Fejér Megyei Hirlap, 1956. július (1. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-01 / 154. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! FEJÉR MEGYEI ZOTT.SA&ANAK ES FEJER MEGYE TAHÁCSÁNAK LaPJa * 1j XI. ÉVFOLYAM, 154. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR. VASÁRNAP, 1956. JÚLIUS 1. A l ›M 0 P Fi 31ER MEGY­EI PARTI! .... - v . - ¡■ R 80 ,-MfvrÂP y(tf %o A nemzetközi szövetkezeti nap ünnepére Ezekben a napokban ünnepük szerte a világon a szövetkezés nemzetközi ünnepét. Hazánkban immár tizedszer köszöntjük e na­pon a felszabadult magyar dol­gozók szövetkezeti mozgalmait, azoknak a szocializmus építésé­ben elért eredményeit. Ezen az ünnepen nem mulaszt­hatjuk el, hogy meg ne emlékez­zünk eddigi eredményeinkről és azokról a feladatokról, amelyeket országunk felvirágoztatása, dol­gozóink érdekében az elkövetkező időben meg kell valósítanunk. A szövetkezés gondolata igen régóta él az emberekben. A ka­pitalista viszonyok között is a szövetkezésben látják a kisembe­rek azt a lehetőséget, hogy a nagybirtok, a nagytőke karmai­ból kiszabadulhassanak. A dolgo­zó kisemberek, a kisiparosok, a földművesek ugyanis a maguk szerény gazdasági lehetőségeik mellett nem tudják felvenni a versenyt a nagybirtokosokkal, gyárosokkal, így a boldogulás egyedüli útját a szövetkezésben látják. Bármilyen szépek is azon­ban a szövetkezés kezdeti sikerei, a kizsákmányolás rendszerét meg­változtatni nem képesek, sőt ma­guk a szövetkezetek is kapitalista szervekké válnak annak ellenére, hogy egyéni társulási jellegüket fenn képesek tartani. A mi vi­szonylatunkban elég emlékeztetni a felszabadulás előtti Hangya, az OKH és hasonló szövetkezeti szervekre. Ezekben bár jelentős számmal képviseltették magukat a dolgozók, a vezetés és irányí­tás a Horthy-rendszer és annak kiszolgálói kezében volt. Új értelmet kapott a szövetke­zés gondolata a dolgozó magyar nép felszabadult országában. Eb­ben az országban, a szocializmus építésének korszakában, amikor minden tevékenység a dolgozók szebb és jobb életét szolgálja, a szövetkezetek is a maguk célki­tűzéseinek megfelelően működ­hetnek. Nem kell félni többé, hogy a szövetkezetekbe tömörült dolgozók munkájának gyümölcsét mások szedik le. És a magyar dolgozók — elsősorban is a föld­­hözjuttatott parasztság, a kisipa­rosok — élnek a szövetkezés le­hetőségeivel. Felismerték és egyre inkább felismerik, hogy a szövet­kezés az ő céljaikat szolgálja. Már közvetlenül a földosztás után létre jöttek az első földmű­vesszövetkezetek, amelyek az el­hagyott uradalmi gépek, gazdasá­gi felszerelések szövetkezeti ki­használásával segítették az új­gazdákat a termelés megindításá­ban. Már ekkor fejlődésnek in­dult a földművesszövetkezetek ke­reskedelmi tevékenysége, amely kezdetben a legnagyobb nehézsé­gek között elégítette ki tagjai fo­­gyasztási szükségleteit. Ugyan­csak a kezdeti időben kialakult már a földművesszövetkezetek ér­tékesítési jellege, amikor a dol­gozó parasztok termelvényeiket nagy mennyiségben juttatták el az akkori rendkívül súlyos gazda­sági viszonyok között is az ipari munkásságnak. 1948-ban megalakultak az első kisipari szövetkeztek, hogy a kis­iparosság szövetkezeti megszerve­zésével biztosítsák a lakosság minden téren való ellátását, s egyben a kisiparosok biztos meg­élhetését. A magyar szövetkezés tehát mélyen gyökerezik a dolgozók tu­datában: a dolgozók akarata hoz­ta létre a szövetkezeteket, a dol­gozók és a szövetkezeti tagság szívós akarata és lendülete járult hozzá — a párt és az állam nagyarányú támogatása mellett — ahhoz, hogy szövetkezeti moz­galmunk a felszabadulás óta el­telt tíz év alatt hatalmas fejlő­dést ért el és további