Falvak Dolgozó Népe, 1973 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1973-03-28 / 13. (1346.) szám
Arad megyében ütemesen halad a tavasziak vetése FELELET - TAVASZI HÍVÁSOKRA Ez már nem a készülődés. Nem is a főpróba. Komoly buzgón árad a meleg ragyogás, s folyik a tavaszeleji színjáték. S a nagy kellékes nem hagyott ki belőle semmit. Hiába testünkben a vissza-visszajáró ernyedtség, derűre hangol a fény , hunyorgó árnyékos szemünk becsuknánk inkább, hogy csak a bőrünket simogassák a sugarak, de kacagó visszfényét látni akarja benne az aranyos kékség, s a hívásra szólni kell. Mikor ébredőn nyújtózni készül a fűszál, kötelező rezonanciaként nyújtózkodnunk nekünk is, s lezárnunk a bágyadás csábításait. Nem lehet ennyi szép hívásnak nemet mondani.. . Ötödik napja, első vasárnapja van a tavasznak. Menni kell. És tenni, ígér a rügy, s ígér a bátortalan levél, ígér a kelő zöld. Hát önmagunktól, önmagunkért, önmagunknak — míg ősi törvények szerint mégis csak örök párhuzamosságokban vagyunk évszakokkal — mit ígérünk?... Fa, fa tudja kötelességét, éppen mi ne tudnánk? Érmelléki folklórnapra visz a kocsi. Ünnepélyre. Hát azok az iskolások, akiknek lapát, ásó van a kezében és felsorakoztak tőlünk jobbra az út mentén, nem lesznek ott velünk? Csemetét sorakoztatnak — az első tavaszi vasárnap délelőttön, Érbogyoszló határában vagyunk. Mondja később, tíz perc múlva Budár Sándor a néptanács elnöke : 2000 nyárfát kell elültetniük a napokban az útszélekre, gödrök környékére, ahol már vályogot vetettek és a mélyebb fekvésű, nedvesebb faluközi területekre. Vagy 40—50 tanuló van most ott kint, ötödikesek, nyolcadikosok. Feleletül — a tavaszi hívásokra, Albison, ahová vendégül jöttünk — folklór ünnepre — szokatlanul mozgalmas kép fogad. Nem a kultúrházban — ott csak délután lesz látnivaló, hallanivaló —, hanem a főutcán. Lapátoló férfiak kétoldalt — készítik az „ágyát“ a kövesútnak. Fogatok zörögnek, hordják a földet az út szélére — az árkok mentére. Negyven lovasszekér sürög-forog, 70 ember forgatja a szerszámot. Az elnök éppen várja a teherkocsikat, amelyek folyami követ hordanak ide, valahonnan Mezőtelek mellől, a Sebes- Körös medréből. Az autószállítási vállalat margittai telepe 20 járművet adott erre a napra segítségül, mindegyik 22 fuvart bonyolít le. Albis Bogyoszlóhoz tartozik, egy kilométer a távolság a két falu között. Évtizedes szükség már, hogy mindig járható út kösse össze őket. Három évi önkéntes hozzájárulását erre a célra szavazta a község. Térülnek-fordulnak az autók, zörögnek a fogatok, lapátok, ásók csikorognak a köveken. Leráztál magukról a bágyadást az emberek. Feleletül a tavaszi hívásokra. SZÁRHEGYI GYULA ulem véletlen az, hogy hazánk jelenlegi fejlődési szakaszában mindinkább előtérbe kerül a gazdaságitársadalmi tevékenység vezetésének kérdése. Köztudomású, a dialektikus és történelmi materialista filozófia logikájából falvad az a tény, hogy minden társadalmi rendnek, a társadalom minden fejlődési szakaszának bizonyos szervezési és vezetési forma felel meg. Ezek szerint magától értetődő volt akkor, amikor dolgozó népünk a szocialista építés új, minőségileg magasabb szakaszába, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom felépítésének