Fehérvári Hiradó, 1882. július-december (3. évfolyam, 28-54. szám)

1882-07-02 / 28. szám

lentek meg a szeretett vezér névünnepélyére, de akik megjelentek, azokat az őszinte vonzalom és tisztelet vitte ki. A gazdagon terített asztalt mintegy huszonöt tisztelő vette körül. Az első pohárköszöntőt Boné Géza cs. kir. kamarás, alispán mondotta, aki sajnálkozását fejezte ki elsőben is a fölött, hogy azon jeles főpap helyett, a ki máskor üdvözölni szokta az ünnepelt férfiút, most neki kell a felköszöntőt mondani, a ki bár szónoklatban a jeles főpapot nem érheti utól, de tiszteletben s hódolatban mérkőzhetik vele s éltette a család örömére s a megye boldogitására az ünnepelt férfiút. Főispán ő kegyelmessége meghatva e lelkes szónoklat által, poharat emelt és meghatottan szive érzelmei s szemébe tóduló körüi által pillanatra elfojtva, éltette mintegy nyolczvan éves nővérét, a ki most nevenapjára meglátogatta őt. E megható jelenet után, mely többeknek szemébe könyvt csalt, felállott Miehl Jakab kanonok s egy magasztos római hölgyet Kornéliát hozván fel például, a kit barátnéi meglátogattak, hogy mutassa meg ékszereit, szekrényeit feltárva minden kincsét megmutatta barátnéinak, de mint mondá: „Nem ezek az én legdrágább kincseim“ s feltára még egy szobát és gyermekeit mutatá be, mondván: „Ezek az én legdrágább kincseim,“ Így ő azt hiszi, ha ő kegyelmességétől a ház aszszonyától azt kérdené valaki, mutassa meg ékszereit, tudna mutatni drága ékszereket, de mint legdrágább ékszereit, gyermekeit mutatná be. E családias felköszöntők után e lapok szerkesztője Miehl Jakab kanonok úrhoz szólván következő felköszöntőt mondta: „Kiért ürítsem a pohárt? Nagy eszmék, nagy tettek villanyszerűen szokták az emberiséget, nemzeteket s egyeseket áthatni. A magyar történelem lapjai, mint a nyári csillagos égbolt, rakvák a legfényesebben ragyogó nagy nevekkel. Ha én e nagy neveket egyenként akarnám elszámlálni naphoz napokat kellene adnom, azért csak a legragyogóbb csillagokat szemelem ki. Nagy Mátyásunk már akkor, midőn Guttenberg a legnemesebb mesterséget még nem találta föl, világra szóló könyvtárt alakított és Buda várában. Soká szellemi szegények valánk, mert az önfentartás küzdelmei emésztették fel legnagyobb erőnket, de hogy örökre lelki szegények ne maradjunk a nagy Széchenyi Ferencz terjedelmes könyvtárát a nemzetnek ajándékozá s megvetette alapját a nemzeti múzeumnak, melynek díszes palotája, mint Széchenyi Ferencz emlékszobra áll Budapesten. A magyar országgyűlésen deák nyelven szónokoltak a honatyák és egy katonatiszt hallván ezt igy szólott: „Ha oly intézet létesittetik, mely honom nyelve kimivelését tűzi ki főczélul, egy évi jövedelmemet hatvanezer forintot teszem le alapul, e férfiú gróf Széchenyi István volt E szózat mint a menydörgés moraja hatotta át a nemzetet s pár nap alatt kétszázezer forintot adtak össze főuraink és megalakult a magyar tud. akadémia. A magyar tud. akadémia soká jövevény volt e hazában és bérházban vonta meg magát, mikor báró Sina Simon ezt mondá: építsünk palotát a magyar tujdománynak és felépült a magyar tud. akadémia palotája, mely most büszke homlokkal néz az előtte álló nagy férfiú szobrára, mely őt egykor megalkotá. E nagy nevek díszes koszorújába fűzötték. Fölkiáltottam, mindenki