Fehérvári Napló, 1949. május (4. évfolyam, 100-126. szám)
1949-05-03 / 101. szám
Fehérvár dolgozói pompás felvonulással és népünnepéllyel a Népfront jegyében CHSEPELTÉK MÁJUS ELSEJÉT Május Fehérváron, 1949 tavaszán. A vasutas zenekar • • kora reggel ébresztgeti a várost. Hiába mulat csak belet a toronyóra, már elkésettnek látszik az ébresztgetés .Víz,csobogás, izgatott készülődés nesze szűrődik ki a házakból: a város dolgozói tisztálkodnak, ünneplőbe vágják magukat erre a nagy napra. Mert az ötödik szabad május valóban nagy nap volt Fehérváron. A diadalmas, a szocialista munkát hirdető felvonulás , amelynek eleje a zóna-térnél járt már, amikor a vége még alig hagyta el a piaci gyülekezőhelyet — a népünnepély vidámsága, az ezernyi szórakozás, reflektorfényben ropott tánc, az úttörők rollerversenye életet sugárzott. Olyan felszabadult, vidám életet, amilyenről a pincék mélyén,a fegyverek ropogása közben álmodni sem mertünk. A nagy fehérvári majálisban — mint egyetlen cseppben az egész tenger — benne tükröződött a derűlátás, amely a hároméves terv sikere, eddigi eredményeink, az új ötéves terv lehetőségei s a hazafias erőknek a béke megvédése érdekében történt egységbe láttán egész népünket eltölti. Nem lehetett megszámolni, mennyien voltak a májusi menetben, mennyien az utcát szegélyezők között. Még kevésbé lehetett megmondani mennyien fordultak meg déltől éjfélig az ünnepélyen. De az biztos: aki látta a felvonulást, azokat az adatokat, amelyeket a dekorált teherautókon büszkén mutattak meg a városnál: munkájukról a fehérvári üzemek, gyárak, vállalatok, hivatalok, iskolák, az derűs szívvel néz jövőnk elé s szavazatával erősíti a dolgozók hatalmas egységfrontját, a Népfrontot két hét múlva, a választáson. Munkatársaink így számolnak be a nagy nap eseményeiről, szülő imperialistákkal szemben.» A tábla mellett is békebeli a kép: 55 csokoládébarna népzenész, Fehérvár elsőszámú szórakoztatói ezen a napon hangversenyt adnak a dolgozóknak. Munkásforma ember mondja: — Találó ez a felirat a hangversenyhez. Merthogy itt, Fehérváron cigánymuzsikával üdvözölhetjük májusi beköszöntét, az a szovjet katonáknak köszönhető. . Az erkélyen nagy lámpa gyűl. Vibrálnak a vonók. Látszik a zenészeken, hogy szívesen játszanak. — Hogyne lelkesednénk — — mondja szakszervezeti titkáruk, Lévai József. — Hiszen, hogy emberszámban vesznek minket, hogy a szervezett dolgozók jogai illetnek meg, azt a demokráciának köszönhetjük. Tudja, mi volt a sorsa egy cigányzenésznek az «urak» urizálása idején? Szálasiék meg üldöztek, Dachauba hurcoltak bennünket. De jobb erről nem beszélni! Csak szívből játszani, mert ez a világ a mi világunk is... S az 55 vonó újra a levegőbe emelkedik, hogy a következő percben zengjen a nóta: «Susogj, susogj, fehér akác. Imbolygó fáklyák fényében ... Tűzijáték és fáklyásmenet az előestén A dolgozók ünnepének előestéjén valamennyi ligetben fellőnék a színes rakétákat. Rakétajelre indultak el a fáklyavivők a vasútállomásról, a Széchenyiutcából és a Berényi-útról. Lobogó fáklyákkal és lelkesedéstől kipirult arccal munkásmozgalmi dalokat énekelve vonult a Szakszervezeti Székház elé a munkás- és diákifjúság. A SzIT zászlóját egyenruhás fiatalok viszik. Papp József, a MÁV-műhely tanulója áll elől a sorban. Lelkesen beszél a felvonulásról és május vt.