Falvak Dolgozó Népe, 1971 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1971-05-05 / 18. (1247.) szám

V» ›U ¦ L/i. % jl¡*. r* TÖRVÉNY az ipari, a mezőgazdasági termék­feldolgozási, építkezési és szolgáltatási tevékenység megszervezéséről és fejlesztéséről a néptanácsokhoz, a mezőgazdasági, kisipari és fogyasztási szövetkezetekhez tartozó egységekben A falusi és városi helységekben levő munkaerő teljesebb és az év egész folyamán való felhasználása, a helyi nyersanyag és segédanyag­források hasznosítása és ez úton a lakosság és a szocialista egységek szüntelenül növekvő szükségleteinek nagyobb mértékben való kielégítése céljából egyes termékekkel és szol­gáltatásokkal, továbbá az export nö­velése érdekében, Románia Szocialista Köztársaság Nagy Nemzetgyűlése elfogadja a je­len törvényt. 1. szakasz. — A néptanácsok, a hozzájuk tartozó egységek, a mező­­gazdasági termelőszövetkezetek, a kisipari és fogyasztási szövetkezetek a falusi és városi helységekben ipari, mezőgazdasági termék-feldol­gozási, építkezési és szolgáltatási te­vékenységeket szervezhetnek és fej­leszthetnek, amelyeket a jelen tör­vény gazdasági termelési és szolgál­tatási tevékenységeknek nevez. Azok a gazdasági termelési és szol­gáltatási tevékenységek szervezen­­dők meg és fejlesztendők, amelyek elősegítik a falusi és városi helysé­gekben levő munkaerő felhasználá­sát, valamint a helyi nyersanyag és segédanyag erőforrások hasznosítá­sát, olyan termékek vagy szolgálta­tások létrehozását, amelyeknek biz­tosítva van belföldi vagy exportra való értékesítése, s amennyiben az elért jövedelemmel visszanyerik a termelési költségeket és nyereséget biztosítanak.­­ 2. szakasz. — A jelen törvény 1. szakaszában előírt és 1971. január 1 után létesített új gazdasági tevé­kenységekért a gazdasági és költség­­vetési egységek a megalakulástól számított két évi időszakra a kö­vetkező pénzügyi jellegű könnyíté­sekben részesülnek : a) a néptanácsi végrehajtó bizott­ságok és a hozzájuk tartozó egy­ségek mentesülnek az áruforgalmi adó fizetése alól ; b) a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek mentesülnek az adó alól azokért a bevételekért, amelyeket nem mezőgazdasági jellegű tevé­kenységekből származó termékek ér­tékesítéséből érnek el ; c) a kisipari és fogyasztási szö­vetkezetek mentesülnek az árufor­galmi adó és a jövedelmi adó alól. A jelen szakaszban foglalt pénz­ügyi könnyítések elnyerése érdeké­ben az újonnan létesített gazdasági termelési és szolgáltatási tevékeny­ségeket be kell jegyezni a helyi pénzügyi szerveknél. 3. szakasz. — A néptanácsi vég­rehajtó bizottságok és a hozzájuk tartozó egységek, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, a kisipari és fogyasztási szövetkezetek abban az esetben részesülnek a második sza­kaszban foglalt pénzügyi könnyíté­sekben, ha a meglevő gazdasági te­vékenységek fejlesztéséből legalább 50 százalékkal nagyobb volumenű árutermelést vagy szolgáltatást ér­nek el, mint amennyit az előző év­ben elértek. A pénzügyi könnyítéseket két év­re nyújtják az egész túlszárnyalásért. 4. szakasz. — A meglevő gazda­sági, termelési és szolgáltatási tevé­kenységből, valamint a néptanácsok által falusi környezetben újonnan létesített tevékenységekből származó nyereségek megmaradnak ezek ren­delkezésére, miután levonták a tör­vénynek megfelelően a személyzet érdekeltté tételére járó összegeket. A létesülő alapokat felhasználják a gazdasági termelési és szolgáltatási tevékenységek fejlesztésére a közsé­gekben, valamint gazdálkodási és szociális-kulturális akciók céljára. A megyei és a Bukarest municí­­piumi néptanácsi végrehajtó bi­zottságok 20 százalékig terjedő hányadot átvehetnek azokból a nye­reségekből, amelyeket a községi néptanácsok által szervezett gazda­sági termelési és szolgáltatási tevé­kenységekből realizálnak, amikor ezek a tevékenységek nagyobb fejlő­dést értek el. Ezek az összegek gaz­dasági tevékenységek létesítésére vagy fejlesztésére, valamint gazdál­kodási és szociális-kulturális akciók­ra használhatók fel a megye más községeiben. 