Famunkás, 1963 (63. évfolyam, 1-14. szám)

1963-10-14 / 12. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! LXV. ÉVFOLYAM, 12. SZA 1963. OKTÓBER 14. ^ " ’V.­­ ARA: 40 FILLER !'f1zE11 IPITOK LAPJA FAIPARI SZÁMA AZ ÉPITŐ-, FA- ÉS ÉPÍTŐ ANYAGIPARI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA A IIj típusú Varia-konyh­abútor gyártását kezdik meg jövőre Sátoraljaújhelyen EZER GARNITÚRA — TERVEN FELÜL Eleinte, amikor a gyár csarnokait, műhelyeit kezdjük járni, nem tudnánk még pon­tosan megmondani, minek ne­vezzük azt a légkört, amely végig kísér minket az egész gyáron. A frissen gyalult fa, a száradó olajfesték illata, vagy a gépek valahogy vissza­fogott zúgása adja az alap­anyagát ennek a légkörnek? Vagy inkább az a szívesség, az a nem dicsekvő, de megérde­melt elismerést váró hang, ahogyan a munkájukról, ter­veikről beszélnek? Később tudjuk csak elemezni a lég­kör összetevőit: mindazon fe­lül, amit említettünk, hozzá­tartozik még valami otthoni­as meghittség, aminek okát nemcsak a gyár viszonylag alacsony létszámában — ösz­­szesen 191-en vannak — ta­lálhatjuk meg, hanem gyárt­mányai természetében is. A konyhabútorok ezrei indul­nak el ugyanis innen, s mint­ha már itt, születésük pilla­nataiban magukba szívnának valamit jövendő otthonaik melegségéből családiasságá­ból. Tisza Bútoripari Vállalat 2. sz. gyáregysége — olvashat­juk most a kapu fölött, s az egyesítés némely vonatkozás­ban máris érezteti a hatását a sátoraljaújhelyi bútorgyár életében és munkájában. — A második félévben ezer garnitúrával többet gyártunk, mint amennyi eredeti tervünkben szere­pelt — mondja Hegedűs Ferenc, ter­melési osztályvezető. — A csongrádi gyár ugyanis tel­jes egészében exportárut gyárt, s mi vállaltuk a hazai szükséglet biztosítását. így, ezekkel a szavakkal nagyon is hivatalosan hang­zik ez, de tudjuk, hogy ami­kor a második félév előtt a dolgozókkal megbeszélték az egymillió nyolcszázezer­­forint értékű többletvállalást, első­sorban arról volt szó: az épü­lő új lakásokat be kell ren­dezni, ne rontsa egy család örömét sem az, hogy esetleg nem jut időben megfelelő bútorhoz. Megfelelő ? Itt a SZR megint száraz. A legjobbra törekszenek, a közkedvelt Va­­jia-konyhabútorokat jövőre már új minőségben, az eddi­ginél több színárnyalatban gyártják. Az eddigi 4800 gar­nitúra helyett jövőre 7000 hagyja el a gyárat, megszűnik az úgynevezett hagyományos konyhabútor gyártása, csak a közkedvelt Varia-garnitúrák készülnek, mégpedig 3500 a régebbi, hatdarabos,ból és ugyancsak 3500 az újfajta, praktikus kis szekrénnyel bő­vülő, hét darabosból. Milyen lesz az új Varia? Az egyes bútordarabok olda­lai és ajtói színes farostlemez­ből készülnek, a tetőrészek Formicából, amely 120 fokos meleget is elbír, tehát semmi baja nem történik, ha forró edényt, vagy vasalót tesznek rá. Valamennyi ajtózáródást mágneses csappantyúval sze­relnek fel — nem ves­zhet el a kredenc-kulcs! — s hogy valamit a gyár ,,hasznáról“ is szóljunk, az új bútor a leggazdasá­gosabb anygafelhasználást biztosítja. De a drága Formica-dekorle­­mezzel nem is szabad köny­­nyelműen gazdálkodni. Ami­kor Majoros