Fehérvári Hiradó, 1881. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)

1881-05-29 / 22. szám

215 tornyunkat. Azt se higyyék, hogy a pázmándiak elfelejtették azon szép titulusokat, melyeket a jelölt úr szórt rájok, midőn a jegyző­­választáskor nem az ő szája izént szavaztak, mely szép czim a „Felhívásban“ is előfordul. Bizony jó lesz máskor a programm készítését olyan emberre bizni, a ki nem nevezi a választókat most édes testvéreinek, majd barmoknak, mert e két szó közt nagy különbség van, azért hát csak éljen a szabadelvűpárt s annak jelöltje. (P­ázmáncz Java. /Nagy-Perkáta, 1881. május hó. Tek. szerkesztő ur! Egy örvendetes lépés szaporította bizonyítékait annak, hogy szerényen és lassan ugyan, de biztosan haladunk. Nagy lépés, de kellő pártfogolás és csak egy kis jó­akarat elég biz­tosíték arra, hogy nem légvár építése vézetett tervbe, hanem a leghumánusabb intézmények egyike len megalakítva. De térjünk a dologra! Folyó hó 8-án Nagy-Perkáta ér­tel­­miségének nagy része egy értekezletet tartott, mely kimondta a „perkátai önkénytes tűzoltó-egylet“ megalakulását. A nagy számmal jelen volt résztvevők közül megválasz­tatott a tisztikar. Elnökké Főt Galgóczy Ferencz plébános úr, mint az eszme lelkes pártfogója választatott. Alelnök: Keller Károly; főparancsnok: Viertl Nándor; alparancsnok: Győrffy J.; szakaszparancsnokok: Házsinger J. és Leitgieb F.; titkár: Viertl Venczel; pénztárnok: Schlesinger Bertalan; orvos: dr. Rónay Hugó. E még csak csemete egyesület felvirágozása szívből óhaj­tandó; a remény, melyet sokan táplálnak nagyon jogos ez esetben, mert az egylet élére oly egyének állottak, kik a megérdemlett pártfogást ez egylet részére kieszközölendik, s a nemes iránti törekvés és haladás utján azt vezérelni fogják. Nem a feltűnési vagy a cziczoma után való vágy késztette az intéző köröket az alakításra, hanem annak szükségessége, hogy netaláni vész esetén legyen a ki intézkedni tudjon s egyik másik testi erejét és ügyességét czélszerüen alkalmazni tudja. Fényes szerek, dísz-kivonulások stb. mind olyan dolgok, melyek­nek egy ilyen falusi tűzoltó-egylet egy csep lelki szükségét sem érzi, s ezért csakis arra szorítkozik, hogy — a legelkerül­­hetlenebb eszközöket magának megszerezve — oly irányban gya­korolja tagjait, melynek kielégítő volta a falusi igényeknek megfeleljen. Ily irányban indulva s szellemben haladva hitem és meg­győződésem az, hogy e nemes ügy pártfogolása — Perkátán — mindenkinek morális kötelessége. Adja Isten, hogy ez egylet felvirágozzon! Tisztelettel áál. mily gyalázatos, összetákolt nagy semmit kapnak, elfogadták,­­ de később meggyőződvén annak tartalmáról, az egyszerű pol­gáremberek is megbotránkoztak s nem egy hangoztatta : „ilyent bizony nem illik írni egy kaputos embernek,“ mert az embert hasonlatban hozni a barommal csakugyan baromi eljárás. Fel­hívásunkban nyíltan kimutatják, hogy egészen olyan helyzetben érzik lenni magukat, mint a hajótörést szenvedettek, kik a szél­­vész-korbácsolta tenger hullámain egy kis lélekvesztőre mene­külnek s ott táplálják ama jó reményt, hogy még egyszer ör­vendhetnek az életnek; ők is kiöltik még egyszer mérges fa­lánkjaikat, még egyszer feljajdulnak vésztőkét érezvén, s midőn látják, hogy nem képesek sebet ejteni az igazságon meghunyász­kodva visszavonulnak. A múlt héten eljöttek ismét