odanézett, ott a magasban az ég és víz között, mondhatni a villámok országában volt Miloc, egyik karjával az ingó ár-j boczba fogódzva, a másik kezében a villogó balta, melylyel a köteleket vagdaló. A matrózok keresztet vetettek s imádkoztak a szerencsétlenért. De Miloc bátorsága talán a villámokat is elriasztá s a tengert is bámulatba ejté, mert megkimélék őt s ő megmenté hajónkat s száz ember életét. A hadbíró elhallgatott. — Valóban ez nagyszerű tett, helyeslék a körülállók. — Más ízben pedig egy részeg matrózunk , bukott a tengerbe s senki sem mert utána ugrani, Miloc úgy a hogyan volt lesietett a hágcsóra és egy ugrással a fuldoklónál volt s a hajó sebes s menése daczára szerencsésen megmente őt. — Derék ember! Nemes ficzkó. — Már ebből láthatják uraim, hogy Miloc nem gyávaságból tagadta meg a párbajt. Itt más ok van, amit nem tudunk mi. Mindenesetre különös és gyávaság színe van viseletének, de gyávaságnak nevezni tettét nem merem, nem engedem, mert aki ezt teszi velem jön meg a baja. A tisztek elszéledtek. Senki sem gúnyolá többé a hadnagyot. Hanem a kétes kicsinylő mosoly mégsem tűnt el az arczokról s nagy része ezután is azon véleményben volt, hogy Miloc nem bátor katona. Trefort egyedül lett komolylyá. Gondolkozva sétált a laktanya felé és úgy tetszik neki, mintha egy láthatlan szellem mindig ezt súgná fülébe: — Tréfort! ma rosszul bántál bajtársaddal! (Vége következik.) én herczegprimás Simor János nevét, ki mint Fehérvár város szülötte huszonöt éves püspöki jubileuma alkalmából százezer forintos alapítványt tett egy Fehérvárott felállítandó árvaházra. Exegit monumentum aere perennius (ércznél öröklőbb oszlopot állitá magának.) Szerencsésnek érzem magamat, miszerint most e megye és város szeretve tisztelt főispánja nevenapján s vendégszerető házánál kifejezést adhatok azon érzelmemnek, miszerint leborulok e férfiú nagysága előtt s kívánom, hogy adjon Isten e hazának minél több ilyen fennkölt szellemű főpapot s Székesfehérvár városának több ily ragaszkodó és hű fiat, és hogy jótékonyságának áldásait minél tovább áraszthassa, az Úristen ezt a jeles főpapot még számos évekig éltesse.“ A kedélyesen lefolyt lakoma után a vendégek még darabig társalogva érzékenyen búcsúztak el a nemes családtól, magukkal vive azon édes meggyőződést, hogy a megye egyesült érzelme csak szeretve tisztelt főispánja neve napján tükröződik vissza leghivebben. Adjon Isten minden megyében ily rokonérzelmet a fő és tagok közt s bizton hihetjük, hogy a magasztos czél, melyre törekszünk elérve leend. jcv.ar. HATÓSÁGI ÉLET. * 1 Junius hó 30-kán tartott városi rendkívüli közgyűlést főispánunk Szőgyény-Marich L. mint elnök megható beszéddel nyitotta meg délelőtti 10 órakor. Természetes, hogy a tanácskozás tárgyát kizárólag herczegprímás Simor János nagyszerű adománya képezte. Elnöklő főispán megható szavakban rajzolta ezen adomány nagy horderejét, azzal végezvén remek beszédét, hogy ily fejedelmi adományokat ma már csak a katholikus főpapok nemeslelküségétől várhatunk. (Vajha sokan megértenék e szavak jelentőségét). A dörgő éljenek után Havranek József polgármester kelt fel s ékes szavakban kifejezést adván azon határtalan hálaérzetnek, mely az egész városi közönség szivét s lelkét eltöltötte, inditvá- nyozta, hogy egy küldöttség