Fehérvári Kis Ujsag, 1948. július-december (3. évfolyam, 148-301. szám)
1948-12-25 / 297. szám
1948. decemberr•, BEHÉRVÁRI KIS ÚJSÁG • ~rTim i ■iiifnrnniiiuiTiwn hgm iur i rmruiii irviiiirnnrnmimini MMin' r~ 1948. KARÁCS Az ünnepnap szent áhítata Komit a világra, mintha égi angyalok csodákból szőtt selyem- Rendévd törölték volna végig a hótakaró alatt nyújtózó földedet, a kicsiny falvak bezárkózott világát és a városok ünnepet hirdető utcáit. Karácsony varázsa költözött a sázzadt emberi szívekbe és az ipnbemilliók megtorpannak azok a nem lankadó rohanásban, s hogy tekintetüket a magasba «nelve keressék a csillagot, amiely 1948 évvel ezelőtt soha Q.earn látott fénnyel feltűnt az égen. fis mi azóta is keressük a csillagot, mert érezni akarjuk a szeretet sugárzását. Ilyenkor érti meg igazán az Mmiber, hogy miért foglalja e ünnepeink sorában a legelőkelőbb helyet a karácsony, hogy miért örvendezik a világ Krisztus születésén. Mindnyájan, akik az élet utáin járunk, folyvást keresünk valamit és régi tapasztalat, hogy az ■gynevezett boldogságot, amiért a hajsza folyik a földi léteken, mással, mint a szeretettel és azereteten alapuló igazságossággal elérni nem lehet. Ennek a szeretetten alapult igazságosságnak elérésére törekedtek azok, akik felismerve rendszerek és áramlatok tévelygéseit, meg akarják teremteni az emberi élet mindenkinek megadható lehetőségeit. Tudjuk, hogy most is világformáló eseményeknek vagyunk tanúi, és ha csak a magunk belső történéseit tartjuk is szem előtt, akkor is rá kell jönnünk arra, hogy a népi összefogás az egyetlen út, amely a célok eléréséhez ▼vizet. Nemhiába hirdeti a magyar népi demokrácia, a paraszság és munkásság összefogásán alapuló hatalmas szövetség jelentőségét. Ez a nép sokat látott és sokat megtanult, amióta a történelem során ezen a földön éli a maga eryszerű, de igen sok küzdelemmel teli életét. Látta a háborússzitok aknamunkáját, saját bűnén tapasztalta a legszörnyűbb rombolást, nyögött a földesurak ás a gyárvezérek járma alatt és legtöbbjének még annyi sem jutott, az életben, hogy embernek nevezhette volna magát. Természetes tehát, hogy bátor harcos lélekkel állt azok sorába, akik az igazabb életet akarták és akiknek szeme előtt a nép felemelésének ügye állott. Azóta is a tények és tapasztalatok felismeréséből fakadóan kívánja irányítani sorsát és akarja, hogy a fejlődésnek tevékeny résztvevőjévé legyen. Megvan józan ítélőképessége Ahhoz, hogy a helyesnek megismertet kövesse és megvan a hajlandóság benne, a tanulásra, az új tapasztalatok felhasználásába. Ez igazolja, hogy a jónak megismert politikai célkitűzések mellé mindig teljes súlyával odaállott. ► A politikai megnyilatkozásokból ma már láthatja népünk, hogy hol találja meg boldogulását. Tudja, hogy a dolgozó parasztság és munkásság összefogásával megteremtette és kiépítheti jövőjét. Ez a szövetség a két hatalmas tábor vérszövetsége is, hiszen a gyári munkásság tömegei közöt igen nagy százalékot képvisel a paraszteredetű elem, amelyik szívével-lelkével összeforrt a paparasztságga. A szövetség természetesen a fejlődésre és a haladásra is vonatkozik. Ahogy a munkásság a maga szervezettségében lépésről-lépésre előbbre viszi a magyar