korszakába lépett, hogy pártunk megvizsgálta a gazdasági-társadalmi élet szervezésének és vezetésének kérdéseit is, amelyek megoldásától nem kevesebb függött, és függ ma is, mint ragyogó országépítő pártprogramunk megvalósítása. Az első lépéseket e téren az RKP 1967-es Országos Konferenciája tette meg, amelyeket újabb és újabb intézkedések követtek. Azóta a kommunisták különböző szintű fórumai több ízben is elemezték a gazdasági-társadalmi tevékenység szervezésének és vezetésének bonyolult problémáját, aminek köszönhetően pártunk főtitkára az RKP tavalyi Országos Konferenciáján már bejelenthette, hogy a gazdaság átszervezése nagy vonalakban befejeződött, és megfelel országunk jelenlegi fejlődési szakaszának, ugyanakkor azonban meg kell állapítania azt is, hogy „még számos hiányosság mutatkozik, a leghatározottabban kell cselekedni a gazdasági egységek jó működése érdekében, a tudományos vezetés biztosításáért a gazdaság minden szintjén“. A szavakat már akkor is tettek követték : a párt és az álfim tevékenységének bizonyos egybefonására, az átfedések és párhuzamosságok megszüntetésére történtek intézkedések, amelyek a későbbiekben nagyszerűen bizonyították, hogy AZ ELMÚLT HÉT AZ ORSZÁGBAN egyszerűbb tisztviselő apparátussal, a vezetés közvetlenebbé tételével nő a gazdasági élet hatékonysága. Az elmúlt napokban, az RKP KB legutóbbi plenáris ülése dokumentumainak szellemében újabb intenzív akció bontakozott ki, amelynek fő célja az adminisztratív apparátus csökkentése, egyszerűsítése, a vezetés közvetlenebbé és hatékonyabbá tétele. Az államigazgatás központi szerveinek, az összes fő vállalatok, gazdasági és társadalmi egységek tevékenységének javítására foganatosított intézkedésekkel pártunk — mint azt Nicolae Ceauşescu elvtárs a Romániai Kommunista Diákok Egyesületei Szövetségének IX. konferenciáján elhangzott beszédében hangsúlyozta — közelebb akarja vinni a vezetést az alapegységekhez, meg akar szüntetni egyes közbeeső láncszemeket, a szakember erőket pedig nagyobb mértékben a termelés felé irányítani, vagyis oda, ahol végső fokon eldől gazdaságunk általános fejlesztésének sorsa. A folyamatban levő akció során ugyanakkor csökkentik a tisztviselői apparátust, amellyel együtt kizárnak számos olyan bürokratikus tevékenységet, amely akadályozza a társadalom általános haladását. Mint láthatjuk, bonyolult és nehéz, de mindenképpen szükséges intézkedésekről van szó, amelyeket megkövetel végső célunk, a szocialista, majd azt követően a kommunista társadalom felépítése is. Ennek kivitelezéséhez elengedhetetlenül szükséges azonban a jólszervezett, rugalmas államapparátus. Nem ülhetünk tehát ölhetett kézzel akkor, amikor — amint arra pártunk főtitkára a már említett beszédében is figyelmeztetett —„bizonyos bürokratikus formák kihangsúlyozódásának most tapasztalható jelenségei végső fokon erősen akadályozzák általános politikánk megvalósítását (...) Ezért a bürokratikus apparátus csökkentése, egyszerűsítése, a néptömegekhez való közeledés egyik feltétele annak, hogy ez az állami apparátus ne szakadhasson el a tömegektől, ne feledhesse, hogy a feladata a népet szolgáink, mindig a nép szolgtdatában áll. ufí.jü —» ( BIHARI JANOS « bogV VILÁG PROLETARAI, EGYESÜLJETEK