Famunkás, 1964 (64. évfolyam, 1-13. szám)

1964-01-06 / 1. szám

______ Ez évben nem fog ki rajtunk a tél okulva az 1962. évi hibákból, a Bp. für észak szolnoki telepein időiben felkészültünik a tél fogadására. Még tavaly nyáron hozzáláttünk például e sínhálózat felújításához. Sós István sínkarbantartó és öt társa több mint 1500 méteres útvonalon állította helyre a pályát. Több mint ezer elkorhadt talpfát cseréltek ki betonaljjaikra. Nagy gondot jelentett az elmúlt évben a helyiségek fűtése. Éppen ezért két darab új kályha került a kultúrterembe, amely egyben ebédlőhelyiség is. Szűknek bizonyult a konyhához tartozó mosogató és ételmelegítő helyiség. A KÖJÁL is felhívta erre a fi-; «■ elmondta: MIHÁLY GYULA SZB-TITKÁR gyelmünket. Az épületet kibővítettük, a mosogatót elláttuk fal,kúttal és bevezettük a vizet, rendet teremtettünk, a régi vaságyakat és szalmazsákokat a lomtárba raktuk. Megjavítottuk a helyiség padozatát, kifestettük a falaikat és új ágyakkal, valamint matracokkal egészítettük ki a berendezést. Az idén sem tudtuk azonban megoldani a fűrészcsarnokban dolgozók kérését. A régi faszerkezetű födém több helyen beázik, mert a közel kétezer négyzetméternyi tető kátránypapírral fedett. A tetőszerkezet felújítására hatszázezer forintot kaptunk a központtól, most már csak vállalatot kellene találnunk a munkálatok elvégzésére. Sok gondot okoz a telephelyen az áramszolgáltató „állomás”. Kát fűrészporos kazán segítségével fejlesztjük a villanyt, de mivel a fűrészpor nedves és jeges, a kazán ritkán nyújt megfelelő teljesítményt. Bizony napjában többször is megesik, hogy állnak a gépek, várják a tárcsákat lendítő elektromos energiát. Szó van róla, hogy jövőre új trafó épül, s korszerűsítjük a telephely villamosítását, Kint a rönktéren sokkal kedvezőbb a helyzet. A faanyag fogadásaira, raktározására és mozgatásáig kétezer négyzetméterrel több terület áll majd rendelkezésünkre, ha lebontják a telephely rozzant ikerházát. A bentlakók részére már gondoskodtunk új lakásról. A tervek szerint az idén új betomszerítést is kap a telephely. A nagyfokú gépesítés igen megkönnyítette dolgozóink munkáját. A rönktéren, csörlővel történik a vagonok mozgatása. Nagy teljesítményű traktorok szállítják az anyagot. Az anyaigyáron új vagonlakó géppel folyik a mimika. A tmik-műhelybe nemrég vásároltunk esztergapadot, fúró-, gyalu-, valamint csiszológépet Egy új keretfűrészt is kapunk. A téli munkához szükséges Jólesik a meleg tea A munkásszállón is MIMTEKÍTIK IC A MIKÁT A közelmúltban helyezték üzembe a Szék- és Kárpitosipari Vállalat II. sz. gyáregységében az Egyesült Államoktól vásárolt rugó-csavaró automata gépet. Az epedarugó gyártása eddig kézi munkával, történt, ami igen fárasztó munka volt és rendkívüli mértékben igénybe vette a dolgozókat. A kísérleti gyártás eredményesen halad. A megfelelő alapanyag kiválasztása után a gyáregység rövidesen rátér a kétműszakos termelésre. Az automata gépsor 8—10 ember munkáját végzi el. A kézi erővel font epedarugóval szemben a gáp által előállított epedarugó lényegesen jobb minőségű, rugalmasabb és előreláthatóan az élettartama is hosszabb. A magas termelékenységű gépsor beállításával további epedarugó-igényt tud a vállalat kielégíteni. A gyáregység dolgozói örömmel fogadták az automata gépsort, hiszen fárasztó és nehéz munkától szabadította meg őket. A vállalat központi gyáregységében a