menesztessék ő magasságához, mely a városi közönség hódolatát kijelentse. Inditványoztatott, hogy a küldöttséghez ké- I vessék meg főtiszt. Gerlach Benő gymnasiumi igazgató úr is annak jeléül, hogy a jubilált főpap egykor a zircziek főgymnasiumának növendéke volt. Elnöklő főispán lován az általános lelkesedést önként magára vállalta, hogy a küldöttséget is ő maga fogja vezetni, ha egészsége engedi, mivel julius hó elején fürdőre szándékozik menni. Lelkes éljenzés követte az elnök ezen szives ajánlatát s főispán ur megkéretett, miszerint magánúton tegye magát összeköttetésbe az adományozóval, hogy az akkorra tűzze ki az elfogadás napját, mikorra ő a fürdőből visszatérend, mit az megígért. Hogy e rendkívüli közgyűlés ünnepélyessége jelentőségéből ne veszítsen, más tárgy nem vétetett s a reáliskolának hét osztályra emelése egy másik rendkívüli gyűlésre halasztatott s ezzel a közgyűlés lelkesült hangulatban véget értessen. Megyénk alispánja, a megye némely vidékein lábrakapott úgynevezett vadházasságok lehető megszüntetése érdekében a járási szolgabirákhoz következő rendeletet intézte: Valamennyi járási szolgabiró urnak. Több vallásfelekezet lelkésze részéről hozzám intézett panaszos beadványokból megütközéssel vettem tudomást arról, hogy megyénk némely községeiben a családi életet s átalában a közerkölcsiséget megmételyező törvényellenes együttélések, úgynevezett „■vadházasságok“ oly mérvet öltöttek, hogy azok terjedésének gátat vetni a közerkölcsiség érdeke követeli. — Az illető lelkészek panaszként említik fel azt is, hogy a közigazgatási közegek — az ily erkölcsellenes sőt gyakran nyilvános botránynyal járó együttélés megszüntetése iránti panaszok esetében, a panaszt emelő félnek vagy lelkésznek segédkezet nyújtani vonakodnak. Noha közigazgatási jogviszonyaink biztos támpontokat nem nyújtanak, melyeknek alapján a segélyül hívott politikai hatóság a szóban forgó esetekkel szemben az egyéni szabadság korlátozására nézve esetleg szükségessé válható hatósági kényszer mérvét és módozatát jogszerűleg és szabatosan alkalmazhatná, minthogy azonban a közigazgatás elutasíthatlan feladataihoz tartozik mindannak meggátlása, mi a közerkölcsiség törvényes fogalmával és a családi életen alapuló társadalmi lét érdekeivel ellentétben áll, nem lehet kétség az iránt, hogy az illetékes rendőrség az ily irányban tudomására vitt panaszokat — eltekintve azoknak valláserkölcsi oldalától — közerkölcsiségi szempontból figyelmére érdemesíteni és azoknak megszüntetésére is a viszonyoknak megfelelő módon közrehatni tartozik. Ezek előrebocsátása után ide vonatkozó jogszabályok hiányában egyedül a közrendészeti jogkör által adott hatáskörnél fogva, felhívni kívántam szolgabíró urat, hogy az újabb időkben több községben lábrakapott s a hatósági közöny által is nagy részben élesztett erkölcsellenes je- ! Egyetemi ifjúság vigalma. Mely után nyíltan minden fiatal embernek, titokban tán a legtöbb hölgynek szive vágygyal dobogott, egyetemi hallgatóink bálja a pessimista agglegények kedvezőtlen kimenetelt ígérő jóslatai daczára is múlt hó 28 án a legnagyobb fénynyel s sikerrel megtartatott a lövölde díszes termében. Nem akarjuk e helyt a júniusi nap mosolygó derűjét, a táncterem díszét, a fiatal emberek sóhajait, szépeink szemeinek ragyogását, a