Famunkás, 1958 (56. évfolyam, 1-11. szám)
1958-01-31 / 1. szám
LVI. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM.ARA: 40 FILLÉR 1958. JANUÁR 31. EPITOK lapja FAIPARI SZÁMA A kongresszus határozatainak megvalósításáért! Szakszervezetünk XXVII. kongresszusának határozataiban megjelölt nagy feladatokat csakis hatékonyabb szakszervezeti munkával teljesíthetjük az építő-, fa- és építőanyagiparban. Elnökségünk határozata értelmében éppen ezért a megyei választmányok legutóbbi ülésükön megtárgyalták, hogyan ismertessék széles körben a tagsággal és a szervezetlen dolgozókkal is a kongresszus határozatait. Megvitatták és negyedéves munkatervükből rögzítették azt is, milyen segítséget adnak az alapszerű taggyűlések megszervezéséhez. A kongresszus küldötteinek tanácskozása ráirányította a figyelmet a szakszervezeti vezetők és a dolgozói kapcsolata szorosabbra fűzésének fontosságára. Ráirányította a figyelmet arra, hogy a határozatok megvalósításáért folytatott szakszervezeti tevékenység sikere a dolgozói aktivitásának, kezdeményezőkészségének fejlesztésétől függ Ezért a szakszervezeti vezetőknek tevékenységük nagy részét az üzentekben, munkahelyeken kell végezniük. Tanulniok kell az emberektől és tanítaniuk kell őket. Tanulmányozniuk kell problémáikat és segíteni azok megoldását Ezek a feladatok pedig megkövetelik, hogy a vezetők tovább javítsák kapcsolataikat a dolgozókkal és felülvizsgálják munkamódszerüket. A Somogy megyei választmány ülésén Papp elvtársnő elmondotta (és nyilván még több helyen is szó esett róla); a munkahelyeken nem ismerik az ÜB-tagokat, csak az ÜB-elököt. Az ÜB-elnökön kívül más nem is foglalkozik a bizalmiakkal, a munkahelyi problémák megoldásával Mennyire ismerik vajon ezeken a munkahelyeken a megyebizottság tagjait? A választmányok helyesen munkatervükbe foglalták a jövőben gyakrabban felkeresik a munkahelyeket, a helyszínen tanulmányozzák az üzemi bizottságok munkáját és ott nyomban segítséget adnak a felmerült problémák megoldásához. Komárom és Borsod megyében minden taggyűlésre kijelöltek egy választmányi tagot, aki segít azvB-elnöknek a beszámolót összeállítani, a taggyűlést megszervezni. Zala és Somogy megyében az égető problémái megvizsgálására a választmány tagjai munkabizottságokat alakítottak, s ezen túlmenően mindegyikük egy-egy üzem biottságot segít. Heves megyében a választmány bizottságot alakított, mely a politikai felvilágosító munka, és a fiatalság nevelési kérdéseivel foglalkozik. A Nógrád és Pest megyei választmány olyan határozatot hozott: a megyebizottság egy hónapon belül dolgozza ki javaslatát, hogy a választmányi tagok milyen konkrét munkát végezzenek az alapszervezetekben. E határozatok azt bizonyítják, hogy a választmány tagjai helyesen ismerték fel: csak akkor előzhetik meg a hibákat és javíthatják ki a hiányosságokat, ha sokoldalúan ismerik az életet, ha ismerik a valóságos helyzetet az üzemekben, munkahelyeken. Csak így veszik észre a jót, az előremutatót és segíthetik fejlődését. Amint a választmányi tagok elmondták: a kongreszszus a szervezett dolgozókat, de a szervezetleneket is közelebb hozta a szakszervezethez. Közelebb hozta, mert a beszámolóból világosan látták, hogy a szakszervezet a ellenforradalom előtt és után is hogyan képviselte fokozott gondossággal gazdasági érdekeiket, hogyan harcolt a szociális, kulturális, sport és egyéb igényeik kielégítéséért Éppen ezért a jövőben fokozott figyelmet kell tehát fordítaniuk a szakszervezeti munka minden ágában a politikai agitációs és a felvilágosító tevékenységre, mert csak ezzé tudják a szakszervezetet megszerettetni, a szakszervezetei köré tömöríteni az embereket. Mind a megye, mind az üzemi bizottságok rendszeresen számoljanak be a tagságnak érdekükben végzett tevékenységükről, s arról is, hogy milyen közvetlen segítséget ad nekik a szakszervezet a különböző segélyek, juttatások formájában, hadd lássák, hogyan téríti vissza a befizetett tagdíjak többségét De szervezzék meg a dolgozók