Fehérvári Hiradó, 1883. január-június (4. évfolyam, 1-24. szám)
1883-02-25 / 8. szám
mutatkoznak nagy hiba s a gazda élhetetlenségének bizonyítványa. Ezt ugyan némelyek azzal indokolják, hogy úgy a mennyiség nagyobb lesz, ami hamis okoskodás, mert a mennyiség szaporulat a minőség rovására történik s az okoskodás káros hatását a buzavetés nem sikerültével, a gazda zsebe érzi meg. A takarmány bükköny vetése sűrűn történjék, hektáronkint 160 kgrm azaz 2 hltrt, gyengébb földeken 200 kgr. vagy 2,50 hltrt alkalmazván; gépvetésnél a magmennyiség egy negyeddel kevesebb lehet. — Mindenkor ajánlatosabb — ha csak kivihető — kerülni a gazdának a magkereskedőt, mert jobb és olcsóbb magra tehetünk szert, ha azt magunk, házilag állítjuk elő. A magtermelésre szánt talajt nem szabad megtrágyázni, mert ez esetben kevesebb magot s több levélnemű alkatrészt kapunk. Lekaszálásnál különösen ügyeljünk arra, hogy a hüvelyekből a mag ki ne peregjen; azaz, a kaszállást akkor kell kezdetni, midőn a magvak még csak bámulni kezdenek. Ha a növény többi része zöld is, az nem baj, mert a bükkönynél utánérés történik. A magbükköny után nem ajánlatos búzát vetni, mert a termés silány lesz, azon oknál fogva, miután a talaj rövid időközben már magtermelésre felhasználtatott, ajánlatos a tarlót rögtön leforgatni s következő veteményül tavaszi árpát alkalmazni. Visszatérve az ugartartás szükségtelenségére, hivatkozni kell a tapasztalatra, a kisérletre, mely ez irányban eszközöltetett. Összehasonlító kísérletek alapján ki van mutatva az, hogy fekete ugar után hektáronkint búza 17.28 hltr., tak. bükköny után pedig 17.31 hltr. termett, tehát a bükköny nem gyengítette a földet és részbefolyást nem gyakorolt a búzatermelésre. Tehát legyen vége az ugarolásnak, vessük be az ugart zöld takarmánynyal; termeljünk sok és jó takarmányt, hogy sok marhát tarthassunk és ezen sok marhát jól tarthassuk; ekkor kezeink közt lesz azon mozgató erő, mely a talaj erejének fenntartása, a gazda kincses ládájának gyarapodása s az általános jólét érzetében nyilvánul. Ar.-Maróth, 1883 február hó. Szobonya Bertalan, a barsm. g. e. titk. Színház. Pénteken, febr. 16-án Nagy Ibolyka k.a. másodszori felléptével adatott: „A kis ördög“ és „Két év múltán.“ A kik a vendégművésznőt „Romeo és Júliába“ látták, soká édesdeden fognak visszaemlékezni kedves alakjára és tökéletes játékára, de akik a „kis ördögöt“ látták, talán sohasem fogják felejteni, hogy oly nagy ördög volt. Művészi játékával egészen elragadta a közönséget, hogy a darab végén ötször is kitapsolták. A „Két év múltán“ czímű szellemdús kis darabban az oroszlánrész szinte az övé volt. Elősegítették az est sikerét Megyery és Havasy, akik teljesen betöltötték szerepkörüket. Szombaton, febr. 17-kén Nagy Ibolyka k. a. jutalomjátékául adatott: „Vicomte Letorieres,“ melyben a kedves vendég mint férfi a czímszerepben remekelt. Sajnálattal váltunk meg tőle s a közönségnek egyhangú óhajtása, bárcsak Isten mielőbb ismét elhozná körünkbe, hogy gyönyörködhetnénk művészi játékában, melyhez azonban a mi jelesebb színészeink mindig mint tökéletes kiegészítők járultak. Vasárnap, febr. 18-kan „Huszárcsiny“ népszínmű került színre, jó előadással, középszámú közönség