nagy lehe­tőségek állnak előtte. A kisipari, fogyasztási és értékesítési szö­vetkezésen kívül ezekből a szö­vetkezeti mozgalmakból nőtt ki az az életerős termelőszövetkezeti mozgalom, amely a dolgozó pa­rasztság körében, kétségtelenül előnyös voltával, egyre nészerűb­­bé válik és amely mozgalom egy­re inkább népgazdaságunk, ezen belül a mezőgazdaság egyik leg­fontosabb bázisává válik. A felszabadulás lehetővé tette, hogy a dolgozók akarata nyomán a szövetkezés rendszerei a leg­szélesebb körben kibontakozza­nak. A fejlődésről szóló megálla­pításokat számok igazolják. A megyében is mintegy 63 100 a szö­vetkezetbe tömörültek száma. Ha ezt a számot csupán 1950-hez vi­szonyítjuk megállapíthatjuk, hogy a fejlődés több mint 40 száza­lékos. A tagság számszerű növe­kedése mellett természetesen a termelési, illetve forgalmi számok is hasonló növekedést tükröznek. A szövetkezetek kiskereskedelmi áruforgalma 93 millió forintról 445 millió forintra emelkedett, a kisipari szövetkezetek száma 5- ről 44-re szaporodott. Az 1950. évi 312 bolttal szemben ma már 491 bolt szolgálja a tagság, a vá­sárlók szükségleteinek kielégíté­sét. A szövetkezeti kiskereskede­lem mintegy 50 százalékát bonyo­lítja le a megye összkereskedelmi forgalmának. De sorolhatnánk még tovább ezeket a fejlődést tükröző adatokat. Ma, a nemzetközi szövetkezeti napon szólni kell elkövetkező fel­adatainkról is. Ezek között első és legfontosabb, hogy a szövetke­zeti demokratizmust az eddigiek­nél fokozottabb mértékben érvé­nyesítsük. Biztosítanunk kell a legmesszebbmenőkig, hogy a szö­vetkezetekben végzett munka — legyen az termelés, kereskedelem, kisipar, vagy értékesítés — min­dig a tagság akarata szerint, an­nak érdekében folyjék. A szövet­kezeti demokrácia érvényesülése biztosítéka annak, hogy még na­gyobb tömegek állnak közénk. Állandóan erősítenünk kell dol­gozóink között a munka és állam­­polgári fegyelmet, jobb irányító és szervező munkát kell kifejte­nünk a lakosság áruval és szol­gáltatással való ellátásáért. Oda kell hatnunk, hogy a dolgozó pa­rasztság termelési tevékenysége fokozódjék és mindent megtegyen a párt célkitűzéseinek valóra vál­­tásáért. A nemzetközi szövetkezeti nap mai ünnepén mi,­­ Fejér megyei szövetkezeti dolgozók ismételten hangot adunk követelésünknek: vegyenek fel bennünket a Szövet­kezetek Nemzetközi Szövetségé­be! Érthetetlen előttünk, hogy ez a felvétel mind a mai napig ké­sik. Eredményeink olyanok, ami­lyenekkel nem sok ország büsz­kélkedhet, joggal elvárjuk, hogy képviselőink végre elfoglalják he­lyüket ebben a nemzetközi szer­vezetben, s tevékenyen hozzájá­ruljanak a szövetkezés gondola­tának további elterjesztéséhez, ezzel a béke megvédéséhez. Eddigi eredményeinkért köszö­net illeti a szövetkezeti tagsá­gunkat, de köszönet illeti pártun­kat és kormányunkat, amely le­hetővé tette a magyar szövetke­zeti mozgalom kibontakozását és felvirágoztatását. Bertalan Gábor, MESZÖV igazgatóság elnöke Félmillió forint értékű tervtúlteljesítés A székesfehérvári Könnyűipari Szerszámgépgyár első félévi ter­vében a traktor-pótalkatrész gyár­tás majdnem kétmillió forinttal szerepel. A gyár dolgozói túlteljesí­tették az előirányzatot. A Vörös Csillag Traktorgyár gyártmányai­hoz az első félévben a tervezett­nél félmillió forint értékűvel több fontos pótalkatrészt, köztük di­­ferenciálházat, hátsó féltengelyt, kúpfogaskereket, sebességváltó­házat és még sok fajta pótalkat­részt készítettek. i Az MDP Központi Vezetőségének üdvözlete a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságához A KÍNAI KOMMUNISTA PÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK, , Peking: Drága elvtársak: A Magyar Dolgozók