újabb, nagyobb fejlődést hozott megyénk gazdasági életében, az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt. A gazdasági életben megnyilvánult fejlődéssel együtt ugrásszerűen javult a lakosság szociális, kulturális ellátottsága is. Fejlett iparunk és mezőgazdaságunk révén a nemzeti jövedelem jóval nagyobb hányadát állítjuk elő, mint amennyi a terület nagysága szerint a megyére eső rész. Az ipar és — az 1959-ben országos elsőként — szocialista útra tért mezőgazdaságunk is gyors ütemű fejlődést mutat. Az utóbbi évtized, a II. és III. ötéves terv időszaka olyan eredményekkel zárult, amelyekre sokáig büszkék lehetünk. Megyénk ipara több, mint 15 milliárd forint értékű beruházással gyarapodott a II. és III. ötéves tervben, ennek következtében iparunk 228 százalékos fejlesztését értük el. Az ország ipari termelésének 5,5 százalékát Győr-Sopron megye ipari üzemei adják. Több ipari termékből (pl. műbőr, egyes vasúti személy és tartálykocsi típusok) megyénk üzemei gyártják a legnagyobb mennyiséget hazánkban. A megye ipari üzemeinek termeléséből jelentős rész exportra kerül. Több, mint 70 országba jutnak el megyénk iparának termékei. Fejlett szocialista iparunk mellett a szocialista mezőgazdaság nagyüzemi gazdálkodás kiépítése, korszerűsítése, gépesítése, belterjesebbé tétele is az utóbbi tíz év nagy eredményei közé sorolható. Parasztságunk az első néhány év útkeresése után megtalálta számítását, a jó jövedelmet biztosító közös gazdálkodásban. Ezt igazolja az a tény is, hogy csökkent a faluról városba, a mezőgazdaságból az iparba vándorlók száma. A falun élő lakos 3