előtt. Hétfőn, febr. 19-én Veresné Molnár Erzsi társulatunk egyik legkedvesebb tagjának volt jutalomjátéka: „A kis Faust, az ördög czimborája“ víg operette. A zsúfolásig megtelt szinház két szép koszorúval, egy bokottal, virág esővel s számtalan tapssal halmozta el kedvenczét, de meg is érdemelte, mert kedves játékával s bájos énekével igen sok kellemes estét szerzett a közönségnek, úgy ma mint mindig, mellette kitűnt Nagy Pista, ki ma teljesen hangjánál volt. Megyery nagy ördög volt. Kendy és Havasy kedélyes játéka folyton derültségbe tarta a közönséget. Két kisebb szerep is elsőrangú kézben volt. Nikó Lina és Veres Sándor a jutalmazandó iránti szívességből játszták el. Az egész előadás sikerült, a karok összevágók voltak, ami ugyan ritkaság. Kedden, febr. 20-kán: „Agglegények iskolája“ vígjáték; szerdán „Lerencz“ népszínmű került színre. Mindkettő sikerült előadásban kevés közönség előtt. Csütörtökön, febr. 22-én Károlyi Lajos derék titkárunk jutalmául: „Szuszi úr keservei“ czímű vígjáték került szinte nagy közönség előtt. Károlyit ritkán látta a közönség s mégis ily méltányos volt irányában. Az előadás sikerült volt. Károlyi egy szép koszorút s több tapsot kapott és eleven játékával többször megnevettette a közönséget. A többi szereplők nagyban járultak az est sikeréhez. LSVILIZtS. Tácz, 1883. február 22. Tek. szerkesztő ur! Becses lapjában kérem a következő soraimnak helyet engedni szíveskedjék: Nagy megütközéssel olvastam becses lapja folyó évi 7-ik számának „Hírek“ czimü rovatában mint bélyegzett, álarcz alatt egy az embertársa kárán örvendő egyén a n. é. közönség előtt gondatlan és hanyagnak. Azon körülmény, hogy a kályhából kilövellő láng a fűtési készletre ott lévő szalmacsomóba a fűtés végett ott lévő szolgának mulaszthatlan félremenése miatt belecsapván, meggyuladt — az úgy hiszem oly ártatlan és semminemű mentegetődzésre nem szorul; sőt melyhez hasonló okból fentebbi körülmény bárkinél is előfordulhat ; tehát az nem hanyagság vagy gondatlanságból eredt. Tudósításban „tenyérnyi vastagságú koromról“ tesz említést; már ez merő hazugság és rágalom; mert ama napot megelőzőleg néhány nappal volt nálam kürtőtisztogatás végett a füstfaragó, kinek minden egyes tisztogatást igazoló könyvecskéjében bejegyzett legutóbbi dátum, ama vakmerő állítást is tönkre teszi. De végül felhúzza aljas rágalom fegyverének kakasát s azt elsütvén, ámításait azzal tetőzi be, „hogy nálam a tél folytán már háromszor történt ilyen komédia, a midőn a füstülésre feltett sonkái is tönkre tétettek.“ Jöjjön bárki az igazságról magának tiszta fogalmat szerezni óhajtó tisztes egyén hozzám s nézze meg a még mind készletben lévő sódarakat, látni fogja, hogy azok bizony semmi hiányt nem szenvedtek s a valódi igazságról egyedül tanúskodható szomszédjaim őszinte feleleteikkel arczul csapják az illető rágalmazónak azon állítását is, mely szerint Istennek hála nemcsak ez év folytán, de négy éve, mióta a községben lakom nem történt ama esethez hasonló nem háromszor, hanem egyszer sem. íme, tehát n. é. közönség, nem-ez a durva rágalom malitiájából eredt ama tudósítás, melyet a n. é. közönség tájékoztatása és saját rútul megtámadott becsületem igazolására kötelességemnek