Pártja és az egész dolgozó népünk ne­vében forró elvtársi üdvözletünket küldjük kínai testvérpártunk megalakulása 35. évfordulója alkalmából. Pártjuk több évtizedes tevékenysége a szüntelen harc törté­nete Kína népeinek a gyarmati elnyomás alóli felszabadításáért, nemzeti függetlensége, a kínai forradalom győzelméért. Dolgozó népünk mély együttérzéssel és őszinte rokonszenvel kísérte és kíséri a nagy kínai nép hősies küzdelmét, amelyet a Kínai Kommunista Párt vezetésével a marxizmus-leninizmus Szel­lemében hazája felvirágoztatásáért, szebb és boldogabb jövőjéért, az ázsiai és a világbéke megőrzéséért, a szocializmus ügyének végső győzelméért folytat. Ehhez a harchoz kívánok az elvtársaknak további kiemelkedő sikereket Forró kommunista üdvözlettel- A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezető-ér- Határidő előtt befejezte félévi tervét a Vadásztölténygyár Szombat reggel, az utolsó ter­melő napot nem számítva, a Va­dásztölténygyár mér 103 száza­léknál tartott féléves előirányza­tának teljesítésében. Elsőnek a rádió­üzem dolgo­zói fejezték be hathónapos ter­vüket. Itt jó munkájával kitűnt a Május 1-brigád, a hálózati­ sze­relő brigád és három műszerész: Hári Gyula, Szerencsés Ferenc, Budaházi László. A kismotorgyártó üzemben kü­lönösen a szerelő-brigád, a bejá­rató- és a csomagoló-brigáid dol­gozott jó. A begyűjtési miniszter rend­elet­e a gabonabeadási kötelezettség­ teljesítéséről, valamint a gabona forgalmának és felhasználását szabályozásáról A gabonabeadási kötelezettség teljesítésének sorrendje a begyűj­tési miniszter rendelete szerint a következő: cséplőgéprész, ter­ménykölcsön, gépállomási talaj­­munkadíj-tartozás, terület utáni beadási kötelezettség. Ezen belül először a terményben fizetendő földadó és mezőgazdaságfejlesz­tési járulék. A gabonabeadási kötelezettsé­get a beadási könyvben előírt gabonafélével kell teljesíteni. Előcséplés esetén a beadási köte­lezettség teljesítésére a cséplőgép-, a cséplőmunkás- és az aratórész kiadása után fennmaradó gabo­namennyiség felét, illetve ha a beadási kötelezettség ennél ki­sebb, ezt a mennyiséget kell be­adni. Az őszi és a tavaszi árpa külön történő cséplése esetén az árpa­beadási kötelezettség teljesítésé­re tavaszi árpát legalább az őszi és a tavaszi árpa vetésének ará­nyában kell beadni. Vetőmagszükségletként kenyér­­gabonából a kötelező vetésterület után holdankint búzából és rozs­ból száztíz kilót, árpából és zab­ból a tavalyi vetésterület után holdankint kilencven kilót vesz­nek figyelembe. A gabonabeadási kötelezettség teljesítésére 16 százaléknál ma­gasabb víztartalmú, ocsúval vagy egészségre ártalmas anyaggal ke­vert, csávázott, dohos, nem ter­mészetes szagú, vagy zsizsikes gabonát nem szabad átvenni. A rendelet előírja, hogy a ga­bonabeadási kötelezettséget a cséplőgéptől azonnal kell teljesí­teni. A terület utáni beadási kö­telezettségre a teljesítési határ­időn belül átadott kenyérgabona minden mázsája után víz­es kár­pát térítés nélkül, a gépállomási talajmunkadíj kiegyenlítésére át­adott kenyérgabona minden má­zsája után pedig 20 kg korpát kell a termelő részére mázsánként 150 forintos áron adni. Ha a kor­­pajárandóság a 30 kilót nem ha­­ladja meg, a járandóságot a ke­nyérgabona beadás alkalmával, legkésőbb azonban a beadást kö­vető tíz napon belül, ha a korpa­járandóság a 30 kilót meghalad­ja, a járandóság 40 százalékát a beadás alkalmával, de legkésőbb a­ beadástól számított tíz napon beli a fennmaradó mennyiséget pedig 1956. november 10-e és 1957. január 31-e között kell ki­szolgáltatni. A korpajárandóságot a korpa­utalvány ellenében a malmok, il­letve cseretelepeik, vagy a föld­művesszövetkezetek