-ről: — Ilyen nagy és lelkes tömeglest soha nem látott még Fehérvár. A dekorációk és a hangulat is azt mutatja, hogy Fehérvárott már nemcsak mi, ipari munkások, de minden dolgozó átérzi május elseje jelentőségét. Mi, SzIT-ifik, természetesen elsők akarunk lenni a májusi ünnepségekben, mert úgy érezzük, hogy ez kétszeresen ünnep nekünk most, amikor a nép legjobbjai között az ifjúság legjobbjait is jelölte a Népfront a választásokon. Somogyi László gimnazista így vélekedik: — Mi, diákok, már nagyon vártuk a május elsejét, amikor együtt vonulhatunk ki a többi ifikkel és a felnőtt dolgozókkal. Nem akarunk mögöttük elmaradni, de úgy látom, meg is álljuk a helyünket, ezt bizonyította az iskolában tartott ünnepségünk is, meg ez a felvonulás, ahol soha nem látott lelkesedéssel vonulnak fel a középiskolás diákok és diáklányok. A menet halad tovább, a Szakszervezeti Székház vörös csillaggal díszített épülete elé. Lobognak a fáklyák, dalol az ifjúság , megkezdődött Fehérvár dolgozóinakünnepe. „Susogj, susogj fehér akác!"... Szól a nóta a szakszervezeti székház erkélyén Esteledik, de a város nem tér nyugovóra. A Nádor utcai kor szó élénkebb, mint bármikor, a házakon lobogók, az üzletek kirakataiban népünk vezetőinek arcképei. Most magyar nóta száll a szakszervezeti székház erkélyéről a sétálók felé. Mint valami varázsütésre, a korzó a székház elé vonul. Az erkélyen nagy tábla: «Sztálin vezetése alatt a békéért, a háborúra ké Mai számunk 6 oldal IV. évfolyam, 101. szám. ARA: 6 . FILLÉR KEDD, 1949. május 3. Ezer ötlettel, káprázatos menettel tettek hitet a népi demokrácia mellett Fehérvár dolgozói A Táncsics utca két oldalán munkásdalokat éneklő úttörők fogadták május 1. reggelén a piactér felé igyekvő csoportokat. A város minden részén kora reggeltől élénk volt az élet: a négy világtáj felöl autón, kocsin, gyalogosan özönlöttek a dolgozók a piactéri gyülekező helyre. A Felmayer sikere Másfél óráig tartott, míg összeverődött a tömeg. Az emberek várakozás közben végigsétáltak a nagy téren, gyönyörködtek a sok látnivalóban. Már ott híre járt, hogy a Felmayer nagyon kitett magáért. Egyik autójára annak jelképeként, hogy a fehérvári munkásnők a béke katonái, háromméteres magas emelvényre hófehér krinolinba öltözötten állítottak egy munkáslányt. A másik autón hasonló krinolinos leány a gyár tarka textiltermékeibe öltözötten mutatta, mennyit javult a Felmayer gyártmányainak minősége. A két autó mögött tarkaruhás munkásnők vidáman dalolják: »Fegyverünk a szerszám, sarló, kalapács«... Háború és béke A legtökéletesebb dekorációk közé tartozott az Államépítészeti Hivatal autója. A gépkocsi közepén útjelző állt. Egyik karja a háború, a másik a béke felé mutatott. A háborús út végén »Imperializmus,« a béke útján »Szocializmus« felírás. S a szocializmus útján kilométerkő az ötéves terv. Az útépítők egyébként a hatalmas hengerüket is elhozták magukkal. Ez volt a felírás: »Lehengereljük a reakciót. Az egyik elvtárs megjegyezte: »Ha május 15-én a Népfrontra szavaznak azútépítők,akkor nagy lépést tettek ennek az ígéretnek a beváltásában. ‹: Bauxit-gyáriak Pesten A Bauxit-gyár feldíszített autóján hatalmas aliminiumcsillag ékeskedett. — Ugyanilyen csillagot készítettünk a pesti felvonulásra is — újságolta Györök Ferenc elvtárs, párttitkár. — A pesti május 1-én 25 dolgozó képviseli a gyárunkat. ■ Megmutatja az új aluminium-építőváz kicsinyített mását s azonnal elbüszkélkedik vele, hogy már 100 tonnát rendeltek a Bauxittól az újfajta vázból, amelyet egyedül a fehérvári üzem gyárt. Városháza, villanytelep »A közigazgatás a népért van« —ez volt a felirata a városházi dolgozók gyönyörű autójának, melynek elejét bástyaként építették fel, jelképezve a szállóigévé vált Rákosi-mondást: »Magyarország a béke frontján nem rés, hanem erős bástya.« A békét népszerűsítették a villanytelepiek is. Hatalmas, vörös ötágú csillaguk mindegyik sarkán fehér békegalamb állt, szájában zöld olajággal. A csillag oldalán ezt olvastuk: »Béke — jólét szabadság — Népfront — szavaz.