Fehérvári Napló, 1949. október (4. évfolyam, 228-253. szám)

1949-10-26 / 249. szám

2 A fehérvári kerületi rendőrkapitányság közleménye a bejelentési rendelet végrehajtásáról Néhány nap előtt megírtuk, hogy a belügyminiszter álta­lános bejelentési kötelezett­ség teljesítését rendelte el Post megjelent a kerületi rend­ , Elfőkapitány rendel­ete ennek végrehajtásáról. Bejelentés alá esik minden Magyarország területén lakó személy, állampolgárságra, nemre és korra való tekintet nélkül,, ha 1949. november 1- én 0 órakor magyar területen, mint állandó lakos lakik. Be kell jelenteni azt is, akinek állandó lakása külföldön van ugyan, de ebben az időpont­ban Magyarországon tartóz­kodik. A bejelentést belföldi lakosoknak az állandó, kül­földieknek az ideiglenes la­kásra vonatkozóan­ kell meg­tenni. A bejelentést új mintájú űrlapokon kell megtenni. Az 1. számú űrlapon a 17—60 éves férfiak, a 2- számún kor­ra való tekintet nélkül a­ nők, valamint a 17 éven aluli és 60 éven felüli férfiak tesznek be­jelentést. Az űrlapokat a dohány­­árudákban 5® fillérért le­het beszerezni. Mindenkiről külön bejelen­tőlapot kell kitöltni. A 17. évet be nem töltött és a csa­ládfő nevét viselő gyermeke­ket a családfő lapján jelentik be. Mindenkinek személye­­n kell a bejelentőlapot kitölte­ni, a 18 éven aluliak és a ki­töltésre bármilyen okból kép­telenek helyett legközelebbi hozzátartozójuk töltheti ki az űrlapokat. A bejelentőlapot csak tn­tával, vagy írógéppel sza­­­­ad kitölteni, tisztán, ol­vashatóan. A családi és utónév megvál­toztatása esetében a régi csa­ládi és utónevét is be kell ír­ni. Férjezett, elvált, özvegy nők férjük nevét, utána le­ánykori nevüket írják be. A bejelentőlapokat a váro­sokban a rendőrőrsökön, köz­ségekben a jegyzőknél kell benyújtani, ezt a szállásadó, illetve a betűsoros nyilván­tartó könyv vezetője teljesíti. A bejelentési kötelezettség elmulasztása, ha súlyosabb büntetés alá nem esik, 15 napi elzárással büntethető. DFDIJÁTA­Q kitűzött határidő előtt kilenc nappal 1 JL-rfixIV/m. 1 r­ befejezte az őszi vetés munkáját PDPQf még 900 hold búzavetést nem végzett el, mert a JDlXV-ol kulákok arcátlanul szabotálnak és fenyegetőznek Pavlicsek László 6 holdas per-1 kátai gazda éppen az udvarát söp­ri, amikor kint az utcán a dúcokra felerősített hangszórókon felhar­san Dunajevszkij egyik gyönyörű indulója. — Na asszony — teszi le a söp­rűt a gazda — hallgassuk csak meg, mi lesz a zene folytatása. Mert fogadni mernék, hogy valami Hangszóró sugározza De mielőtt Kovács felelhetne, megszólal a hangszóró: «Perkáta dolgozó parasztsága a kitűzött ha­táridő előtt kilenc nappal elvégezte a hazavetést s ezzel újra bebizo­nyította, hogy méltó a mintaközi­ség kitüntetésre...» — Mit szólsz ehhez? — kérdi diadalmasan Kovács a barátját. — Ez igen... ez szép dolog. Hátha még egyesek ugyan­akkor neki fognak a vetésnek, amikor én, mennyivel előbb befejezhettük vol­­­na a tervet? Pavlicsek László szerény ember. Nehezen árulja el, hogy ő volt az első a községben, aki legelő­ször a földbe huzatta