László, Demján Gyula és Kemény László el­készült az új típusú Va­­ria-bútor tervezésével, dr Szi­­lassy József részletes térképe­zési tervet dolgozott ki az egyes bútordarabok Formica borítására. Minden Formica­­lemezt feltérképeznek, gondo­san előrajzolnak, mielőtt­ fel­vágnák, hogy a különböző méretű lemezből semmi se vesszen kárba. Az új típusú, felületileg kezelt bútorok gyártása tehát lényegesen munkaigényesebb, mint az 1960 óta gyártott Va­ria konyhabútoré, mégis több garnitúra készítését vállalták a sátoraljaújhelyiek, mint ed­dig bármelyik évben. Ezt ter­mészetesen csak úgy tehet­ték, hogy a technikai adottsá­gok kedvezőbbekké váltak. Az idei év folyamán épült fel a nagycsarnok, emeletet épí­tettek a régi épületre, most új csomagoló és raktár épül. A géppark hengercsiszoló­val, felsőmaróval, ingafű­résszel és szalagfűrészek­kel bővült. A technikai fejlődéssel a szo­ciális fejlődés is igyekszik lé­pést tartani. A férfi öltöző is jelentősen bővült, úgy hogy most már lesz hely arra, hogy minden dolgozó külön öltözőszekrényt kaphasson. A gyár, ahonnan most is és jövőre még inkább a legkor­szerűbb és legízlésesebb konyhabútorok kerülnek a lakossághoz, 105,2 százalékra teljesítette első féléves ter­vét. De dolgozói ennél is büszkébben emlegetik, hogy a Bútor­értékesítő Vállalat évek óta nem emel kifogást készít­ményeik ellen. Ebben pedig közvetve a vásárlóközönség elégedettségét látják. Köszönöm a Famunkás szer­kesztőségének segítségét, me­lyet az 1963. augusztus 18-i számában megjelent­ „A meg­növekedett tervet csak felké­szülve, jól szervezett irányítás mellett, a reális adottságok fi­gyelembevételével lehet tel­jesíteni” című cikket nyújtott a vállalatnak a tervteljesítés területén. Míg augusztus 21-ig a havi tervet csak 30,6 százalékig tel­­jesítettük, a cikk megjelené­se után a vállalati összefogás eredményeként augusztus 31- éig 101,6 százalékra teljesítet­tük. Szeptember hóban min­den nap túlteljesítve a fel­­adattervet, a havi tervünket 122,8 százalékra teljesítettük. Segítségüket­ utólag még egyszer köszönöm a vállalat dolgozói nevében. Krizsán János igazgató , Bp. Bútoripari V. V. sz. gyáregysége Év végére elegendő raktárral rendelkezik a Bútorértékesítő Vállalat Beszélgetés Juhász István igazgatóval Az elmúlt esztendőben gyakran esett szó a sajtóban a bútorraktározás problémái­ról. Oka: az állami bútoripari vállalatok nem rendelkeznek megfelelő nagyságú raktárte­rülettel.­­ A BÚTORÉRT sem tudta minden esetben átvenni az elkészített bútorokat, mi­vel­­ ők is raktározási gondok-Kar Kuzaoueh, a Követdez­­mény: az elmúlt télen sok he­lyen a szabadban, vagy nem megfelelő helyen tárolták kényszerűségből a kész bú­tort, s ez sok kárt és többlet­­kiadást okozott. Éppen ezért felkerestük Juhász István igazgatót, hogy tájékoztatást kapjunk: mennyiben javultak a bútorraktározási lehetősé­gek a nagykereskedelmi vál­lalatnál. — Örömmel újságolhatom, — kezdte nyilatkozatát — hogy Rákospalotán hamaro­san átadásra kerül az új 25 ezer négyzetméter alapterüle­tű raktárépület. Már 14 ezer négyzetméteres területet hasz­náltunk raktározási célokra. A