Fehérvári Napló, 1949 (4. évfolyam, 202-304. szám)
1949-10-18 / 242. szám
1949. október 18. okoznunk kell a fegyelmet a termelés frontján“ zt tanulták Rákosi elvtárs beszédéből a Bauxit-gyári népnevelők — Jusztus 10. öt., nyolc... tizenhárom..« légy — olvas?« magában a ■ túlsó felén levő Gemsperitalin elvtársnő a «szúrások» Kész? Mehet!» A léhengerelt eluminiumlemez •ríil a többiek tetejére. — Hányadik már? — kérdezi Gremsperger elvtársnő munkatársától, Muzics Erzsitől. ‘ Erzsi csak úgy futtában számolja meg a «szószba» rakott lemezeket. «Mindjárt ki lesz« — mondja, és valóban. Érti I. Ferenc hengerész a következő pillanatokban adja is az utasítást: — Kivan a harminc darab, lehet a hengert csiszolni... Gremsperger elvtársnő figyeli Karpov László «etető» munkáját, amint a csiszolófával bajlódva, dörzsölheti a hengert. S közbe figyeli az óráját: «öt perc... tíz perc.. húsz perc... na, végre kész. Indulhatunk» így ment ez egész nap. Minden harminc készre hengerezett lemez után hengercsiszolás. Naponta legalább négy ízben. Gremsperger Katalin csak február óta dolgozik a fehérvári Bauxit-gyár hengerműjében, de mint egy jó kommunista népnevelőhöz illik, mindig nyitott szemekkel járt-kelt. Nem először gondolkozott el a hengerműben tapasztalt dolgok hiányossága felett. Éjszakákon keresztül töprengett azon, __ hogy minden harminc lemez után 20 percig hengert csiszolnak. De nem talált semmi kivezető utat. — Elvtársak — mondotta egyszer a hengermű dolgozóirqje. — Egy hengernél négyen dolgozunk és minden egyes csiszolásnál 80 percet veszítünk el az iziaik, hétgig egyetlen ember végzi a csiszolást. Ez naponta háromszor-négyszer megismétlődve, egyetlen hengernél ■ hallani mostanában a Bauxit-gyár hengerdéjében. Vajjon mi okozta ezt a gyökeres változást ? — Rákosi Mátyás elvtárs, augusztus 31-én elmondott beszélde után összejöttünk mi,, népnevelők, hogy a beszédet az üzemünkre konkretizáljuk — adja meg a felvilágosítást Gremsporger ehihrsnou— Fiel&ziure hoztuk a hibákat, nem takargatva el belőlük egyet v sem. Jónéhány napra az értekezlet után, amelyen a gyár pártszervezete éles kritikát gyakorolt, különösen a hengermű felett, Kőszegi elvtárs észszerűsítése nyomán az egész üzemrészben új munkamódszert vezettek be. Ezfcel már csak 5 percet vesz igénybe egy hengercsiszolás. Gremsperger Katalin népnevelő szemei szokatlanul csillognak. A pártszervezet helyesen fogta meg a kérdést és a népnevelők munkája nem volt hiábavaló. Egyszer, hogy meggyőződjön a termelékenység fokozása felől, bekopogott Almási elvtárshoz az irodába. — Hogyan emelkedett a termelés, elvtárs? — kérdezte. Almási elvtárs nem kérette magát, hanem elővett egy paksamétát. — Augusztusban 120 százalékra teljesítettük a tervet s ugyanakkor a selejtet 2,63 százalékra csökkentettük — mondta. — Az egy főre eső termelési átlag 2362 kiló volt ugyan ebben a hónapban. Most majd az lesz a kérdés, hogy szeptemberben mi lesz az eredmény? * Rákosi elvtárs szeptember 30-án ismét beszédet mondott. Katica szorgalmasan bújta a Szabad Népet, amely teljes egészében közölte a hatalmas erejű beszámolót. Új népnevelő értekezlet volt, új agitáció következett az üzemekben, és október 4-én újra ott állt Almási elvtárs irodájában. — Tudom miért jött az elvtársnő — szólt hozzá. — Kiváncsi az eredményekre. Nos, hallja. A múlt havi 120 százalékot 130-ra s az egy emberre eső átlagot 2612 kilóra sikerült fokoznunk- Ugyanakkor a selejtet 2,50 százalékra csökkentettük. Tudja, minek köszönhető mindez? " Katica tudja. Rákosi elvtárs beszédének, amely már füzetben is megvan nála és amelynek tartalmát ebédszünetek alattt hengermű munkásai megvitatják. A a kis könyv barátja és segítője a népnevelőnek a felvilágosító munkában. * Aj. J. 5 <óra 20 perc kiesést jelent, ami a termelékenység rovására megy. Ez csak egy hengernél van. Mennyidő pocsékolódik így el, a két'hengersornál? ' Voltak, akik igazat adtak a fiatal népnevelő leánynak, de voltak olyanok is, akik szívesebben mentek ki addig a szabad levegőre dohányozni, amíg az «etető» verejtékezve kínlódott a csiszolással. Szeptember 10« «Miért álltatok