Falvak Dolgozó Népe, 1971 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1971-05-05 / 18. (1247.) szám
V» ›U ¦ L/i. % jl¡*. r* TÖRVÉNY az ipari, a mezőgazdasági termékfeldolgozási, építkezési és szolgáltatási tevékenység megszervezéséről és fejlesztéséről a néptanácsokhoz, a mezőgazdasági, kisipari és fogyasztási szövetkezetekhez tartozó egységekben A falusi és városi helységekben levő munkaerő teljesebb és az év egész folyamán való felhasználása, a helyi nyersanyag és segédanyagforrások hasznosítása és ez úton a lakosság és a szocialista egységek szüntelenül növekvő szükségleteinek nagyobb mértékben való kielégítése céljából egyes termékekkel és szolgáltatásokkal, továbbá az export növelése érdekében, Románia Szocialista Köztársaság Nagy Nemzetgyűlése elfogadja a jelen törvényt. 1. szakasz. — A néptanácsok, a hozzájuk tartozó egységek, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, a kisipari és fogyasztási szövetkezetek a falusi és városi helységekben ipari, mezőgazdasági termék-feldolgozási, építkezési és szolgáltatási tevékenységeket szervezhetnek és fejleszthetnek, amelyeket a jelen törvény gazdasági termelési és szolgáltatási tevékenységeknek nevez. Azok a gazdasági termelési és szolgáltatási tevékenységek szervezendők meg és fejlesztendők, amelyek elősegítik a falusi és városi helységekben levő munkaerő felhasználását, valamint a helyi nyersanyag és segédanyag erőforrások hasznosítását, olyan termékek vagy szolgáltatások létrehozását, amelyeknek biztosítva van belföldi vagy exportra való értékesítése, s amennyiben az elért jövedelemmel visszanyerik a termelési költségeket és nyereséget biztosítanak. 2. szakasz. — A jelen törvény 1. szakaszában előírt és 1971. január 1 után létesített új gazdasági tevékenységekért a gazdasági és költségvetési egységek a megalakulástól számított két évi időszakra a következő pénzügyi jellegű könnyítésekben részesülnek : a) a néptanácsi végrehajtó bizottságok és a hozzájuk tartozó egységek mentesülnek az áruforgalmi adó fizetése alól ; b) a mezőgazdasági termelőszövetkezetek mentesülnek az adó alól azokért a bevételekért, amelyeket nem mezőgazdasági jellegű tevékenységekből származó termékek értékesítéséből érnek el ; c) a kisipari és fogyasztási szövetkezetek mentesülnek az áruforgalmi adó és a jövedelmi adó alól. A jelen szakaszban foglalt pénzügyi könnyítések elnyerése érdekében az újonnan létesített gazdasági termelési és szolgáltatási tevékenységeket be kell jegyezni a helyi pénzügyi szerveknél. 3. szakasz. — A néptanácsi végrehajtó bizottságok és a hozzájuk tartozó egységek, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, a kisipari és fogyasztási szövetkezetek abban az esetben részesülnek a második szakaszban foglalt pénzügyi könnyítésekben, ha a meglevő gazdasági tevékenységek fejlesztéséből legalább 50 százalékkal nagyobb volumenű árutermelést vagy szolgáltatást érnek el, mint amennyit az előző évben elértek. A pénzügyi könnyítéseket két évre nyújtják az egész túlszárnyalásért. 4. szakasz. — A meglevő gazdasági, termelési és szolgáltatási tevékenységből, valamint a néptanácsok által falusi környezetben újonnan létesített tevékenységekből származó nyereségek megmaradnak ezek rendelkezésére, miután levonták a törvénynek megfelelően a személyzet érdekeltté tételére járó összegeket. A létesülő alapokat felhasználják a gazdasági termelési és szolgáltatási tevékenységek fejlesztésére a községekben, valamint gazdálkodási és szociális-kulturális akciók céljára. A megyei és a Bukarest municípiumi néptanácsi végrehajtó bizottságok 20 százalékig terjedő hányadot átvehetnek azokból a nyereségekből, amelyeket a községi néptanácsok által szervezett gazdasági termelési és szolgáltatási tevékenységekből realizálnak, amikor ezek a tevékenységek nagyobb fejlődést értek el. Ezek az összegek gazdasági tevékenységek létesítésére vagy fejlesztésére, valamint gazdálkodási és szociális-kulturális akciókra használhatók fel a megye más községeiben. 