Falvak Népe, 1950 (6. évfolyam, 1-51. szám)

1950-01-08 / 1. szám

4 Lábbeli termelésünk növekedése velelmiszer minél jobb minősége. Őrzése és felhasználása érdekében nagy gondunk lesz a minősítő, tartósító és konzerváló eljárásokra. Alkalmazzuk az új aszaló- és fagyasztó eljárásokat, hogy a tápanyag- és vitamintartalmukat minél jobban megőrizzék. Hasonlóképen fokozzuk a nagy vágóhidak melléktermékeinek felhasználását is. 14. Folytatjuk általában a termékek, kiváltképpen a kohászati ipar, a gépipar, az elektrotechnika gyártmányainak, az építőanyagoknak, valamint a közfogyasztási termékeknek és a kivitelre szánt termékeknek szabványosítását. 15. A Tervben előirányzott beruházások, az új bérrendszer bevezetésének, a képesített munkáskáderek és technikusok kiképzésének és a munkafegyelem megszilárdításának nyomán, valamint a termelési folyamat jobb megszervezésével, észszerűsítésével, új állami szabványok bevezetésével és a műszaki-gazdasági viszonyszámokra vonatkozó feladatok teljesítésével, a munka termelékenysége 1950- ben húsz százalékkal növekedik az 1949. évihez képest. A munka termelékenységének növekedésével, a gyártás és az ügyvitel költségeinek csökkentésével összefüggésben, az egész ipar számára az előállítási ár legalább 10 százalékos átlagos csökkentését irányozzuk elő az 1949. évi átlaghoz képest. Ezt a csökkentést a kereskedelemben is alkalmazni kell az áruforgalmi költségeknél. 1. Az 1950. év folyamán a gabonával bevetett terület 2 százalékkal növekszik 1949-hez viszonyítva, amelyből a kenyérmagvakkal bevethető terület 3.050.000 hektárt tesz ki. A rizzsel bevetett terület 34 8 százalékkal nő, míg a főbb ipari és olajos növények területe a következőképpen növekszik majd: Cukorrépa 6 % Dohány 18 n/o Olajos növények 9,7% ebből napraforgó 7-7% gyapot 50 %Erostién 37 % Különös gondunk lesz a hüvelyessel, a burgonyával és évelő füvekkel bevetett területek kiterjesztésére. Ezeket a területeket a következő arányban növeljük: Borsó 68 % Bab 26 8% Burgonya 20 % Lucerna 38 % Lóhere 37.3°/o Bükköny 8-6°/o A veteményes és zöldséges területek szintén emelkednek 9,5 százalékkal. Különösen megnöveljük ennek keretében azokat a területeket, amelyek városok és fontos ipari központok számára termelnek. Kiváltképpen gondunk lesz a mezőgazdasági termelvények hozamának emelésére. Ebből a célból gondoskodunk az összes gabonamagvak tartósításáról és kezeléséről a gabonamagvak elvetéséről, közvetlen az aratás után tarlóhántás alá kerülő területek megnöveléséről, úgyhogy a felszántott terület a gabonával bevetett területnek legalább 60 százalékát tegye ki; ezenkívül: 1950 december 1-ig az ország bevethető területének legalább 35 százalékán elvégezzük az őszi szántást. Gondoskodunk arról, hogy a tavaszi és őszi vetéseket minden egyes növényre a legalkalmasabb időben végezzük el, a kalászok kicséplése pedig röviddel az aratás után megtörténjék, hogy minél kisebb legyen a termésveszteség és minél több lehetőség legyen a tarlóhántás és az őszi vetések időben való elvégzésére. Az állattenyésztés terén az állatállomány gyarapodását a következőkben állapítottuk meg: Lovak 9.9% Szarvasmarhák 11.3% Finom és félfinom gyapjas juhok 20.5% Sertések 43.0°/® Baromfiak 100.0% Hogy az egész állatállomány növelését biztosíthassuk, különösképpen a betegségek megelőzését szervezzük meg és idejében biztosítjuk kellő mennyiségben a szükséges biológiai szereket és gyógyszereket. Az 1950. év végéig a finom és fél finomgyapjas juhok állományát úgy növeljük, hogy az legalább 30 százalékát tegye ki az egész juhállománynak 2. Az állami gazdaságok megnövelik a hüvelyes veteményekkel, takarmánnyal, rizzsel, krumplival, zöldségfélékkel és nemesített magokkal bevetett területeket. A terület növekedése a következő arányban történik: Bab 26% Szója 62% Borsó 64.7% Lencse 171% Burgonya 56% Takarmánynövények 108.4% Veteményeskertek 36.6% Kendermag 198% Zöldségmagvak 272% Lucernavetőmag 98% Az állami gazdaságok egyik alapvető feladata, hogy minden eszközzel növeljék a mezőgazdasági területeket és