Fejér Megyei Hirlap, 1956. április (1. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-18 / 92. szám

Szerda, 1956. április 1I. -AiJuU»­X iii 1N1 IluJL . Munkavédelmi hónap a Vadásztölténygyárban . . . f­elszaporod­ A múlt évben I­tak a «Betek a székesfehérvári Vadász­tölténygyárban. Többségükben olyanok voltak, amelyeket okta­tással, neveléssel, figyelmesség­gel meg lehetett volna előzni. A vállalat üzemi bizottsága, igazga­tója és munkavédelmi osztálya ezért határozta el a munkavédel­mi hónap megszervezését. A munkavédelmi hónap mun­katervét még márciusban rész­letesen kidolgozták. Papp elv­társ, az igazgató április 2-án an­kétet tartott a munkavédelemről a műszaki vezetők számára. Fel­hívta a figyelmüket arra, hogy a termelőmunka fokozása mellett állandóan törekedjenek a bizton­ságosabb munkakörülmények megteremtésére.­­Röpgyűléseket tartottak, vala­mennyi műhelyben április 5-én, a munkavédelmi hónap első nap­jának reggelén. A röpgyűléseken elhangzottakon kívül a műhe­lyekben elhelyezett plakátok és jelszavak figyelmeztetik a dolgo­­zókat a rendre, a tisztaságra, a védőöltözetek viselésére. A munkavédelem j­­ogainak felderítése a legna­gyobb szakszerűséggel történik, ü­zemenként négy-négy szakosí­tott brigád alakult ke munkavé­delem ellenőrzésére. Az egyik brigád a gépeket, műszaki be­rendezéseket veszi szemügyre, a másik az elektromos vezetékeket, berendezéseket és motorokat el­lenőrzi, a harmadik brigád a ké­zi szerszámok biztonságát vizs­gálja meg. Külön brigád foglal­kozik azzal, hogy az üzemekben kellően kioktatják-e az új mun­kásokat a munkavédelmi szabá­lyokra és megmagyarázzák-e ne­kik, hogy munkahelyükön miből származhat baleset. A brigádok a munkavédelmi hónap folyamán hetenként vég­zik az ellenőrzést és munkavé­delmi szemléjükről minden alka­lommal jegyzőkönyvet készíte­nek. Ezeket a brigádokat az üze­mi bizottság szervezte és munká­jukat közvetlenül a szakszerve­zeti műhelybizottságok irányít­ják. A jegyzőkönyvekből kitű­nik, hogy részletesen, alaposan vizsgálták meg műhelyüket és sok olyan hibát tártak fel, ame­lyet idáig vagy senki nem vett észre, vagy nem tulajdonítottak neki jelentőséget. A műszaki berendezéseket vizsgáló brigádok jelentéseiből kitűnik, hogy­ a gépeknél a mun­kavédelem általában jó. Persze néhol előfordul, hogy egy-egy vé­dőburkolat hiányzik, vagy meg­rongálódva nem felel már meg feladatának. Külön meg kell em­líteni, hogy az egyik olyan üzem­ben, ahol sok a présgép, a mű­helyt vizsgáló brigád semmi sza­bálytalanságot nem talált. Más gyárakban éppen a présműhe­lyekben történik a legtöbb bale­set. Néhány évvel ezelőtt itt is jóformán minden héten volt bal­eset, nem volt ritka, hogy a prés egy-egy dolgozó ujjahegyét le­csípte. Ma már a védőberende­zések mind rendben vannak és azóta aránylag ebben a műhely­ben a legkevesebb a baleset. berende­zéseket világítása és ez balesetveszélyes, különösen az éjszakai műszak­ban. Ezeknek a hiányosságoknak a megszüntetésére konkrét ja­vaslatokat is tettek a brigádok tagjai, talán ____________ a kézi szerszámokat ellenőrző brigádok találták. Sok az olyan KSZ jel­zésű csavarkulcs, amelyik a hasz­nálatba vétel után nem sokkal kitágul. Régebben előfordult, hogy valamelyik dolgozó egy ilyen kulccsal a gépén egy csa­varanyát akart meghúzni, a ki­tágult szerszám lecsúszott és a dolgozó könyöke az éles szerszá­moknak csapódott. Hogy az ilyen baleseteket elkerülhessék, fel kell hívni a gyártó cég figyelmét, hogy jobb minőségű csavarkul­csokat készítsen. A reszelőket sokan használják nyél nélkül, akár forgó, akár sa­tuba szorított tárgyakat reszelnek velük. Pedig ha a reszelő meg­akad, hegyes vége a tenyérbe fúródhat. Az egyik jelentésen az szerepel, hogy nem