Fehérvári Napló, 1949. október (4. évfolyam, 228-253. szám)
1949-10-16 / 241. szám
19. október 16 FEHÉRVÁRI NAPLÓ A magyar nép a szocializmus mellett szavazott »ÖTÉVES TERVÜNK 47 milliárd forint befektetést követel meg. Ennek a gigászi vállalkozásnak a beindításához kérjük a dolgozó magyar nép segítségét Tervkölcsön formájában« — mondotta Rákosi elvtárs szeptember 30-i beszédében. Mit válaszoltak erre a felhívásra magyar dolgozók? »MEGVALÓSÍTJUK a 3 és az 5 éves tervet és akár tetszik az imperialistáknak, akár nem, megvalósítjuk a szocializmust. Ennek érdekében túljegyezzük a tervkölcsönt!« — írta lapunk számára Tóth Jenő MÁV esztergályos. Ebben a levélben benne volt a munkásosztály minden hű fiának a válasza Rákosi elvtárs felhívására. De a levél hangjából kicsendül annak a munkásosztálynak is az önbizalma és az erejébe vetett hite is, melyet immár négy és fél éve vezet győzelemről győzelemre a Párt. A MUNKÁSOSZTÁLY PÉLYÁJÁN a dolgozó parasztság is fellelkesült és erejéhez mérten igyekezett viszonozni azt a sok segítséget, ami a népi demokrácia juttatott számára.« Én értem, hogy mit jelent a Tervkölcsön. Azt, hogy még jobb világ jön a dolgozó parasztember számára. Én is, meg a fiam is 250- 250 forintot jegyzőnk« — mondotta a népnevelő Kovács István nyolc holdas nagyhalom-pusztai új gazda. »A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA, demokráciánk minden hűséges katonája, minden magyar patrióta ezúttal is egy emberként teljesíti hazafias kötelességét és a kölcsön jegyzésével ad választ népi demokráciánk minden ellenségének« — mondotta Rákosi elvtárs. És a munkások példáját, dolgozó népünk minden rétege követte, dolgozó parasztok, az önálló kis emberek, haladó értelmiség, az asszonyok és az ifjúság egy emberként igyekezett eleget tenni hazafias kötelességének. A béke, a függetlenség, a nagyszerű jövő gondjában a magyar nép egy beforrt vezetőivel és áldozatvállaláson keresztül is követte Pártunk és Rákosi elvtárs iránymutatását. Miből fakadt dolgozó népünk ezen óriási lelkesedése — mely a kapitalista országok számára teljesen érthetetlen. Attól a tudattól, hogy amit a kommunisták eddig ígértek és tettek ,az mind helyes volt, mind valóra vált és mind a dolgozó nép ügyét, felemelkedését szolgálta. »A magyar dolgozó nép, Pártunk vezetésével megmutatta, hogy mit tud elérni.« Ezért jegyzőnk Tervkölcsönt — írta a Fehérvár Naplóban Bogyó Gyula Bauxit gyári ifjúmunkás. Vájjon az imperialista országokban elmondhatja-e ezt a dolgozó nép? Nem mondhatja el. Ezért van nálunk emelkedő jólét és a Tervkölcsön túljegyzése és ezért van náluk egyre súlyosbodó nyomor és Marsall-terv. A TERVKÖLCSÖN a népi demokráciához való viszonyukban világosan megmutatta az osztályok magatartását. A munkásosztály, az egyetlen végig következetes forradalmi osztály, járt az élen aTervkölcsön gyűjtésben. A dolgozó parasztság, a haladó értelmiség és az önálló kisemberek követték a munkásosztály példáját. A kulákok, a népi demokrácia ellenségei ismét kimutatták a foguk fehérét. Nemcsak, hogy nem voltak hajlandók tervkölcsönt jegyezni, hanem izgattak is az 5 éves tervet, a dolgozó nép jobblétét előmozdító kölcsön jegyzés ellen. Szatmári, a töktolvaj fehérvári kuláknak arra lett volna pénze, hogy a csőszt megvesztegesse,, de a felesége nyíltan kijelentette, hogy nem hajlandó jegyezni. Egymásmellé lehetneállítani a példákat a kulákok és a dolgozó parasztok magatartásáról. Idősebb Knitelthoffer, öregutca 32. sz. alatt lakó 46 holdas kulák azért »nem tudott adni« mert házat építi. A szomszéd utcában, a Sár utca 25-ben lakó Arany Katalin, idős 2 és fél holdas parasztasszony, aki még nem tudta az ostrom óta a házát felépíteni, 100 forintot jegyzett. A kulákok ismét