meg azzal a hengerrel?» — kiáltják szinte kórusban az egyes henger munkásai azok felé, akiknél áll a henger. — «Gyorsabban mozogj te álomszuszék azzal a lemezzel» — ilyen és ehhez hasonló hangokat lehet 41.630 lakosa van Fehérvárnak! A polgármester félévi jelentése beszámol a népszámlálás eredményeiről. Eszerint Fehérvár lakossága az 1941. évi népszámláláshoz viszonyítva 6338 személlyel csökkent. A város lakossága 1949 január elsején 41.630 fő, ebből 19.746 férfi és 21.884 nő. A legnépesebb kerület az Alsóváros 6.690 lakossal, míg a legkevesebb ember az Almási-telepen lakik. Az összes lakások száma 11.938. 1949. első felében 631 gyermek született, 201 házasságot kötöttek és 489 személy halt meg. Érdekes ügyek a közgyűlés napradjén Mint vasárnapi számunkban megírtuk, a városi törvényhatósági bizottság kedden délelőtt 10 órakor közgyűlést tart. A polgármesteri jelentés mellett a legérdekesebb tárgysorozati pontok között szerepel a fedettpiac állandó árusainak helypénz átalánya. Tárgyalják a Temetkezési Községi Vállaltak ügyeit, napirendre kerül több póthitel kérdése, így robbanóanyagok hatástalanítására, hatósági husszék létesítésére, valamint ünnepségek és versenyek rendezésére adandó rendkívüli hitelek ügyében dönt a közgyűlés. Ezen kívül több személyi ügyet is tárgyal a közgyűlés és újra napirendre tűzik egyes utcanevek megváltoztatásának kérdését. Belterjes termelőcsoport alakult Vajtán Nemzetgazdasági szempontból különösen jelentős termelőcsoport alakult Vajtán. Szeptember 21-én a földművelésügyi minisztérium leiratban közölte a vajtai újgazdákkal, hogy részükre 81 holdon belterjes gazdálkodásra engedélyt ad. A kizárólag kertészettel, méhészettel, dohánytermesztéssel foglalkozó vajtaiak nagy igyekezettel fogtak a munkához. Elkészítették a 81 hold részletes vázlatát, amelyet elsőfokon a székesfehérvári Mezőgazdasági Igazgatósághoz nyújtottak be, ahonnét további jóváhagyás végett a minisztériumhoz továbbítják. A beküldött térképszerű vázlaton feltüntették a létesítendő gyümölcsöst, méhészetet és a többi területet, ahol jövőre már virágzó belterjes gazdálkodást folytatnak az egykori cselédemberek. A megye gazdasági szakembereinek a figyelme máris a vajtaiak felé fordult, hogy szakszerű tanácsokkal lássák el a leendő kertészeket. A vajtaiak tudják, hogy kezdeményezésüket feltétlenül siker fogja koronázni, mert a népi demokrácia minden lehető segítséget megad azoknak a dolgozó parasztoknak, akik elkezdik a társas gazdálkodást. Bíznak a kommunisták szavában, akik nem csak ígéretekkel akarják munkába lendíteni a dolgozó parasztokat, hanem tettekkel is. És a vajtaiaik remélik, hogy példájuk nyomán újabb és újabb termelőcsoportok alakulnak, akik segítenek meggyorsítani a szocializmushoz vezető útrt. SHHfiHfill KAÉLi _____3 A demokratikus német kormány az egész német népet képviseli 1949. október 7. történelmi jelentőségű dátuma a német nép életének. E napon alakult meg a demokratikus Német Köztársaság. Az ideiglenes népi kamara határozatot hozott, amely szerint „a Német Szocialista Egységpárt képviselőjét, Otte Grotewohlt bízzák meg kormányalakítással. A kormányprogramja«t a demokratikus Németország nemzeti frontjának kiáltványa taralmazza. A nemzeti front síkraszáll Németország politikai és gazdasági egységének helyreállításáért, a Nyugat-Német bábállam felszámolásáért, a ruhri alkotmány hatályon kívüli helyezéséért és azért, hogy semmisítsék meg azokat a megalázó diktátumokat, amelyeket az amerikai imperialisták kényszerítettek Németországra. A nemzeti front igazságos békeszerződést követel, felhívja a német népet, harcoljon nemzeti szuverenitásáért és folytasson engesztelhetetlen küzdelmet a németországi háborús gyujtogatók ellen. Í Igy a demokratikus német kormány a német nép egyedül törvényes középponti szerve, a nyugati hatalmak tákolmánya a bonni bábkormány, semmiféle tekintélyre sem tarthat számot. Megalakítása ,semmibevevése volt a nemzetközi szerződéseknek és azért történt, hogy Németországot szétdarabolják, Nyugat-Németországot az amerikai imperializmus háborús támaszpontjává építsék ki. A Szovjetunió