Fehérvári Napló, 1949. október (4. évfolyam, 228-253. szám)

1949-10-26 / 249. szám

2 A fehérvári kerületi rendőrkapitányság közleménye a bejelentési rendelet végrehajtásáról Néhány nap előtt megírtuk, hogy a belügyminiszter általános bejelentési kötelezettség teljesítését rendelte el Post megjelent a kerületi rend , Elfőkapitány rendelete ennek végrehajtásáról. Bejelentés alá esik minden Magyarország területén lakó személy, állampolgárságra, nemre és korra való tekintet nélkül,, ha 1949. november 1- én 0 órakor magyar területen, mint állandó lakos lakik. Be kell jelenteni azt is, akinek állandó lakása külföldön van ugyan, de ebben az időpontban Magyarországon tartózkodik. A bejelentést belföldi lakosoknak az állandó, külföldieknek az ideiglenes lakásra vonatkozóan kell megtenni. A bejelentést új mintájú űrlapokon kell megtenni. Az 1. számú űrlapon a 17—60 éves férfiak, a 2- számún korra való tekintet nélkül a nők, valamint a 17 éven aluli és 60 éven felüli férfiak tesznek bejelentést. Az űrlapokat a dohányárudákban 5® fillérért lehet beszerezni. Mindenkiről külön bejelentőlapot kell kitöltni. A 17. évet be nem töltött és a családfő nevét viselő gyermekeket a családfő lapján jelentik be. Mindenkinek személyen kell a bejelentőlapot kitölteni, a 18 éven aluliak és a kitöltésre bármilyen okból képtelenek helyett legközelebbi hozzátartozójuk töltheti ki az űrlapokat. A bejelentőlapot csak tntával, vagy írógéppel szaad kitölteni, tisztán, olvashatóan. A családi és utónév megváltoztatása esetében a régi családi és utónevét is be kell írni. Férjezett, elvált, özvegy nők férjük nevét, utána leánykori nevüket írják be. A bejelentőlapokat a városokban a rendőrőrsökön, községekben a jegyzőknél kell benyújtani, ezt a szállásadó, illetve a betűsoros nyilvántartó könyv vezetője teljesíti. A bejelentési kötelezettség elmulasztása, ha súlyosabb büntetés alá nem esik, 15 napi elzárással büntethető. DFDIJÁTAQ kitűzött határidő előtt kilenc nappal 1 JL-rfixIV/m. 1 r befejezte az őszi vetés munkáját PDPQf még 900 hold búzavetést nem végzett el, mert a JDlXV-ol kulákok arcátlanul szabotálnak és fenyegetőznek Pavlicsek László 6 holdas per-1 kátai gazda éppen az udvarát söpri, amikor kint az utcán a dúcokra felerősített hangszórókon felharsan Dunajevszkij egyik gyönyörű indulója. — Na asszony — teszi le a söprűt a gazda — hallgassuk csak meg, mi lesz a zene folytatása. Mert fogadni mernék, hogy valami Hangszóró sugározza De mielőtt Kovács felelhetne, megszólal a hangszóró: «Perkáta dolgozó parasztsága a kitűzött határidő előtt kilenc nappal elvégezte a hazavetést s ezzel újra bebizonyította, hogy méltó a mintaköziség kitüntetésre...» — Mit szólsz ehhez? — kérdi diadalmasan Kovács a barátját. — Ez igen... ez szép dolog. Hátha még egyesek ugyanakkor neki fognak a vetésnek, amikor én, mennyivel előbb befejezhettük volna a tervet? Pavlicsek László szerény ember. Nehezen árulja el, hogy ő volt az első a községben, aki legelőször a földbe huzatta a rozsot rendkívülit közölnek a falu népével. — Hát te miről ábrándozol? — kérdi az éppen arra tartó Kovács János. — Várom a közérdekű hírszolgálatot. — Én már tudom is, hogy miről lesz szó. — Na, mondjad az örömhírt Perkátán is és a búzát is. Ha kint járt a határban, vagy a borbélynál borotválkozott, vagy éppen az utcán találkozott valamelyik gazdatársával, első dolga volt, hogy a korai vetésre terelje szót és igyekezzék mindenkit meggyőzni arról, hogy a jó gazda idejekorán letesziaz őszi munka gondját. Ha mellette órahosszat is elbeszélgetett, csak hogy Perkáta az általa indított versenyben le ne maradjon, és Perkáta dolgozó parasztjai megfogadták a Pánt népnevelőinek szavait, akik Rákosi elvtárs útmutatása nyomán uji lendülettel szorgalmazták az őszi vetés sikerét, azoknak a feljegyzésére, akik nem teljesítik rendesen hazafias kötelességüket. — Bizony mi csúnyán lemaradtunk — mondja Gyurica Balázs vezetőjegyző. — A rozsot uigyasi időben elvetettük, de a búzánál