a rozsot rendkívülit közölnek a falu népé­vel. — Hát te miről ábrándozol? — kérdi az éppen arra tartó Ko­vács János. — Várom a közérdekű hírszol­gálatot. — Én már tudom is, hogy mi­ről lesz szó. — Na, mondjad­ az örömhírt Perkátán is és a búzát is. Ha kint járt a határban, vagy a borbélynál bo­rotválkozott, vagy éppen az utcán találkozott valamelyik gazdatársá­val, első­ dolga volt, hogy a korai vetésre terelje szót és igyekezzék mindenkit meggyőzni arról, hogy a jó gazda idejekorán leteszi­­az őszi munka gondját. Ha mellette órahosszat is elbeszélgetett, csak hogy Perkáta az általa indított versenyben le ne maradjon, és Perkáta dolgozó parasztjai meg­fogadták a Pánt népnevelőinek szavait, akik Rákosi elvtárs út­mutatása nyomán uji lendülettel szorgalmazták az őszi vetés sike­rét, azoknak a feljegyzésére,­ akik nem teljesítik rendesen hazafias köteles­ségüket. — Bizony mi csúnyán lemarad­tunk — mondja Gyurica Balázs vezetőjegyző. — A rozsot uigyasi időben elvetettük, de a búzánál rosszul állunk. Legalább 900 hold vetetlen a búzának szánt földek­ből. — Pedig hát mi is tettünk egyet­­mást, hogy felvilágosítsuk a falu parasztságát — teszi hozzá Végh László elvtárs,, népnevelő. — Kis­­gyűlést is tartottunk egyet-e, vagy kettőt ennek érdekében... — Hármat­­tartottunk nem ket­tőt —­ siet kiigazítani Végh sza­vait a vezetőjegyző. — Meg az­tán azért is maradt el ennyire a vetés, mert a dülőfelelőseinket úgy ijesztgetik a kulákok, hogy­ha felmerik őket jeleníteni a v­és elmaradásáért, «agyon lesznek ver­ve». A kulák tehát nem nyugszik Er­csiben, sőt fenyegetésre vetemedik. A dülőfelelősöknek kötelességük az ilyen kulákarcátlanság kíméletlen leleplezése, mert különben a hi­ányzó 900 hold őszi búza nem kerül a földbe. Pedrds egyetlen percig sem vitás, hogy Ercsi dol­gozó parasztságának érdeke a szántás-vetés időben történő elvég­zése. Éppúgy, mint a perseátaiak­­nak, akik példát mutattak­ jó munkájukkal a közeli Ercsinek is. Ercsiben kevés egy szégyentábla De nem így Ercsi. A községháza folyosójára láakasztott szégyentáb­lán tizenhat név. Kár volt nem több rubrikát csinálnia annak, aki készítette, mert az embernek az lesz benyomása, amikor ennek a községnek a határába ér, hogy egy szégyentábla kevés lenne A Kúria is elítélte a megvesztegetett rendőrbírót Emlékezetes még dr. Kata­­ma-Horváth László volt rend­­­őrbíró bűnügye Fehérváron. A rendőrbíró hivatalos hatal­mával visszaélve, különböző pénzösszegeket vett fel tör­vénytelenül a megfélemlített ügyfeleitől. A fehérvári tár­gyalás után a bűnügy a táb­lához, majd a Kúriához ke­rült, amely most hozott íté­letet dr. Katona-Horváth és két bűntársa ügyében. A vég­legesen jogerőre emelt ítélet szerint dr. Katona-Horváth László büntetése kétévi bör­tön, dr. Falvai Sándoré tíz­­havi, Nagy Sándoré pedig hathavi börtön. fii BN­É H V­AN­1 NABLOi 1949. oiiti&e* 26. Ismét Fehérváron a náci poke borzalmairól készített film, a­ „UTOLSÓ ÁLLOMÁS“ «Az Utolsó állomás»-t két asszony­, Wanda Jakubowska és Gerda Schneider alkották. Mindkettőjüket