tartottam mint hitvány rágalmat visszautasítani. — Sőt az illető áltudósítót a nyilvánosság terén felhívom, hogy vesse le álarczát, nevezze meg magát itt a nyilvánosság terén, hogy az igazság fegyverével legyőzhessem őt, mint aljas rágalmazót. Maradvány, szerkesztő urnak alázatos szolgája Lengyel Ottó, néptanító, Sziszek, 1883. február 21. Tek. szerkesztő ur! A nagyböjti szomorú napok itt is beköszöntenek, a fényes báli öltözékek nyugalomba költöztek, hogy újra feltünésökkel annál inkább kápráztassák a szemet. Csend uralkodik most egész Horvátországban, a szerbek mulatsága volt a dolgok csattanós vége, mely kevés látogatónak s még kevesebb jó kedvnek örvendhetett. A minő csend uralkodik a föld felszínén, olyan zavar látszik annak gyomrában honolni. E hó 15-én Sziszeken meglehetős erős 2—4 másodperczig tartó földrengés volt észlelhető, mely úgy tetszik, mintha északról délnek húzódnék, miután a nem rég felépült Zágrábban ugyanilyen időtartalmú rengés volt a sziszekinél egy nappal előbb, kárt azonban egyik helyen sem okozott. E hó 15-én nyílott meg nálunk a gőzhajózás Sziszektől egész Serajevóig teher-, gyorsáru- és személyforgalomra egyaránt. Amit csak azért említek fel, hogy a netán onnét erre kivánkozóknak irányadóul szolgáljak. Sziszeket s vidékét a soroksári postarabláshoz hasonló, ugyanilyen eset tartja izgatottságban. Ugyanis Sziszek és Brood között kocsiposta közlekedik, mely innét katonai fedezet alatt rendesen 12 óra éjjel indul, hogy reggelre Popovacsáig érkezhessen. A napokban azonban, innét alig 112 órai távolságra a postakocsist, valamint a vele menő honvédet vérükben fetrengve, meggyilkolva találták. A postakocsi mintegy 8—10,000 frtnyi összeggel, ugyszinte a lovak is eltűntek. — A jól szervezett határőrvidéki csendőrség azonban már nyomon van s vagy 10—12 gyanús egyént fogott el kihallgatás végett. Hiszem, hogy a gazság néhány nap múlva fényre derül. Hogy Magyarország mennyit hódított itt? tehát saját otthonába, arról csak a régit írhatom. Gyűlölnek bennünket s epedve várják azon perczet, midőn a nagy szláv birodalom nekünk is nyakunkba veti a jármát. Egyaránt kétségbe vonják a magyar nép életképességét s minden ellen a mi magyar gáncsot vetnek s gyalázatos módon megtámadják. Ennek bizonyítására a „Sloboda” horvát szélsőbal lapból ezeket említem fel szóról-szóra lefordítva: „Felettünk (értvén a sziszekieket) is befellegzett a fényes égboltozat, mióta a magyar államvasút Sziszek-doberlini vonala megnyiltott, mert a déli vasút magyar hivatalnokokat alkalmaz, abból a zsidó- és czigány-fajtához hasonló népből. Ránk is szomorú napok következnek a mióta honvédjeink magyar tiszteket kaptak azokból, akik „Világosnál" olyan jól futottak. Ez idő óta nálunk is hallani mindenütt magyar szót és magyar dalt. De van a sziszekieknek még elég sok hatalmas botjuk, melylyel eddigi jogaikat megvédeni tudják.