széleskörű tájékoztatását is hogy a kül- és belpolitikai eseményekről, fontos elvi kérdésekről megfelelő felvilágosításokat kapjanak. Az egyik legfontosabb feladat az üzemi demokrácia fejlesztése, a munkásellenőrzés megvalósítása, az üzemtanácsok létrehozása és működtetése útján. Meg kell értetni az üzemi bizottsági tagokkal és az emberekkel az üzemi tanács létrehozásának jelentőségét. A szakszervezet vezetők tekintsék fontos feladatnak az üzemi tanács segítését, hiszen segítségükkel könnyebben be lehet vonn az embereket az üzem irányításába, a kongresszus határozatainak végrehajtásába, mely feladatul tűzi elénk: a munkaverseny továbbfejlesztését, a fegyelem erősítését, a minőség javítását, az önköltség csökkentését, a népi tulajdon védelmét. Egyszóval mindazt, amellyel életszínvonalunk emelését elősegíthessük. Az üzemi tanács választást és segítését kivéve tehá nem merőben új feladatokról van szó. Mozgósítani kell a szakszervezet soraiba tömörült munkásokat, értelmiség dolgozókat a kongresszus által megjelölt feladatok, és a kormány programjának végrehajtására. A munka nem könnyű, de ha odaadással végzik a szakszervezeti vezetői és aktívak, a siker nem marad el. Szakszervezetünk Elnökségének tagjai és póttagjai Ács Sándor, Balla János, Brutyó János, Gyöngyösi István, Kerekes Imre, Lokár Vilmosné, Nagy István, Papp János, Rosztóczky László, Reszegi Ferenc, Róka Pál, Rudnai József, Somogyi Miklós, Somoskői Gábor, Sütő Gyulai Szalontai Lajos, Sztankó András, Takács József, Török János. Póttagok: Paulin Gyula, Tengerdi Tibor, Vas Lajos. Megalakult és működik a Furnir- és Lemezművek üzemi tanácsa Még múlt év novemberében hozzákezdett a Furnir- és Lemezművek szakszervezeti bizottsága a pártbizottsággal és a vállalat vezetőivel az üzemi tanácsválasztás előkészítéséhez. Tanulmányozták a kiadott rendelkezést s aztán ismertették a dolgozókkal is és elbeszélgettek velük a jelöltek személyét illetően. Az emberek elmondották, hogy az egyes üzemrészekből kiket tartanak alkalmasnak arra, hogy az üzemi tanács tagjai legyenek. A választáson, melyet üzemrészenként tartottak, minden dolgozó megjelent. Bár nem alakult ki ezeken az értekezleteken széles vita sem a jelöltek felett, sem az üzemi tanács feladatáról, elmondották a dolgozók: bizalommal tekintenek az új szerv munkája elé és a megválasztott üzemi tanács összetétele biztosíték arra, hogy a munkájukat a dolgozók megelégedésére végezzék! Az 51 tagú üzemi tanácsból 28 fő fizikai munkás, közvetlen részt vesznek a termelésben, ismerik az üzem életét, ismerik dolgozótársaikat, s azok őket. Ezért választottak meg olyan köztiszteletben álló szaktársakat, mint Papp Sándor, aki 35 éve, Kósa József bizalmi, aki 30 éve, vagy Juni Lajos, aki 31 éve van a vállalatnál. De a többiek is 10—15 éve a vállalat munkásai. Jól választottak tehát a Furnir- és Lemezművek dolgozói. Ezt bizonyította a január 21-én megtartott első üzemi tanácsülés is, melyen valamennyi üzemi tanácstag megjelent. Az ÜB meghívására több üzemrészből eljöttek a dolgozók, hogy meghallgassák, miről tárgyal az üzemi tanács. Szabó elvtársnak, az üzemi tanács elnökének megnyitója után a vállalat igazgatója, Dorosz elvtárs számolt be az elmúlt év eredményeiről, majd Hajdú főmérnök elvtárs ismertette az 1958. év műszaki feladatait. Dorosz elvtárs többek között elmondotta, hogy a volt munkástanács Laudon Antallal az élen, a kétnapi sztrájkkal 200 ezer forint kárt okozott. Az ellenforradalom okozta veszteség pedig több mint 3 millió forintot tesz ki. Dicséret illeti a gyár összes dolgozóit, mert 1957-ben olyan jól dolgoztak, hogy nyereségrészesedésben részesülnek. Elmondotta még azt, hogy 1957-ben az üzem dolgozói a kifizetett béren felül kb. 3 millió forintot kaptak közvetlen, szociális és kulturális téren, ami fejenként és havonta több mint 200 forint fizetéstöbbletet jelent. Ezt azonban nem értékelik kellőképpen. A vitában tizenhatan vettek részt. Valamennyi felszólalásból felcsendült az üzem