rugó-csavaró automata gépsor beállításával egyidelijűleg szerelték fel a Német Szövetségi Köztársaságban vásárolt Hempel-féle automata faesztergagépet. A hidraulikus vezérlésű automata faesztergagépet szakaszos, lépcsős, továbbító berendezés kapcsolja össze az automata csiszológéppel. A gép 15—18 fő munkáját végzi el. Óránként — a méretarányoktól függően — 250—350 db székalkatrészt készít el. A gép által előállított alkatrészek minősége azonos a kézi munkával készült alkatrészekével. A Szökés Kárpitosipari Vállalat vezetősége a két automata gép beállításával a párt- és kormányprogramnak a műszaki színvonal fejlesztését célzó határozatát valósította meg. Ligeti László Szokatlan közlemény ragadta meg a figyelmünket a Ládaipari Vállalat körmendi telephelyének hirdetőtábláján. Két-két darab dunyha- és vánkoshuzat, valamint lepedő, 1,3 kg zsír, 20 kg liszt, 10—10 kiló cukor, mosószappan és mosópor, továbbá 5 kiló rizs. A rövid közleményből kiderült: a felsorolt élelmi- és háztartási cikkeket, valamint az ágyneműféleségeket a szakszervezeti bizottság vásárolta a nemrég elhunyt Tándl Ferenc özvegyének. A semmitmondó hír nyomán az újság hasábjaira kívánkozó történet bontakozott ki előttünk. Tándl Ferenc 1920-ban került a Körmendi Ládagyárba, s gyenge alkatú, sovány emberke becsülettel helytállt munkahelyén. Ha fizikai erejével nem is tudta felülmúlni társait, példás magatartásával vonta magára a többiek figyelmét. Tándi Ferenc évek óta órabérben dolgozott, mert teljesítményes munkában nem tudta volna megkeresni a kenyerét. Fizetéskor 1400 forintot vitt haza a nagy családnak, s esténként kosárfonással töltötte el szabad idejét, hogy több jusson a konyhára. . De még ez is kevés volt ahhoz, hogy gondtalanul éljenek Tándi Ferenc férfikora végén kötött házasságot, és öreg napjaira nem akadt a családban segítője. Egymagának kellett megküzdenie az anyagi gondokkal. A gyerekek valamennyien iskolások és a legkisebb most töltötte be az ötödik életévét. Ennek ellenére soha nem hallották őt panaszkodni. A gyár közössége sokat enyhített gondjain. Hétről hétre befizették számára az üzemi kosztot, üdülni küldték. A segélyezettek névsorából ritkán hiányzott, s jutalomosztáskor mindig gondoltak rá az üzem vezetői. Senki sem vette észre a gyárban, hogy Tándl Ferenc beteg, hiszen soha senkinek nem panaszkodott. Talán még most is a gép mellett állhatna, mint négy évtizeden keresztül, ha időben orvoshoz fordul. A megtörténtet most már nem lehet visszafordítani. Tándi Ferenc a szombathelyi kórházban gyomorvérzésben elhunyt. Amikor a hír végigfutott a gyárban, az emberek megdöbbenéssel fogadták az esetet. De tudták azt is, hogy csupán sajnálkozással nem enyhíthetik az özvegy, valamint a hátramaradt árvák sorsát. Nem jegyezték fel annak a nevét, aki az adománygyűjtő ívet kézről kézre adta. Napok alatt több mint kétezer forint gyűlt össze. A szakszervezeti bizottság ebből vásárolta az élelmi és háztartási szereket, valamint az ágyneműt. A segélyen kívül közel 1000 forintot adtak át az árván maradt családnak. Ugyanakkor 65 mázsa hulladékfát szállítottak Tándiiékhoz, hogy a téli hónapokban megoldják a nagy család fűtési gondjait. A nőtanács cipőt, ruhát vett a gyerekeknek. Molnár Ferencné nőfelelős és Farkas József csoportvezető hetente ellátogat Tándiiékhoz. Az özvegy részére a körmendi cipőgyárban állást szereztek. Az iskola szülői munkaközössége