Fehérvári Hiradó, 1880. július-december (1. évfolyam, 55-105. szám)

1880-08-25 / 69. szám

vetett merénylet, illetve lopást, mely a la­pokban is jelezve volt, fentnevezett erélyes csendbiztos nyomozta ki és több eseteket sorolhatnánk fel, melyek az ő szorgalma és buzgó törekvései nyomán napfényre kerül­tek, s melyekről mindenki az illető bírósá­gok vagy hatóságoknál magának teljes meg­győződést szerezhet. Szomorú törvénykezési állapot az, mi­dőn a bűnösöknek előny nyujtazik s mikor a hivatalos közegek pontos eljárásaikért megrovatnak azért, melyet a közügy érde­kében híven teljesítettek. Sok ízben, több vezérczikkben fel lett hiva a magas kormány figyelme, hogy az országos rendőrségről szóló törvényjavaslatot a parlament asztalára tegye le, miután itt gyökerezik minden állami polgár jóléte és biztonsága. Ha magunkat a műveltebb nemzetek kulturszínvonalára akarjuk emelni, itt kell megtennünk az első lépést, hogy nemzetünk hitelét megalapítsuk. Végül azon derék férfiút, ki ennyi bűntényeket felderített a szervezendő orsz. rendőrségbe felvétetni, nem pedig öt erélyes eljárásáért elitélni óhajtjuk; s­őt, ki a társa­dalomnak szolgálatot tett, féltjük, hogy a félszeg felfogásnak könnyen áldozatául es­­hetik és ez által a közvélemény és hangu­latnak újabb bizonyíték nyuttatnék, hogy nem az igazságosztó hazában élünk! _____­­_— Politikai szemle. ........augusztus 24. (P.) A montenegrói kérdés képezi a mai nap politikai eseményeit, mely jelenleg minden más keleti ügyet s igy a görög kér­dést is leszorította a napirendről. A porta benyújtotta már válaszjegyzékét a hatalmak­hoz, melyben Dulczigne átadására kitűzött határidőt meghosszabbittatni kéri. A hatal­mak hajlandók is erre, s már a tárgyalások is megkezdődtek Ausztria-Magyarország és Németország között, ez két hatalom hajlandó több hónapi időt engedni a portának Dul­czigne átadására, más hatalmak azonban csak néhány heti időt akarnak engedni. — Mindazáltal a keleti kérdés egyre bonyolul. Tudja s érzi ezt a porta is, nem is kétel­kedhetünk szándékai őszinteségében, a mon­tenegrói kérdés végleges elintézése körül, mert érdekében áll egy alkalmatlan ügyet magáról lerázni. Riza pasa az új skuttari főkormányzó már Meduába érkezett 2000 főre menő katonával. Hogy a portának sike­rül-e békés úton való átengedése Dulczig­­nónak azt jelenleg nem lehet meghatározni, azonban nem sok reményt ad az albánok harczkedve, valamint az a körülmény sem, hogy az albánok kirabolták a konsuláris postát. A helyzetet bonyolultabbá teszik a Bulgáriában készülő események, hová orosz fegyverek s csapatok naponként érkeznek. A porta fel is hívta már a kiewi kormány­köröket ezen eseményre s kijelentette, hogy ha Oroszország megszegi a berlini szerző­dést, ő kénytelen lesz a Balkán-szorosokat a berlini szerződés értelmében megszállani. Idejárul még az is, hogy orosz befolyás kö­vetkeztében Görögország, Szerbia, Monte­negro véd- és daczszövetséget kötöttek egy­mással. Szóval Oroszország megkezdette a a porta ellen a félhivatalos harczot és a hi­vatalos harcz kitörésétől nem vagyunk távol. KÜLÖNFÉLÉK. — Királyi kézirat. Ő felsége a kö­vetkező kéziratot bocsátotta ki: „Kedves Tisza! Születésem ötvenedik évfordulóját valódi örömünnepnek nevezhetem, mert nem­csak ünnepelni látom azt velem s családom­mal az egész monarchia részéről, de át va­gyok hatva attól is, hogy népeim szivei Velem érezve, bensőleg is őszintén örven­denek, a mint ezt a mindenütt rendezett ünnepélyek és jótékonysági tények, nemkü­lönben, mint a hódolatnak és személyemhez való hű ragaszkodásnak azon számos jelei tanúsítják, melyekkel magyar koronám or­szágaiból is hatóságok, testületek és egye­sek, e napon ujjólag hozzám járultak. — Mélyen meghatva, legszivélyesebb köszönet­tel viszonzom ez érzelmek nagybecsű nyil­vánítását s utasítom Önt, fejezze ki e kö­­szönetemet mindazoknak, kik a hódolat és szeretet eme jeleivel ez alkalommal hozzám közeledtek.