Falvak Dolgozó Népe, 1974 (30. évfolyam, 1-23. szám)

1974-04-17 / 16. (1401.) szám

AZ ELMÚLT HÉT AZ ORSZÁGBAN ,,Az egész államapparátus — fentről egészen le, a köztársasági elnöktől egészen az egyszerű dol­gozóig — a nép szolgálatában áll, állandóan szolgálnia kell a szo­cialista társadalom érdekeit, a szé­les néptömegek érdekeit“ NICOLAE CEAUŞESCU Pártunk főtitkára talán minden ed­diginél világosabban meghatározta az igazán eredményes, becsületes, jó munka fogalmát a minisztériumok és központi intézmények párt- és állami aktívájának múlt heti tanácskozásán. Szükség volt erre, mert igaz ugyan, hogy ötéves tervünk első három eszten­dejében nagyszerű eredményeket ér­tünk el, de ha céljainkat maradéktala­nul teljesíteni akarjuk, úgy holnap, holnapután már nem elégedhetünk meg annyival, amennyit tegnap és ma elértünk. Nagyszerű programunk vég­rehajtása érdekében mindenekelőtt a tervezést, a vezetést s a munka ellen­őrzését kell minden vonalon tökéletesí­tenünk. S mint a tanácskozás vitájá­ból és Nicolae Ceauşescu elvtárs be­szédéből kitűnt, e téren éppen elég a tennivaló. Bár a párt következetes in­tézkedései az évek során mindig meg­teremtették a jól összehangolt, tudo­mányos vezetés feltételeit, a gazdasági és államigazgatási csúcsszervek mun­kája még mindig sokszor elmarad a követelmények mögött. A nemzetgaz­daság fejlesztésének egységes irányí­tása megköveteli, hogy jobban össze­hangolják az állami terv különböző té­teleit s így elejét vegyék a műszaki­anyagi ellátásban mutatkozó döcce­­nőknek, a fölösleges túlórázgatásnak. Tovább kell küzdeni a bürokratikus ügyintézés ellen. Az elemzés során ki­tűnt, hogy a minisztériumok és a köz­ponti intézmények egy év alatt mintegy 300 tonna papírt fogyasztottak el, több mint tízezer utasítást és körlevelet s kö­zel kétmillió rendelkezést és átiratot küldtek alárendelt egységeiknek, a­­helyett, hogy azonnali, gyakorlati in­tézkedéseket hoztak volna. Az ellen­őrzés vonalán is közvetlenebb, hatéko­nyabb beavatkozásra van szükség. Mint Nicolae Ceauşescu elvtárs megállapí­totta, senki sem elégedhetik meg az­zal, hogy konstatálja és tovább jelenti az észlelt hibákat, hanem azonnal in­tézkednie, adott esetben szankcionál­nia is kell, s csak akkor tekintheti be­fejezettnek az ellenőrzést, ha megol­dotta a problémákat és meggyőződött róla, hogy rendben haladnak a dolgok. Tudjuk, hogy szocialista fejlődésünk során az állam szerepe is szüntelenül növekszik. Gyakorlatilag ez annyit je­lent, hogy tekintet nélkül a tisztségére, mindenkinek jobban, több felelősség­gel kell dolgoznia, „senki se képzelje azt, hogy ha egyik vagy másik helyre bejutott, azt teheti amit akar, örök időkre ott marad és senkinek sem kell számot adnia arról, amit tesz" — mon­dotta a párt főtitkára. Munkánk megjavításának legfőbb garanciája, hogy egész politikai, gaz­dasági és társadalmi tevékenységünket a Román Kommunista Párt vezeti, hogy a párt vezető káderei személyesen részt vesznek a központi intézmények irányításában, s hogy szüntelenül nö­vekszik a pártszervezetek ereje és te­kintélye. Ez azonban senkinek sem csökkentheti az egyéni felelősségét. Az intézmények vezetői, az államapparátus