bebizonyították, hogy élesen szembeállnak a dolgozó nép államával és annak miden törekvésével. A KÖZÉPPARASZTSÁGUNK MAGATARTÁSA a Tervkölcs önnel kapcsolatban azt bizonyította, hogy a kulákok egyre inkább magukra maradnak. A középparasztság mindjobban tisztán látja, hogy a falu vérszopóival nem jó egy tálból cseresznyézni. Ez a tény megmutatkozott a Tervkölcsön jegyzés során. A középparasztság először még meghallgatta a kulák rémmeséit és hazugságait, azonban a Szívós népnevelő munka folytán — ott, ahol a népnevelők jól dolgoztak, — tettekkel állt ki a népi demokrácia mellette. Bognár József, a középparasztnak számító csókakői szőlősgazda 2000 forintot jegyzett, de felhozhatnánk a fehérvári Szatmári József 16 hrodas középparaszt példáját is, aki 700 forinttal járult hozzá az 5 éves terv sikeréhez. AZ ORSZÁG DOLGOZÓ NÉPE 751.492.650 forint Tervkölcsönt jegyzett. Ezen belül Fejér megye dolgozói 16.236.650 forinttal járultak hozzá ehhez a hatalmas győzelemhez. A magyar nép több mint 50 százalékkal jegyezte túl a Tervkölcsönt. A gyűjtés minden egyes forintja válasz és egyben csapás népünk minden belső és külső ellensége számára. A Terv- kölcsön egy győzelmes népszavazás volt, melynek során a magyar dolgozó nép a munkásosztállyal az élén a kommunisták politikájára szavazott: a jólét, a béke, a függetlenség, a szocializmus ügye mellett. L. Szabotáló kulákot leplezett le a móri járás operatív bizottsága Pusztavámon a móri járás operatív bizottsága tetten érte Bátky Barna volt szlovákiai 200 holdas kulákot, amint juttatott földjébe konkolyos, ocsos búzát vetett. A kulákot azonnal feljelentették a járási főjegyzői hivatalban, amely rövidesen méltó büntetést szab ki rá. A pusztavámi eset tanulság arra, hogy a kulák minden alkalmat megragad a szabotálásra, még ha más körülmények közé kerül is. Éppen ezért éberségre inti elsősorban a falusi pártszervezeteinket, másodsorban a DÉFOSz-t, hogy fokozott gonddal őrködjenek a kulákok szabotálási kísérletei felett. A szabotáló kulák ítéletét a faluban dobszó útján teszik közzé. Polgárdi község dolgozó parasztságának versenykihívása Polgárdi község dolgozó parasztsága élén a Magyar Dolgozók Pártja polgárdi szervezetével világosan látja az őszi szántás-vetési munkálatok maradéktalan elvégzésének döntő jelentőségét. Tudatában van annak, hogy az őszi szántásvetésiterv pontos végrehajtása , olyan nélkülözhetetlen alapját képezi az 5 éves terv célkitűzéseinek, amelyre a szocializmust építő dolgozó népünk, a Magyar Dolgozó Pártja bölcs vezetésével szilárdan épít. Ennek tudatában csatlakozunk a Perkáta község által meghirdetett őszi szántásvetési versenymozgalomhoz, versenykihívását és vállaljuk elfogadjuk Perkáta község az általa kitűzött versenypontok végrehajtását Az 5 éves tervért, dolgozó népünk jövőjéért, a szocializmusért végzendő munka érdekében felszólítjuk a Iköz- Vona járá. Aba, Gárdony, Seregélyes, Iszkaszentgyörgy, Nádasdladány, Pátka, Szabadbattyán és Velence községeinek dolgozó parasztságát a határozatunkhoz való csatlakozásra és egyben versenyre hívjuk ki a következő versenypontok végrehajtásában: 1. Községünk dolgozó parasztsága vállalja azt, hogy a búza vetőmagját elvetése előtt szelektálja és csávázza. 2. Vállalja, hogy rozsvetését s a búzavetését október 20-ig befejezi. 3. Vállalja azt, hogy leleplezi a szabotáló kulákokokat és a Községi Elöljáróság segítségével kényszeríteni fogja rozsvetésének időben való befejezésére. 4. Vállalja azt, hogy búzavetésének befejezése után azonnal megkezdi a tavaszi bevetésre szánt területek őszi mélyszántását és azt novenber 10-ig befejezi. 5. Válalja azt, hogy az őszi mélyszántás azonnali megkezdését halogató kulákokat a Magyar Köztársaság törvényeivel kényszeríteni fogja az őszi mélyszántás azonnali megkezdésére. 