“ — Kelt Ischlben, 1880. évi augusztus 20. Ferencs József, s. k. — Gróf Zichy Jenő Szombathelyen. A szombathelyi színház mint lapunkban olvas­ható szent István-napján megnyittatván, arra gróf Zichy Jenő is ígérkezett megjelenni. 19-kén e következő felhívás jelent meg a városban: „Polgártársak! Gróf Zichy Jenő a székesfehérvári kiállítás volt elnöke, az ipar legnagyobb barátja, a magyar ipar fej­lesztésén örök tevékenyen buzgó, kiváltó hazafi aug. 19 én városunkat látogatásával tiszteli meg. Örömmel ragadjuk meg az al­kalmat, hogy e kitűnő férfiút magyar ven­dégszeretettel lelkesedve fogadjuk, mint egy nagy eszme harczosát, melyből függ hazánk jóléte és jövője.“ — Gróf Zichy Jenő d. u. 3 órakor csakugyan megérkezett s éljenzé­sek között roppant számú közönség fogadta s kisérte be a városba. 20-án díszebéd ren­­deztetett, melyen lelkes pohárköszöntések mondattak. — A nemes grófot nemcsak a szombathelyiek tisztelték meg, hanem Kő­szegről is iparosokból alakult bizottság jelent meg nála s háláját és elismerését fejezte ki azon fáradhatlan működéséért, melyet az ipar emelésére kifejt. — Sok ily főurat a hazának! — A „Vereskereszt-egylet“ által jövő hó elején rendezendő ünnepélyre a készü­lődések egyre folynak. Az ez alkalomra készülő lap igen érdekes és változatos tar­talmú leend. Különösen érdekesek lesznek Mészöly Géza rajzai, melyeket e lap számára készít. — Tóvárosi tanítóvá neveztetett ki városunk tanítói karának egyik derék tagja, Ehmann Ferencz, eddig vízivárosi ta­nító. Ehmann úr, mint halljuk, a próba­előadást oly kitűnő sikerrel tartotta, hogy 58 pályázó közül negyedik helyen jelölték ki, a főv. tanács pedig szombati ülésén egyedül őt választotta meg egyhangúlag. Választva, lett negyven jelölt közül tizenhat. Szerencsét kívánunk az új működési térhez! — Iskolai értesítés. A székesfehérvári városi főregtiskolánál a tanulók fölvétele az 1880/81. tanévre augusztus 29-kétől szept. 2-ikáig tart. A beiratás az összes tanulókra nézve az igazgatósági irodában az igazgató, az egyes osztályokra nézve a tanári érte­­kezleti szobában az illető osztályfőnökök által délelőtti 9—12 órákban fog eszközöltetni.— Az első osztályba csak oly tanulók vétetnek föl, kik a népiskola negyedik osztályának bevégzéséről kellően kiállított iskolai bizo­nyítványt felmutatva, a népiskola negyedik osztályának tananyagában való kellő jártas­ságukat külön fölvételi vizsgálat által is iga­zolni képesek lesznek. A felsőbb osztályokba való fölvétel a megelőző osztálynak sikeres végeztétől függ, és vagy arról tanúskodó iskolai okmányok, vagy ezek hiányában külön vizsgálat alapján történik. — Minden tanuló személyesen és rendszerint atyja, anyja vagy gyámja, illetőleg azok megbí­zottja kíséretében tartozik az igazgatóságnál jelentkezni. — A felvételi-, pótlóvizsgálatok a fölvételre kitűzött időben fognak megej­­tetni. Az iskolai év szeptember 3-kán ünne­pélyesen megnyittatik és a nyilvános elő­adások szeptember 4-én megkezdődnek. — Székesfehérvárott, 1880. év aug. 23-dikán. Valkovszky Miklós, főreáliskolai kir. igazgató. — Szent István-napja kiváló a többi ünnepek közül, mert nemzeti ünnep. Minden vallása, ha nem is mint szentre, de mint 1000 éves alkotmányunk alkotójára kegye­lettel emlékezik. Múlt számunkban idő rö­vidsége miatt csak röviden emlékezhettünk ez ünnepélyről: illő, hogy hazafias szem­pontból bővebben szóljunk. A roppant szent István templom zsúfolásig megtelt a legvá­­logatottabb