5. szakasz. — Azokat az alapokat, amelyek a mezőgazdasági, kisipari és fogyasztási szövetkezeti egységek­nek a gazdasági termelési és szol­gáltatási tevékenységek létesítésé­hez és fejlesztéséhez szükségesek sa­ját pénzügyi eszközökből vagy a ha­tályos törvényes szabályozásoknak megfelelően nyújtott bankhitelek­ből kell biztosítani. A megyei és a Bukarest municí­­piumi néptanácsi végrehajtó bi­zottságok a községi gazdasági ter­melési és szolgáltatási tevékenysé­gek létesítéséhez és fejlesztéséhez szükséges alapokat azokból a terven felüli nyereségekből biztosítják, a­­melyeket a köztársasági érdekeltsé­gű állami vállalatok és gazdasági szervezetek fizetnek be a helyi költségvetésre, valamint a rendel­kezésükre álló költségvetési tarta­lékalapból. A községi néptanácsi végrehajtó bizottságok ugyanerre a célra fel­használhatják azokat a saját jöve­delmekből elért bevételeket, ame­lyeket a községek költségvetésében tervezett összegeken felül valósíta­nak meg, valamint a falusi környe­zetben levő épületek adójából szár­mazó összegeket. 6. szakasz. — A bankok felhatal­mazást kapnak arra, hogy közvetlen hitelt nyújtsanak azoknak a községi néptanácsi végrehajtó bizottságok­nak, amelyek falusi környezetben gazdasági termelési és szolgáltatási tevékenységeket létesítenek és fej­lesztenek, mégpedig a kisgépesítési munkálatok és más termelő jellegű munkálatok meghitelezésének felté­telei között. A folyó termelési és szolgáltatási tevékenység folytatásá­hoz évi 3 százalékos kamattal nyúj­tanak hitelt a községi néptanácsi végrehajtó bizottságoknak. 1. szakasz. — A bankok külön számlákat nyitnak a községi népta­nácsok, a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek és a fogyasztási szövet­kezetek által szervezett termelési és szolgáltatási gazdasági tevékenysé­gekkel kapcsolatos bevételek és ki­fizetések nyilvántartására, ezen egy­ségek kérésére. 8. szakasz. — A mezőgazdasági termelőszövetkezetek ipari, mező­gazdasági termék­feldolgozási, épít­kezési és szolgáltatási tevékenysé­geiben végzett munkát havonta kell javadalmazni, az elért jövedelme­ket a fizetésekre vonatkozó szabá­lyoknak megfelelően kell megadóz­ni. 9. szakasz .— A néptanácsi vég­rehajtó bizottságokhoz tartozó egy­ségekben kivitelezett és a községi gazdasági termelési és szolgáltatási tevékenységek tárgyát képező ter­mékek és szolgáltatások árát és díj­szabását ugyanezek a szervek álla­pítják meg a megrendelőkkel közös megegyezésben, alapul véve az elő­kalkulált termelési költségeket, egy 10 százalékig terjedő nyereséget, va­lamint a törvényesen megállapított adót. Azokra a termékekre és szol­gáltatásokra, amelyeknek a központi állami szervek által megállapított egységes áraik és díjszabásaik van­nak, ezek az árak és díjszabások al­kalmazandók. A megyei néptanácsi végrehajtó bizottságok és a Bukarest munici­piului néptanács végrehajtó bizott­sága az alárendelt egységeik által realizált kisebb jelentőségű ter­mékek és szolgáltatások árának, il­letve díjszabásának meghatározását átruházhatják alárendelt egysé­geikre. A kisipari szövetkezeti és a fo­gyasztási szövetkezeti szervezetek a gazdasági termelési és szolgáltatási tevékenységükből származó ter­mékek és szolgáltatások árát, illetve díjszabását az érvényben levő tör­vényes szabályozások szerint álla­pítják meg. A mezőgazdasági termelőszövet­kezetek a Mezőgazdasági Termelő­­szövetkezetek Országos Szövetsége által kiadott normatívák alapján és az Állami Árbizottság hozzájárulá­sával a megrendelővel történt meg­állapodás alapján állapíthatják meg az árakat és a díjszabásokat. 10. szakasz. — A községi néptaná­­csok végrehajtó bizottságai, a mező­­gazdasági termelőszövetkezetek, a kisipari és fogyasztási szövetkezetek a falvakon karbantartási, javítási és építési munkálatokat végezhetnek állami egységeknek, szövetkezeti egységeknek és a lakosságnak, füg­getlenül a munkálatok értékétől. A mezőgazdasági termelőszövetke­zetek, a kisipari és a fogyasztási szövetkezetek korlátlanul végezhet­nek ilyen munkákat városokban a szövetkezeti egységek és a lakosság számára, az állami szervezeteknek pedig olyan munkálatokat, amelyek­nél egy-egy objektum munkadíja 200 000 lejig terjed. A községi nép­tanácsok végrehajtó bizottságai vá­rosokban felső értékhatár nélkül vé­gezhetnek ilyen munkákat. A szocialista szervezeteknek szánt munkálatokat az érvényben levő törvényes rendelkezésekben megsza­bott fogyasztási normák betartásá­val kell elvégezni. TÖRVÉNY a rétek, az állattenyésztési és magtermesztő parcellák, valamint a községi fedeztető állomások megszervezéséről, ügykezeléséről és használatáról I. FEJEZET Általános rendelkezések 1. szakasz. — A jelen törvény ér­telmében réteknek tekintendők a természetes vagy bevetett, füves nö­vényzettel borított mezőgazdasági területek, amelyeket legeltetésre vagy kaszálók céljaira használnak. 