rosszul állunk. Legalább 900 hold vetetlen a búzának szánt földekből. — Pedig hát mi is tettünk egyetmást, hogy felvilágosítsuk a falu parasztságát — teszi hozzá Végh László elvtárs,, népnevelő. — Kisgyűlést is tartottunk egyet-e, vagy kettőt ennek érdekében... — Hármattartottunk nem kettőt — siet kiigazítani Végh szavait a vezetőjegyző. — Meg aztán azért is maradt el ennyire a vetés, mert a dülőfelelőseinket úgy ijesztgetik a kulákok, hogyha felmerik őket jeleníteni a vés elmaradásáért, «agyon lesznek verve». A kulák tehát nem nyugszik Ercsiben, sőt fenyegetésre vetemedik. A dülőfelelősöknek kötelességük az ilyen kulákarcátlanság kíméletlen leleplezése, mert különben a hiányzó 900 hold őszi búza nem kerül a földbe. Pedrds egyetlen percig sem vitás, hogy Ercsi dolgozó parasztságának érdeke a szántás-vetés időben történő elvégzése. Éppúgy, mint a perseátaiaknak, akik példát mutattak jó munkájukkal a közeli Ercsinek is. Ercsiben kevés egy szégyentábla De nem így Ercsi. A községháza folyosójára láakasztott szégyentáblán tizenhat név. Kár volt nem több rubrikát csinálnia annak, aki készítette, mert az embernek az lesz benyomása, amikor ennek a községnek a határába ér, hogy egy szégyentábla kevés lenne A Kúria is elítélte a megvesztegetett rendőrbírót Emlékezetes még dr. Katama-Horváth László volt rendőrbíró bűnügye Fehérváron. A rendőrbíró hivatalos hatalmával visszaélve, különböző pénzösszegeket vett fel törvénytelenül a megfélemlített ügyfeleitől. A fehérvári tárgyalás után a bűnügy a táblához, majd a Kúriához került, amely most hozott ítéletet dr. Katona-Horváth és két bűntársa ügyében. A véglegesen jogerőre emelt ítélet szerint dr. Katona-Horváth László büntetése kétévi börtön, dr. Falvai Sándoré tízhavi, Nagy Sándoré pedig hathavi börtön. fii BNÉ H VAN1 NABLOi 1949. oiiti&e* 26. Ismét Fehérváron a náci poke borzalmairól készített film, a „UTOLSÓ ÁLLOMÁS“ «Az Utolsó állomás»-t két asszony, Wanda Jakubowska és Gerda Schneider alkották. Mindkettőjüket Auschwitzba deportálták és a dicsőséges Vörös Hadsereg szabadította fel őket. A főszereplők nagy része végigélte a lágerélet borzalmait és személyes élményeik alapján késztették el a filmet. A színhelyen vettek fel mindent, ott, ahol három év leforgása alatt 5 millió embert pusztítottak el. Elénk tárul a náci gyilkosok kegyetlensége a maga teljességében, a deportáltak borzalmas szenvedései. Mikor szemünk előtt peregte Auschwitz borzalmai, jusson eszünkbe, hogy az imperialisták újra szövetkeznek a náci gyilkosokkal és a legvéresebb kezű fasiszták szabadon járnak. A film utolsó mondatát: «Küzdjetek, hogy többé ne legyen Auschwitz!» minden becsületesés békeszerető embernek magáévá kell lennie. A film, amely az 1918-as marianske laznei filmverseny első díját nyerte és az 1948-as velencei Biennnále egyik legnagyobb sikere volt, már másodszor jutott el Fehérvárra, ahol a Petőfi-mozi vetíti, X i POLGOZÓK ÍRJÁK Singaporeba szakadt magyar fiatalember kérése a fejérmegyei ifjakhoz Gall Sándor elvtárs, az EPOSz megyei titkára küldte be számunkra az alábbi levelet: Magyar Lányok és Fiúk! Egy idegenbeszakadt magyar fiú kér benneteket, hogy segítsetek kínzó honvágyán. Engedem a fasizmus sodort el hazámtól és most Malaya fővárosában, Singaporeban élek. 25 éves vagyok és gonosz uraink bűne miatt sok szenvedésen mentem keresztül. Nagyon szeretném tudni, milyen az új élet a mi szép Magyarországunkon. Azért kérlek benneteket, hogy írjátok meg az igazságot, mert a külföldi sajtó sokat hazudozik. Munkáslányok és fiúk írjanak, mert nekik hiszek, akik közül én is származom. Viszonzásul én is megírom,milyen egy hazájától távolszakadt ember élete, akinek minden vágya, hogy egyszer hazajuthasson. Kedves Lányok és Fiúk! Minden levélre azonnal válaszolok. Kérem, hogy Írjatok. Takács Gyula Singapore c/o. Changi Gaol Malaya Asia. Úgy érezzük, hogy a dolgozó fiatalok nagy szolgálatot tesznek mind a hazájától távol élő magyar fiúnak, mind hazánknak, mikor megírják az igazságot