5. szakasz. — Azokat az alapokat, amelyek a mezőgazdasági, kisipari és fogyasztási szövetkezeti egységeknek a gazdasági termelési és szolgáltatási tevékenységek létesítéséhez és fejlesztéséhez szükségesek saját pénzügyi eszközökből vagy a hatályos törvényes szabályozásoknak megfelelően nyújtott bankhitelekből kell biztosítani. A megyei és a Bukarest municípiumi néptanácsi végrehajtó bizottságok a községi gazdasági termelési és szolgáltatási tevékenységek létesítéséhez és fejlesztéséhez szükséges alapokat azokból a terven felüli nyereségekből biztosítják, amelyeket a köztársasági érdekeltségű állami vállalatok és gazdasági szervezetek fizetnek be a helyi költségvetésre, valamint a rendelkezésükre álló költségvetési tartalékalapból. A községi néptanácsi végrehajtó bizottságok ugyanerre a célra felhasználhatják azokat a saját jövedelmekből elért bevételeket, amelyeket a községek költségvetésében tervezett összegeken felül valósítanak meg, valamint a falusi környezetben levő épületek adójából származó összegeket. 6. szakasz. — A bankok felhatalmazást kapnak arra, hogy közvetlen hitelt nyújtsanak azoknak a községi néptanácsi végrehajtó bizottságoknak, amelyek falusi környezetben gazdasági termelési és szolgáltatási tevékenységeket létesítenek és fejlesztenek, mégpedig a kisgépesítési munkálatok és más termelő jellegű munkálatok meghitelezésének feltételei között. A folyó termelési és szolgáltatási tevékenység folytatásához évi 3 százalékos kamattal nyújtanak hitelt a községi néptanácsi végrehajtó bizottságoknak. 1. szakasz. — A bankok külön számlákat nyitnak a községi néptanácsok, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és a fogyasztási szövetkezetek által szervezett termelési és szolgáltatási gazdasági tevékenységekkel kapcsolatos bevételek és kifizetések nyilvántartására, ezen egységek kérésére. 8. szakasz. — A mezőgazdasági termelőszövetkezetek ipari, mezőgazdasági termékfeldolgozási, építkezési és szolgáltatási tevékenységeiben végzett munkát havonta kell javadalmazni, az elért jövedelmeket a fizetésekre vonatkozó szabályoknak megfelelően kell megadózni. 9. szakasz .— A néptanácsi végrehajtó bizottságokhoz tartozó egységekben kivitelezett és a községi gazdasági termelési és szolgáltatási tevékenységek tárgyát képező termékek és szolgáltatások árát és díjszabását ugyanezek a szervek állapítják meg a megrendelőkkel közös megegyezésben, alapul véve az előkalkulált termelési költségeket, egy 10 százalékig terjedő nyereséget, valamint a törvényesen megállapított adót. Azokra a termékekre és szolgáltatásokra, amelyeknek a központi állami szervek által megállapított egységes áraik és díjszabásaik vannak, ezek az árak és díjszabások alkalmazandók. A megyei néptanácsi végrehajtó bizottságok és a Bukarest municipiului néptanács végrehajtó bizottsága az alárendelt egységeik által realizált kisebb jelentőségű termékek és szolgáltatások árának, illetve díjszabásának meghatározását átruházhatják alárendelt egységeikre. A kisipari szövetkezeti és a fogyasztási szövetkezeti szervezetek a gazdasági termelési és szolgáltatási tevékenységükből származó termékek és szolgáltatások árát, illetve díjszabását az érvényben levő törvényes szabályozások szerint állapítják meg. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Országos Szövetsége által kiadott normatívák alapján és az Állami Árbizottság hozzájárulásával a megrendelővel történt megállapodás alapján állapíthatják meg az árakat és a díjszabásokat. 10. szakasz. — A községi néptanácsok végrehajtó bizottságai, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, a kisipari és fogyasztási szövetkezetek a falvakon karbantartási, javítási és építési munkálatokat végezhetnek állami egységeknek, szövetkezeti egységeknek és a lakosságnak, függetlenül a munkálatok értékétől. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek, a kisipari és a fogyasztási szövetkezetek korlátlanul végezhetnek ilyen munkákat városokban a szövetkezeti egységek és a lakosság számára, az állami szervezeteknek pedig olyan munkálatokat, amelyeknél egy-egy objektum munkadíja 200 000 lejig terjed. A községi néptanácsok végrehajtó bizottságai városokban felső értékhatár nélkül végezhetnek ilyen munkákat. A szocialista szervezeteknek szánt munkálatokat az érvényben levő törvényes rendelkezésekben megszabott fogyasztási normák betartásával kell elvégezni. TÖRVÉNY a rétek, az állattenyésztési és magtermesztő parcellák, valamint a községi fedeztető állomások megszervezéséről, ügykezeléséről és használatáról I. FEJEZET Általános rendelkezések 1. szakasz. — A jelen törvény értelmében réteknek tekintendők a természetes vagy bevetett, füves növényzettel borított mezőgazdasági területek, amelyeket legeltetésre vagy kaszálók céljaira használnak. 