Fehérvári Napló, 1949 (4. évfolyam, 202-304. szám)

1949-12-04 / 282. szám

19~$. cBc«íTiber 4 gépállomást k­ap Ercsi, Rácalmás, Bicske, Lovasberény, Feh­érvárcsorgs és Seregélyes A hároméves terv alatt a népi demokrácia kormánya Fejér megyében 12 gépállo­mást állított­­ a dolgozó pa­­rasztság segítségére, a jobb talaj műn La, a jobb termésát­lagok elérése érdekében. A megyei traktorállom­ásokat igen megszerették a dolgozó parasztok és a kulákok izga­tása ellenére felismerték, mi­lyen segítséget jelentenek szá­mukra. Az ötéves terv során az új traktorállomások százai segí­tik elő mezőgazdaságunk továbbfejlődését. Fejér trUe­gye az ötéves tB­v beruházá­saiból már tavaszig újabb hat gépállomást kap, a meglevők­nél pedig, ahol szükség mu­tatkozik, felemelik a trakto­­rok számát. A hat új traktor­­állomásokat a következő he­lyeken állítják le : Ercsi, Rác­almás, Bicske, Lovasberény, Fehérvárcsurgó, Seregélyes. Az új gépállomások műkö­désének megkezdése már a tavaszi munkásainkat is nagy­ban elő fogja segíteni a fel­sorolt falvakban és egész kör­nyékükön. Továbbra is a móri járás vezet az őszi mélyszántásban A Közérdekű Megyei Híradóban jelenti a megye veze­tősége. A járások közül továbbra is a móri vezet a mély­szántásban, javuló eredményt mutat a sárbogárdi járás, bár vannak igen lemaradt községei, mint Alap, Alsószent­­iván, Nagykarácsony, Nagylók, Sárosd, Sáregres. Az ado­­nyi járás és a bicskei járás eredménye gyenge, a székes­fehérvári járásé sem kielégítő. Dicséretre méltó jó mun­kát végzett: Bodajk, Balinka, Iszlimér, Bakonykuti, Gul­­tamási, Bakonysárkány, Pusztavám, Ujbarok, Cece, Sár­­keresztur, Vaj­da, Jenő, Lnotai, Sárkeszi, Kőszárhegy. ÚJ ÁRLESZÁLLÍTÁS CSEHSZLOVÁKIÁBAN Prágából jelentik: Franti­sek Krajcir csehszlovák bel­kereskedelmi miniszter újabb széleskörű lentett be. A árleszállítást se­csehszlovák dolgozók nagy örömmel fo­gadták a bejelentést. Prágá­ban és Csehszlovákia többi városaiban jelentősen növe­kedett a vásárlási kedv. Kü­lönösen nagy kelendőségük van a textiláruknak és a rá­diókészülékeknek. «PHSaVISS NAPLÓ Petőfi összes költeményeit osztották szét Pusztaszabolcson Mint jelentettük, vasárnap tartotta Pusztaszabolcson dr. Kardos László elvtárs író és műfordító irodalmi ankét­jét Petőfi Sándor élete cím­­mel. Az előadás a zsúfolásig megtelt szövetkezeti helyiség­ben került sorra. Az előadás után Petőfi összes költemé­nyeit magába foglaló verse.­ kötetet kaptak a hozzászólók, a többi köteteket a hallgató­ság vi­te el, akik a ’ß'közelebbi ankéton számolnak be arról, hogy mit olvastak. Pusztasza­­l­ő­ és lakossága körében rend­kívül komoly sikert aratott a kultúrést s máris nagyon vár­ják­ a legközelebbi ankétot. fiz imperíeibmiis­t álló «munkáspártiak» nagy hangon hirdették, hogy a Mai sib ©­*- terv megmenti Angliát a gazda­sági zűrzavartól, biztosítja a «teljes foglalkoztatottságot» és megszünteti a munkanélküliséget, Micsurin nevét viseli s olgaa kongfaakertet teremt, ami­ly ént még nem láttak a js környéken a­z új perkátai termelőcsoport Perkáta tavaly mintaközség „volt.