2. szakasz. — A jelen törvény­ben meghatározott szervezési, ügy­kezelési és használati szabályok a következő javakra vonatkoznak : a) a községek, városok és municí­­piumok közvetlen kezelésében, vagy a mezőgazdasági termelőszövetkeze­tek használatában lévő, állami tu­lajdont képező községi legelők ; b) a hegyvidéki állami tartalékot képező legelők, amelyeket kezelés végett községi, városi vagy municí­­piumi néptanácsok végrehajtó bi­zottságainak osztanak ki ; c) az állami mezőgazdasági válla­latok vagy más állami gazdasági szervezetek közvetlen kezelésében lévő, állami tulajdont képező rétek ; d) a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek, valamint más közületi szer­vezetek tulajdonában lévő rétek ; e) a fizikai személyek tulajdoná­ban lévő rétek ; f) a rétek javításához szükséges magvak előállítására szolgáló mag­termesztő parcellák és a természe­tes fedeztető állomások apaállatai­nak takarmányellátására szánt köz­ségi állattenyésztési parcellák. II. FEJEZET A rétek, állattenyésztési és magtermesztő parcellák ügykezelése 3. szakasz. — A rétek kizárólag legelőknek, kaszálóknak vagy takar­mánytermesztésre használhatók fel, a legalább 3—5 évre kidolgozott szervezési és javítási tervekben, va­lamint az évi legelőfelhasználási tervezetekben szereplő előírások szi­gorú tiszteletben tartásával. 4. szakasz. — A községi legelőket, a községeknek juttatott állami tar­talékot képező legelőket és az ál­lattenyésztési parcellákat a községi, városi és municípiumi néptanácsok végrehajtó bizottságai kezelik. Fel­használásuk az állattenyésztők vé­leményezésével történik. 5. szakasz. — A község vagy egy­mással szomszédos községek egyéni és szövetkezeti állattenyésztői legel­tetési egyesületeket alakíthatnak a legelők karbantartása, javítása és felhasználása céljából, valamint az ésszerű legeltetés alkalmazására az egyesületnek átadott községi le­gelőkön. A néptanácsok végrehajtó bizott­ságai a legeltetési egyesületekkel együtt felelnek a legeltetési díjak beszedéséért és a legelők javítási munkálatainak elvégzéséért, vala­mint ésszerű használatáért, erre a célra fordítva a legeltetési díjakból és más forrásokból származó bevé­teleket, valamint az állattenyésztők munkahozzájárulását. A fogyasztási szövetkezetek vagy a mezőgazdasági termelőszövetkeze­tek támogatásával az állattenyésztők szövetkezeti esztenákat szervezhet­nek, amelyeknek céljaira szükség esetén legelőterületeket vehetnek igénybe az ésszerű legeltetéshez és az elért állati termékek jobb érté­kesítéséhez szükséges feltételek meg­teremtésére. 6. szakasz. — A mezőgazdasági termelőszövetkezetek tulaj­donában lévő és a határidő nélkül használa­tukba adott állami tulajdonban lévő réteket az illető szövetkezetek ve­zető tanácsai kezelik, s ezek felel­nek a karbantartási, javítási és az ésszerű felhasználáshoz szükséges összes munkálatok saját eszközeik­kel történő elvégzéséért. A néptanácsok végrehajtó bizott­ságai ellenőrzik, hogyan használják fel a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek a természetes legelőket és alkalmazzák a legelőszervezési, -javítási és felhasználási tervekben meghatározott intézkedéseket. 7. szakasz. — Az állami mezőgaz­dasági vállalatok és más állami egy­ségek közvetlen kezelésében lévő rétek ügyeit az illető egységek igaz­gatótanácsai intézik. A néptanácsok végrehajtó bizott­ságai ellenőrizni fogják, hogy az ál­lami mezőgazdasági vállalatok és a többi állami gazdasági szervezetek hogyan használják a kezelésükben levő réteket és miként alkalmazzák a feljavításukra szolgáló intézkedé­seket. III. FEJEZET A legelők, az állattenyésztési és magtermesztő parcellák felhasználása, gondozása és javítása 8. szakasz. — Állatokat legeltet­hetnek a községi legelőkön és a községi, városi és municípiumi nép­tanácsok végrehajtó bizottságának (Folytatása a 7. oldalon)

Next