zenekar bravourteljes játékát, a buzgó rendezőség előzékenységét részletesen leírni, mindezekről úgy is csak halvány képet tudna a nyomda legfeketébb festéke is nyomni, azok számára, kik nem voltak jelen s kik elmulasztottak egy kedves kedélyes vigalmat és magunk részéről csak sajnálhatjuk azokat, kik nem voltak jelen, mert ennek elmulasztásával Amor és Terpsychore itélőszéke előtt a jónak elmulasztásával vádolhatják magukat. Őszintén elmondhatjuk, hogy a lövölde termében évek óta nem gyűlt össze ily fényes közönség, de azt is elmondhatjuk, hogy rég idő óta nem sikerült tánczvigalom oly minden tekintetben kitűnően, mint az egyetemi ifjúság vigalma. A lövölde terme alig volt képes befogadni ezen díszes és nagy közönséget, mely ez alkalommal itt egybegyűlt. Az egész vigalmat kedélyes fesztelenség jellemző, de a tulajdonképeni jó kedv a szuper csárdással érte el tetőpontját, mely egész hajnalig tartott a milyenre a megjelent díszes közönség alig emlékezik. Emelte az est sikerét Greizinger Iván csárdása s polkája, mely közönségünk közt általános tetszésben részesült. Az első francziát nyolczvannál több pár tánczolta, mely alatt szépeink közül a következő neveket jegyeztük fel: Medgyasszay Zsófika, Medgyasszay Ida, Dömötör Emmi, Farkas Mariska,Varga Nelli, Hampek Mariska, Farnady Emma, Nagy Laura, Nagy Vilma, Pátzay Róza, Pátzay Margit, Dwelly Emma, Vasanits Ida, Schier Ilona, Schnetzer Anna, Námesy Mariska, Námesy Ilona, Gőbel Katicza, Gebhard nővérek, Angyal Irma, Nemes Örzsike, Bárándy Jolán, Bárdossy Böske, Lechner Gizella, Szabó Ilona, Karlovitz nővérek, Túri Nina, Farkas nővérek, Bogyay nővérek, Boross Ilona, Novák Aranka, Boldizsár Mariska, Boldizsár Ilona, Czirkelpach Etelka, Szegi Ilona, Rajniss nővérek, Rujedszky Katicza, Fülöp nővérek, Tatay Irén, Tatay Margit, Rötting nővérek, Tolnay nővérek. A tánczvigalom a legjobb kedvvel folyt le s csak a reggeli négy óra szakasztotta annak végét. A díszes közönség azon reménynyel hagyta el a kedves emlékű helyet, hogy jövőre ismét alkalma lesz egy ily kedélyes napot eltöltenie. Mi pedig hiszszük s meg vagyunk győződve, hogy egyetemi ifjaink a fényes siker által vezéreltetve nem engedik e tánczvigalmat elsőnek s utolsónak lenni, hanem évről-évre meg fogják örvendeztetni szépeinket egy tánczvigalommal, ss enlenségeket járása területén éber figyelemmel kisérvén minden oly esetben midőn a közbotrány megszüntetése érdekében akár az illető lelkész, akár a sértett házas fél részéről megkerestetnék, a fenforgó ügyben segédkezet nyújtani s az ügynek elintézését tapintattal alkalmazott erélyes fellépéssel — mely valószínűleg legtöbb esetben kényszer alkalmazása nélkül is sikert eredményez — megkísérteni es ne mulassza. Egyébbiránt a jelzett társadalmi bajnak gyökeres orvoslását csakis az ifjúságnak sikeres valláserkölcsi oktatásától lehetvén reményleni, az ez irányban egyházi utón, teendő czélravezető intézkedések végett valamennyi vallásfelekezet egyházi hatóságát egyúttal megkerestem Székesfehérvárott, 1882. évi junius 21-én. Boné Gréza, Fejérmegye alispánja. Üdvözöljük alispán urat e tárgybani intézkedésére s habár azt reméljük is, hogy szolgabiráink tapintatos eljárása a meglevő vadházasságokat fogyasztani s újak keletkezését gátolni fogja, mégis csak