­­ Nagy ünnepélyen kapta meg azt oklevelet, amely most is ott lógy a vezetőjegyző szobájának falán. Büszkék voltak rá a perkátai dol­gozó parasztok de az egész me­gye elismerte hogy a falu jó munkával megérdemelte a kitünte­tést. Azóta egy év telt el Sok min­­denben megváltozott, fejlődött egy esztendő alatt a perkátai dolgozó parasztság is. Egy éve azt néz­ték a legnagyobb figyelemmel és azt igyekeztek követni, aki leg­jobban teljesítette terményfogadá­­si, szántás-vetési kötelességeit: B. Nagy Lajost, Szigeti Jánost, meg a m­ély völgy pusztai Nagy Lajost, akiket ugyanakkor avatt­ak minta­gazdává, amikor a falu mintaköz­­ség lett. A két Nagy Lajos, Szi­geti és a többiek et­ől kezdve el­ső, emberek lettek a faluban. Minden gazdát érdekelte, mit csi­nálnak ezután a legjobb gazdák, ők pedig megadták a kérdések­re a feleletet: mindhárman be­­­­léptek az újonnan alakult kát ter­mel­őcsoportba. A „kertek varázslójáról“ kapták a nevet , B. Nagy Lajos, aki eddig a köz­­­­ségi népi bizottság elnöke volt, h­uszadmagával megalakította a «Micsurin« termelőszövetkezeti csoportot. — Nem véletlen, hogy ezt a ne­vet választottuk — mondja. —­­­­ Magam is kertészember vagyok,­­ paprikatermesztéssel foglalkoztam néhány száz négyszögölön, amióta megkaptam a kis földemet. Vol­tunk itt többen is, akik elhatároz­tuk, hogy az új csoportban ker­tészkedni fogunk, így aztán ma­gától adódott, hogy a nagy szov­jet kertészről, a «kertek varázsló­járól», Micsurinról nevezzük el a csoportot. Tizenegy középparaszt a csoportban így alakították meg Perkátán a második csoportot is. (Az első még a nyáron megalakult és Zsi­m­itrovnak, a bolgár nép nemrég elhunyt nagy vezérének nevét vi­seli.) Éppen az utolsó napon ment fel az engedélykérésük, mie­lő­t lezárták a jelentk­ezést ke Egy hónappal ezelőtt volt ez Palkovicsnak, az utolsó perkátai «úribirtokosnak» a földjén, Kis­­perkátán alakították meg a csoportot, Palkovics földjeihez hozzávették a maguk földjeit­­. Tizenegy középparaszt lálpett csoportba, a földjük több, mint a 100 hold. A tagok közt van a Párt elnöke, meg Hank Ede köz­ségi bíró is. — Hogy áll a mélyszántás? — kérdezzük a csoport elnökétől, B Nagytól. — Még 7 holdunk szántatlan — hangzik a válasz. Az utolsó darab földet az elő­ző napon hozta be egy 7 hol­as újgazda. Ez a darab még szn­k­­atlan, a többén már régen elvé­­­gezték a munkát. Az új tagok belépése is külön fejezet a «Micsurin» csoport éle­tében. Első taggyűlésükön Sztá­lin elvtárs születésnapjára tettek felajánlást. Ebben az egyik pont az volt, hogy 50 százalékkal eme­lik a tagság létszámát. Húszan voltak akkor — ma közel járnak a 40-hez. Még egy felajánlást tette­k. Ha kilométeres uton jártak eddig a földről a Palkov tanyára, mert útközben kanális volt. Most hi­dat építenek a kanálison át ezzel minden útnál 6 ki­­métert ta­­ri­tanak meg. «Képzeljék el, men­­nyit jelent ez időben és munká­ban!» — mondja az elnök. Megint mintaközség lesz Perkátából Persze, azért mennek ilyen jól a dolgok­, mert a csoporttá csak­nem egyidejűleg alakult meg a­­üzemi pártszervezet. Min enne­k a motorja innen indulat ki a kez­deményezések. — Nagy terveink vannak — mondják — 10 holdon konyha­kertészetet in­­ituíik En­­e ji jó védelméből jövőre üveget veszünk és melegágyakat csinálunk Bet­­erjes gazdál­­odá­t fejlesztünk ki a föl­dünkön. Olyan kony­akertet teremtünk ott, amilyet még nem láttak a környéken. Rászolgál­n’ a «M’cmrin» névre és menj u at­­uk hogy Perkátából újra minta­községet csinálunk — de most már