2. szakasz. — A jelen törvényben meghatározott szervezési, ügykezelési és használati szabályok a következő javakra vonatkoznak : a) a községek, városok és municípiumok közvetlen kezelésében, vagy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek használatában lévő, állami tulajdont képező községi legelők ; b) a hegyvidéki állami tartalékot képező legelők, amelyeket kezelés végett községi, városi vagy municípiumi néptanácsok végrehajtó bizottságainak osztanak ki ; c) az állami mezőgazdasági vállalatok vagy más állami gazdasági szervezetek közvetlen kezelésében lévő, állami tulajdont képező rétek ; d) a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, valamint más közületi szervezetek tulajdonában lévő rétek ; e) a fizikai személyek tulajdonában lévő rétek ; f) a rétek javításához szükséges magvak előállítására szolgáló magtermesztő parcellák és a természetes fedeztető állomások apaállatainak takarmányellátására szánt községi állattenyésztési parcellák. II. FEJEZET A rétek, állattenyésztési és magtermesztő parcellák ügykezelése 3. szakasz. — A rétek kizárólag legelőknek, kaszálóknak vagy takarmánytermesztésre használhatók fel, a legalább 3—5 évre kidolgozott szervezési és javítási tervekben, valamint az évi legelőfelhasználási tervezetekben szereplő előírások szigorú tiszteletben tartásával. 4. szakasz. — A községi legelőket, a községeknek juttatott állami tartalékot képező legelőket és az állattenyésztési parcellákat a községi, városi és municípiumi néptanácsok végrehajtó bizottságai kezelik. Felhasználásuk az állattenyésztők véleményezésével történik. 5. szakasz. — A község vagy egymással szomszédos községek egyéni és szövetkezeti állattenyésztői legeltetési egyesületeket alakíthatnak a legelők karbantartása, javítása és felhasználása céljából, valamint az ésszerű legeltetés alkalmazására az egyesületnek átadott községi legelőkön. A néptanácsok végrehajtó bizottságai a legeltetési egyesületekkel együtt felelnek a legeltetési díjak beszedéséért és a legelők javítási munkálatainak elvégzéséért, valamint ésszerű használatáért, erre a célra fordítva a legeltetési díjakból és más forrásokból származó bevételeket, valamint az állattenyésztők munkahozzájárulását. A fogyasztási szövetkezetek vagy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek támogatásával az állattenyésztők szövetkezeti esztenákat szervezhetnek, amelyeknek céljaira szükség esetén legelőterületeket vehetnek igénybe az ésszerű legeltetéshez és az elért állati termékek jobb értékesítéséhez szükséges feltételek megteremtésére. 6. szakasz. — A mezőgazdasági termelőszövetkezetek tulajdonában lévő és a határidő nélkül használatukba adott állami tulajdonban lévő réteket az illető szövetkezetek vezető tanácsai kezelik, s ezek felelnek a karbantartási, javítási és az ésszerű felhasználáshoz szükséges összes munkálatok saját eszközeikkel történő elvégzéséért. A néptanácsok végrehajtó bizottságai ellenőrzik, hogyan használják fel a mezőgazdasági termelőszövetkezetek a természetes legelőket és alkalmazzák a legelőszervezési, -javítási és felhasználási tervekben meghatározott intézkedéseket. 7. szakasz. — Az állami mezőgazdasági vállalatok és más állami egységek közvetlen kezelésében lévő rétek ügyeit az illető egységek igazgatótanácsai intézik. A néptanácsok végrehajtó bizottságai ellenőrizni fogják, hogy az állami mezőgazdasági vállalatok és a többi állami gazdasági szervezetek hogyan használják a kezelésükben levő réteket és miként alkalmazzák a feljavításukra szolgáló intézkedéseket. III. FEJEZET A legelők, az állattenyésztési és magtermesztő parcellák felhasználása, gondozása és javítása 8. szakasz. — Állatokat legeltethetnek a községi legelőkön és a községi, városi és municípiumi néptanácsok végrehajtó bizottságának (Folytatása a 7. oldalon)