törvényhozás utján lehet a mételyt gyökeresen kiirtani. Sajnos, hogy oly emberek is élnek vadházasságban, a kik a mivelt ember czimre igényt tartanak. Szert Közgazdaság’. — A gozeke verseny, melyet az orsz. gazdasági egyesület Tótmegyeren akart megtartatni, közbejött akadályok miatt, Agárdon (Fehérmegyében) lesz, hol az teljes sikerrel biztató körülmények között fog végbemehetni, a mennyiben ifj. gróf Nádasdy Ferencz felajánlotta agárdi birtokát és összes fogatait s kastélyát is az országos gazdasági egyesület rendelkezésére bocsátotta. Az országos gazdasági egyesület a grófnak ezen ajánlatát elismerőleg fogadta s a gőzeke verseny megtartása immár teljesen biztosítva lévén, az előkészítő munkálatok legközelebb megindulandnak s a már teljesen kidolgozott programmok szétküldése is kezdetét veendi. A versenyre vonatkozólag megemlíthetjük, hgy a Fowler gőzekegyáros-czég nem az eddig kilátásban volt három, hanem négy gőzekerendszerrel fog szerepelni s Albrecht főherczeg tescheni gépgyára is több gőzekével fog a versenyszántásban . Lapunk második negyedévi folyama lejárván, figyelmeztetjük olvasóinkat, hogy az előfizetést mielőbb megnyitani szíveskedjenek, nehogy a lap szétküldésében akadály merüljön fel. A k ia cl ól ix vet la l. — Azon t. vidéki olvasóinkat, kik előfizetési hátralékban vannak, tisztelettel kérjük, hogy azt minél előbb beküldeni szíveskedjenek. A kiadói nivet la L. — Személyi hír. Szőgyény-Marich László, valamint Szőgyény-Marich Géza e hó 3-án Gleichenbergbe utaznak, hol a fürdőidényt tölteni fogják. — A „Székesfehérvár és Vidéke“ szerkesztését a volt szerkesztő Csitáry G. Kálmán elhalálozása folytán öcscse Csitáry G. Emil vette át. — Sizs Gyula orsz. képviselő úr múlt junius 25-én tartotta Bicskén szép közönség előtt beszámolóját. Fogadtatására életbe ment a tűzoltó-egylet, kocsik és lovasok, este pedig 52 fáklya zeneszó mellett néptömeg kereste fel az ipar egyletek, dalárda, tűzoltók csatlakozásával takarékpénztári igazgató Berger József úr fényes lakánál hódolatát s tiszteletét kifejezendő. A szózat eléneklése után az ünnepelt képviselő megköszönvén az irányába tanúsított lelkes ovatiót, a tömeg szétoszlott tűzhelyéhez. Ugyan e napon délutáni órákban Csabáin és Mányon is bevégezte beszámoló férfias és higgadtan átgondolt előadását. — Megyei árvaszék. A megyei árvaszék rendezésére vonatkozó belügyminiszteri leirat folyó hó 27-én leérkezett. E szerint négy árvaszéki ülnök és 8 napidíjas leiró alkalmazása 6 hóra, egy árvaszéki ügyésznek ideiglenes kineveztetése, egy irattárnok állandósítása engedélyeztetett. Egy árvaszéki pénztárnoknak állandósítása csak a fenti ideiglenes állapot után van megengedve. A fenti időtartam meghoszabbítása iránt az árvaszék indokolt felterjesztéssel az engedélyt kinyerheti. A kinevezések rövid idő alatt bekövetkeznek s arról legközelebbi számunk kimerítőbben fog értesítést adni. — Zárünnepély. A helybeli főgymnasium zárünnepélye múlt hó 29-én tartatott meg. Nem akarunk egetverő bókokat mondani a főgymn. tanári karának, de az érdemet nyilvános elismerés nélkül nem hagyhatjuk Díszes közönség jelenlétében mutatták be a főgymnasium zenekarának és dalárdájának tagjai előhaladottságukat, a közönség átalános tetszése mellett, különösen kiemelendő a „Bányász induló,“ melyet