minden tisztviselője pártmunkát végez, nem csupán az Íróasztala mellett kell dolgoznia, hanem ténylegesen részt kell vennie a párt politikai, ideológiai (Folytatása a 2. oldalon) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐSZÖVETKEZETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK HETILAPJA VÉDEKEZZÜNK A SZÁRAZSÁG ELLEN ! JÓ AGROTECHNIKÁVAL Munkaülésen vettek részt Kolozs megye mezőgazdasági szakemberei, helyi és megyei szakvezetői. Két előadás hangzott el az időszerű és a sajátosan dombvidéki szakkérdésekről. Egyiket a tordai mezőgazdasági kísérleti állomás igazgatója, a másikat a lejtős területek kolozsvári kutatóintézetének igazga­tója tartotta. Mivel tanácsaik mindazokra a dombvidéki területekre érvényesek, amelyeknek éghajlati viszonyai a Kolozs megyeikhez hasonlóak, érdemesnek látjuk azokat röviden ismertetni. A régóta tartó szárazság közepette megnyugtatóan hatott a tordai kísér­leti állomás igazgatójának az a meg­állapítása, hogy ezideig a búzák ál­talában jól fejlődnek. De mert a ko­rai felmelegedés kicsalta a gyomokat, május pedig — a meteorológiai inté­zet szerint — rendkívül esősnek ígér­kezik, mielőbb hozzá kell kezdeni a szalmásgabonák, elsősorban a búza vegyszeres gyomirtásához. Ezzel kap­csolatban Tataru Victor igazgató el­mondta, hogy a búza serkentésére a gyomirtó vegyszerrel együtt célszerű lesz karbamidot is kipermetezni. Her­­bicidként egyaránt lehet használni a 2,4 D jelű vegyszert és a dimethil­­amint. Ősziekre előbbiből 2,5 kg-ot, dimethilam­inból kb. 3 kg-ot, tava­sziakra mindkét herbicidből 1,5-2 kg-ot célszerű használni. Amelyik gaz­daságnak van Aretitje, azt is használ­hat, de vigyázni kell, nehogy gyümöl­csösök közelében ezzel permetezze­nek, mert ha szél van, a vegyszer ko­moly kárt tehet a gyümölcsösben. A környéken megjelentek a gabona­legyek is, ezért sürgősen védekezni kell ellenük Lindatox 3-mal, Heclotox­­szal vagy Duplitox-szal a szokásos adagok alkalmazásával. Az őszi szántások művelésével kap­csolatosan hangsúlyozta: sokszor el­mondta már, hogy ezeket el kell bo­­ronálni, mégis sok helyen elmulaszt­ják a talajnedvesség megőrzése szem­pontjából e rendkívül fontos mun­kálatot. Most nagyon fontos, hogy a tavaszi magágy készítése során a tárcsák után mindig boronát, láncot vagy leg­alább egy vas-vagy farudat járassunk, mert a talaj elegyengetésének elmu­lasztása 30 %-os terméskiesést is eredményezhet. A magágy előkészítésében fontos szerep jut a kombinátornak. Ahol van ilyen, az őszi szántást legcélszerűbb ez­zel előkészíteni vetésre. A kukorica vetését rövidesen meg kell kezdeni. A mai időjárási viszonyok között erre napokon belül sor kerülhet. Amint a talaj hőmérséklete legalább 4 napon át eléri a 8-10 C-ot, hozzá kell látni a kukorica vetéséhez. Kerülni kell a hegy-völgy irányú ve­tést, mert nagyon elősegíti az eróziót és rontja a terméseredményeket. Az így művelt területen évről évre jelentő­sen csökkennek a termésátlagok. A növénysűrűséget a hibridtől füg­gően kell beállítani: a 90-es csoport­ba tartozó hibridekből a hektáronkénti 60-65 000-es tőállomány a legmegfe­lelőbb s ez a 208-nál 40—45 000-re csökkenhet, míg a 100-as csoportba