Fehérvári Hírek, 1947. szeptember (3. évfolyam, 198-221. szám)

1947-09-25 / 217. szám

k­iállítási híradó Csendes találkozás a kiállítássg egy hangos, de „diszkrét“ hangszóróval, némán beszélő madarak százaival és egy élő amperológussal Tiszta, szélcsendes időben csaknem a város túlsó részén is hallani annak a hatalmas dinamikus hangszórónak egész­­napon át szakadatlanul ömlő — bocsánat a kifejezésért, csak a hangerősséget akarjuk jellemezni ve­le — bömbölését, amelyet Röhlich László helyezett el a kiállítás bejára­ta fölé. Mint szakember becsületes munkát végzett, az azonban már nem tőle függhet, hogy ez a' hangszóró valami érthetetlen', félénk szemér­messég, vagy más oknál fogva, vajmi kevés propagatív erőt képvisel a de­mokrácia nagy teljesítményeinek ki­­hangsúlyozása mellett. Nem hallunk soha egy tömör mondatot sem pl. a 3 éves tervről, a munkás-paraszt szö­vetség jelentőségéről, a haladó értel­miség nagyszerű együttműködéséről, az összefogott munkának arról a de­mokratikus diadaláról, amelynek ez a­ kiállítás is születését köszönheti, amit a vásár nagy sikere valójában kifejez. A propaganda nem hivalkodás ! Felfogásunk szerint maga a vásár ilyen értelemben félreérthetetlenül „politizál“, de teljesítményének de­mokratikus nagyvonalúságát nem kí­­­vánja a tömegekkel ismertetni. A hangszóró nem akar „politizálni“. Szórakoztató műsorában is a látogató népi elemek zömétől idegen langyos tangókat, modern fővárosi slágereket, nyúlós sanzonokat, értéktelen bájda­lokat, swinget és Hacsek és Sajót ad. Megváltjuk, szívesebben halla­nánk ezek mellett, ha nem is helyet­tük, több értékes magyar zenét és talán néha-néha egy-egy lelkesítő köztársasági vagy munkásindulót is szabadna... valami életet, demo­kratikus lendületet. Mi úgy érezzük, hogy a­ demokrácia értékeinek, az igazság széles tömegekben való pro­pagálásának nagyszerű alkalmát sza­­lasszák itt el. A demokrácia vívmá­nyairól és szándékairól való diszkrét hallgatás nem vonz több embert a kiállításra és a mérsékelt, ízléses és főleg igaz propaganda nem taszíta­na el egyet sem. Egyébként „­politika­­mentesen“, csupán a színvonal ellen­őrzését és irányítását a szabadműve­lődési felügyelő figyelmébe ajánljuk, akinek ez tulajdonképpen a hatás­körébe tartozik. Madarak világa De beszéljünk másról, üdítőbb tel­jesítményekről is. Például a csákvári erdőgondnokság vadásztermétől, a­­mely a kiállítás egyik leglátványo­sabb szenzációja. Érdemes éne m­egr mászni a három emeletet. Madarak, vadak tömkelegébe jutunk itt el, ami­lyenekkel legtöbbünknek sosem volt­­találkozása az életben. Alkalmunk volt rövid beszélgetést, folytatni Schneider­, főerdész intéző­vel, a csákvári MKP titkárával, aki­ben nemcsak kiváló szakembert, de széles műveltségű embert ismertünk meg. Elmondotta, hogy a csákvári ál­lami erdőgondnokság saját kezdemé­nyezésére vesz részt a kiállításon Fejér megyei erdészeti viszonyait tár­gyaló kiállítási gyűjteménnyel, mely­nek gazdag anyagából kitűnik, mi­lyen fafajták vannak a megyében ipar­­felhasználás céljaira. Szemlél­teti ez a kiállítás, hogy milyen mun­kát végzett el a termelésben és a há­­­­roméves terv sikeréért a MALLERD. Ezen a kiállításon valóban meglát­szik­ a kommunista lelkesség, lendü­let és alaposság. ... és egy „amperológus“... Szerényen húzódik meg a látvá­nyosságok sokaságában a bicskei Kővágó Antal. Azt mondja magá­ról, hogy m­a már ő az egyetlen amperológus az országban, aki maga neveli, oltja, kezeli az összes magyar szőlőfajtákat, hogy eredetiségükben megmentse őket a pusztulástól. Az „amperológus“ szót most hallottuk először s csak annyit értettünk meg belőle, amit a szemünkkel láttunk — hogy a kiváló szakember ifi fajta szőlőből állított ki gyűjteményt. És ez számunkra szebb és többet mond mindez idegen hangzású. szakkifeje­z ' /­ zesne.­. . (Ь.) ! KÖTIHSALÁS ! fii Hu­mki - ni ! Mozit minden falunak ! MA UTOLJÁRA Szeptember 24. A történelem legnagyobb gang­­sterbandéjáról a hitleristákról és azok üldözötteiről készült film ! Utolsó pillanat A háborús pokol gyötrelmes va­lóságának legművészibb filmje. HÍRADÓK! Előadások kezdete : 6 és 8 órakor, vasár- és ünnepnap 4, 6 és 8 órakor. —WILUiHK­I JLJJIU'J. AI Tallózás a vásáron emberek és kincsek között A kiállítás rengeteg látványossága között igyekszünk­­ valami rendszert tartani beszámolónknál, bár ez sok­szor nehéz, mert kalauzok, tereny­őrök nélkül csak a kiállított tárgyak beszédességére vagyunk utalva. Első utunk­ a mezőgazdaság­ man­kó felszabadításának hőseihez vezet, a tűzszerészekhez. A terem tele van látogatóval. Kíváncsian nézik a ha­talmas bombákat, aknákat és egyéb gyilkos szerszámokat. Tizdekástól a 100 kilós bombáig minden megtalál­ható itt. Meghatódva nézzük Nagy Lajos „Új Honfoglalás“ című képeit és Mónus Ernő szemléletes Fejér me­gye térképét, amelyen a hatástalaní­tások láncolatát tünteti fel. Meghall­gatjuk az elektromos aknakereső mű­ködését s mikor távozunk a terem­ből, azt mondjuk : a tűzszerészek nélkül — kiknek túlnyomó százaléka százados parancsnokukkal együtt kommunista — ez a gyönyörű kiállí­tás nem létesülhetett volna. Telepesek színfoltja Bar­ács - Apátszállás telepeseinek egy csoportja bemutatja az egykori fonó életét, ahol a dal, a tánc együtt folyt a szövéssel, fonással. Harminc­öten vannak, három vezetővel. Per­­kátán másfél hete nyertek 300 forin­tot, abból élnek, amíg az tart. Heves és Borsod megyéből falók, dolgoz­nak, jókedvűen mókáznak, a modern hoppárét azonban belekeverik a nép­dalokba. „ Az etyeki székely telepesek házi­ipari anyagot hoztak. Magasan fe­lette áll munkájuk minden eddig lá­tott háziipari készítménynek. Mű­vészi munkák azok a sokéves ágy és asztalterítők, párnák, halm­ák, ami­ket bemutatnak, de örökös dolgok­­­nak látszanak. Mint mondják, az apátszállási telepesek csoportostól át­jöttek hozzájuk tanulni. Az etyekiek kenderrel, gyapottal és gyapjúval egyaránt művészien dolgoznak. Meg­rendelést még nem kapunk, pedig munkájuk egyedülálló az országban. Régi és újgazdák Állítsuk át a mezőgazdaságot! — hirdeti a felirat Bogdán Mihály du-, napentelei gazdaelöljáró terményei felett. Ugyanezt az elvet vallják a régi és ujgazdák egyaránt, Fister Ist­ván Tácról, Magyar István Polgárik­ról, Szabó József Urhidáról, Czetli Ignác ujgazda, Cserbán József Kül­­sőbáránd, Eszes József Polgárdiról, közöttük Molnár Gyula igazgató ta­nító Magyaralmásról, aki az egyik legértékesebb takarmányfélével , a méznáddal jött a kiállításra. Balázsik Ferenc saját készítésű fonalmérője és számláló motollája feltűnik a látoga­tónak. A