Fehérvári Hiradó, 1881. július-december (2. évfolyam, 27-51. szám)

1881-08-21 / 34. szám

323 ^­za­ bályrendeletek és utasítások is össze fognak állíttatni, úgy, hogy az egyenes adókra vonatkozó minden intézkedés együtt lesz. A másik törvényjavaslat a pénzügyi bíráskodásról szóló. Ez most ön­álló öttagú szenátusból fog állani, teljesen függetlenül a kormánytól. És úgy az egyenes adók, mint indirekt adók és illetékek összes szabályai számára összeállittatnak, hogy teljesen egységes eljárása legyen. Végül: készül a vadászati- és fegyveradó reformja is. — Gyászhír. A haza jeleseinek díszkoszorújából ismét egy gyöngyszem hullott ki. Molnár Aladár a nevelésügy lelkes barátja, tevékeny képviselő, a „füredi szeretetház“ nemes alapítója nincs többé, folyó hó 18-kán délelőtt Gleichenbergben — hová üdü­lést keresni ment — nemes lelkét kilehelte. A holttestet Füredre hozzák, hogy ott nyugodjék a hol a szeretetház árvái naponként imádkoztak hosszú és boldog életéért. Havranek József pol­gármester úr 19-én utazott el a temetés rendezésére. Nyugodjék békén a haza szent földében, melyért élt! — Kossuth és a közjogi ellenzék. Kossuth Lajos levelének töredékét közli a „Társ. Reform“ czimű lap legutabbi száma. A lap szerkesztője nemrég kérdést intézett Kossuthhoz, minő joggal takargatja a 48-as párt az ő nevével a saját törekvéseit. Válaszában Kossuth — mint a lap irja — minden szolidaritást visszautasít a közjogi ellenzékkel s egy helyen szó szerint ezeket irja: „Nem most rágalmaznak, nem most élnek vissza nevemmel először, de azért biz én meglehetős egészségben vagyok és tűrhető lábon állok a kisbiróval, kitől a lélek nyugalma függ. Értéke csak annak lehet, a mit teszünk, nem a mit felőle mondanak.“ Kossuth levele végén a tanításról is megemlékezik így szól: „Ne kicsinyelje ön tanítói állását. Nagyon magas állás az az emberiség fejlődésének proc­esz­­szusában. A legmagasabb. Ne bántsa önt az, a­mit lenézésnek nevez. Bővebben kárpótol azért a becsületesen teljesített kötelesség érzete. Aztán a harmat szerepe nagyon szép szerep; gázolja ember és marhasereg, de nyomában virág kél.“ — Pártoljuk az ipart nem szóval, hanem tettel. Mint halljuk gr. Zichy Jenő a magyar ipar lelkes pártolója két nagy­szerű bútordarabot rendelt meg Dun­ka Géza jeles műiparosunknál, a­ki tekintve ékes és ízletes munkáit, mégis érdemli a pártolást, miután áldozatot is hozott a magyar iparnak. Ha fouraink s na­gyobb birtokosaink nem Párisból s Bécsből hozatnák szükséges bútoraikat s más szükségleteiket, hanem itthon rendelnék meg, rövid idő alatt a mi iparunk is versenyképes lenne a külföldivel. A szónoklatok, czikkek írása ideje lejárt, azokat ha meghallgatják s elolvassák is, az nem lendit iparunkon. Tettek segítenek. — Pályázatok. A cs. és kir. keleti akadémiába való fölvételt tárgyazó folyamodványok, legkésőbb f. évi szeptember hó utolsó napjáig, a cs. és kir. közös külügyminisztériumhoz nyújtandók be. Az irásbeli fölvételi vizsga tárgyai: a) az osztrák-magyar monarchia történelme; b) fordítás németre; c) fordítás francziából németre; d) fordítás németből francziára. — Jókai-ünnep Komáromban. A Jókai ünnep iránt nagy érdeklődés mutatkozik Komárom megyében. Előreláthatólag fényes lesz az. Bevezetése mintegy az ünnepélyességeknek a csütörtöki városi közgyűlésen volt, melyen Jókai Mór, Komárom díszpolgárává nagy lelkesedés között egyhangúlag megválasztatott. Az emléktábla Gerenday, a budapesti czég műhelyében fekete gránitból készült s rajta e fölirat van: „Ezen házban született Jókai Mór 1825. évi február hó 19-dik napján.“ Ezen emléktábla fogja díszíteni Jókai Mór szülőházát, ez fogja hirdetni, hogy első­sorban mienk az, kit az egész világ büszkén vall magáénak. A díszes emléktábla az épület utczára szolgáló homlokzatán helyeztetik el. A leleplezés alkalmával az ünnepi szónoklatokat Molnár Ádám kir. ügyész, az ünnepelt egykori tanulótársa, mint a rendező bizottság elnöke, to­vábbá Pap Gábor superintendens és dr. Schnitzer Ármin izraelita rabbi, ez utóbbi a háztulajdonos hitközség nevében tartják. A szó­noklatokon kívül lesz ének és szavalat. Pap Kálmán alkalmi köl­teményét Racz Lajos városi főjegyző fogja elszavalni. Érdekesnek tartom megemlíteni, hogy ezen házban Jókai Mór csak csecsemő­korát töltötte, mert