tartozók e két határérték közötti nö­vénysűrűséget kívánnak. Az előadó felhívta a figyelmet arra, hogy egyenletes és megfelelő sűrűségű vetést csak úgy lehet elérni, ha az SPC-6 jelű vetőgépet vontató traktor a nagy 3-as vagy a kicsi 4-es sebes­séggel halad. Ha ennél nagyobb a se­besség — ami főként azért gyakori, mert a traktoristák a napi vetési telje­sítmény növelését erőszakolják — a ve­tés egyenlőtlen és ritka lesz. Vetéshez használják a legkisebb lyukbőségű vetőtárcsákat, mert azokkal nem fordul elő dugulás és foghíjas vetés. A vetés mélységét az idén úgy kell szabályozni, hogy a mag 8—10 cm mélyre kerüljön, mert száraz a föld. Hangsúlyozta Tataru doktor a szüllős­­kapa használatának fontosságát és eredményességét a gyomirtásban. Saj­nos, még mindig sok gazdaság van, ahol egyáltalán nem, vagy nem a meg­felelő időben alkalmazzák a küllőska­­pát s ezért nem is győződhettek meg annak rendkívüli hasznosságáról. A tordai kísérleti állomás nagyon jó eredményeket ért el a kukoricások gyomtalanításában az Atrazinnak 2,4 D-vel vegyes használatával, különösen ott, ahol sok a kétszikű gyomnövény. Herbicid azonban nem jut minden­re- BALOGH MIKLÓS (Folytatása a 4. oldalon) 16 1401. ( szám ) 1974. ÁPRILIS 17., SZERDA 8 OLDAL, ÁRA 25 BÁNI ÖNTÖZÉSSEL Kint állnak néhányan a szék­ház ajtajában. Nézik az eget s nézik a benedvesedő földet. Hallgatásukat néha egy-egy óhajtó mondat szakít­ja meg, bár így lenne ez három éj­jel, három nap. Április 12-én be­borult az ég, 13-ára virradólag pedig szemerkélni kezdett a várva várt eső az ország nyugati szélén Bihar­ban és Szentjánoson is. Később, a­­mikor Vásárhelyi Anna téesz-főmér­­nökkel az irodában ülünk, az ajtón benyitok ruhájára, kalapjára esnek a tekintetek és ötpercenként hang­zik el a kérdés: „Esik-e még?“ Van egy kis izgalom ebben a reg­gelben. Nem ok nélkül. Akárcsak mindenfelé, ennek a falunak a ha­tára is a kora ősz óta érzi a csapa­dékhiányt. Kevés volt a hó, a két­­szer-háromszor lehullott eső pedig csupán gyenge harmatnak számít­hatott. Szomjas a föld. Ezt eddig leginkább a takarmány­­növények érezték: az összesen 131 hektárt kitevő régi vetésű lucerna, lóhere és szarvaskerep. Február vé­gén, március elején ugyancsak ezek­ből a pillangósokból újabb 104 hek­tárt vetettek el. Köztudomású szinte, hogy ezek magvai maximum 7—10 nap alatt szoktak csírázásnak in­dulni, megfelelő körülmények kö­zött. Az idén viszont egy hónap múltán is mozdulatlanul vannak a földben. Megérezte az aszályt a cukorrépa is, amelyet 90 hektáron termeszte­nek. Március 20—26 között vetették el s éppen a nedvességhiány miatt a mag­ öt centiméter mélységig ju­tott a talajba, mégis csak 50 száza­lékban kelt ki. A homokos, lazább talajokon nem látni még a növényt. Itt a cukorrépánál van 16 hektár lecsatornázott terület, amelyet egész nyáron öntözni tudnak. A kertészeti növények eddig sze­rencsére nem sínylették meg a szá­razságot, ugyanis az egész területet (50 hektárt) árasztásos öntözésre ál­lították be. Ez abból a célból is tör­tént, hogy az egyetlen rendelkezé­sükre álló berendezést fel tudják szabadítani és a búza, cukorrépa. • SZÁRHEGYI GYULA (Folytatása a 4. oldalon)

Next