kiállításnak ezen a részén arany- és ezüstkalászos gazdák van­nak. Csurgóiak, abaiak, sárbogárdi­ak. Bemutatják, milyen gazdagon te­rem megyénk földje még aszályos esztendőben is. Mintha csak a bőség szarujából öntötték volna ki a hatal­masan fejlett répákat, burgonyákat, hagymákat, búzát, dohányt, szöllőt, kukoricát, napraforgót. A sárbo­gárdi parasztok minden képzeletet felülmúló nagyságú takarmányré­pákkal rukkoltak ki, ebben az aszá­lyos évben. Az ő titkuk, hogyan csi­nálták. Ez az egész terem olyan gaz­dagságról, a fejér megyei paraszt al­kotóerejének olyan szívósságáról tesz tanúságot, ami harsányan odakáltja a világnak : nézzétek, így dolgozik a magyar paraszt, mert tudja, hogy a maga földjén a saját jövőjéért dolgozik. ‘ hrz. 1947. szeptember 25. Kiállítási műsornaptár 24-én 16 órakor a Termelési Bi­zottságok és a gazdasági elöljárók vármegyei dísz­gyűlése. Ennek kere­tében a vármegyei termelési- és mun­kaverseny nyerteseinek és a termelési bizottsági elnökök jutalomdíjának kiosztása. 11 órakor a földmives szövetkezetek választmányi gyűlése a vármegyeháza kisgyűlési termében. 25-én 16 órakor gazdasági film­bemutatók és előadások a kiállítás előadói termében. 76-án 9 órakor gazdasági film­bemutatók és előadások, 10 órakor a PÉKOSz díszgyűlése a kiállítás el­ő­­adói termében. 27- érn 9 órakor a hegyközségi ta­nács diszgyűlése. 10 órakor az állat­orvosok megyei értekezlete, állat­egészségügyi előadások a vármegye­­háza nagytermében. 11­ órakor a Cu­korrépatermelők Országos Szövetsé­gének vármegyei értekezlete a kiál­lítás előadói termében. 28- án 9 órakor a­z UFOSz disz­gyülése a vármegyeháza nagytermé­ben. 9 órakor az aranykalászos gaz­dák avatása és a gazdaaszonyképző iskola megnyitása, a kiállítás előadói termében. Fél 11 órakor az arany­os ezüstkalászos gazdák diszgyülése a kiállítás előadói termében. "A kiállítás területén 11, 22, 2­3-ái, délelőtt 10.órától fél 12-ig és délután 4-től 1-ig a díjazott állatok bemuta­tója, fogatverseny. Kulturális műsor­: délutáni elő­adások. •A kiállítás ideje alatt minden dél­után 3 órától gazdasági szakelőadá­sok a kiállítás előadói termében. A kiállítás leszemléjének díjnyertesei A mezőgazdasági kiállításra a me­gyéből felhozott lovakat a következő sorrendben díjazták : Magán­mének : I. Csapó István Perkát­a, II. Kiss András Kislány, II. K. Csúcs Imre Ercsi, III. Kovács József Sárszent­­miklós. T­örzskönyvezett kancák : I. Horváth József Sárkeresztur, II. H. Nagy István Sárkeresztur, III. Var­ga János Székesfehérvár. Sajátte­­nyésztésü kancák : I. Szántó István Sárszentmihály, II. Közművek Szé­kesfehérvár, III. Szabó István Pusz­­taszabolcs. Vásárolt kancák : I. Jung­­bluth József Székesfehérvár, I. b. Farkas Ferenc Fehérvárcsurgó, II. Gecseg Imre Perkáta, III. Szárazföldi István Pusztaszabolcs. Kancacsikók : I. Bölcskei István Perkáta, II. Hor­váth József Sárkeresztur, III. Kock Gyula Nagyveleg. Kisgazda ménfo­gatok közül: I. Bödő Vince Seregé­lyes, II. Czompó István Perkáta, III. Kovács József Sárszentmihály. Kisgazda kancafogatok közül: I. H. Nagy István Sárkeresztur, II. Fekete Mihály Dunapentele, II. K. Közmű­vek Székesfehérvár, III. Kecskeméti József Soponya, IV. Listár Ferenc Polgárdi. Nagyon sokan elismerő és dicsérő oklevelet kaptak.

Next