kiterjeszszék, növeljék az egész termést, az állatállományt és megsegítsék a környező falvak dolgozó parasztságát Az állami gazdaságoknak nagyobb átlagos terméshozamot kell elérniök, mint az egyéni parasztságok átlagos eredményei, mégpedig legalább: 27 százalékkal a búzánál, 20 százalékkal a rozsnál, 23 százalékkal az árpánál, 33 százalékkal a kukoricánál, 17 százalékkal a napraforgómagnál. E feladatok elvégzésére az állami gazdaságok megjavítják a szántás minőségét, a vetést pedig az esetek többségével vetőgépekkel végzik. A tarlóhántást a termőföldnek legalább 85 százalékán elvégzik, míg az őszi ugarolást 1951 tavaszán bevetendő terület 85 százalékán végzik el. Fokozottabban gondozzák a vetéseket, különösképpen az ipari növények vetését, kiterjesztik a trágyázást, megteszik a szükséges agrotechnikai intézkedéseket a termelékenység emelésére. A gyümölcsösök és szőlők növényi és állati károkozóinak pusztítására általánosan alkalmazzuk a gyümölcsvédő szerekkel való permetezést. Az állami gazdaságok állatállománya a következőképpen növekedik az 1950. év folyamán: Lovak 23.6% Szarvasmarhák 9.8% Disznók (kan és tenyészkoca) 53 % Finom és félfinom gyapjas juh 26 % A takarmányra fogott minden egyes tehén tejhozama évi 1800 liter, a juhonkénti gyapjútermelés pedig 2,4 kg. lesz. Különös figyelemmel leszünk az állatok nemesítésére. Hogy megvalósíthassuk azokat a feladatokat, amelyeket a Román Munkáspárt és a RNR kormánya a mezőgazdaság szocialista átalakítására, a gép- és traktorállomások számára megszabott, a következő feladatokat állapítjuk meg: A gép- és traktorállomások számát 34 százalékkal kell növelni, hogy számuk elérje a 137-et. A gép- és traktorállomások által végzett összes munkálatokat e Tervévben 2,447.000 normális szántású hektárban (hántri) számítva, az alábbiakban állapítjuk meg: A tavaszi kampány során 403.000 megmunkált hántri. A nyári kampány során 1,056.000 megmunkált hántri. Az őszi kampány során 988.000 megmunkált hántri. A paraszti társulások földjeiből a mezőgazdaság, gép- és traktorállomások az 1949. évinél 116 százalékkal nagyobb területet művelnek meg. Szintén a mezőgazdasági gép- és traktorállomások fontos feladata, hogy a kollektív gazdaságoknak minden támogatást megadjanak. E feladat végrehajtása érdekében, az MGT gép- és traktorállományát a következőképpen gyarapítjuk: Pamutáru-termelés növekedése 1949 1950 2080 darab traktorral, vagyis az 1949. évi 50 százalékával gyarapodik; 620 darab cséplőgéppel, vagyis az 1949. évi 19 százalékával; 2100 traktorekével, vagyis az 1949. évi 60 százalékával, 1000 darab ekekapával, vagyis az 1949. évi 458 százalékával, 1300 tárcsázóval, vagyis az 1949. évi 558 százalékával gyarapodik. Az MGT-ket ezenkívül 35 új műhellyel látjuk el. Egy átlagos (15 lóerős) traktor teljesítménye 1950-ben legalább 325 hektár szokásos szántás lesz. A hajtóanyag fogyasztás a szokásos szántásnál nem haladhatja meg a hektáronkénti 21 kg. motorinát, a hektárokénti olajfogyasztás pedig nem haladhatja meg a motorinafogyasztás 9 százalékát. A traktoristák száma 20.000-re emelkedik, vagyis 207 százalékkal meghaladja az 1949. évi számot. 4. A járványok elleni szérum és oltóanyag termelése 25 százalékkal haladja túl az 1949-es termelést. Ebben a keretben, a baromfipestis elleni szérumtermelés 90 százalékkal emelkedik. 5. A Román Népköztársaság termőterületének 1949-ben megkezdett telekkönyvezési munkálatai 1950-ben folytatódnak. E célból, 500.000 hektár területről új helyrajzi térképeket készítünk. in. FEJEZET Mezőgazdaság és erdőgazdaság Viott Traktorok számának növekedése nőt. 1949 1950 6. Legalább 40.400 hektárnyi talajt megjavítunk. Ezzel 7000 hektár terméketlen talajt teszünk megművelhetővé és 33.400 hektár csökkent termékenységű árterületet, vagy részben terméketlen területet javítunk meg. Hasonlóképpen talajjavítást végzünk a Duna—Fekete-tenger csatorna vidékén is, 15.000 hektárnyi területen. Folytatjuk a rizsföldek előkészítését 5000 hektáron, az állami gazdaságok földjein. Az 1951—55-ös Terv irányelveinek végrehajtása érdekében 