a gyerekeknek befizette egész évre a kosztpénzt. A körmendi ládagyár dolgozói egyszerű munkásembert,társukat vesztették el Tándi József személyében. A mi társadalmunkban azonban az ő hozzátartozóiról sem feledkezik mega közösség, amely szeretetével és gondoskodásával próbálja enyhíteni özvegye és árvái fájdalmát, s vállalja a családfenntartó szerepet. Köszönet érte nekik. Forrai János :Emberség FAMUNKAS munkaruha, csizma, vattakabát és köpeny időben dolgozóink rendelkezésére állt. Míg 1959-ben csupán 60 000 forintot, 1963-ban háromszor ennyit költöttünk munkaruháikra. Védőitalként meleg kávét adunk el, munkásoknak. Miután az idei télre időben és, jól felkészültünk, a hó és hideg ellenére zökkenőmentesen dolgozhatunk. Szerelje össze otthon bútorát Új, modern bútortípus, a Varra-csomag tervein dolgoznak a Faipari Gyártástervező és Szerkesztő Irodában. A különleges bútortípus alkatrészeit az ipar csomagolva szállítja majd a kereskedelemnek, s az egyes darabokból, bútor vasalásokból és csavarokból otthon bárki könnyedén összeállíthatja berendezését, amit később más darabokkal is kiegészíthet. Az újdonságot a tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásáron is bemutatják. Jelesre vizsgáztak! Különös naprendi ponttal foglalkoztak legutóbb a Ládaipari Vállalat körmendi részlegének szakszervezeti bizottságának ülésén. Hogyan segíthetnének a gyár dolgozóinak rosszul tanuló gyerekein. Sokféle javaslat hangzott el, végül a műszaki vezetőik vállalták, hogy délutánonként külön foglalkoznak a gyerekekkel. A kultúrteremben azóta gyakran látni, hogy a műszaki vezetők a kisdiákokkal tanulnak. Különösen a matematikai és helyesírási ismeretek elsajátításában nyújtanak nagy segítséget a gyerekeknek. A rendszeres konzultáció eredményeként a ládagyári I dolgozók gyerekei rájavították a gyenge osztályzataikat. Az I őket segítő műszakiak pedig a szakszervezeti bizottsággal együtt jelesre vizsgáztak emberségből. Az isztanbuli munkaerőelosztó hivatal igazgatósága közölte, 115 000 török munkanélküli vár engedélyt ahhoz, hogy külföldre mehessen munkát keresni. 1963. eleje óta hozzávetőleg 11000 török állampolgár távozott ebből a célból Nyugat-Németországba, Franciaországba, Ausztriába, Belgiumba és Svájcba. 1964. JANUÁR 6. Megkezdték a gépek nagyjavítását a nyugat-magyarországi Fűrészüzemben. A TMK-műhely dolgozói különös gonddal készültek fel a feladat végrehajtására. A kétszeresen kitüntetett November 7. szocialista brigád tagjai jó előre elkészítették a nagyjavításhoz szükséges alkatrészeket, gépelemeket, így akarják a gyár „ezermesterei” minél előbb befejezni e fontos munkát. Képünkön Mátyás Ferenc marós munkáját ellenőrzi Varga Endre brigádvezető. (Fotó Forrai J.) Új faipari szakkönyv Közel másfél ezer oldal terjedelemben, a Műszaki Könyvkiadó kiadásában megjelenít a Faipari Zsebkönyv. A könyv foglalkozik az anyagokkal, a természetes állapotú és tömörített impregnált fával, a különböző faalapanyagú lemezeikkel, a forgács-és pozdorjalapokkal és műanyagokkal. Foglalkozik ezek fizikai és kémiai tulajdonságával és felhasználási területeivel. Ismerteti a könyv ezenkívül a megmunkáláshoz szükséges gépeiket és szerszámokat. Helyet kapott a könyvben a gyártási technológia, az üzemszervezésés egy sor más kérdés is. A Faipari Zsebkönyv megjelenése a szakma régi kíván-: j ságát elégíti ki. összeállításáért elismerés illeti