“ Ez még a finomabb részéből való fordítás, hisz a többi olyan, hogy az embernek vére felforr tőle, azért legjobb figyelemre sem méltatni. Hallgatunk s mondjuk csendesen, majd eljön a megváltás órája, majd ismét összekerülünk Pákozdnál, ahol mi karddal kezünkben s ők hatalmas botjaikkal védhetik jogaikat, mint egykoron. Egyelőre csak ennyit írtek: szerkesztő urnak őszinte tisztelője Körmöczi, baráti kötelesség, de szigorú megszabása egyszersmind a kölcsönös viszonynak is, amit a leggyakrabban szoktak megzavari. E fejezettel véget ér a mű első része és a megkezdett második rész, mely az ember életének különböző szakaszait fogja sorrendben tárgyalás alá venni, sem érdektelenebb, sem feleslegesebb nem lesz az elsőnél. Az ember élete a születéstől a meghalásig! A földi vándorlás ezer kínja, ezer öröme! Örökös tanulmány, megoldatlan talány, befejezetlen épület, melyhez már a jókarat is egy-egy kővel járul. Az illem könyve az élet minden szakára ad utasítást és az ember, álljon bármely szakában, mindig talál benne követni, megfigyelni valót, mit vagy maga valósít meg cselekvőleg, vagy alárendeltjévé lesz szenvedőleg, de kihatással a jövőre. A mű folytatását figyelemmel fogjuk kísérni és mint finom kiállítású könyvet is bátran ajánlhatjuk mindenkinek, ki könyvek közül a jókat szereti megvenni. (Megjelenik Révai testvérek kiadásában. Egy-egy füzet ára 30 kr. Az egész munka előfizetési ára 5 forint.) A „Képes Családi Lapok“ 21. száma tartalma: „Mikor a rózsabimbó kinyillik,“ beszély (folyt) irta Márkus József. ,,Késő órán,“ költemény, irta Lékey Aladár. „Kettőtől szeretve,“ beszély, (folyt, követk.) irta Horváth Árpád. „Habarékos rokonság,“ humoreszk, irta Cziklay Lajos. „Szilveszteri kaland,“ beszély, (folyt, köv.) közli Gámán József. „Heti tárcza“ (A nőkről a nőknek,) irta Vajay István. „Az ország koldusa,“ rajz, irta Muzslay K. János. — Képmagyarázat. — Mindenféle. A „Magyarország és a Nagyvilág” kitünően illusztrált és nagybecsű közleményeket hozó képes lapunk február 18-iki száma következő nagyérdekű tartalommal jelent meg: Szöveg: Mácsik, a nagyerejü. Regény. (Folytatás.) Irta Mikszáth Kálmán. — Festetics Tasziló gróf. (Életrajz.) Ne hidd. .. Költemény Váradi Antaltól.— Visszaemlékezéseimből, Degre Alajostól. — Sarah grófnő. Ohner György regénye. Fordítja: Sziklay János. (Folyt.) — Egy kis gőzgép —Parforce-vadászat. — A pártfegyelem áldozatai. Könyves Tóth Kálmántól. — Wagner Richárd — A gubbioi farkas — Chanzy tábornok temetése. — Az uj boszniai csapatok. — Régészeti újdonságok. — Az olasz királyi pár a római képkiállításon. — Irodalom és képzőművészet. — Hírrovat. Halálozások. Uj zeneművek. Táborszky és Porsch zeneműkereskedésében Budapesten megjelentek : „Szeget-Szeggel.“ Follinusz Aurél eredeti népszínművének legkedveltebb dalai. 1. Nem mind arany, nem mind ezüst. 2. Ha szavaid megfontolom.... 3. Sárga virág.... 4. Nehéz nehéz az én szivem. 5. Nem igaz, hogy a lány hittelen ... 6. Itt születtem__ 7. Nekem olyan asszony kell.... Énekhangra zongorakisérettel vagy zongorára külön szerző Konti József. Ára 1 frt 50 kr ) Az „Ország-Világ** február 17-iki száma gazdag tartalommal, művészi képekkel, melyek közül a „Kettős lakoma“ czimü fametszet valóban műremek, megjelent. Közli Erdélyi Gyula „Noé bárkája“ czimü eredeti elbeszélésének folytatását, a jeles lengyel beszélyíró Sienkiewicz Henriktől kezd egy beszélt „A falu jegyzőjét“ és „Bájos tolvajnő“ czimü amerikai rajzot. Ifj. Ábrányi Kornél Dante fordításából mutat be egy kitűnő részletet: „Ugolinot “ Érdekes czikk Scossa