kiskereskedelem is felké­szült a bútorok fogadására. Pestszentlőrincen 7 ezer négyzetméteres raktárhelyi­ség kerül az év végén átadás­ra. — Milyen régi raktárakat szüntetnek meg? — A csepeli kikötőben, a mezőgazdasági és ipari vásár területén felszámoljuk a bú­tor elhelyezésére alkalmatlan tároló helyiségeket. Kalósem­­jén községben is átadjuk ren­deltetésének az almaraktárt, ahol eddig bútorokat helyez­tünk el. Tervünk az, hogy Dunántúl és Tiszántúl térsé­gében a következő évben kö­zel 10 ezer négyzetméteres raktárépületet létesítünk a vi­déki üzemekben készült búto­rok átvételére. Ezzel nagyban csökkenteni tudjuk majd az áruk keresztbeszállítását. A régi raktárainkat felújítjuk és mintegy 15 ezer négyzetméter­rel bővítjük raktárterületün­ket. — Legtöbbször az a kritika éri­­a BÚTORÉRT-et, hogy nem veszi át időben a bútor­ipari vállalatoktól a készít­ményeket? Mi ennek az oka? — Csak részben jogos ez a bírálat. Feltétlenül szükséges, hogy a bútoripar is rendelkez- ■zen megfelelő raktárakkal. 4 így tudjuk csak biztosítani minőségi átvételt, a komplet-^ tírozást, valamint az ütemes 4. szállítást. Ma sem tartjuk be­ 4 évesnek, hogy a Budapesti­­ Bútoripari Vállalat egyes ^ gyáregységei például a 2-es és­­ a 6-os, valamint az Újpestig Asztalosárugyár szinte zúdít- ^ já­k felénk az elkészített bútor ^ rókát. Legtöbbször azzal a hi-­ vatkozással, hogy nem áll 4 rendelkezésükre megfelelő tá­í­roló helyiség. A Bútoripari '4 Vállalat gyáregységeiben tett ^ látogatásomkor láttam, hogy ^ néha még az esőtől is alig ^ tudják megvédeni a vadonat- ^ új bútorokat. Ez a raktározási ^ gond viszont nem a BÚTOR- 4 ÉRT-et érinti. Helyes lenne,­­ ha a vállalatok igazgatói is ^ szorgalmaznák a megfelelő új 5. raktárak építését, éppen úgy,­­ mint ezt a mi vállalatunk­­ tette. — Úgy hallottuk, hogy en­nek ellenére is ellátási gon­dokkal küzdenek? — Sajnos, a lakosság igé- ' nyeit, nem minden esetben ■ tudjuk kielégíteni. Különösen­­ a Hangulat, Velence, Csillag­­ és Modul garnitúrákból ké-­­­szült idén kevés mennyiség. Ezekben a típusokban nagy a­­ kereslet, de nagy a hiány is.­­ A gyártó vállalatok azonban­­ már előre jelezték, hogy a­­ lakosság kedvenc bútorfajtái-­i­ból a IV. negyedévben terme-­­­lési gondok miatt nem tudnak­­ többet készíteni. A várható le­­­­maradás értéke közel 40 mil­lió forint értékű bútort tesz ki. Ugyanakkor szólnunk kell , arról is, hogy a bútoripari­­ vállalatok maradéktalanul ele-­­ get tettek külföldi kötelezett-­­ ségüknek. Az export áruk gyártásában nem mutatkozott hiány. Ezeket a bútorokat megfelelő minőségben­­ és mennyiségben tudtuk átadni­­ a külföldi megrendelőknek. K­i fejezte be tájékoztatását Ju­­­­hász István igazgató. . . Időben felkészültek a télre A Bőripari Fakarléktermelő Vállalatnál mintegy 600-ran dolgoznak. Egy ilyen zárt üzemben a téli felkészülés nem okozhat különösebb gon­dot, de azért fontos feladat Erről­ beszélgettünk Balassa Lajossal, az szb titkárával.