Szabó I Dénes elvtársat, az Erdészeti és Faipari Egyetem tagozatainak vezetőjét. Ahol a faipari üzemek tervei készülnek Látogatás a jubiláló Erdőgazdasági és Faipari Tervező Irodában A napokban zajlott le a tudományos előadássorozattal és kiállítással egybekötött jubileumi ünnepség a Technika Házában, ahol dr. Balassa Gyula miniszterhelyettes, az Országos Erdészeti Főigazgatóság vezetője így kezdte ünnepi köszöntőjét: „Könnyű feladat az Erdőterv ünneplése, mert szépek a tíz év eredményei ... Az Erdőterv műszaki fejlődésünk alapjává vált, nélküle ma már sem az erdőgazdálkodásban, sem a faiparban nem képzelhető el műszaki előrehaladás”. Most, amikor az ünnep után, egy szürke hétköznapon azért ülünk Nyirádi Lajos igazgatóval, Riedl Gyula főmérnökkel és Desservffy Imrével, az iroda faipari osztályának vezetőjével, hogy elsősorban a faipar fejlődéséről tájékozódjunk, a múltra is kell vetni néhány pillantást. — A tulajdonképpeni faipari tervező osztály, amelynek létszáma az idén eléri a 47-et, 1958-ban alakult meg. 1962- ben a komplex faipari tervező osztályon kívül megszervez- ttük a külön faipari gépterve- !ző részleget — a géptervezési osztályt — valamint a faipari I I távlati tervezések rendszere- ssebbé tételére a faipari fejjlesztési osztályt — mondotta I I Nyirádi Lajos igazgató. Szegedtől Szombathelyig 1958 óta 105 faipari terve-zés készült el Az első tervek: I I a Ládaipari Vállalat szegedi, majd nagykőrösi koronghasító üzemének teljes technológiai és műszaki tervezése. Utána következett jelenleg legkorszerűbb fűrészüzemünk, a barcsi fűrészcsarnok teljes rekorntsrukciójának a tervezése, majd a Szegedi Falemezgyár furírüzeme, amely a maga nemében kifogástalanul korszerűnek tekinthető, mert itt állították fel először az új, jóval nagyobb löketszámú fúrnirkést és az új szárítógépeket. A következő nagy tervmunka a szombathelyi forgácslapüzem generáltervezése volt. A befejezett munkák korántsem teljes felsorolása után nézzük a jelent. Ezekben a napokban fejezte be az iroda a Budapesti Falemezművek városi üzemének rekontsrukciós terveit. Az iroda tervei szerint épül Mohácson a lemez felületkezelő üzemrész 1964. január 31-én adja át az iroda az új, 25 ezer köbméteres szombathelyi forgácslapüzem tervdokumentációját. A harmadik ötéves terv időszakában megvalósítandó feladataik között szerepel a mohácsi felületkezelő üzemrész bővítése, új farostlemez-, forgácslap-, parkettaüzem létesítése. Munkavédelmi és szociális szempontok A tervezések alapos előkészítése arra is lehetőséget ad, hogy az eddigieknél jobban kidomborodjanak a munkavé-delmi és szociális szempontok. A tervezést eddig is minden esetben a SZOT munkavé-delmi előírásainak megfelelően végezték, az iroda egyik mérnöke, Lakatos László, mint munkavédelmi felelős is felülbírálja a terveket. A legfőbb cél: minél kevesebb nehéz fizikai munka. A korszerű gépek ne csak a csarnokokon belül könnyítsék meg a munkát — váljék könnyebbé a külső, rönktéri dolgozók munkája is. Az újabb tervezéseknél körültekintőbben készítik el a szociális épületek rajzait is, figyelembe véve az üzem, s így a dolgozók létszámának várható növekedését, így meg lehet előzni azt, hogy egyikmásik üzem idő előtt „kinője” például a fürdőt, öltözőt. A jubilális Erdőgazdasági és Faipari Tervező Irodának — mint látjuk — nemcsak az eddigi munkája szép és elismerésre méltó — jövője még biztatóbb.