Fehérvári Napló, 1949. február (4. évfolyam, 26-49. szám)
1949-02-27 / 49. szám
1949. február 27 FEHÉRVÁRI NAPLÓ Megtekintették az adonyi parasztok AZ IVÁNCSAI TIMIS GAZDÁLKODÁST Személyesen győződtek meg, mik az előnyei, mik a nehézségei ! Sorban fordulnak be a szekerek a£ iváncsai főutcára. Adonyból jönnek át a parasztok a nagy hírre: Iváncsán tavasszal megkezdi működését a másodfokú táblás termelőcsoport. Egymásután lépnek be a községháza nagytermébe az adonyiak. Eleinte kicsit idegenül nézegetődnek körül, aztán jönnek már a szomszédok is: az iváncsai, alsócikolai, harmatospusztai, alsóbesnyői parasztok megkezdődik a beszélgetés. Először Kovács Mihály elvtárs beszél, az iváncsai termelőcsoport intézőbizottsági tagja: Holdanként 25 forinttal olcsóbb a gép az igaerőnél . Tudják gazdatársak, én rájöttem magamtól, hogy a kis földecskémből nem sokáig tudok megélni. Nem mondom, a mindennapira valót kiadja, de hát más is kell az embernek, meg a családnak, így gondolkoztunk többért is, aztán elhatároztuk, hogy elkérjük táblás gazdálkodásra a határban a Földalap száz holdját. Neki is álltunk az ősszel, felszántottuk, bevetettük. Eddig még le nem taposta a földet, mindent traktorral végeztettünk, kaptunk elég gépet apusztaszabolcsi gépállomástól. A jövő héten újra nekiállunk, ha így marad az idő, műtrágyát terítünk rá. A tavaszi munkákhoz is kértünk traktort. Lovat megint csak akkor engedünk a földre, ha nagyon nagy szükség lesz rá. Napokig számoltunk, mielőtt így határoztunk, de kiderült, hogy 25 forinttal olcsóbb holdanként, ha géppel dolgoztatunk. Nagy Ferenc 3 holdas gazda veszi át a szót: — Azt is kiszámítottuk, hogy minden parcellánál egy élet nyerünk, ha táblásan gazdálkodunk, nincs barázda, meg mesgye, többet lehet termelni, így aztán több jut nekem, meg a másiknak, de több jut arra a nagy asztalra is, amelyiktől mindenki kap, aki az országban dolgozik. Mi lesz az állatokkal? Az adonyiak csak hallgatják. Most kezdik látni, milyen sok hazugságot meséltek nekik otthon a kulákok, hogy visszatartsák őket a táblás gazdálkodástól. De még mindig nem hisznek, megkérdik hát: — mi lesz az állatainkkal, ha belépünk a csoportba ? — Megkapják az értékét világosítja fel őket Kovács Mihály. — Én is megkaptam a két lovam, szekerem, meg a felszerelés árát. Most van a csoportnak négy lova, ez bőven elég a gép mellett 150 holdra, amenynyire tavasszal kiterjesszük a táblás gazdálkodást. A többi ló helyiért veszünk: fejősmarhát. Most egy harmatospusztai gazda szól hozzá: — Tudják maguk azt, hogy mennyivel kevesebb gondunk van, mint tavaly volt? Nézzék csak meg, sok iváncsai gazda udvarában van még eladatlan kukorica, meg más termény is. A csoportbelieknek ilyen gondjuk nem lesz. A szövetkezet útján előre lekötöttük a terményeket. Vetettünk 15 hold sörárpát, 12 hold kendert, másik 12 holdra meg napraforgót teszünk. A szerződést már meg is kötöttük az állammal, biztos, hogy mindent jó áron átvesznek , semmi nem marad a nyakunkon, a tavaszi munkákra és terméseredményre. Sémik Mihály áll fel a harmatosnak nevében. Elfogadja a kihívást és hozzáfűzi: Mi pedig az adonyi járás összes pusztáit hívjuk versenyre. A legnagyobb probléma a tanítás — Van ám egy nagy hiba — kanyarodik vissza Paulusz Nándor 15 holdas adonyi középparaszt az előbbi kérdésre. — Sokan már szeretnénk megkezdeni a táblás gazdálkodást, de szanaszét van a földünk. Nekem is van vagy öt helyen 300 négyszögöl, másik háromfelé 200 négyszögöl darabom. Tagosítani kéne, hogy könnyebb legyen összehozni a táblás művelést akaró gazdákat, mert nem lehet úgy gazdálkodni, hogy húsz gazdának ötvenféle van a földje. Erre aztán helyeselnek. Régi probléma Adonyban is, másfelé is a tagosítás. Ezt kell rendezni, meg azt, hogy vannak, akik szeretnélnek más táblás csoportba belépőni, de a földjeik közt vannak parcellák, amelyeknek gazdái nem akarnak velük tartani. Hát ezt a kérdést oldják már meg valahogy — kérik az adonyi parasztok. Végre