a mi szép új életünkről, «mert a külföldi sajtó sokat hazudozik.» Ez a külföldi sajtó odakint az imperial^13 újságokat jelenti és nekünk az a köteleségünk, hogy harcoljunk a hazugság, a háborús uszítás ellen. Reméljük, hogy Takács Gyula kérése megvalósul. Szerkesztőségi üld a nép tudja, hogy magánért épít Mig a nyugati országokban, a Marshall terv «áldásaként» munkanélküliek százezrei nyomorognak, míg a dolgozóknak egyre romlik azéletszínvonaluk,findig a szocialista Szovjetunió Sztálin elvtárs vezetésével, az ötéves terv alapján egyre nagyobb jólétet teremt. Ez a legfőbb tanulsága abból a jelentésből, melyet legutóbb a szovjet statisztikai hivatal adott ki és amelyben bejelentette, hogy az 1949-es év harmadik negyedében a szovjet dolgozó nép 102 százalékra teljesítette a tervet. Ezen a téren külön ki kell emelni a szovjet parasztok példáját, akiknek termelése meghaladja az 1940-es év, tehát a háború előtti utolsó esztendő termelését. De emelkedett a munka termelékenysége az építkezésben, a szállítás terén is. Míg a kapitalista országokban, így Amerikában is, az analfabéták ezreit számítják, addig a Szovjetunióban az év elmúlt 9 hónapjában 450.000 fiú és leány fejezte be tanulmányait felső- és középfokú szakiskolákban. Ezek az adatok is azt bizonyítják, hogy a Szovjetunióban a nép tudja, hogy magának épít és tanul. Nem így a kapitalista országokban, ahol a dolgozók csak a nagytőkések pénzeszsákjait tömik munkájuk és verítékük eredményeivel. Jankovics Ferenc ÁVESz-fűtő. II Kínai Népköztársaság megalakulása Kína igén, a Távolkeleten most kelt fel a szabadság boldog hajnala. Évszázados álmából ébredt egy hatalmas embertömeg és mint óriás, rázza le magáról az imperialista világ által reáraszott bilincseket. Át kell éreznünk ennek hatalmas jelentőségét, amikor a kínai paraszt és eddig állati sorban élős kuli rádöbben arra, hogy szabad emberként élhet a világon és sorsa irányítását maga intézheti. Gondolj arra Elvtárs, mit érezte! Te akkor, amikor a részedre kiosztott és néked adományozott szabad földbe először vágtad a kapádat. Milyen boldog érzés töltött el akkor, ha arra gondolták hogy megszabadultál földesurad? és azok bérencei elnyomása alól. A kínai paraszt még ennél is többet érez. Nemcsak a szabadságot érzi, hanem azt is hogy a másik nagy ellensége, az éhhalál felett is győzedelmeskedett. Kínában évente többmillió ember halt éhen akkor, amikor Kína területe kiapadhatatlan, vadászterülete volt az angol-amerikai imperialistaknak. A mandarinok országában egy új embertípus született. Lenin és Sztálin tanításán életrejött és megerősödött amunkásosztály pártja, a Kínai Kommunista párt s győzelemre vitte az elnyomottak millióit. Mi a proletárszolidaritás közösségében igazi testvéri szeretettel köszöntjük a kínai elvtársainkat és tiszteletreméltó vezérüket Mao-Cse-Tung elvtársat, Pirkovits Emil rendőrhadnagy. Népboltfiókot kérnek az üreghegyi asszonyok Mi, öreghegyi asszonyok, akik bizony kissé messze lakunk a várostól, szeretnénk kapni egy népboltot és egy húscsarnokot. Annál is inkább jogos ez a kívánságunk, mert mi, dolgozó asszonyok a munkánk mellett még három-négy kilométert vagyunk kénytelenek gyalogolni és sokszor hiába, mert éppen kifogyott a szappan, vagy a rizs. Már előre félünk a téttől, a Sártól és a fagytól, amikor kénytelenek leszünk ezeket a hosszú utakat járni. Bár már megígérték nekünk a népiboltot is, a húscsarnokot is, de azért szorgalmazzuk a dolgot, hogy minél előbb megkapjuk. Hely lenne elég, például a Vágályhelyi uton, Pozsonyi uton vagy a Márria-völgyben. Reméljük, hogy az kérésünk nem hangzott el hiába és segíteni fognak rajtunk. MNDSz öreghegyi csoportja. * y A levél érkezése után azonnal érintkezésbe léptünk a Duránfun Népbolt NY. igazgatóságával, ahonnét azt a választ kaptuk, hogy az öreghegyen november 15-ig megnyílik a Népbolt fiók, így az öreghegyi dolgozó asszonyok kívánsága — népi demokráciánk jóvoltából — még a tét beállta előtt teljesült Szerkesztőség.