szeretete és az, hogy rájuk számíthat a vezetőség a hibák kijavításában. Több felszólaló: Tóthné, Rajkó, Bán elvtárs és mások a munkafegyelemről, az anyagtakarékosság fontosságáról beszéltek. Végül három bizottságot alakítottak ideiglenes jelleggel, amely egy-egy fontos kérdés megoldásának módszerét dolgozza ki és terjeszti döntés végett az üzemi tanács elé. Pl. az egyik bizottság a nyereségrészesedés felosztásának irányelveit dolgozza ki és ezt már a legközelebbi ülésen megtárgyalja az üzemi tanács. A tanács munkamódszere még nincs kialakulva. Éppen ezért felettes szerveink segítsék az üzemi tanácsot, útmutatásaikkal, hogy betölthesse feladatát, a dolgozók bevonását az üzem vezetésébe. Dömei Károly BARÁTOK JÁRTAK NÁLUNK A nagyváradi Iprofil Bihorul Bútoripari Tröszt 1956. nyarán levelet intézett vállalatunk üzemi bizottságához, hogy szocialista versenyszerződést szeretne kötni dolgozóinkkal. Üzemünk dolgozói a kihívást örömmel elfogadták és megkötöttük a versenyszerződést. A verseny értékelésére meghívták Nagyváradra üzemünk küldöttségét, s egyúttal barátságos labdarúgó-, asztalitenisz és sakkversenyre is kihívtak bennünket. Szeptember végén látogattuk meg a nagyváradi Bútoripari Trösztöt. A román elvtársak szívélyesen fogadtak barmainkét, s miután szinte mindnyájan tudtak magyarul beszélni, nagyon jól éreztük magunkat. Úgy bántak velünk, mint a testvéreikkel. A trösztnek négy vállalata van: bútorgyára, fenyőbútorgyára, székgyára és hordógyára. Valamennyit meglátogattuk s mindenhol meleg fogadtatásban volt részünk. A párosverseny eredményeinek értékelésekor kiderült, hogy mi nyertük meg a verseny első szakaszát, (de megnyertük a barátságos sportmérkőzéseket is). Meghívtuk a román elvtársakat, hogy az 1956. IV. negyedévi versenyeredmények értékelésére jöjjenek el hozzánk, azonban az októberi események miatt, nem tudták viszonozni látogatásunkat. Újabb meghívásunkra azonban közölték, hogy 1957. december 6-án érkeznek. Nagy volt az öröm üzemünkben, amikor ezt tudattuk az emberekkel. December 6-án hajnalban a 17 tagú küldöttség meg is érkezett. A küldöttséget a tröszt igazgatója vezette s többek között a négy üzem legjobb fizikai dolgozóin túlmenően a román Építésügyi Minisztérium faipari tanácsosa és a minisztérium faipari főmérnöke is tagja volt. Bár a vendégek egész éjszaka utaztak és hajnali 5 órakor érkeztek Debrecenbe, senki serfi feküdt le közülük. Első útjuk gyárunkba vezetett, hogy viszontlássák a náluk járt elvtársakat és megnézzék üzemünket. Üzemünk dolgozói nagy szeretettel fogadták a román elvtársakat. Megköszönték nekik az októberi események után nyújtott segítséget, mellyel lehetővé tették az ország gyors újjáépítését. A tapasztalatcsere során sok újítást, ésszerűsítést beszéltünk meg, amit a román elvtársak hoztak, illetve vittek el tőlünk kipróbálásra. Megmutattuk a vendégeknek Debrecen városát, s azt, hogy milyen fejlődésen ment át a város az utóbbi évek során. Elvittük őket Lillefüredre is, hogy országunk égyük legszebb vidékével is megismerkedjenek. A küldöttség Budapesten három napot töltött. Meglátogatták az Angyalföldi Bútorgyárat, az Újpesti Asztalosárugyárat és a Rádiószekrénygyárat. A látottak alapján a vendégek megállapították, hogy bútorgyártásunk a legjobb úton halad a gépesített nagyüzemi gyártás felé. Sok olyan ésszerűsítést, újítást és technológiai fugárt láttak, amit üzemeikben hasznosítani tudnak majd. Persze mi is tanultunk tőlük. Náluk kézi fényezést már nem alkalmaznak, mindent duccoznak. Készségesen rendelkezésünkre bocsátottuk a duccozás technológiáját az általuk használt lakk összetételét és a duccozó berendezések adatait. A tanultakat hasznosítjuk, mert a korszerű gépesített bútorgyártás a nehéz fizikai munkát igénylő kézi fényezés helyett a cuccozás bevezetését követeli meg. Tehát nekünk is ezen az úton kell haladnunk. A román elvtársak hálás köszönetet mondtak a szívélyes fogadtatásért, a magyaros vendéglátásért és valamennyi meglátogatott üzem dolgozóit