Dezsőtől „A zsidók a költészetben“ czimü dolgozata, a „Via Dolorosa Jeruzsálemben,“ melyhez egy szép fametszet és egy csinos vignetta is van Reviczky Gyula irodalmi tárczájában sok érdekes dolgot említ fel, valamint Relle Iván a „Hét történetében“ sok ügyességgel ír a lefolyt hét mozgalmairól. A most elhunyt nagy zeneköltő Wagner Rikhárd élete és működése jellemző sorokban van méltatva s kitűnő arczképe is be van mutatva. Szép képek a „Budapesti uj városház lépcsőháza“ és „Napoleon herczeg elfogatása.“ Ára ezen kitűnő képes lapnak egész évre 10 frt., félévre 5 frt., negyedévre 2 frt. 50 kr Előfizethetni Wilckens és Waidl kiadóhivatalában, koronaherczeg-utcza 3. sz. IRODALOM, ZEKE, MŰVÉSZET. — „Az ittem könyve.“ Kalocsa Rózae figyelemreméltó munkájának további 3 füzetét vettük. (3 — 5.) A mit az első füzet átolvasásánál mondottunk, megvalósul minden tekintetben. Oly jeles művet kap kezébe az olvasóközönség, mely Ariadne fonalának is beválik azon tömkelegben, melyet a könnyen áttekinthetőnek látszó, de tényleg nagyon is bonyodalmas szálakból álló társadalmi élet képes, a legegyszerűbb családon kezdve fel a felső tízezerig, sőt azon néhány legfelsőbbig, kik az illembe már beleszületni vélnek. Az egyes fejezetek a ház asszonyának, a család egyes tagjainak szereplési körét írják körül, amint azon az illem megsértése nélkül túllépni nem lehet. A családéletnek jelentékteleneknek látszó prázisai tapintatos, ügyes módon vannak megbeszélve és a leggondosabb háziasszony is tanulhat valamit, ha észreveszi, hogy mit nem tett meg eddigelé, holott annak elhanyagolása nem volt szándékában. A cselédekről szóló fejezet nemcsak emberszeretetről tanúskodik, minek szem előtt tartása fele— Személyi hírek. Megyénk szeretve tisztelt főispánja Szőgyény-Marich László a fővárosból haza érkezett.— Liszt Ferencz a zongorakirály múlt szombaton városunkba érkezett. — Jókai születésnapja. Jókainál február 19-én mint 58-ik születésnapján a „Nemzet“ tisztelgett. Nem a magyar nemzetet értjük, hanem a hírlapot, de azért bátran merjük mondani, hogy az egész magyar nemzet kiált éljent e napon aranyos tollú, ragyogó képzelmű és kiapadhatatlan fantáziájú egyetlen regényírójának. Jókai 58 éves, de azért nem öreg, teste rugékonysága, lelke elevensége fiatalságot kölcsönöznek egész külsejének. Ha franczia vagy angol írónak születik, megvásárolhatja Magyaroszág egy negyed részét, de hála Istennek magyarnak született és igy ő a mi büszkeségünk. Mi is, kik ezernyolczszáz negyvenöt óta szives barátságával dicsekedhetünk és a sanyarú évek alatt együtt munkálva igen sok élvezetes órát töltöttünk, poharat emelünk s lelkünkből kiáltjuk, hogy a legnagyobb magyar költőt az Isten még soká éltesse. — Párbaj mánia uralkodik, annyira, hogy ma holnap a párbaj nem becsületbeli kérdés eldöntésének eszköze lesz, hanem valóságos henczegéssé válik, így legközelebb olvassuk, hogy Radó Kálmán vasmegyei főispán és Pázmándy Dienes képviselő közt véres párbaj folyt le. Pázmándy Dienes lőtt először, de oly ügyetlenül, hogy majd az ellenfele mellett álló orvost lőtte le. Radó Pázmándynak jobb lába szárát lőtte keresztül, mire az összeesett s most súlyos betegen fekszik. — Előleges figyelmeztetés. A