Fehérvári Napló, 1949 (4. évfolyam, 202-304. szám)

1949-09-01 / 202. szám

Fehérvári Mai számunk 6 oldal CSÜTÖRTÖK 1949. szeptember 1. IV. évfolyam, 202. sz. Éra: SO fillér Szerdán délután fél 4-kor ünnepélyesen fogadtuk 3 Városháza előtt a Komszomol 120 főnyi küldöttségét Kedden hírefutott Fehérváron, h­ogy Komszomol kül­dött ég é­kezik a városunkba. A hir ipen nagy örömöt vit **t* ki a dolgozók kl­ött, akik lelkesen készülnének a Szov­­­tunió h s­zainak fogadtatására és lázasan készítik kü ön­öző ajándé­kik*t. A százhusztagu Korissomol küldöttséget ma, szerd*n -lntan »él négykor ünnepélyesen fogadták a Városháza •t»i­té e*. Sate fél 8 órakor * varon kulurházban ■ szov fiatalok kultúrműsort adnak, melyen ■elhut­tják a szav lép magasabba­ndó, szocialista művészetét. Üdvözöljük a hős lenini Komszomol küldötteit Irta: NAGY MIKLÓS, a MINSZ megyei titkára­ ­­­ vasárnap fejeződött be a­­­­ilág ifjúságának han­­gos seregszemléje. Ez a talál­­­kozó megmutatta a világ fia­t latjainak elszánt békeakarar­tát, harcos kiállást jelen­­tett a háborús gyujtogatók, az angolszász imperialisták el­len. 850 fejérmegyei küldött fia" 1 .személyesen tapasztalhat­­hogy a leigázott gyarmati­­ak és a nyugati ka­pitar­a államok kizsákmányolt d­aljai kemény, elszánt bár­ói folytatnak a dolgozók vés­­zét szívó imperialisták ellen, azt is tapasztalhatjták, hogy a világ ifjúsága a béke és az emberiség haladásának leg­főbb biztosítékát a Szoci­alista Szovjetunióban és an­* mák nagy vezetőjében, Sztálin elvtársiján látja. Az egész világ ifjúságának harcos békeakaratát foglalja határozatba a most összeülő Budapesti II. DIVSz Kon­­gresszus. Méltó betetőzése lesz ez a kon­gre­szus a Vitáih Ifjúsági Találkozónak, amely megszabja, hogy a haladó fia­­talok hogyan egységesítsék soraikat és hogyan harcolja­­nak az imperialisták ellen. Minden nép fiataljai példa­képüknek és vezetőjüknek te­kintik a békéért folytatott harcba a hős szovjet ifjusá­­­got, a Lenin és Sztálin nevel­te Komszomolt. Egy szabad ország fényes jövőjét építő boldog ifjúságot ismertünk meg a Komszomol küldöttei­ben. I­­­­egismertük mi, fejér*­­*Vi megyeiek is a szovjet nép kultúráját és művésze­tét, amely egyedülálló a vilá­­gon. A VIT kulturvesenyein, dalban­, táncban, zenében mindenütt az ifjú szovjet mű­vészek diadalmaskodtak. Főiskolai Világbajnokság szá­­­maiban 23 ksúcseredmény főiskolai világi­­megdöntései­vel­­ bizonyították be a szov­jet sport magas színvonalát. Ilyen eredményeket csakis szocialista ország ifjúsága ér­het el, ahol ledőlnek a korlá­tok a dolgozók előtt és meg­nyílik a határtalan fejlődés útja. A Komszomol küldöttei­­­ megkeresték az alkal­mat, hogy itt tartózkodásuk­ során a magyar nép és a ma­gyar ifjúság mennél széle­sebb tömegeivel találkozh­as­­­sanak. Amerre jártak, minde­nütt szívükbe zárták őket a magyar dolgozók. A mai na­pon Székesfehérváron fogad­hatjuk a hős szovjet fiatalság 120 tagú küldöttségét, a vi­lág legjobbjának bizonyult művészeit. A Világifjusági Ta­lálkozó­ győztes lai Hu reset pártja ma, szerdán este né­hány felejthet­etlen órán át ízelítőt ad a szovjet kultúrái­ból. A hős lenini Komszomol fiataljaiban annak a népnek ifjúságát üdvözöljük, amelynek vére hulla­tása árán szabadult fel hazánk és in­dulhattunk el a boldogulás útján. Példaképeinket üdvö­­­zöljük­, akikhez hasonlóvá akarunk válni a szocializmust építő munkában, az ellenség­gel vívott kérlelhetetlen harc­ban, a tudás elsajátításában, a