hallgatósággal. Számosan volt képviselve a megye, város s katonai tisztikar. Az egyházi szónoklatot Miehl Jakab ka­nonok tartotta, oly ifjúi tüzes hévvel, mely mindenkit elragadott. Beszéde az ünnepély méltóságához mérten volt tartva és minden vallásfelekezetű hallgatót tökéletesen kielé­gített. Szivünkből üdvözöljük őt, mert elle­neit, ez első nyilvános fölléptével, lefegy­verezte és,barátait még szorosabban fűzte magához. Ám szórja tompa nyilait az epés­­kedő irigység,­­ a jók tisztelete tárgya és helyet foglalt azok közt, a kiket mindnyájan tisztelünk. — Jegyzői vizsga. A megyei ható­ságnál augusztus hó 28-dik napján jegyzői vizsga fog tartatni. — Hymen. Häuser György duna­­pentelei lakos, folyó hó 24-én fogja oltárhoz vezetni a kedves és műveltlelkü Krácse­­vics Krisztina tanítónő kisasszonyt. Az ég áldása legyen kötendő frigyükön! — A fejérmegyei központi árvapénz­tár által 7% kamat mellett pénz kölcsönöz­­tetik kellő biztositékot nyújtó ingatlanokra 20 évi törlesztésre. Bővebb felvilágosítást a fejérmegyei árvaszéknél nyerhetni. — A Verhovay-Bartók-ügy alkalmá­ból, melynek részleteit lapunkban leirjuk, fölemlitjük, hogy sem Verhovay, sem Bartók nem tagja a hírlapírók egyletének. — A fejérmegyei és Fetérvár városi régiségtár számára Szögyény-Marich Géza cs. kir. kamarás ö­nliga 1 db. jól conservált vastört és 1 db. bronz lánczda­­rabot adományozott, mely tárgyak Csoóron találtattak. A derék adományozó fogadja az egylet hálás köszönetét. — Lopás. Fischer prágai nagyke­reskedő Triesztből jővő városunkból Buda­pestre utazott, a vasúton azonban zsebét egy ismeretlen tolvaj felmetszé­s 4000 forint értékű pénzt s papirt vitt el. A tolvaj a leg­közelebbi állomásnál kiszállt s most nyo­mozzák. — Szent István-nap Nagy-Kanizsán. Egyetlen nemzeti­ ünnepünk van, ez: Szent István napja. — Az ország minden falujában sőt Ausztria fővárosában is dísszel ülik meg ez ünnepet, a külföldi fürdőkben is, hová magyar alattvalók gyülekezni szoktak, meg­ünnepelik e napot! És ime bent az ország szivében van egy város, melyre állítólagosan az ország szeme van jelenleg függesztve, hol a nemzet ezen ünnepéről semmit sem tudnak, vagy nem akarnak tudni! Ez a város : Nagy-Kanizsa! Ezen, valóban meg­rovandó közönyösségnek két helyen keres­sük okát: a plébánia-templomot kezelő Fe­­rencz-rendi szerzeteseink a kényelmet többre becsülik, sem hogy a hazafias érzelmek ápolására nehány perczet szentelnének s e napon egy dísz-isteni­ tiszteletet tartanának, és hiányzik városi­ hatóságunk kebeléből is az a buzgalom, mely a honfisziveket kegye­letre hevíti föl. — A magyar orvosok és természet­vizsgálók XXI-ik nagygyűlése e hó 23-án nyílt meg. Többen utaztak el városunkból is a gyűlésen részt venni, mely érdekes ki­rándulásokkal lesz egybekötve. Dr. Hamary Dániel „Ki lehet katona“ czimű értekezést fog felolvasni, melyből jövő számunkban hozunk részleteket. — A vásár nem tartozott a jobbak közé, legélénkebb forgalom a szarvasmarha vásár volt, több nagyobb uradalom részére történtek bevásárlások 350 — 400 írtjával.­­ Kellemetlen intermezzo történt Ko­lozsváron a király ötvenedik születésnapjá­nak előestélyén. Az egész város fényesen ki volt világítva s a házakról zászlók lo­bogtak. Az utczán hullámzó tömegnek fel­tűnt, hogy D­e­m­m­e­r tábornok ablakaiba csupán osztrák és bajor zászlók voltak ki­tűzve. A rendőrség — mint beszélik — fi­gyelmeztette Vikol háztulajdonost, hogy jó lesz magyar zászlót kitűzni. Mielőtt azonban ez megtörtént volna, a nép beverte Demmer tábornok ablakait. — Grófi hóbort. Dominkovics Mária ismert nevű írónőről Vay Sándor gróf­kisasszony aljas boszából azt irta a napok­ban a Függetlenségnek, hogy megörült. A szenzácziós