6. Vállalja azt, hogy az arra érdemes dolgozó parasztokat, akik a kitűzött munka elvégzésében nehézségekkel, küzdenek személyes segítséggel is és a Népi Kormányunk által biztosított módon is támogatja. Előre az őszi szántás-vetési tervünk idő előtti teljesítéséért! Polgárdi, 1949. évi október hó 13-án. Polgárdi község dolgozó parasztsága. Ismét erősebbek és éberebbek lettek a „Felszabadulás6” termelőcsoport tagjai, mert segíti őket Rákosi elvtárs beszéde Egymás után érkeznek a tehénfogatok a gabonaraktárnak kinevezett irodahelyiség elé. Mindegyüket jól megrakták búzászsákokkal. Az isztiméri termelőszövetkezeti csoport tagjai pillanatok alatt behordják a zsákokat,, szinte egymás kezéből veszik ki a munkát, annyira igyekeznek, hogy ne teljen sok idő a lerakodással, így szokott ez lenni mostanában Stolcz Ferenc kulák volt tanyáján. Amikor vége a lerakodásnak, Pánczél Gábor elvtárs, a csoport párttitkára összegyűjti a tagokat. Megbeszél velük egyet-mást, a holnapi teendőkről, meg a politikáról is. Most kapták meg a «kékfüzetet», Rákosi elvtárs szeptember 30-i beszédét, arról folyik leginkább a szó. — Mi rádión is meghallgattuk együttesen a beszédet — magyarázza Pánczél elvtárs, — azért nem új már az elvtársaknak, hamar meg tudják jegyezni, ha most elolvassák. — Már a beszéd előtt küldtünk táviratot Rákosi elvtársnak — teszi hozzá Horváth Kálmán elvtárs, a csoport elnöke — követeljük Rajknak és bandájának szigorú megbüntetését. Molnár János idősebb ember. Sok nehéz napot élt át, amíg eljutott idáig, hogy most a közösségben magának dolgozhat. Az egész életének keserűsége benne izzik a szavaiban, amikor megszólal: A Rajk-banda háborút akart, azt akarta, hogy Magyarországon az amerikaiak, meg az áruló Tit oék uralkodjanak, — így mondta Rákosi elvtárs. Hát ez nekünk nem kell — emeli fel a hangját, megverjük a békét. — Én már nem vagyok fiatal ember, de nem kímélném a fáradtságot, megnézném, amikor ezeket a gazembereket felhúzzák. — Jól van, jól, de ez még nem elég — mondja a párttitkár — nemcsak bosszút kell állni rajtuk, Rákosi elvtárs mást is mondott nekünk ebben a beszédében. — Igen, mondott -e szólni meg a zsákok tetejéről .Doktor Dénes József (a családi neve Doktor). — Azt mondta, hogy vigyázzunk, nehogy újra közénk férkőzzön az ellenség. Mi vigyázunk is. , Itt volt ez a kulák,, akinek a tanyáját bérbevettük. "Mikor megtudta, hogy csoportotszerezünk, ellenpropagandát indított a faluban, másik tszcs-t akart csinálni, ahol persze ő lett volna a vezető". — De mi megmondtuk neki, hogy nem vagyunk Jugoszláviában, ahol a kulákok vezetik a csoportokat — vág a szavába Horváth Kálmán.—„ Bebizonyítottuk az erőnket, megalakítottuk a csoportot, a kuláknak meg ajtót mutattunk. Ez volt eddig. Az isztiméri «Felszabadulás», termelőcsoport azonban csak nemrég alakult, sok tennivaló áll mégelőtte. — Az őszi munkák kellős közepében vagyunk — mutatki az itt-ott már zöldelő határ felé az elnök. — Ebben is Rákosi elvtárs szavait követjük: «Rajkék árulására több termeléssel, jobb munkával felelünk!» — olvassa a füzetből. 22 hold rozsot már majdnem két hete, október 1- ig elvetettünk. Most jött meg a búzavetőmag, ez keddig mind a földben lesz. 35 holdat irányoztunk elő az őszi búzavetésre. — Összesen 57 hold a kenyérgabona. Másik negyvenet máris felszántottunk a tavasziak alá. A területünk feléről lement a gond tavaszig. Vetés után nem kiállunk, felszántjuk a többit is, határidő előtt készen leszünk minden munkával — —zámítgatja a párttitkár. Nincs idő tovább beszélgetni, esteledik, az állatokat kell etetni, sietnek munkájuk után a csoporttagok. Ma megint erősebbek, éberebbek lettek — megtanította őket Rákosi elvtárs beszéde.