Auschwitzba deportálták és a dicsőséges Vörös Hadsereg szabadította fel őket. A főszereplők nagy része végigél­te a lágerélet borzalmait és személyes él­ményeik alapján késztették el a filmet. A színhelyen vettek fel mindent, ott, ahol három év leforgása alatt 5 millió embert pusztítottak el. Elénk tárul a náci gyilkosok kegyetlensége a maga teljes­ségében, a deportáltak bor­zalmas szenvedései. Mikor szemünk előtt pereg­te Auschwitz borzalmai, jus­son eszünkbe, hogy az im­perialisták újra szövetkeznek a náci gyilkosokkal és a leg­véresebb kezű fasiszták sza­badon járnak. A film utolsó mondatát: «Küzdjetek, hogy többé ne legy­en Auschwitz!» minden becsületes­­és béke­­szerető embernek magáévá kell lennie. A film, amely az 1918-as m­arianske laznei filmver­seny első díját nyerte és az 1948-as velencei Biennnále egyik legnagyobb sikere volt, már másodszor jutott el Fe­hérvárra, ahol a Petőfi-mozi vetíti, X i POLGOZÓK ÍRJÁK Singaporeba szakadt magyar fiatalember kérése a fejérmegyei ifjakhoz Gall Sándor elvtárs, az EPOSz megyei titkára küldte be számunkra az alábbi levelet:­­ M­agyar Lányok és Fiúk! Egy idegenb­eszakadt magyar fiú kér benneteket, hogy segítse­tek kínzó honvágyán. Engedem a fasizmus sodort el hazámtól és most Malaya fővárosában, Singa­­poreban élek. 25 éves vagyok és gonosz uraink bűne miatt sok szenvedésen mentem keresztül. Nagyon szeretném tudni, milyen az új élet a mi szép Magyaror­szágunkon. Azért kérlek bennete­ket, hogy írjátok meg az igazsá­got, mert a külföldi sajtó sokat hazudozik. Munkáslányok és fiúk írjanak, mert nekik hiszek, akik közül én is származom. Viszonzá­sul én is megírom,­­milyen egy ha­zájától távolszakadt ember élete, akinek minden vágya, hogy egy­szer hazajuthasson. Kedves Lányok és Fiúk! Minden levélre azonnal válaszolok. Kérem, hogy Írjatok. Takács Gyula Singapore c/o. Changi Gaol Malaya Asia. Úgy érezzük, hogy a dol­gozó fiatalok nagy szolgálatot­ tesznek mind a hazájától tá­vol élő magyar fiúnak, mind hazánknak, mikor megír­ják az igazságot a mi szép új életünkről, «mert a külföldi sajtó sokat hazudozik.» Ez a külföldi sajtó odakint az imperial^13 újságokat je­lenti és nekünk az a köteles­­­égünk, hogy harcoljunk a hazugság, a háborús uszítás ellen. Reméljük, hogy Takács Gyula kérése megvalósul. Szerkesztőségi üld a nép tudja, hogy magánért épít M­ig a nyugati országokban, a Marshall terv «áldása­ként» munkanélküliek százezrei nyomorognak, míg a dolgozóknak egyre romlik az­­életszínvonaluk,­­findig a szocialista Szovjetunió Sztálin elvtárs vezetésével, az öt­éves terv alapján egyre nagyobb jólétet teremt. Ez a legfőbb tanul­­sá­ga abból a jelentésből, melyet legutóbb a szovjet statisztikai hi­vatal adott ki és amelyben beje­lentette, hogy az 1949-es év har­madik negyedében a szovjet dol­gozó nép 102 százalékra teljesí­tette a tervet. Ezen a téren külön ki kell emel­ni a­ szovjet parasztok példáját, akiknek termelése meghaladja az 1940-es év, tehát a háború előtti utolsó esztendő term­­elését. De emelkedett a munka termelékeny­sége