hírt természetesen a többi lapok is mohón felkarolták és közölték. Dominko­vics Mari írónő lelki állapotát orvosi vizs­gálat alá helyezvén, kitűnt, hogy teljesen épeszű s hogy az elterjedt hit csak is go­nosz, aljas és személyes bosszú szüleménye volt, minek folytán a Függetlenség egyik számában szintén teljesen visszavonja a Vay Sándor grófkisasszonytól beküldött hazug hírt. Hogy azonban Vay Sándor grófkisasz­­szony lelki állapota milyen, azt ha nem is érkeznének még folyton újabb hírek dor­bézolásáról, mely kemény természetű fér­fiaknak is szégyenére válnék, ez az egy tény, hogy az említett rágalmazó közleményt beküldte, eléggé jellemzi. — Kiss István fehérvári lakos a múlt héten pénteken a dombos-szigeten halászott, halászás közben egy katonafegyvert fogott ki, a­mely mint­egy két hete fekhetett a vízben. Kiss István a fegyvert a kapitány­sághoz bevitte. — Szombaton délután a sóstói csőszt vadászás közben rajtkapták a finánczok, s duplacsövű fegyverét bevitték a rendőrséghez. — Budai István Széchenyi­ utczai la­kosnak ma virradóra az istállóból két lovát ismeretlen tettesek ellopták. — A megürült ráczalmási állomásra — mint értesültünk — sokan lesznek a pá­lyázók. Ezek között van Magó Károly ágothai tanító is, kitől lapunk is hozott már sikerült paedagogiai czikkeket. Magó a köz­ponti (budai) állami tanítóképezdében nyerte kiképeztetését, melyről jeles bizonyítványo­kat és jeles oklevelet mutathat fel. Ez min­denesetre azt látszik igazolni, hogy Magó úr oly szorgalmas tanuló volt képezdei növen­dék korában, mint a­mily fáradhatlan tanító most. S szeretjük hinni, hogy Ráczalmás község iskolaszékének derék tagjai azon fognak lenni, hogy a megürült állást egy oly tanítóval töltsék be, ki a jelen kor műveltségének színvonalán áll; ki egyedül hivatalának él s a ki előtt a paedagogia — a tanítónak e nélkülözhetlen barátja — nem terra incognita. Meg vagyunk győződve, hogy Ráczalmáson is ilyen tanítót óhajtanak, s nem lesz irányadó a sógorság és komaság. Maga úr megválasztatásával a ráczalmási jeles tanítók száma egy oly derék taggal szaporodnék, kinek szivén fekszik a tanügy felvirágoztatása, s ki — hogy ne legyünk hosszadalmasak—legjobban érzi magát isko­lájában, tanítványai körében. Ajánljuk e szerény sorokat az ottani iskolaszék buzgó­bb lelkes elnökének főt. Pödör István plébános úr szives figyelmébe! — Lang János 48 éves rátóti lakos a „fehér ló“ vendéglőben többet magával egy szobában feküdt, reggel fél 4 órakor feléb­redvén, érzé, hogy valaki pénzestárczáját a melyben 190 frt. volt ki akarja venni, erre elkiáltja magát, mire a tolvaj késével Lang János arczát össze-vissza vagdalta s szája­­széléből is egy nagyobb darabot levágott, a kiáltás után a többi alvók is felébredének, kik közül ketten a tolvaj elfogására siettek, de ezek közül az egyiket késével fejbe vágta ugyannyira, hogy életben maradásá­hoz nincs remény — mire ez lerogyott, a másikat pedig a karjait keresztül szúrta a lármára az ott levő városi rendőr figyelmes lévén a hely­színére sietett ezt látva a tolvaj a kerítésen keresztül akart ugorni, de azok­ban nagy szegek voltak s visszaesett, de azon­nal ismét magához tért és daczára annak, hogy a kerítés a legsűrűbben és nagy vastag szegekkel van beékelve, magát keresztül vetette, a rendőr utána szaladt, s a király­­kútnál annyira megközelíté a futót, hogy ez átlátta veszélyes helyzetét, megállt, s a neki szaladó rendőrnek késével fejét és arczát úgy bevágta, hogy az lerogyott, mire a tol­vaj ismét futásnak eredt, a rendőr is össze­szedte minden erejét s a futót ismét üldö­zőbe véve, mig végre Kecskeméten a szembe jövő Harza Ferencz és Schverteczki Ferencz odavaló lakosok által