lehet reszelő­nyelet vételezni. Valójában van belőle elegendő mennyiség a gyár raktárában. De a legnagyobb hi­ba az, hogy maguk a dolgozók sem törekszenek arra, hogy csak nyéllel felszerelt reszelővel dol­gozzanak. Ez is azt bizonyítja, hogy sok még a feladat a dolgo­zók munkavédelemre való okta­tásában, nevelésében. Ugyanezt állapítják meg azok a jelentések is, amelyek a mun­kavédelmi oktatást ellenőrző bri­gádok kezei alól kerültek ki, megkér-Sok dolgozót veztek, hogy mikor kezdett a munkahe­lyén dolgozni, mikor és hogyan oktatták ki munkahelye baleseti veszélyeire. A feleletekből azt állapították meg, hogy sok he­lyen formális volt ez az oktatás, nem volt részletes, nem volt tar­talmas. A Vadásztölténygyárban főként a művezetőknek kellene jobban foglalkozniuk az új dol­gozókkal, s adjanak nekik ala­pos, minden részletre kiterjedő magyarázatot, hogy hogyan ke­rülhetik el az apróbb, nagyobb baleseteket. Valamennyien pél­dát vehetnek a Gorkij-üzem mű­vezetőiről, akik az új dolgozóval együtt ülnek le a gép mellé és úgy oktatják őket. Lassítva vé­gigcsináltatnak velük minden műveletet és figyelmeztetik őket a veszélyes mozdulatokra. A havonta ismétlődő munka­­védelmi oktatást rendszeresen megtartják az üzemekben. Gon­doskodnak arról is, hogy ezeken az oktatásokon valamennyi mun­kás és munkásnő részt vegyen. (Különösen azóta, amikor egyszer az igazgató elvtárs észrevette, hogy a jelenléti könyvet az egyik műhelyben a dolgozóknál körbe­­víve íratták alá.) A munkavédelmi oktatások színvonala az utóbbi időben kü­lönösen növekszik, mert a prog­ramot és a részletes témakört minden hónapra a munkavédel­mi osztály munkatársai dolgoz­zák ki. Külön kell arról beszélni, hogy a Vadásztölténygyárban általá­ban jó levegőjűek a műhelyek, jók a szellőztető berendezéseik. A kismotorbejárató műhelyben, ahol a dolgozók sokat panasz­kodtak a kipufogó gázokkal teli levegőről, éppen a munkavédel­mi hónap keretében, a múlt hét hétfőjén adták át a dolgozóknak az új, a réginél sokkal tökélete­sebb, nagyteljesítményű elszívó­berendezést. Mindegyik motor alatt külön elszívó torok van és alig kerül gáz a műhely levegő­jébe. A galvanizáló műhely dol­gozói viszont arról panaszkod­nak, hogy a visszamarató kád fölött nincs elszívó berendezés és a savas gőzök sebesre marják az orrukat. Igaz, hogy ez a kád rit­kán van üzemben, de így is kell hogy legyen felette elszívó be­rendezés. A Vadásztölténygyárban jól halad a munkavédelmi hó­nap. Dolgoznak a feltárt hiányos­ságok megszüntetésén. Jó a kap­csolat a szakszervezeti bizottsá­gok, a munkavédelmi osztály és az ellenőrző brigádok között. A munkavédelmi hónap kezdete óta egyetlen dolgozó sem esett ki a termelésből baleset miatt. A feladat most a még meglévő hibák feltárása és megszünteté­se, az eredmények állandósítása. Még hírt adunk arról, milyen eredményeket hozott, hogyan zá­rult a munkavédelmi hónap a V­adásztöltény gyárban. S. L. A legtöbb hibát Az elektromos vizsgáló brigádok is általában kielégítő helyzetet találtak a mű­helyekben. De előfordult, hogy rosszul szigetelt vezetékekre, szabálytalan csatlakozásokra buk­kantak. A legtöbb hibát talán a rádió II.­üzemben fedezték fel. Itt a biztosíték szekrény ajtaja nyitva van, a munkaasztalok alatt lévő transzformátorok jó­része fedetlen, vagy a burkolata megrongálódott. Ezeknek a brigádoknak a fel­adata volt, hogy az elektromos világítást is ellenőrizzék. Több helyütt be is írták a jelentésük­be, hogy törpe feszültségű vilá­gító berendezések helyett kis­­feszültségűeket találtak. Feladat­körükön túlmenően, de nagyon helyesen beszámolnak a jelenté­sekben arról, hogy néhol a gyen­ge világítás miatt megfájdul a dolgozók szeme, vagy hogy né­melyik gépnek nincs