­­ Az üzemi tanács ülésén számoltattuk be Bakos Károly főmérnökünket a téli felkészü­lésről. A következőket mon­dotta el: Korszerűsítettük a fürdőöltözőnket. A nehéz fizi­kai munka megkönnyítésére hét nyersolajmotoros és egy villamos targoncát szereztünk be, amelyekkel 8—10 mázsa rönköt is szállíthatunk. A hul­ladékkihordást is automatizál­tuk szállítószalaggal. Ezeket a feladatokat még egy évvel ez­előtt kézikocsival végezték dol­gozóink. Természetesen a tar­goncák beállításához jó utak is kellettek. Lebetonoztattuk utainkat. A fűtéshez szükséges tüzelő rendelkezésünkre áll —■ hallottuk az­­sz-titkártól. — Megnéztük az éves egész­ségügyi munkavédelmi komp­lex tervet is, amelyből a téli felkészüléssel kapcsolatos fel­adatok kimaradtak. Mint mon­dották, szükségtelen ezt külön részletezni, hiszen természetes e feladat végrehajtása. A jövő évi tervben azonban már a téli felkészüléssel kapcsolatos teendőket rögzítik a határidők és a felelősök megjelölésére. Nagy érdeklődés kísérte £ az ipari tanulók immár ha­­­­gyományos országos kiállítá­­­­sát. Érthető ez, hiszen a fia­­t­­alok itt adtak számot gya­­­­­orlati munkájukkal előre s menetelükről, szaktudásukról. ^ A kiállítás híven tükrözte,­­ hogy tanuló ifjúságunk szak­­­­mai képzése jó úton halad. 4. A munkák kivitelezése ön­magáért beszélt. A bíráló bi­zottságnak nehéz dolga volt, amikor a díjakat odaítélte — annyi szép munkadarab kö­zött kellett válogatni. Az ipari tanulók munkái­nak mostani kiállítása mara­dandó élményt nyújtott a lá­togatóknak — idősnek és fia­talnak egyaránt. Az I. díjat nyert empire szalongarnitúra és I­I. díjat nyert szekrény a MOM 18-as Intézet tanulóinak munkáját dicsérte­­. Ezekkel a művész­­fárarányokkal ugyancsak első díjat egy éreztek a Szépművészeti Múzeum tanműhelyének fiataljai Né­­­­meth Kálmán tanár irányításával­ ­. • Ezt a paraszt szekeret a MOM 611 -es Intézet (Békéscsaba) ta­­nulói készítették A kádár-tanulók remekeit is sokan megcsodálták Újítási ötletből megszüle­tett a műanyagból készült esslingeni redőny. Lukács István, a Fa- és Vászonre­­dőnygyár főmérnökének — ezüstkoszorús újító — nevé­hez fűződő új gyártmány egyik érdekesége hogy teljes egészében fa benyomását kelti. Készítésével és üzem­szerű bevezetésével, mintegy 50 százalékos termelékeny­ség-emelkedés érhető el. Leg­nagyobb jelentőségét az ad­ja, hogy értékes importját helyettesít. Mint megtudtuk, az új gyártmány létrejöttében de­rekasan­ kivették részüket az üzemben dolgozó szocialista brigádok is. A Bőripari Fakertéktermelő Vállalatnál a műszaki fejlesz­tési terv alapján a kaptafa­üzemben automatikus szalag­­rendszerben dolgoznak már a jövő év közepén. Erdőgazdálkodási nemzetközi tanácskozás Genfben Genfben, október 2-án kez­dődött meg az ENSZ Élelme­zési és Mezőgazdasági Szer­vezetének és az európai gaz­dasági bizottságnak vegyes ülésszaka.­­Európai országok erdőgazdálkodási politikájáról tárgyalnak, 1975-ig terjedően tanulmányozzák az európai fakészítmények termelését, keresletét és árát. Az ülés­szak elnökévé a svéd­­V. P. Fortshellt, alelnökévé a hol­land A. Stoffelst és a román küldöttség vezetőjét N. St. Dumitrescut választották. A román küldöttség bemu­tatta a Zöld arany című kis­­filmet, amely faipari komp­lexumaik munkáját szemlél­tette.

Next