az építkezésben, a szállítás terén is. Míg a kapitalista orszá­gokban, így Amerikában is, az analfabéták ezreit számítják, ad­dig a Szovjetunióban az év elmúlt 9 hónapjában 450.000 fiú és leány fejezte be tanulmányait felső- és középfokú szakiskolákban. Ezek az adatok is azt bizonyítják, hogy a Szovjetunióban a nép tudja, hogy magának épít és tanul. Nem így a kapitalista országokban, ahol a dolgozók csak a nagytőkések pén­zeszsákjait tömik munkájuk és ve­rítékük eredményeivel. Jankovics Ferenc ÁVESz-fűtő. II Kínai Népköztársaság megalakulása K­ína igén, a Távolkeleten most kelt fel a szabadság boldog hajnala. Évszázados álmá­ból ébredt egy hatalmas embertö­meg és mint óriás, rázza le m­agá­­ról az imperialista világ által reá­­raszott bilincseket. Át kell éreznünk ennek hatalmas jelentőségét, ami­kor a kínai paraszt és eddig állati sorban élős kuli rádöbben arra, hogy szabad emberként élhet a vi­lágon és sorsa irányítását maga intézheti. Gondolj arra Elvtárs, mit érez­te! Te akkor, amikor a részedre kiosztott és néked adományozott szabad földbe először vágtad­ a ka­pádat. Milyen boldog érzés töl­tött el akkor, h­a arra gondolták hogy megszabadultál földesurad? és azok bérencei elnyomása alól. A kínai paraszt még ennél is többet érez. Nemcsak a szabadsá­got érzi, hanem azt is hogy a má­­sik nagy ellensége, az éhhalál fe­lett is győzedelmeskedett. Kíná­ban évente többmillió ember halt éhen akkor, amikor Kína területe kiapadhatatlan, vadászterülete volt az angol-amerikai imperialist­ak­­­nak. A mandarinok országában egy új embertípus született. Lenin és Sztálin tanításán életrejött és megerősödött a­­munkásosztály pártja, a Kínai Kommunista párt s győzelemre vitte az elnyomottak millióit. Mi a proletárszolidaritás közösségében igazi testvéri szere­tettel köszöntjük a kínai elvtársa­inkat és tiszteletr­eméltó vezérü­ket Mao-Cse-Tung elvtársat, Pirkovits Emil rendőrhadnagy. Népboltfiókot kérnek az üreghegyi asszonyok M­i, öreghegyi asszonyok, akik bizony kissé messze la­kunk a várostól, szeretnénk kapni egy népboltot és egy húscsarno­kot. Annál is inkább jogos ez a kívánságunk, mert mi, dolgozó asszonyok a munkánk mellett­ még három-négy kilométert vagyunk kénytelenek gyalogolni és sokszor hiába, mert éppen kifogyott a szappan, vagy a rizs. Már előre félünk a téttől­, a Sártól és a fagy­tól, amikor kénytelenek leszünk ezeket a hosszú utakat jár­ni. Bár már megígérték nekünk a népiboltot is, a húscsarnokot is, de azért szorgalmazzuk a dolgot, hogy minél előbb megkapjuk. Hely lenne elég, például a Vágályhelyi uton, Pozsonyi uton­ vagy a Már­ria-völgyben. Reméljük, hogy az kérésünk nem hangzott el hiába és segíteni fognak rajtunk. MNDSz öreghegyi csoportja. * y A levél érkezése után azon­nal érintkezésbe léptü­nk a Dur­ánfun Népbolt NY. igaz­gatóságával, ahonnét azt a választ kaptuk, hogy az öreg­hegyen november 15-ig meg­nyílik a Népbolt fiók, így az öreghegyi dolgozó asszo­nyok kívánsága — népi de­mokráciánk jóvoltából —­ még a tét beállta előtt telje­sült Szerkesztőség.

Next