megegyeznek. Most tavasszal már nem lehet Adonyban elkezdeni a táblás művelést, mert a legtöbb földet felszántotta már a tulajdonosa, be is vetette, magát akarja aratni is. De ősszel eljövünk újra — ígérik — akkor mutassák meg az iváncsaiak, meg a harmatosiak, hogy mit hoztak ki a táblás gazdálkodásból. Ha nekik sikerül, ősztől mi is úgy dolgozunk. Ivincsa pedig fogadkozik, hogy" sikerülni fog. Akarják és beteljesedik. VÁRKONYI ENDRE. Műtrágya és Növényvédőszer Értékesítő Nemzeti Vállalat Budapest, V. Nádor u. 21. Tel.: 129-560. UUWjlyiniiuTi uWTFfl lEsXi 1 I 1 1 flffi A Mérett A szovjet hadsereg születésnapja alkalmából ingyenes vetített képes előadást tartanak a fehérvári Magyar-Szovjet Művelődési Társaságban a világ legerősebb hadseregénekéletéről. Szombaton este 7 órakor, vasárnap pedig délelőtt 11 órakor kerül sorra az előadás a Társaság új székházában, Nagy Sándor u. 7r a alatt. A Magyar-Jugoszláv Társaság is nagyszabású műsort rendez ma. A Szent István gimnázium dísztermében 6 órakor sorra kerülő est szónoka dr. Kispéter István alispán és Szántó György kultuszminiszteri osztályfőnök. Szerepel Csuka Zoltán író s több fővárosi és fehérvári művész mellett Vujicsity Tihamér jugoszláv zenekara. Az esten mutatkozik első ízben a nyilvánosság előtt a fehérvári pedagógusénekkar Szemere Gyula vezényletével.• — Úgy látszik, a várpalotai bányászok nagyon kedvelik a fehérvári kultúrgárdákat. Régebben a Dolgozók Színpadának műkedvelői arattak Palotán sikert, most pedig a vasutas színjátszók kelnek kirándulásra. Azt mondják, a «Mélyek a gyökerek» előadására eddig 800 jegy kelt el elővételben Várpalotán. —«a»— Az átmeneti szappan-nehézségek — mint arról a Fehérvári Napló megemlékezett — megoldódtak a városban. Negyven mázsányi szappan érkezett s korlátozás nélkül kapható minden kereskedésben. —«o*— Fehérvárott megjelent a tavasz az üzletek kirakataiban is. Sokszínű, könnyed és ízléses ruházati cikkek varázsolnak a kirakatokba tavaszi hangultat és csábítják a vevőket. Az állami gyárak termékei nemcsak jóminőségűek, hanem olcsók is. Az egyik kirakatban például 270 forintos árral hivalkodik egy szép férfi tavaszi kabát. Bizonyára rövidesen elkel utolsó példánya is. Végetért a farsang. A táncmulatságok tucatjai zajlottak le az utóbbi hetekben és megállapítható, hogy még a tavalyinál is jobb hangulatban szórakoztak mindenütt a dolgozók. A lányos mamák szempontjából is kitűnően sikerült az idei farsang: számos eljegyzés történt. Nem mind arany, ami fényük — állítja a magyar közmondás és igazságáról különös módon győződhetett meg a napokban egy fiatal elvált asszony. Gyorsan pénzre volt szüksége és ezért zálogházba vitte jegygyűrűjét, amelyet váláskor volt férje lovaglás módon nem fogadott vissza. Most kiderült miért: a nagy becsben tartott gyűrű — rézből volt... ! 5 Versenyre kel Alsócikola és Harmatospuszta Az adonyiak egyre élénkülnek. Látszik, hogy mindannyiukat nagyon érdekli a kérdés. Most már ők kérdeznek. Mi lesz azokkal,, akiknek nincs keresőképes családtagja? Mi lesz a munkaképtelenekkel? Az iváncsai tábláscsoport vezetői mindenre sorban megfelelnek. Egyre több szó kerül Harmatospusztáról. Ott jó a föld — mondják — azért sikerült mindenféle gazdálkodás. De hamar megadják a választ a harmatosnak is: számokkal bizonyítják, hogy jobb a táblás gazdálkodás a jó földön is, mint az egyéni. De ezt már a cikolaiak sem hagyják. Monok István kitüntetett gazda áll fel és bejelenti: — Az ócikolapuszta nevében ’ versenyre hívom ki Harmatospuszta összes gazdáit Köztársaság- mozgó Szombat—vasárnap Leány a talpán KÍSÉRŐ MŰSOR HÍRADÓ Előadások: hétköznap 6, 8, _____vasárnap 5, 5, 7, 9 órakor Rex-Munszinház Szombat—vasárnap Farkasrér LEGÚJABB HÍRADÓ Előadások: hétköznap 5, 7, vasárnap 3, 5, 7, 9 órakor Tejipari és Énekesítési Nemzeti Vállalat (OMTK) Állandóan friss habtejszín, valamint tej- és tejermékek kaphatók fiókjaikban Nagybani eladás üzemünkben Bástyautca 2. reggel fél 7-től 14 óráig