1950-ben elkészítjük a tervezetet a Duna árterületén, az első 200.000 hektárnyi terület megjavítására. Ennek körülbelül 20 százalékát adjuk vissza a mezőgazdaságnak. Az erdőgazdálkodás terén 1950-ben folytatjuk az erdősítés és újrafásítás 1949-ben megkezdett munkálatait. Az elterméktelenedett területek termősítése, a termőföldet védő erdősávok létesítése érdekében dolgozunk, valamint különleges munkákat végzünk majd azokon a vidékeken, ahol vízierőművek létesülnek. Az erdősítés végrehajtása érdekében, 1950. folyamán 335.000.000 facsemetét kell termesztenünk. IV. FEJEZET Szállítás és közlekedés 1950. folyamán, az ipari és mezőgazdasági termelés növekedése és az áruforgalom fokozódása által kiváltott szállítási szükséglet növekedésének és a szállítás észszerűsítésének előrehaladása érdekében, a következő feladatokat tűzzük ki: VASUTAK A megrakott vagonok mennyiségének napi átlaga 8-9 százalékkal növekszik 1949-hez képest. Ez 72 százalékkal szaporítja a teherszállítást nettó tonnakilométerenként. A személyszállítás kilométerenként 21 százalékkal emelkedik. Ugyanakkor bizonyos átszervezés folytán a következőképpen javulnak meg a vasút kihasználásának műszaki-gazdasági viszonyszámai. A tehervagonok vontatása legalább 3,5 százalékkal csökken, a vagon terheletlen útja legalább 4-4 százalékkal csökken, a tehervonat-járatok sebessége legalább 5,2 százalékkal növekedik. GÉPKOCSIFORGALOM Az utasszállítás mennyisége 11%-kal, a teherszállítás pedig 31%-kal növekedik 1949-hez viszonyítva. VÍZI SZÁLLÍTÁSOK A tengeri teherszállítás 30° oka, a folyami teherszállítás 75%-kal emelkedik. LÉGI SZÁLLÍTÁSOK A légi szállítások mennyisége 10°/¥-kal emelkedik az 1949-es forgalomhoz képest. UTAK 1950. év folyamán bizonyos útvédő eljárásokkal 328 km-nyi főutat teszünk használhatóvá a főutak használhatóságának megnyújtása érdekében V. FEJEZET Az életszínvonal emelése 1. Annak következtében, hogy a Román Népköztársaság nemzetgazdaságának minden ágában megerősödött a szocialista szektor, a termelés és a munka termelékenységének emelkedése, az önköltségi ár csökkenése és az 1950. folyamán elvégzendő szociális-kulturális munkák következtében, a dolgozó tömegek életszínvonala érezhetően megjavul. Az ipari alkalmazottak átlagbére 8%-kal, életszínvonala pedig 15% kal emelkedik 2. A nemzeti jövedelem 1950- ben 25%-kal emelkedik az 1949 évihez képest. 3. 1950 folyamán a nemzetgazdaság szocialista szektorában foglalkoztatott alkalmazottak száma 15%-kal emelkedik, ugyanakkor pedig a béralap 23%-kal növekedik az 1949-es béralaphoz képest. Az egész nemzetgazdaságban foglalkoztatott munkások száma 130 ezerrel emelkedik. Az 1950. évi gazdasági fejlődésünkhöz szükséges munkaerőgyarapodás biztosítása érdekében 115 000 munkás jár majd szakmai tanfolyamaikra, vagyis kétszer annyi, mint 1949-ben. Ezen a téren különös gondunk lesz a nehéziparban és mezőgazdaságban szükséges szakkáderek nevelésére-4. 1950 folyamán, az állami kereskedelem és a szövetkezeti hálózat útján 210 milliárd lej értékű közszükségleti cikket osztunk szét a lakosságnak — tehát 31%-kal többet, mint 1949-ben. A városi lakosságnak több élelmiszert osztunk szét, a következőképpen: — 647.000 tonna kenyeret, vagyis 18%-cal többet, mint 1949 ben. — 12.000 tonna tésztaneműt, vagyis 20°/%-kal többet, mint 1949-ben— 92.000 tonna húst, vagyis 24%-kal többet, mint 1949-ben— 10.200 tonna friss halat, vagyis 27%-kal többet, mint 1949-ben. — 300.000 hektoliter tejet, vagyis 40%-kal többet, mint 1949-ben. — 8.100 tonna tejterméket, vagyis 200%-kal többet, mint 1949 ben— 59.400 tonna cukrot, vagyis 18%-kal többet, mint 1949-ben— 9700 tonna édesipari terméket, vagyis 21%-kal többet, mint 1949 ben. 1950 folyamán hasonlóképpen több textil- és bőrárut osztunk szét a következőképpen: — 108,000.000 méter szövetet, vagyis 21%-kal többet, mint 1949-ben. — 3400 tonna kötöttárut, vagyis 60% kal többet, mint 1949- ben. — 7,800.000 pár lábbelit, vagyis 66%-kal többet, mint 1949- ben Kiosztunk ezen kívül 7,500.000 méter tűzifát, tehát 17%-kal többet, mint 1949 ben.