kormánya az USA, Nagybritannia és Franciaország kormányaihoz intézeti jegyzékében leleplezte a bonni lakájkormány megalakításának okait. Rámutatott arra, hogy az imperialisták a bábkormány közreműködésével fel akarják támasztani a fasizmust és a militarizmust Nyugat-Németországban. Ugyancsak jegyzékben tiltakoztak a bonni bábkormány megalakítása ellen Csehszlovákia, Románia, Bulgária, Lengyelország és Magyarország népei is. A német kérdés demokratikus megoldásában a világ valamennyi népe érdekelt. A világ népei rövid idő alatt kétizben véreztek a német támadóktól kezdeményezett világháborúba. Éppen ezért fogadja valamennyi haladószellemű ember megnyugvással a demokratikus német köztársaság kikiáltását. Az ideiglenes kormány programja biztosítja a békés fejlődés útját Németország számára, megmutatja annak lehetőségét, hogyan szabadula hat meg Nyugat-Németország az imperialista igától és megteremtheti azokat a felléleleket amelyek mellett Németország belekapcsolódhatik a szabadságszerető gépek egységes táborába. ; LENIN A KOMSZOMOL III. KONGRESSZUSÁN 1920 ősze volt. Október másodika, Hideg alkonyat ereszkedett Moszkvára. A főutakon és néhány üzlet kirakatában homályos fénnyel derengtek a lámpák. Plakátok ordították: »Mit tettél a frontért?« Előre Nyugat felé! »Halál Vrangelre!« Fiatal fiuk, lányok élénk csapatai tartoztak a Malaja Dumitrovka alá, — ahol ezen az estén nyílt meg az Oroszországi Kommunista Ifjúsági Szövetség III.kongresszusa — köztük magam is, a tizenhatéves aktív komszzomoltag, kétéves tagságával és küldötti igazolvánnyal, amelyet nem kis büszkeséggel szorongattam bőrbekecsem zsebében. »A Népbiztosok Tanácsának elnökét, Vladimir Iljics Lenint illeti a szó»..« Ezt a bejelentést teljes csend követte. A színházterem zsúfolt. Az ifjak foradalmi indulókat énekeltek. Lenin a dobogóra lépett. Nem állt fel a szónoki emelvényre. A színpad közepére ment, egészen az elülső szélére. A tapsvihar nem hagyta szóhoz jutni. Lenin kezével intett, hogy lecsillapítsa a termet. Aztán kivette óráját a mellény zsebéből és ujjával rámutatott a számlapjára. Mindenki megértette ezt a jelbeszédet: Iljics drága idejét lopjuk, A termen zsongás hullámzott végig. Aztán lassan elcsendesedett. De ebben a pillanatban Leninnek valamin mosolyognia kellett. Meleg, világító mosoly suhant át az arcán. És mosolya, ez a különös, lenini mint valami szikra mosoly, pattant végig a termen és az egész terem mosolygott. Aztán fölbugyborékolt a nevetés, visszafogott, tiszta nevetés, az öröm villódzó lobogása, azé az örömé, amit Lenin, a vezér, Lenin az ember jelenlétének eleven átélése adott. Egy zúgó »Hurrá«, azután csend. »Szeretném, ha azzal foglalkoznánk, melyek a Kommunista Ifjúság Szövetség alapvető feladatai...« így, ilyen egyszerűen, kissé talán hétköznapian is, kezdte beszédét Lenin. Sok minden váratlan volt számunkra ebben a beszédben. A legmeglepőbb mégis az a kijelentés, hogy fő feladataink kifejezhetők »egyetlen szóval. Itt Lenin pillanatnyi szünetet tartóig ravaszkásan hunyorított, lenézett a küldöttekre: na, gondolkozzatok csak, milen szó lehet az,... Gondolataimban megvillant: »győzni«. . .»szétzúzni«, »megsemmisíteni!«... Persze, senki sem találhatta ki 1920-ban, a háború viharos napjaiban, hogy ez a varázsszó így hangzik: »Tanulni«, »A ‘feladat ez: — tanulni!« így szólt Lenin, És mi csodálkozva hallgatjuk, milyen forrón és meggyőzően hangzik, ahogy Lenin ennek a mondatnak lényegét magyarázta,, Lenin hangja szinte szenvedélyesen és parancsolón csengett. Néha úgy tűnt, Iljics nem egyszerűen beszél, hanem vitatkozik velünk. Járkált a színpadon, meg-megállt, hátralépett, majd hirtelen előre, mintha támadni akarna. Feltett valamely kérdést és ő maga megfelelt rá, miközben előrehajol és kezében az iskolai vonalozásu kis papírlappal, érésesen hadonázolt. Emlékszem, hogy mi, akkorikont szomolcok valamennyien ezt látszottunk kérdezni: * Szólj, Iljics, mit tegyünk, mit kezdjünk el színinkkel ! Olyan, mint rügy, melyen pattanni kész a tok. Mögöttünk küzdelem és váltig küzdenünk kell*. Ránk nézett szigorúan és szólt: „Tanuljatok,