közvetlen Adony és Perkáta párosversenye Élénk párosverseny indult két adonyi járásbeli község: Adony és Perkáta között. Az adonyiak legutóbb a hajdúszovátai kezde­ményezéshez csatlakozva hívták ki párosversenyre a perkátai dol­gozó parasztokat. A versenyt a mezőgazdasági munkákon és a begyűjtésen kívül a községpoliti­kai tervek, az adózás, az oktatás, az egészségügy területére is rész­letesen kidolgozott pontok alap­ján kezdték meg. A perkátaiak elfogadták­ az alaposan előkészí­tett és határidőkkel is ellátott versenykihívást. Náluk most a mezőgazdasági munkákra helye­zik a legnagyobb gondot, bár sok értékes községpolitikai tervet is megoldanak, így négy önálló ter­melőszövetkezetük és négy cso­portjukon belül külön élénk ver­seny kerekedett. Jó munkájuk eredményeként mind több helyen zöldül a határ, s erősödnek a ta­vaszi vetések is. Adonyban a talajvíz levezetéssel kezdték a munkát a földeken. 129 dolgozó paraszt ebben összefogott. Majd legelőjüket gyomtalanították, s egy részét megtrágyázták, amint a versenypontok között szerepelt. Sőt négy hold új legelőt is tele­pítettek. Az ősziek fejtrágyázását most végzik, egyötödén befejez­ték. 300 holdnyi felszántatlan te­rületükön is szorgos munka fo­lyik. Ebbe a földbe kukoricát vetnek a község dolgozó paraszt­jai. A gyümölcsösökben és sző­lőkben határidőre befejezték a tavaszi munkát, idejében nyitot­ták a szőlőket és meg is metszet­ték azokat. A két község párosversenyét először a tavaszi munkák végez­tével­­értékelik. .­. oldal. Szépel a fehérvári pályaudvar A 29/2. Út- és Vasútépítő Vállalat nyolc brigádja összesen 80 fővel betonozza és parkosítja a székesfehérvári állomás-épület előtti teret és környékét. A betonozást a postaúton és a postaud­varban kezdték meg és onnan kiindulva haladnak az állomás-épü­let jobb szárnya felé. A betonozás csaknem három hete folyik, mely idő alatt körülbelül 1100 négyzetméter területet készítettek el a dolgozók. Az állomás­épület előtti térrendezés alkalmával kö­rülbelül 30 ezer négyzetméter terület kerül lebetonozásra, a többi részt pedig parkosítják. A képen Jász Ferenc betonozó-brigádjá­­nak tagjai munka közben. (Viniczai János Sehresere) Rövidesen felépül a Gyapjútermelő Vállalat új székháza A székesfehérvári Gyapjúter­melő Vállalat adminisztrációs dolgozói,­­ körülbelül negyvenen — két nagyobb és egy kisebb — szobából álló­ üzlethelyiségben dolgoznak. A szűk és a célnak semmiképpen nem megfelelő he­lyiségekben a munkát csak nehe­zen tudják végezni. A Könnyű­ipari Minisztérium — tekintettel a helyzet nem megfelelő voltára, — a múlt év utolsó negyedében 590 ezer forint beruházási kere­tet biztosított a vállalatnak, hogy saját építő részlegével terven fe­lül a székházát felépítse. A vállalat építő részlege szep­temberben a Sallai utca 6. számú telken megkezdte a kétemeletes székház építését. Az új székház már régebben tető alá került és most a szerelvényezés, a festés folyik, valamint a földszinten és az első emeleten a padlóburkolás. A második emeleten még hátra van a válaszfalazások egy része, valamint a belső vakolás is, azon­kívül hiányzik még az egész épü­let külső vakolása. A vállalat, második negyedévi él üzemfeltételnek kapta, hogy a földszintet és az első emeletet május 15-ig beköltözhető állapot­ba hozza. Az új székház földszintjén öt irodahelyiség, raktár, portásfülke épült telefonközponttal, valamint a szükséges mellékhelyiségek. Az első emeleten az öt irodahelyisé­gen kívül egy 17 méter hosszú és körülbelül 7 méter széles kultúr­termet is készítettek, valamint szociális létesítményként fürdőt. A helyiségekben mindenütt cse­répkályhák szolgálnak majd fű­tésre. Az épület második emeletén úgynevezett manzárd szobákból álló szolgálati