az ellenpárt nagy mondhatói s összejövetelt határoztak, melyen mintegy 8—9 ember jelent meg, de azért mégis választottak elnököt, jegyzőt s tudja isten még mit nem, elég az, hogy a jelenvoltak mind kaptak hivatalt. Csak hadd gyülésezzenek, hadd tomboljanak, majd mi annál nagyobb hangon kiáltjuk: „Éljen a szabadelvűpárt érdem­dús jelöltje. Több szabadelvű nevében: JB. János. (Acsa, 1881. május 24. Tek. szerkesztő ur! A szabadelvűpártiak részéről többek felkérése folytán ül­tem íráshoz, de meg másrészt és legfőképen, mert az ellenpárt részéről többen nekem tulajdonították e lapokban megjelent acsai levelet E. P. aláírással. Most tehát, hogy e feltevésünknek alapot adjak, néhány szóval, mert sokat úgy sem érdemel, vá­­laszolandók a csákvári kerület „megvesztegethetlen" polgáraihoz intézett felhívásra. Nincs megvetőbb az olyan gyülekezetnél, a­mely önhibáját nem ismeri meg, csak mások becsületében tud­­ gázolni. A múltkor kibocsájtott felhívásunkat a nép nem tudván, Tíidjetttáiít^» ip©dl®(!®títt­é§ — Az „Ország-Világ” 18-ik füzetének szövege: „Epithalamion.“ Köl­temény. Komócsy Józseftől. „Rudolf.“ „Stefánia.“ „Az örömszülék.“ „Az esküvő.“ „A Hradsin “ Szinnyei Otmártól. „Fényes fejedelmi menyegzők Budán.“ Dr. Kerékgyártó Bélától. „Stefánia kelengyéje.“ „Az új márkapár lakása a budai várpalotában.“ „Menyasszony.“ (Regény.) Beöthy Lászlótól. (18. közlemény) „Házasság.“ (Tárczaczikk.) Camille d’ Epernay-től. „A hold és látható mellék­bolygói.“ (Képpel) Vegyes. — A „Képes Családi Lapok“ 34-ik száma tartalma: „A feledés útja.“ Elbeszélés, irta Prém József. (Folyt.) — „Május.“ Rudnyánszky Gyula költeménye. „Egy idényszépség.“ Irta Sydor Johanna, fordította Vrana Hermin. „Dóra“ Elbeszélés, irta Keresztes E. „A nihilista hajsza.“ Wert­er Pál regénye (Folytatás.) „Budapesti ünnepélyek a trónörökös és nejének fővárosunkban idézése alkalmával.“ „Amerika őserdejében.“ Mozaik: Irodalom és művészet. Egyveleg. Szerkesztői üzenetek. A hét története. Képek: „A királyfi és ne­jének arczképei.“ „Amerika őserdejében.“ Melléklet: A „Rejtélyes házasság“ czimü regény 289 — 304. oldala Különfélék. — Lapunk mai számához negyed ív van mellékelve. — Meghívó. A „Fehérmegyei tantestület“ sárbogárdi járási köre folyó 1881. évi junius 2-adik napján délelőtt 9 órakor Sárbogárdon a ref. iskolában fogja tavaszi rendes közgyűlését tartani, melyre úgy a kör rendes tagjai, mint a sárbogárdi járás többi tanítói hitfelekezeti különbség nélkül,­­ szintúgy a tanügy egyéb lelkes barátai tisztelettel meghivatnak. A gyűlés tárgysorozata következő: 1. Elnöki jelentés. 2. Őszi közgyűlés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése. 3. Gyakorlati elő­adás. 4. Gr. Zichy Jenő úr ő Méltsga indítványa: „törvény­­javaslat a népnevelési egyletek tárgyában“ czímű röpirata tü­zetes tárgyalása. 5. Kinevezett bizottsági tagok által készített tanterv s órarend felolvasása. 6. Indítványok. A meghívottak tisztelettel kéretnek a pontos megjelenésre. N.-Hantos, 1881 május 24-én. Herder Károly, járási körelnök. — Hangverseny. Folyó hó 25-én­­/18 órakor a „Magyar király“ vendéglő termeiben Nagy Béla hegedűművész hang­versenye Jámbor Ernőné úrhölgy és Nagy Jakab tilinkoművész közreműködése mellett megtartott. Igen elegáns közönség előtt Jámbor Ernőné zongorajátéka feltűnést keltett, azon művészi

Next