tavasz bekövetkeztével kapott utasításaim alapján, vándortanitási körutamat folyó évi márczius havában megkezdendem és azt a következő útiterv szerint folytatandom. Megkezdem Fehér megyében, mint kerületem legközelebbi megyéjében és folytatom Tolnán, Baranyán át Somogyon és úgy tovább a kerületemhez tartozó többi megyékben Egyelőre azonban csak márczius havára és ápril elejére szabtam meg útitervemet, hogy az alatt a tájékoztató adatokat megkapván, azt a viszonyoknak megfelelőleg berendezhessem. Előadásaimat a következendő sorrendben folytatom : Márczius 4-dikén Ercsiben, 5-én Adonyban, 11-án Dunapentelén, 7-én Nagy Perkátán, 8-án Seregélyesen, 9-én Székesfehérváron, 10-én Nyéken, 11-én Vaálon, 12-kén Alcsuthon, 13-án Bicskén, 14-én Csákváron, 15-én Csákberényben, 16-kán Bodajkon, 17-én Moóron, 18-án Mohán, 19-én Szabad-Batthyánban, 20-kán Kálozon, 21-én Abán, 23-án Sárbogárdon, 24-én Czeczén Fehér megyében, 25-én Dunaföldváron, 26-án Pakson, 28-án Tolnán, 29-én Szegszárdon, 30-án Battaszéken Tolna megyében, 31-én Szekcsőn. Ápril 8-án Mohácson, 9-én Villányon, 10-én Pécsett, 11-én Szt.-Lőrinczen Baranya megyében, 12-én Szigetváron. Felkérem ezért Nagyságodat, miszerint jelen működésemben támogatni, a méhészeket és főként a tanítókat előadásaimon való megjelenésre buzdítani; további sikeres működtetésem végett az előadásra, valamint a gyakorlati méhészkedésre alkalmas helyeket megjelölni kegyeskedjék. A gyakorlati méhészkedés szempontjából, az előadási helyek előzetes méhésztelepekre való meghívást is elfogadom. Dömötör László, vándortanitó — Jótékonyság. A palota külvárosi r. k. kisdedovodai egylete által 1883. február 18-kán tartott választmányi gyűlésen. Schnetzer Nándor egyleti pénztárnok ur jelenté, hogy Rónay Jáczint pozsonyi nagyprépost és kir. belső titkos tanácsos ur ő nagyméltósága karácsonyi ajándékul 50 frtot küldött az óvodának segélyezésre Matuska János prépost kanonok ur nagysága szinte ismét 100 frtot ajándékozott. — Az igazgató választmány Rónay Jáczint ő nagyméltóságának és Matuska János ő nagyságának nagylelkű adományaikat hálásan fogadta, ezen nemes tetteket jegyzőkönyvileg megörökíteni, valamint hálás köszönetét a helyi lapokban kifejezni határozta, mit ezzel a választmány megbízásából legnagyobb készséggel teljesít: az elnökség. — Jutalomjáték. Maár Julia kedves drámai színésznőnk jutalomjátéka folyó hó 27-én azaz kedden leend, mely alkalommal szinre kerül a Pesten oly nagy tetszést aratott „Kis szórakozott“ czímű mulattató vígjáték. Mind a darab, mind a jutalmazott oly vonzók, hogy előre is zsúfolt házat jósolunk. — Halálozás. A városház homlokán gyászlobogó leng, Karády Lajos városi hivatalnok elhunytát jelenti. A boldogult buzgó hivatalnok, humánus, nyájas ember volt, akik ismerték, szerették és tisztelték. Még csak 60 éves volt, élhetett volna hivatalának, de leginkább családjának. Régen szenved, talán jótétemény volt rá a halál, béke poraira! — Köszönetnyilvánítás. A helybeli jótékony nőegylet által folyó évi február hó 5-dikén rendezett tánczvigalom az egylet pénztára javára 417 frtot jövedelmezett, mely összegből a helybeli szegények részére nyujtatik segély. A jövedelem gyarapításához Neumann Arminné 4 