elfogatott, mire az üldöző rendőr is megérkezett és daczára nagy vérzésének a tettest kórházba, mivel dulakodás közben megsértették bekísérte, hol maga a rendőr is megsebesülve fekszik harmadmagával. A tolvaj Morocz Károly nevű, karaki szörcsöki születésű, de vado­mosi zalamegyei lakos, állítása szerint mar­­ha-szenzál, alacsony, zömök, termete iszo­nyú erőre enged következtetni. Ugyan az nap este a megyei kórházba szállíttatott. — Érdekes felolvasás. Azon érdekes előadások között, melyek Szombathelyen a magyar orvosok és természettudósok ez idei vándorgyűlésen tartatni fognak, már most említésre méltó dr. Lichtenberg Kornélé, ki a nő nemi életének befolyásáról fülbetegségei kifejlődésére fog értekezni. — Rövid hírek. Szibériában Tju­­men nevű város nem rég ünnepelte meg 300 éves fennállásának jubilaeumát. — A Párisban m­egj­elenő „Boudoir“ czimü lapot a rendőrség erkölcstelenség miatt 500 frank pénzbírságra ítélte. — Három felbő­­szült bivaly 22-én este a Dunának szaladt s az ár elsodorta őket. FEHÉRVÁRI HÍRADÓ. ILj e g" -lx j a"b To. — Róma, aug. 23. Még nincs megerő­sítve azon hir, hogy orosz hadihajó fegyve­rekkel megrakodva s orosz katonákkal fe­délzetén Ruscsukba érkezett volna. —■ Paris, aug. 23. A görög király mielőtt Athénbe visszatérne, találkozni fog Umberto olasz királylyal. Az albán liga több tagja állítólag elhatározta, hogy nem fognak ellenállást kifejteni Görögország ellen, ha a berlini konferenczia határozataiban meg­nyugszik. — Pétervár, aug. 23. Az orosz és chinai kormányok békülékeny hajlammal vi­seltetnek egymás iránt, a chinai kormány az ott élő oroszok ügyeit kedvezőleg ren­dezte el.______________ A­ki nem tud ur lenni. (Folytatás.) — Halbe bank — ez oly édesdeden csengett Pál fülébe, mint a legbüvösebb zene andalító hangja. Egy gondolat czikkázott át agyán: — Talán isten mutató ujja ez s ezen után megkétszerezhetem a négyezer forintot. Pál nem az az ember volt, a ki soká szokott valami határozat fölött habozni. Gyor­san gondolt s azonnal tett. Valóságos ame­rikai jellem. Két s három lépéssel a mellékterülőben termett s nagyúri lenézéssel állt meg a kártyabanda mellett. — Nem kívánta meg Pali öcsém ? — szólt rá egy zömök mészáros, a­ki még bor­bélyinas korából ismerte, látván, hogy oly esetnen néz az asztal közepén felhalmozott­­pénztömegre. Pál elnyögte ezt a confidens megszó­lítást, mert hiszen nem vághatta pofon a pimaszt miután... erősebb volt s attól tar­tott, hogy visszavágja, hanem az ablakhoz lépdelt s valami operafélét fütyürészve az utczára nézdek­. — Ilyen megszólítással nehezen veszed rá — súgta a mészárosnak egyik szomszéda egy sovány szabó, ki azért nem folytatta mesterségét, mert gyönge testalkata nem bírta ki a sok ülést. Pál megunta a fütyörészést s a tékozló fiúnak falra aggatott történetét kezdte néz­­delni. — Hívnám a nagyságos urat — meg­szólalt kis­vártatva a sovány szabó — de talán ily szegény sorsú emberekkel le sem ülne egy asztalhoz — tévé hozzá kalapját megemeltetve, mintha csak akkor vette észre a tékozló fiú történetén andalgó tékozló fiút. — A társaság hagyján ugy­e nagysá­gos úr — beleszólt a mészáros — hanem a hanem a pénz, a pénz, mert tudja, hogy kevés van nnálunk. — Én nem vagyok aristokrócz — megszólalt Pál — de még nem is azért ül le az ember, hogy nyerjen, hanem, hogy mulasson. Hitvány pár ezer forint nem ér­demli meg, hogy nyelvére vegye az ember, ha úgy tetszik játszunk — mondá Pál s­­egédesen egy székre vetette magát s oda elegyedett a rangján alóli nép közé. — Mennyi lehet a bankban? orrát közel tolva, mert az is az úri iónhoz tarto­zik, hogy az orránál tovább ne lásson az ember. — Körülbelöl ötszáz forint — felelé­g a bankadó. 277

Next