meghívták Romániába. Jóleső érzés volt hallani tőlük, hogy mennyire aggódtak értünk az októberi események alatt és a rend helyreállítása után hogyan igyekeztek segíteni, támogatni bennünket. A népi demokratikus országok közös úton haladnak a szocializmus megvalósítása felé. Szükséges tehát, hogy közelebbről is megismerjék egymást és ez a tapasztalatcserelátogatás a szakmai ismeretek kicserélésén kívül nagymértékben hozzájárult egymás életének megismeréséhez. Lakatos József VB-elnök, Debreceni Hajlítottbútorgyáp Szakszervezetünk nemzetközi kapcsolatairól Elnökségünk megtárgyalta szakszervezetünk nemzetközi munkáját, külföldi testvérszakszervezetekkel való kapcsolatainkat. Az elnökség megállapította, hogy az elmúlt évben jelentős eredményeket értünk el nemzetközi kapcsolataink építése terén. Igen eredményesnek mondható az együttműködés a szovjet, a Német Demokratikus Köztársaság, Csehszlovákia szakszervezeteivel, valamint a Finn Építőipari Dolgozók Szakszervezetével. Az elmúlt évben hazánkban járt a Német Demokratikus Köztársaság Építőipari Szakszervezetének delegációja, valamint a finn építőmunkások küldöttsége. E találkozók nagyban rájárultak a tapasztalatok kölcsönös kicseréléséhez, a barátság elmélyítéséhez. Az elnökség határozatában kimondotta, hogy a jövőben meg kell javítani a dolgozók rendszeres tájékoztatását. Tudatosítani kell a szakszervezetek harcát a ma még kapitalista és gyarmati elnyomásban élő országokban. Népszerűsíteni kell a Szovjetunió és a népi demokratikus országok eredményeit, s a szerzett tapasztalatokat, amennyiben az lehetséges, alkalmazni kell a szakszervezeti munkában. Különös figyelmet kell fordítani a külföldre menő tájékoztató anyagok elkészítésére. A gyarmati és kapitalista országok dolgozói a tőlünk kapott tájékoztatást fel tudják használni saját harcukban és felvilágosító munkájuk során. Az elnökség felhívja a határmenti megyebizottságok figyelmét (Borsod megye, Győr megye, Baranya megye, Csongrád megye stb.) kezdeményezzék a szomszédos ország szakszervezetével a kapcsolatok felvételét, megyei, illetve üzemi szinten. Az elnökség kimondotta, hogy a jövőben a Szakszervezeti Világszövetség Szakmai Szövetségének rendszeresen meg kell küldenünk a szakszervezetünk munkájával kapcsolatos híreket, eredményeinket, problémákat Ezzel nagy segítséget tudunk nyújtani e világszervezet munkájához. Nemzetközi kapcsolatunk további fejlesztése érdekében az elnökség elhatározta, hogy ez évben delegációt küld a Szovjetunióba, Finnországba és Csehszlovákiába, részt veszünk a Bulgáriában rendezett Szakmai Szövetség végrehajtó bizottsági ülésén. Ugyanakkor meghívjuk a Szovjetunió, Csehszlovákia építők szakszervezete küldöttségét. BIZALMINAK AZ ÚJ TAGDÍJFIZETÉSI RENDSZERRŐL Január 1-től az alábbi tagdíjfizetési osztályok szerint kell a szakszervezeti tagdíjat fizetni: Az ipari tanulók, valamint kisegítő munkaerőként alkalmazott 14—16 éves fiatalok, amennyiben havi keresetük a 400 forintot nem haladja meg, továbbá az egyetemi és főiskolai hallgatók havi 2 forint tagdíjat fizetnek. Azok a dolgozók, akik jogfenntartás céljából tagjai a szakszervezetnek (például fizetés nélkül, szabadságon levők stb), továbbá azok a nyugdíjasok, akik nyugdíjaztatásuk után is tagjai maradtak a szakszervezetnek, havi 3 5 forint tagdíjat fizetnek. A havi tagdíj összegének megállapítása céljából a szakszervezeti tagokat évenként egy alkalommal — a szakszervezet által meghatározott időpontban — keresetüknek megfelelő tagdíjfizetési osztályba kell sorolni. A tagdíj-osztályba sorolásnál a teljes bruttó keresetet (alapfizetés, rendszeres prémium és pótlék, mellékfoglalkozásként vagy második állásként rendszeresen végzett munkák díjazása) kell alapul venni I. — 600 5.— Ft II. 601— 900 7.— Ft III. 901—1200 10.— Ft IV. 1201—1400 13.— Ft V. 1401—1600 15.— Ft VI. 1601—1900 17.— Ft VII. 1901—2200 20.— Ft VIII. 2201—2600 25.— Ft IX. 2601—3000 28.— Ft X. 3001—3600 35.— Ft XI. 3601—4000 38.— Ft XII. 4001— 50.— Ft