frt. és gróf Cziráky János 3 írttal voltak szívesek járulni, kik fogadják az egylet leghálásabb köszönetét; egyidejűleg kedves kötelességemnek is merem hasonlót nyilvánítani azon mélyen tisztelt urhölgyek és uraknak, kik a tánczvigalom rendezésénél segédkezet nyújtottak és kitartó fáradsággal igyekeztek, hogy annak sikerét és fényét előmozdítsák. Székesfehérvár, 1883. febr. 21. Szőgyény-Marich Lászlóné, egyleti védnöknő — Halálozás. Az enyészet angyala szedi áldozatait, Dáni Ferencz a szegedi főispán elhunyt. — Megdöbbentő hír. Pázmándy Dienes állapota veszélyessé vált. Sebláza oly erős, hogy folyvást önkivületben van. Sajnálnánk, ha a legborzasztóbb beállana, mert a két jeles Pázmándy Dienes után idővel ő lehetett volna a 3-ik jeles. Segitse meg isten ! — Unicum! 1883. február 21-én azaz szerdán Szigligeti „Lesencz“-ének előadásán 6 frt. 40 kr. áru közönség volt, vagyis annyi bevétel. Mióta színházunk áll még ilyen nagy deficzit sohasem volt mint e mai, hanem ez is az absurdumok közé tartozik, hogy 25.000 lélek közül nem találkozik többet érő publikum 6 frt. 40 krnál, no de sebaj, az az egy vigasztal, hogy Fehérvárnak már annyi absurduma van, hogy ez az egy úgy elveszik benne, mint az a hat ember a színházba. (Beküldetett.) — Borzasztó katasztrófa. Az aradi színház, mely mint mondják, a népszinház után a legszebb és legnagyobb volt az egész országban, 18-án délután porrá égett. Rettenetes volt a lakosság ijedelme, mikor e borzasztó hir: „ég a szinház“ villámgyorsasággal beharsogta a várost s az összefutott nép lángokba látta állani a színművészet, csak 1874-ben épült remek templomát. A tűz oly rohanó gyorsasággal terjedt, hogy oltásra gondolni sem lehetett s nehány percz alatt a színpad, nézőtér, páholyok a lángok martaléka lett s a tetőzet beszakadt. A ruha- és könyvtárból, mely 20.000 forintot képviselt, alig lehetett valamit megmenteni. 172,800 írtra volt biztosítva, ami lehetővé teszi, hogy a színház rövid idő alatt felépül. Csak egy ember esett áldozatul Faludy a társaság egyik tagja a harmadik emeleten lévén a tűz miatt nem szabadulhatott, hanem a tűzoltók bátorítására a harmadik emelet ablakából a mentőponyvára vetette magát, de azt bár 16 ember tartotta, a földre eresztették és a szerencsétlen lábát törte s mint olvassuk az orvosok lemondtak életéről. Bizony vézna 16 gyerkőcze lehetett az, kiknek kezéből egy ember súlya alatt a mentőponyva földre csúszik. — Havasi Jenő jutalomjátékául csütörtökön márczius hó 1 -jén adatik: „A könyvtárnok,“ mulattató vígjáték 5 felvonásban, irta: Mooser G., fordította Fo 11 i n u s Aurél. — Havasi társulatunk egyik legtehetségesebb tagja s igy megérdemlené a tömeges pártolást. A darabot is kitünően választotta, mely tavai is nagy tetszést aratott. Havasi Gipson-szabd, bonvivant szerepet játsza. Előre is felhivik a közönség figyelmét e jeles , színész jutalomjátékára. — Csitt! Véres pisztolypárbaj folyt volna le a spentelei erdőben, de az egyik fél elmaradása maga után vonta a párbaj elmaradását Várjon halad-e a világ? Az istenek korában volt Gigásviadal, a rómaiknál oroszlánviadal, a spanyoloknál bika-, majd kakasviadal, nálunk kezdődik a szunyogviadal. Hová halad az emberiség bátorság dolgában!