ismételt a zenekar. Az ünnepély rendezéséért és tapintatos vezetéséért elismerés illeti meg az egész tanári kart, a zene- és énekkar betartásáért pedig ft. Vass Bertalan tanár urat. — A város atyáihoz. Miután herczegprimás Simor János adománya korszakot alkot a város történetében indítványozzuk, hogy a városi hatóság rendezzen egy ünnepélyt ennek emlékére s jeles irók műveiből készittesen albumot és annak egy díszpéldányát külde el ő magasságának. Ha ez indítvány visszhangra talál, polgármesterünk hívjon össze egy értekezletet. — Felhívjuk a vaáli járás teli szolgabirájának Szüts Jenő urnak figyelmét a közbiztonságot Bicskétől „Három rózsáig” veszélylyel fenyegető hitvány csavargók, útonálló gazemberek kipuhatolására. Bicske és Buda közti országúton résztvenni i s kilátás van arra is, hogy még töb gőzekegyáros érdeklődése is meg fog nyeretni, mi a verseny változatosságára nézve mindeneset üdvös befolyással lesz. Kiváló érdeket fog a versenynek kölcsönözni az is, hogy több hazai gyártelep a villanyvilágításnak a hazai mezőgazdálkodásban útját egyengetendő, ez alkalommal kísérleteket teend a gőzekékkel való éjjel szántásra nézve is, a mi tekintve a cséplőgépe éjjeli munkájánál már tapasztalt eredményeire mindenesetre a legjobb sikerrel biztat. filomon, mi, bűvészet. A „Képes Családi Lapok“ folyó évi 39. szám megjelent s beküldetett hozzánk. Szívesen teszünk emlités e tartalmas szépirodalmi s ismeretterjsztő heti lapról ma: midőn az előttünk fekvő szám az utolsó a folyó negyedbel Külön mellékletkép, mely egyszersmind a folyó negyedr szóló ingyen jutalomkép. Szigeti József, az országhi színművész és iró kitűnő szinnyomatu arczképe van mellékelve. -- Minden számhoz egy ív regény külön mellékletté adatik. E számban ért befejezést A „kincs“ czímű jele regény. Ha tudjuk azt, hogy havonkét egyszer „Nővilág, egyszer „Gazdasági és háztartási lap“ ot is kap az előfizet közönség ingyen-mellékletkép, nem csodáljuk, hogy a fa úgy virágzik és a kiadó annyi áldozatra kész Előfizethetni Mehner Vilmosnál, Budapest, IV. ter., papnövelde-utcza. 1. sz- Egész évre 6 frt, fél évre 3 fél évre 3 frt. negyedévr 1 frt 60 kr., egy szám ára lő kr, Táborszky és Porsch nemzeti zeneműkereskedésében Budapesten megjelent: „Szép leányok, Csiky Gergely legkedveltebb dalai. 1) Még azt mondják az emberek. 2 Ha meghalok csillag lészen belőlem. 3) Csipkés a szél levele. 4) Daru megj.!, meg a gólya (Szentirmay Elemértől. Énekhangja zongorakisérettelvagy zongorára külön. Ára 1 film ..Szabadság" czimü hetilap változást szenvedett: a hét elejétől kezdve ugyanis hetenkint háromszo jelenik meg kis alakban, a tulajdonosi jogot pedig Bánhidi Károlytól Túrák Péter vette át. Értesítő a székesfehérvári államilag segélyzett község főreáliskola értesítője az 1881 — 82 ik tanévről megjelent. A értesítő értezését Borostyán Sándor tanár írta „Magyarország viszonyai az árpádházi királyaink korában“ czim alatt Az értesítő ez értekezésein kivül a tanév, történetét s statisztikai részleteket foglal magában. Az értesítőt szerkesztetetti Valkovszky Miklós főresiskolai igazgató. Megjelent a helybeli főgymnaium „Értesítője” az 1881/2-dik tanévről. Az értekezést Mihalik Aurél tanérta „Catalina Ciceros Sallustiusnál.“ A lefolyt évben az intézetnek 348 tanulója volt.