haza forró áldozatrakész szeretetében. Megtanulhatjuk tőlük a munkásosztály élcsa­patának, a Pártnak hű és odaad­ó követését. M­­­i is ilyen ifjúsággá: a szocializmus felépíté­­­sében a Magyar Dolgozók Pártja hű és segédcsapatává akarunk vállni. Most, hogy megyénkben a hős Komszo­­­mos fiait köszönthetjük, meg­újítjuk fogadalmunkat: pél­dájukat követve elszánt, bát­tor, következetes harcosai le­szünk a béke megvédésének, a világ dolgozói összefogásai­nak és a szocializmus építé­sének, hiú követői leszünk a világ dolgozói nagy vezérei­nek, Sztálin elvtársnak, s leg­jobb magyar tanítványának, szeretett vezérünknek, Ráko­si Mátyásnak. Moszkvából jelentik :a jugoszláv kormány augusz­­­tus 20-án jegyzéket intézett a szovjet kormányhoz. Ez volt a válasz az augusztus 11-ikll Jugoszláviához intézett szov­jet jegyzékre. A szovjet kor­mány augusztus 29-én a kö­­vetkező tartalmú választ kö­zölte Jugoszlávia kormányá­­val: — A jugoszláv kormány iii jegyzéke újabb pletykák és légbőlkapott rágalmak hal­maza, amelyekkel a jugoszláv kormánynak az a célja, hogy álcázza kétkulacsos politikáj*­ját és becsapja Jugoszlávia népeit. A jugoszláv kormány, — amelyet augusztus a szovjet k­ormány 11 -i­ki jegyzéke, mint a ka­rínt­iai szlovének ér­dekeinek és Jugoszlávia nem­zeti jogainak árulóját megcá­­fol­hatatlan tényekkel lelep­lezett, igyekszik dl?ün?e‘ni áru­­lásának nyomait, i "vok“ Szűtk kibújni a 'felelősség alól, és a tőle már megszokott haj­­zug és rágalmazó fogásokhoz folyamodik. Jugoszlávia megkapta volna Szlo­vén-Karintiát A jugoszláv kormány azt állítja, hogy Sztálin Renner osztrák kancellárhoz intézett levelében «garantálta az 1938. évi osztrák határokat», hogy Sztálin «Ígéretet tett hogy osztrák határok változatlak nők maradnak.» A szovjet jegyzék idézi ezzel kapcso­­latosan Sztálinnak Renner osztrák kancellárhoz 1945. májusában intézett levelét : «Bizonyos lehet affelől, hogy az ön gondja Ausztria épsé­­­gét és jólétét illetően az én gondom is. Kész vagyok erő­inkhez és lehetőségeinkhez mérten bármily szükséges se­gítséget nyújtani önnek Ausztria számára.» — Mint látható, Sztálin le­velében egyetlen szó sincs sem «Ausztria határairól», sem «Ausztria határainak vál­tozatlanságáról.» Sztálin levelét két olyan körülmény idézte elő, ame­lyek szétszakítással és függet­lensége elvesztésével fenye­­­gették Ausztriát. Egyrészről egyes angol körökben­­ érveket szőnek, hogy Ausz­riat, Magyarorszá­­got és Délnémetország egyes részeit dunai mo­­­narchiává egyesítik. Másrészt a szláv államok — köztük Jugoszlávia — bizonyos nacionalista köreiben felvetették azt a tervet, hogy osszák fel Ausztriát a szomszéd államok között. A szovjet kormány hatá­rozottan állást foglalt ez ellen, mert ellentmond a demokratiz­mus elveinek. Vajjon ez azt jelenti-e, hogy a szovjet kormány azzal, hogy Auszt­ria feldarabolása ellen foglalt ál­lást, elismerte Ausztria határai­nak megváltozhatatlanságát, hogy nem engedhető meg Ausztria határainak módosítása Jugosz­lávia javára? Nem, nem ezt je­lenti. Nem kétséges, hogy Jugoszlávia megkapta volna szlovén Karinthiát, ha a jugoszláv kormány nem viselkedett volna gyáván és gyávasága következtében nem árulta volna el Jugoszlávia nemzeti jogait. Jugoszlávia önként le­mondott követeléseiről é s a rágalmazó kitalálásoknak más fajtájához is folyamodik a jugoszláv kormány. Jegyzékében azt állítja, hogy a szovjet kor­mány nem látja már tovább le­hetségesnek Jugoszláviának a