ipar ügyét, a parasztságnak is ki kell építenie a szervezettebb tonnákat és kizárva a maga köréből a fejlődés ellenségeit, időszerű nagyüzemi gazdálkodásra kell áttérnie. A fejlődő élet a haladó értelmiség, az iparos és kereskedő réteg helyét is kijelöli. Megvan a működési területe és ha kapitalista fogalmakkal mért — valljuk be — igen gyakran hivatal, vagy pénz adta kiváltságos helyzete meg is szűnt, szerves része az államgépezetnek, amely támogatja értékes munkáját. Ez a három jelentős réteg megtalálja megélhetési lehetőségeit és megvannak azok az adottságok, ahol képzettsége, szaktudása, üzleti kapcsolatai az egész ország kincsévé lesz. Kétségtelenül vannak nehézségek és kétségtelen, hogy súlyos harcokat kell még vívni a még mindig próbálkozó reakcióval, a demokráciától egyre jobban elforduló Barankovics párttal és az Egyház tiszteletreméltó palástja mögé bújt bajkeverőkkel. Népi demokráciánk sohasem a vallással, hanem a mögéje bujt reakcióval harcol és hogy ezt a magyar nép felismerte, semmi sem bizonyítja jobban, mint a nép őszinte megnyilvánulásai. A kérdés most már halaszthatatlan megoldásra vár és bizonyos, hogy megoldása a katolikus hívők tömegének is meghozza a lelki megbékélést. Idehaza a békét építjük, az emberek egymásra találásának szükségességét hirdetjük. Külpolitikánk legnagyobb biztosítéka a Szovjetunióval kötött szerződésünk és a népi demokráciákkal együttműködő politikánk. Az emberek a béke hatalmas őrét látják a Szovjetunióban,, amely legutóbb éppen az Egyesült Nemzetek párisi konferenciáján bizonyította be, hogy mennyire a békés fejlődés politikáját követi és megnyilvánulásai minden alkalommal dokumentálják, hogy nemcsak elszánt akarata, de hatalmas ereje is van ahhoz, hogy szembeszálljon a béke ellenségeivel. " Olyan kérdések ezek, amelyekre rá kell irányítanunk az figyelem reflektorát és a karácsonyi ünnepek szent hangulata különösen alkalmas arra, hogy megtaláljuk az utat, amelyen haladva eljutunk az igazak cél-l jához, amelyet az angyal énekes is fennen hirdet a világtörténe- lemnek legszebb éjszakáján: " Békesség a földön a jóakaratés s embereknek... A MAGYAR KARÁCSONY SZÁZ ÉVVEL EZELŐTT . ÍGY ÜNNEPELT A MAGYAR ím-ban A szabadság első karácsonyát ünnepelte a magyar nép 1848- ban, de csak azokban a városokban és azokon a vidékeken, ahol a független kormány gyakorolhatta hatalmát. Délen a honvéd serege keményen ellenáll a szerb-osztrák csapatoknak. A megindult osztrák támadás fő célja: az ország szíve, Budapest. Hogyan ünnepel most Budapesten és máshol az elszánt magyar nép? KARÁCSONY BUDAPESTEN A magyar főváros utcáin a karácsonyi forgalom jóval kisebb mint máskor. Alig-alig látni egyegy fenyőfácskát. Karácsonyfa helyett az ágyukat és fegyvereket állják körül a honfiak, —irja egy Pestről keltezett levél és így folytatja: A legtöbb család árván tölti majd a Szent Estét. A családfők valahol meszsze, a tábori pásztortüzek mellől küldik haza sóhajtásaikat... A költő Garay János öccse, Garay Antal a szabadságharc hírére Párizsból hazatért fiatal iparoslegény, most fiatal honvédkáplár éppen karácsony estére érkezik meg zászlóaljával Pestre. Mint emlékezéseiben írja, krudélis száraz hideg volt, amikor