I 13. (1316.,) száma MEGJELENIK HETENKÉNT • 13. oldal, ára 25 .wal • 1973. március 38., szerda Szerkesztőség és kiadóhivatal BUCUREŞTI PIAŢA SCINTED nr. 1. Tel : 13 52-93. Előfizetéseket felvesznek a postahivatalok és levélkézbesítők. Előfizetési díj negyedévre 3 lej, fél évre 6 lej, egy évre 12 lej. FIÓKSZERKESZTŐSÉGEINK: Kolozsvár, Piaţa Libertăţii 31 szánt. Tel : 22244, Brassó, Horea u. 22 szám. Tel : 21283, Nagyvárad , Decebal 4., Tel : 31015 SEGÍT MAGÁN CSANÁLOS Ki tudja, hány falusi gyermek testi ügyessége vagy éppen tehetsége rekedt meg észrevétlenül, csak azért, mert a testneveléshez, mint iskolai tantárgyhoz, nem voltak meg a szükéges feltételek, felszerelések. A legkisebb iskolában is mondják, mert mindenütt érvényes követelmény : komolyan kell venni a tornaórát, egyenrangú tantárgyként kell kezelni a testnevelést a többi ével, nem lehet, mondjuk elmaradt természetrajz-leckék ,,behozására“ használni. Vagy éppen fát hordázni a gyermekekkel, mondván : az is testmozgás. Az igazság, a követelmény hangoztatása szép... De ha szétnézünk, hogy falun hány helyen van rendesen, vagy legalább úgyahogy felszerelt, berendezett tornaterem, akkor eléggé szomorú helyzetkép alakul ki. Ez a szükséglet még az új iskolákból is kimaradt. Már a tervezésnél, a típusok kialakításánál. Az iskolaudvaron lehet labdázni, hógolyózni, járni lábujjhegyen vagy sarkon, futni különbözőképp, ha szép az idő — nincs sár, hó —, de bordásfalra mászni, s azon hasizom-fejlesztő gyakori molyt végezni... Láttam az egyik faluban, hogy szükségmegoldásként a gyermekeket tornaórára a kultúrotthonba vezényelték. De még a már mindenre felhasználható kultúrotthonokban sem lehet éppen bordásfalat építeni... Hogy nézne, ki ? A Szatmár megyei Csanáloson 1964-ben épült fel a 8 tantermes emeletes iskola. Már akkor kérték, hogy legyen benne tornaterem is. Nem hagyták jóvá. Pedig azt a többletet kibírta volna a gazdag község. S végeredményben a helybeliek maguk fektetik bele az ilyesmibe a pénzt, a munkát... Szerencsére nem mondtak le róla. Készül. Hátul az udvaron, Ludescher János igazgató megmutatta a vörösben álló épületet : 10x18 méteres a tornaterem, lesz hozzá öltöző, külön a fiúknak, külön a lányoknak, ugyanígy mosdó is külön-külön. Ugyanebben az épületben kap helyet két műhelyterem is, egymás fölött. A következő tanévnál már használni akarnak mindent. Miből tellett erre ? A tanulók 1970 óta, az őszi gyakorlati munkákon 3300 munkanapot teljesítettek a termelőszövetkezetben. Segítettek a terménybetakarításnál, szűrésnél, gyümölcsszedésnél. S itt a munkanorma értéke több mint harminc lej. Az elvégzett munkanormák értéke : 100 000 lej körül van. Ez az iskolát illeti. Rendelkezik továbbá a szülőbizottság is vagy 30 000 lejjel. A különböző rendezvényekből, s abból, amit az iskolai kert hozott, amelynek területéről minden évben két termést vesznek le. A termelőszövetkezet felajánlotta segítségét. Ha már előbb nem ismerték be a szükségét mások — segít önmagán Csanálos... Sz. Gy. LAPUNK TARTALMÁBÓL • Gyarmath János : „Hátul“, a Bugát-tetőn túl • Hajas István : Asszonyok fóruma. Bár kalligrafikusan címzett meghívót kaptak... • Zágoni Attila : Sok hűhó semmiért • Gy. Szabó Gyula : Miért nincs tábla ?