szülei e házukat eladván 1826. szeptember 29-kén már a Szombathy utczai családi házba költöztek át, mely jelenleg is az ünnepelt író testvérbátyja, Jókai Károlynál a tulajdona. E családi házban lakott azután egészen 16 éves koráig, melynek emlékét az író bátja, szintén emléktáblával örökíti meg Jubileum. Hajós József, az első hazai takarékpénztár nagyérdemű igazgatója, folyó hó 26-án tartja működésének huszon­ötödik évfordulóját. Az intézet e napot fényes ünnepélylyel készül megülni. A közbecsü­lésben álló férfiút az intézet igazgatója ezüst asztal-díszszel, a hivatalnoki személyzet pedig ezüst serleggel fogja meglepni. Az igazgatóság tagjai elhatározták, hogy e nap örömére egy havi fizetést utalványoznak az oly hivatalnokoknak, kik Hajós József igazgatóvá lettekor már szintén az intézet szolgálatában álltak. Azonban kiderült, hogy csak egy hivatalnok van ilyen: Vida Károly pénztárnok. Csak őt részesíthetik tehát a jutalmazásban. — Gscheidt Gyula nürinbergai- és díszáru-kereskedésében egy jó házból való tanuló minden órán felvétetik Veszprémben. — Pályázat ösztöndíjakra. A budapesti állami közép­ipar­tanodánál a budapesti kereskedelmi és iparkamara által alapított öt, egyenkint 200 frt. ösztöndíjra pályázat hirdettetik. Pályázhat­nak ezen kamara területéről a polgári iskola, gymnasium vagy reáliskola négy alsó osztályát jó sikerrel végzett tanulók, iparos­segédek és mindazok, a­kik bár a középiskolában kevesebb osz­tályt végeztek is, de kellő készültségüket felvételi vizsgálat útján bizonyítják.­­ Iparossegédek, általában azok, a­kik már gyakor­latban voltak, előnyben részesülnek. A folyamodványok az iskolai-, gyakorlati- és szegénységi bizonyítványokkal felszerelve Hegedűs Károly igazgatóhoz (VIII. ker. Kodzafa­ utcza 28. sz.) nyújtandók­­ be legkésőbb szeptember hó 10-ik napjáig. — Tanfelügyelő lehet intézettulajdonos. Vargyas Endre győr megyei tanfelügyelőnek Győrött elemi iskolai és középtanodai tanulók számára nevelő intézete van. Jelentés folytán fölmerült az a kérdés, váljon összeférhet-e a tanfelügyelő állással az intézettu­­lajdonosság? A közoktatásügyi miniszter kimondta, hogy e két foglalkozás nem összeférhetetlen, a mennyiben az intézetben nyil­vános előadásokat nem tartanak. — A „láncz“ és a „körmagyar.“ A fiumei hölgyek meg akarták mutatni, hogy a magyar tánczokban mennyire jártasak s a Hungáriában indítványt tettek, hogy eljárják a táncz és a körma­gyar régi jó tánczunkat. Az ifjúságnak pironkodva kellett beval­lania, hogy ma már ezeknek még a nevét is alig ismeri. Lön nagy csodálkozás a hölgyek közt! Hiszen ezek a tánczok náluk minden farsangon nagy szerepet játszanak és nincs mulatság, hol a táncz­­renden ne volnának. Az idősebbek még emlékeznek ezekre a szép „társasjátékokra.“ 1848 előtt a magyar uri-tánczok közt igen nép­szerűek voltak s akkoriba plántálták át Fiuméba is; de a szabad­­ságharczot követő Bach-korszak még ezeket is leszorította a mu­latságok napirendjéről s igy jön, hogy az ifjúság nem tanulta meg. Fiuméban pedig háborútlanul taniták meg ezekre a szülők gyer­mekeiket. — Mennyi folyt be a szegediek javára? A szegedi és szegedvidéki árvízkárosultak javára még folyton érkeznek az ado­mányok a belügyminisztériumhoz. Legutóbb befolyt Szatmár megye alispánjától bevett birósóságok fejében 198 frt, a cs. kir. osztrák államvaspálya társaság párisi választmányának újabb gyűjtése (117 frank) 54 frt. 52 kr, a közp. állampénztárba befolyt 170 frank arany, 1 frank ezüst és 5 czentimes elárusitásából 79 frt. 54 kr. Hozzáadva ehez a belügyminiszter által legutóbb kimutatott 2.919,182 frt. 06 és fél krt, teszen az eddig elért összes eredmény 2.919,514 frt. 12 és fél krt. A három millióhoz tehát 80,485 frt. fél kr. hiányzik még! — Angol jótékonyság. Múlt vasárnap egy ismeretlen egyén a h­elmsfordi templomban 500 font sterlinget tartalmazó pénzjegy­csomagot dobott a gyűjtőzacskóba azon írásbeli megkérés mellett, miszerint ezen összeg az ottani betegápoló intézetnek adassék át. Hasonló adakozás történt f. hó 4-én a c­elmsfordi szegények kór­háza javára is. — A bukovinai árva. Mikor itt jártak a bukovinai magya­rok, a főváros a józseffalvi biró által hozott Várda András árva­gyermeket magáéal fogadta s az árvaházban neveltette. A gyermek

Next