olyan volt, mintha korom- mai lett volna bekenve, mert az országút pora ráfagyott a verejtékre, a szempillákon dér volt, kezük meg volt meredve a nagy hidegtől... A karácsonyi istentiszteleteken ,a papok felolvasták Honvédelmi Bizottmány kiáltványait Velünk a jó ügy: igazság, velünk az Isten! — így fejeződik be a kiáltvány, melyről úgy tudják, hogy Kossuth fogalmazta. PETŐFI UTOLSÓ KARÁCSONYA Petőfi Sándor Debrecenben tölti a karácsonyt, (utolsó karácsonyát), újszülött kisfia mellett. A legszebb karácsonyi ajándékot Kolozsvár kapja: éppen az első ünnep délelőttjén vonul be oda Bem honvédserege, váratlanul, kardcsapás nélkül... A magyar falvakban sehol nem maradtak el a szép karácsonyi népszokások... A Dunántúlon az dívik, hogy karácsony estéjén megvárják, amikor az első csillag feltűnik. Ilyenkor a falu fiatalsága az utcára tódul, kezükben ostorral és megkezdődik a sok kis- és nagy ostor pattogása, így adják tudtúl a betlehemi pásztoroknak a kis Jézus megszületését. (N. Gy.). Bajcsy-Zsilinszky emléke Sohase múljék el karácsony a magyar földön anélkül, hogy meg ne emlékeznénk az új demokratikus Magyarország egyik nagy mártírjáról, Bajcsy-Zsilinszky Endréről, akit HHJ. de*cember 21-én, karácsony hajna*ján végzett ki a legsötétebb reak ció. Ha majd kigyulnak a gyertyafények karácsonyfáin* kon, egy pillanatra gondoljunk a magyar nép örökké hu fiára, aki úgy szerette ezt a hazát, hogy életét adta érte. Gondol* junk példaadó harcos munkájá* ra, arra a megalkuvás nélküli küzdelemre, amelyet a dolgozd magyar nép szabadságáért, Magyarország függetlenségéért folytatott a hitlerizmussal szemben, Bajcsy-Zsilinszky * Endrének ez a harca másban is példaadó mai és jövendő magyarok számára. Ebben a küzdelemben Bajcsy* Zsilinszky Endre világosan fel*ismerte, hogy semmit sem ér a nemzeti függetlenség, ha az nem a dolgozó népben gyökerezik. Egy nemzet, egy ország csak úgy vívhatja ki igazi szabadságát és függetlenségét, ha a dolgozó nép a munkás-parasztszövetségben összefogva gyökeres politikát, gazdasági és művelődési reformokat hajt végre. Bajcsy-Zsilinszky a demokrácia összeg erőinek szövetségét hirdetve, a haladásért dolgozott. Már tíz év* vel ezelőtt mondotta: «Akik a magyar fejlődést akár alkotmá* nyos téren, akár gazdasági és szociális téren meg akarják akasztani és bizonyos ponton meg akarják merevíteni, azok* nak először Szent Istvánt, Mátyás királyt és Kossuth Ixijost kellene eltávolítaniok a nemzet lelkéből.» Bajcsy-Zsilinszky Endre em léke örökkön-örökké él a ma* gyar nép szivében, nevét és példáját emlegetjük, legnagyobb magyarjaink nevével és példájával. 3 Jézus születése • r napjan (Régi magyar népének) I Karácsonynak éjszakáján♦ I Jézus születése napján I örüljetek, örvendjetek, a kis Jézus ma született. IA kis Jézus arany alma, I Boldogságos Szűz az anyja. I Két kezével ápolgatja, I lábaival ringatgatja. I Jézus ágyán nincsen (xtplan I jaj de fázik az ártatlan! I Hogy is lehetne dunyhája, elveszett a báránykája. I Nincsen néki bocskorkája, I sem sarkantyus csizmácskája, I adakozzunk a számára, majd úgy veszünk a lábára. I I Mikor a hold fel fog jönni, Betlehembe fogunk menni, betlehembe fogunk menni. I a kis Jézust köszönteni.