szocialista mintakőséget! Várkonyi Endr?. I 3 A nagyvenyim­i olajgyárb­an teljesítik az SZTáLIKi MüBKiFEíMKLiSZKaT Fejér megye üzemeinek dolgozói hatalmas lelkesedés­sel és munkalendülettel viszik diadalra a sztálini szocia­lista munkaversenyt. A nagyvenyimi olaj­gyár dolgozói szintén jelentős munkaf­elajánlásokkal járultak h­ozzá Sztá­lin elvtárs születésnapjának méltó megünnepléséhez. Az üzem dolgozói a felajánlásokat teljesítik is. Kuti József csigaprés kezelő vállalta, hogy a pogácsa olajtartalmát 6,2 százalékra csökken­i. A­z elmúlt héten ezt a felajánlást teljesítette. Simon Ferenc a hidralikus prés kezelője az olajhozam emelését vállalta és jelenleg egy műszakban 7 kg. olajjal nyer többet, mint ezelőtt két hét­tel. Radó János, aki az olaj­tisztításnál dolgozik vállalta, hog­y 100 százalékig tiszta olajat termel. Ezt a felajánlást teljesítette, ezzel egy műszak alatt 80 forint megtakarítást ér el. Kovács Mihály csiga prés kezelő versenyfelaj áldásai­ban napi termelésének 100 kg.-al való felnire’ését irá­nyozta elő. Kovács Mihály ma a multbani 1750 kg. helyett 850-t dolgoz fel egy műszak alatt és az olaj hozamot mű­szakonként 6 kg.-al emelte Mit hoz­ott a Marshall-terv az angol munkásoknak ? «A Marshall-terv úgy tá­mogatja a nyugati országo­­­kat, mint az akasztóból a kötél...» (Rákosi Mátyás elvtárs szop­. 30.4 beszédé­ből.) A Marshall-terv keretében nyújtott «segítség» elviselhe etlen terhet rótt Anglia gazdasági­ pe­rére. A megvalósítására kötött angol-am­erikai kétoldali egyez­mény valójában m­egrázó egyol­dalú megegyezés­t az Egyesült Álamok javára és az angol nép nemzeti érdekei kárára. Voltakép­pen jogászi leplezője az amerikai imperializmus diktatúrájának, emeli az angol nép életszínvonalát. Mindez azonban tiszta demagógia, az angol dolgozók egyszerű félre­vezetése. A Marshall - terv nem­­csak, h­ogy nem mozdította elő Aligha gazdasági életének helyre­­állítását, ha­nem még kifejezetteb­­bé tette az ország háborút kiverő gazdasági nehézségeit, komoly mértékben leszállította az angol nép életszínvonalát, megnövelte a munkanélküliséget, fokozta a la­­káskrízist és kiélezte a dollárvál­­ságot. se és az Északatlanti Egyezmény aláírása a labourista kormány ré­széről — ami szintén a Marshall­­terv egyik politikai következm­­é­­nye — háborús jelleget polc ön­zött Anglia gzabadsági élete fejlő­désének. Ugyanakkor, amikor a gépipar, az acélipar, a vegyi­­ipar, valamint a műselyemgyár­­tás, vagyis a háborús előkészüle­tekkel a legszorosabb ka­pcsolat­ban álló iparágak 1948-ban fe­lülmúlták a háború előtti termelési színvonalat, a szénipar, a haj­­­építő-, a textil- sőt a gépkocsi­ipar termelése is jelentősen a há­ború előtti színvonal alatt maradt. Angi­a a Marsha­l-terv első éve folyamán, az 1948—1949 költség­­vetési évben, hivatalos,, t ."hát nyilvánvalóan kisebbített a ón­k szerint 690 millió fontsterlinget fordított katonai kiadások­r­a Ez az összeg háromszorosan felülmúl­ja a Marshall-terv keretében ki­utalt összeget (a m­arshallizált or­szágoknak nyújtott anyagi támo­gatás és az Egyesült Államok cél­jaira s­zolgáló nyersanyagalap ki­vételével). Az 1949—1950 költségvetési év­ben a katonai kiadások egy mil­liárd fontsterlingre szöktek fel, vagyis meghaladják az egészség­­védelemre, a közokta átnal a