Szlovén-Karinthiára vonatkozó régi igényei védelmezését állító­­lag azért, mert ennek fejében még külön 50 millió dollárt ka­pott akkor, amikor az ausztriai szovjet vagyont az osztrák kor­mánynak eladták. — A jugoszláv kormány min­den szava hazugság — állapítja meg igen erélyesen a jegyzék. — Nem gondoltuk, hogy a jugoszláv kormány oly mélyre sülyedhet, hogy a Szovjetunióról ennyire ocsmányul és aljasul vé­lekedjék. Kétségtelen, hogy csak a szocia­lizmus és demokrácia árulói és minden emberségből kivetkőzött féktelen fasisztákká vált emberek képesek ennyire pimaszul és za­bolátlanul fecsegni. A szovjet jegyzék szó szerint idézi Kardeljnek, a jugoszláv miniszterelnökhelyettesnek Vi­­sinszkijhez intézett levelét, amelyben a jugoszláv kor­mány lemond Szlovén-Ka­­rinthiáról és csupán arra szorítkozik, hogy két villamoserőtelep igazgatásá­ban különleges jogokat kapjon. A jugoszláv kormány hazug­sága és kétkulacsossága annál nyilvánvalóbb, minthogy az an­gol miniszterekkel az említett tárgyalásokat a szovjet kormány elől eltitkolva, a Szovjetunió háta mögött folytatták. Világos az is, hogy a jugoszláv kormány ezután már nem lép­hetett fel Jugoszlávia területi igényeinek védelmében, mint­hogy a jugoszláv kormány maga mondott le ezekről az igények­ről, amikor 1947-ben az angol kormány képviselőjével titokban megegyezett és ezzel a szovjet kormány számára lehetetlenné tette a jugoszláv igények további védelmezését. Szeretetet ne várjanak Titóék A jugoszláv kormány augusz­tus 20.-i jegyzékében követeli a szovjet kormánytól, hogy az kü­lönös tisztelettel sőt szeretettel viseltessék iránta és hogy ez a tisztelet és szeretet jusson kife­jezésre a jugoszláv kormányhoz intézett szovjet jegyzékekben. A szovjet kormány kénytelen megállapítani, hogy a jugoszláv kormány le­hetetlent kíván tőle. Mindenki előtt ismeretes, hogy a jugoszláv kormány dezertált: a szocializmus és demokrácia táborából átszökött az imperi­alizmus táborába. Meg kell je­gyezni, hogy a szovjet emberek és a szovjet közvélemény nem tiszteli a szökevényeket, nem táplál valami szere­­tethez hasonló érzést irántuk. Meg kell állapítani — bár­mennyire szomorú is ez —, hogy a szovjet ember és a szovjet köz­vélemény, a jugoszláv kormányt a rosszakaratú, el­fekvő desertőrök közé sorolja. Reméljük, a jugo­szláv kormány megérti, hogy nem számíthat a szovjet kormány ré­széről kedvességre és még ke­vésbé tiszteletre — fejezi be a jegyzék,­­ A Jugoszláv f­örmén­y hazudozásait és kétölesességét újabb Jegyzékben leplezte le a Szovjetunió Fehérvár új élmunkásai Fehérvár üzemeiben mindenütt megtörtént az uj élmun­­ások kijelölése. Az ötágú csillagok átadása a Weiss és Tutiban már megtörtént, rövideden másutt is végbemegy. A Bauxit gyárban Kovács Gézát, a mechanikai műhely lakato­sát jelölték élmunkásnak társai, míg a Weiss és Túliban Stü­ber Ignác és Szapper István elvtáraak mellére került fel a kitüntetés. H Felmayer gyár dolgozói Mészáros Illés elvtársat tar­tották méltó­ak a kitüntetésre, míg a k­özművektől­ Dudás János és Balogh József munkások kaptak i­gen jelölést. A Vadásztöl­ény gyárból Sze­te HRdárné és Noficzer Báróig elvtsz­ak ré­zenülnek a nem mindennapi örömben, a MÁV- műhely dolgozóinak javaslatára pedig Vadasa József, Gál Jó­zsef és Busa József elvtársak veszik át a munkások megbe­csülését is jelképező magas kitüntetést. Szerdán este fél 8 órakor a hős lenini Komszomol 120 tagú művészcsoportja tart előadást a Kulturházban

Next