lakások épülnek, egy darab két szoba és egy darab három szoba összkomfortos. Az új székház udvarán 110 ezer forint beruházásból 17x7 méteres garázs és raktárhelyiség épült három darab gépkocsi befogadá­sára. Mindkét létesítményen Bucski kőműves brigádja, vala­mint Németh György ács brigád­ja igen jó­ eredményeket ért el, mellyel biztosították, hogy az épület a határidőre teljesen elké­szüljön. Mi a teendő a székesfehérvári járás gépállomásain? A megkésett tavasz, a kelle­metlenül hosszú tél miatt csak március végén kezdetett hozzá a székesfehérvári járás négy gép­állomása is a szántás, vetés fon­tos munkájához. Megállapíthat­juk, hogy többé, kevésbé — első­sorban a Martonvásári és Szé­kesfehérvári Gépállomás körzeté­ben — jól használták ki az időt, helyes munkaszervezéssel, jó munkabeosztással kezdtek hozzá a sürgős feladatok megvalósítá­sához. Április 16-ra minden gépállo­más végzett a koratavaszi kalászosok vetésével. Egyedül a Polgárdi Gépállomás maradt le, elsősorban amiatt, hogy még 105 holdnyi területen a mai napig is gátolja a belvíz a tavaszi vetés megkezdését. De e héten előreláthatóan sikerül a munka megkezdése ezen a terü­leten is. A legtöbb helyütt már csak a kukorica és burgonya vetése van hátra. A kukorica­vetés-tervnek csupán 5 százalékát végezték el a járás gépállomásai, a hátralévő 95 százalék vetési munka a köze­li napok sürgős és fontos fel­adata. A gépállomások rendelkez­nek megfelelő számú négyzetes vetőgéppel, sőt minden gépállo­másra érkezett új burgonyavető­gép . Megvan tehát minden való­színűsége az idei bőségesebb termésnek. A Polgárdi és Martonvásári Gép­állomás nagyon helyesen a nap­raforgó négyzetes vetésével pró­bálta ki az új módszer techniká­ját, a vetési eljárást az újonnan kapott gépeken. A gyakorló be­mutatón Polgárdin meghívták a környező tsz-eket is. Napok kér­dése csupán és a vetőgépek a já­rás összterületén megkezdhetik a kukorica négyzetes vetését. Hamarosan sor kerülhet a burgo­nya vetésére is. Ahhoz azonban, hogy ne legyen lemaradás, kiesés, hogy a gépállomások időben tel­jesíthessék tervüket, elengedhe­tetlen feltétel a tervek felülvizs­gálása, a gondosabb, pontosabb, sokoldalúbb tervkészítés. Ugyancsak nagyon fontos szo­rosabb, emberibb kapcsolatot teremteni a gépállomások és a járás termelőszövetkezetei között. Ötven termelőszövetkezet műkö­dik a járás területén, ebből­ négy még egészen új. A gépállomások megtisztelő feladata, hogy segít­sék, támogassák az újonnan ala­kult tsz-eket. Egyik-másik vető­maghiánnyal küzd, ez a helyzet például a martonvásári Beetho-A segítő gondoskodás egy szép példája volt nemrégiben a Székesfehérvári Gépállo­más cselekedete. Az iszkaszentgyörgyi tsz-ben már szükségessé vált a szántás-vetés megkezdése, de minden vetőgép másutt dolgozott. A tsz-ben a lo­vak meglehetősen gyenge kondí­cióban voltak, a gépállomás ép­pen ezért onnan vonta el a vetőgépet, ahol izmosabb, jobban táplált lovak állhattak ideiglene­sen a gépek helyébe. Sikerült így tehát Iszkaszentgyörgyön is idő­ben elvégezni a koratavaszi mun­kát. Sorolhatnánk még a számos példát, ami bizonyíték arra, hogy a gépállomások átérzik feladatuk, hivatásuk fontosságát, amely megnyilvánul a tsz-ek segítésé­ben is. A felelősség az agronó­­musoké is. Ők ismerik legközvetlenebbül az egyes tsz-ek problémáit, gondjait, tehát ők tudnak időben és megfelelően csele­kedni. Ehhez azonban az is fontos, hogy az agronómusok tartsák köteles­ségüknek megjelenésüket a tsz közgyűléseken, aktívan vegyenek részt a tsz életében, tapasztala­ton Tsz-ben is. Segítsék a gép-­ taikkal, hozzászólásaikkal segít­­állomások a fiatal tsz-eket bur-­ senek a tsz-ek, a közgyűlések gúnya vetőgumó megszerzésében,­­ munkájában.

Next