tár­sadalombiztosításra és a helyi ön­­kor­mányzati szervek támogatásá­ra kiutalt összegeket együttvéve. fegyveres erők és ellátó állomá­­­nyuk személyzetének létszáma el­éri a másfélrrüli­­t. Az angol im­perialisták ugya ekkor 234 millió fontsterlinget, vagyis 14-szer ak­kora összeget fordítottak külföl­dön tartózkodó csapato­k ellá­t­­sá­a, valamint a nemzeti fe­szaba­­dító mozgalmak elnyomására a gyarmati és fü­ggő országokban mint 1938-ban. Az angol munkások­ re a beígért emelés helyett sza­kad a­la­ul csök­ken Hivatalos an­gol s­atisztikai adatok szeint k­özszükségle­i cikkek a a A­griá­ a han 1945 júni­us 15. óta 9 száza­lékkal emelkedett. Kül­nő én szá­mottevő emelke­dés mutatko­zi: az­ élelmiszerek árainál így 1946-tól­­ 1949 márciusáig a burgonya ára 100 százalékkal, a bab ára 117 százalékkal a szalonna ára 14 szá­zalékkal a zsír ára 25 százalék­kal, a cukor ára 31 százalékkal emelkedett. Megdrágult a hús, a tea, a gyümölcsig a húskonzerv­­a­­ friss gyümölcs- és zöldségfélék, a szárított gyümölcsök és a kávé is. A fontsterling leértékelése után ismét egész sor árunál áremelke­dés következett be. A munkabérek viszont továbbra is rögzített szin­ten maradtak. Az­ angol munkás­­osztály reálbére még a kétségkívül hamis hivatalos adatok szerint is legkevesebb 28 százalékkal ala­­csonyabb a háború előtti színvo­nalnál. A valóságban azonban még­­ mélyebbre süllyedt. Hivataalos adatok szerint az an­gol nép fogyasztása a háború­­előtti színvonalhoz képest a kö­vetkező mértékben csökkent: a húsfogyasztás 36 százalékkal, a vajfogyasztás 52 százalékkal, a sertéshúsfogyasztás 83 százalék­kal. A valóságban a munkások jelentősen kevesebbet fgyasztanak ezekből az élelmiszerekből, mint ahogy azt a fenti átlagos adatok mutatják. Sok a­­go­­munkás mar­hahús helyett lóhúst, vaj helyett margarint eszik. A Ia­­pinista kor­mány uralmának öödik évében az angol munkások jegyre 227 gramm cukorból,­­113 gramm olaj­ból és 500 gramm húsból álló ,nyomorúságos élelmiszerellátm­nyt kapnak hetenként. Az angol munkásokra és dolgo­zóikra azonban még sötétebb na­pok várnak. A fahouri-­fa kemény új «takarékossági» programja, me­lyet a fontsterling leé­rtékelésével kapcsolatba vo­n ita­k , a mun­kások reálbérének további c­ök­­kentésére, az angol nép életszínvo­nalának további süllyesztésére irányul. A Nyugati Szövetség meg­köti fllal­aurislalfDraián­y Ma. _____________________l­a­kos­­ sági» programja 250 millió font­­sterlinggel akar a c­ökkenteni kiadásokat. A lakásépítésre fordí­­t­­n­dó költségvetési kiutalások évi 35 millió fontsterlinggel, a mező­­gazdasági kiadások 6 millió font­­sterlinggel, a közoktatásügyi ki­adások évi 5 millió fontsterlinggel lesznek alacsonyabbak. Ugyanek­kor a kato­ai vonatkozású kiadá­sokat növelik. Az angol imperia­listák úgy tervezik, hogy­ 1950-re a katonai kiadásokat 1200 millió fontsterlingre tornáztatják fel. A «takarékossági» p­ogan ke­sz­­tül vitele következtében Angliában legkevesebb 150 ezer emb­r válk munkanélkülivé. A Marhall-terv az amerikai imperializmus ellenőrzése alá he­­­lyezte Anglia gazdasági és politi­kai életét, az Egyesült Államok­tól függő országgá tette Angliát, előmozdította az a­gol nép élet­­­színvonalának további süllyedését az angol proletariátus elszegénye­désének fokozódását.

Next