adják ki. A rendelet a továbbiakban részletesen szabályozza a cséplő­géprész beadását, a terményköl­csönök visszaadását, a gépállo­mási talajmunkadíj-tartozás ki­­egyenlítését, a beadási kötelezett­ség teljesítését, a sörárpabeadási kötelezettség teljesítését, a neme­sített kalászos vetőmagvak be­­­adását, az átvétel lebonyolítását. A beadási kötelezettség telje­sí­­tésére a búzát, a rozsot, az árpát és a zabot a terményforgalmi vál­lalatok illetve telepeik, a búzát, a rozsot ezenkívül az átvételre ki­jelölt malmok is átveszik. A mezőgazdasági termelőszö­vetkezetekkel a terményátvevő megállapodást köthet, a beadás­hoz szükséges gabonák vasútállo­máson történő átadásra is. A termelők az állam iránti­­kö­telezettség teljesítése után gabo­­nafeleslegüket a­z ország egész te­rületén szabadon értékesíthetik és mennyiségre való tekintet nél­kül szabadon szállíthatják. Meg­szűnik az a korlátozás, amely szerint a gabona szállításához szállítási engedély szükséges. Azo­kat a községeket és városokat, ahol a cséplés üteméhez képest a begyűjtési tervek teljesítése nem kielégítő, a begyűjtési miniszter — a járási és megyei begyűjtési hivatalok, valamint a járási és megyei tanácsok végrehajtó bi­zottságainak javaslata alapján — a gabona szabad forgalmából kizárhatja. Kenyér- és takar­mánygabonát — továbbértékesí­tés céljából — csak a termény­forgalmi vállalatok vásárolhat­nak. Végül a rendelet intézkedik a gabona felhasználásáról, amely szerint kenyérgabonát takarmá­nyozásra felhasználni nem sza­bad. (MTI) Ják Mu­nkakönyv nélkül is lehet dolgozni az állami építőiparban és a mezőgazdasági építkezéseken A Minisztertanács rendelete alapján az állami építőiparban é­s a mezőgazdasági építkezéseken — legfeljebb háromhavi időtar­tamra — munkakönyv nélkül al­kalmazhatók azok a mezőgazda­sági főfoglalkozású dolgozók, akik az építkezéstől 30 kilométeres körzeten belül laknak. A mező­­gazdasági főfoglalkozást az illeté­kes tanács igazolja (MTI) Csökkent a selejt a Vas- és Fémöntödében Bizonyára élménydús utazás­ban lenne annak része, aki elkí­sérné némely, a székesfehérvári Vas- és Fémöntödében készült öntvényt hosszú útjára. Ma még álom, de egyszer tán az is meg­valósul, hogy az üzem elküldi leg­jobb dolgozóit ilyen gyártmány­kísérő útra, jutalomként és eset­leg véleménygyűjtésre, elégedet­tek-e a megrendelők a küldött gyármánnyal, áruval. S ha ez az elképzelés már megvalósítható lenne, a vasöntők megjárnák például Egyiptomot, ahol magyar gyártmányú szivattyúk is emelik a vizet, öregbítve a magyar ipar hírnevét. Az öntödére általában nem panaszkodnak a kooperáló üze­mek,­ mert többnyire időben el­készülnek a kért öntvények, sőt néha jóval előbb. A féléves tervet például majd egy héttel előbb befejezték az üzem dolgozói s ezen be­lül a második negyedéves előirányzattal szintén időnye­­réssel végeztek. S a negyedév utolsó hónapjában sikerült ismét leszorítani a se­lejtszázalékot, ami bizony egy ideig kétszerese volt az országos átlagnak. Főleg a gyenge minősé­gű koksz okozta az áprilisi, má­jusi magas selejtszázalékot, amely az akkori tízről öt százalékra csökkent ebben a hónapban. Azzal egyidőben, hogy a vas­öntödeiek jó minőségű kokszot kérnek, a maguk részéről igye­keznek takarékoskodni vele. Már elkészült a két új fémolvasztó kályha, amelyekkel 75 százalékos kokszmegtakarítással dolgozhat­nak. Egyben az eddigi másfél-két óra helyett negyvenöt perc alatt olvasztott fémet kapnak. Hétfőtől kezdve augusztus 20-a tiszteletére versenyeznel a Vas- és Fémöntöde s­zel. Az eddiginél alapos gosabb versenyfeltét ez a verseny. Ftt az egyes munkák a köztük lévő er­senypontok legte­kintik a minős­­le­­tcsökkentést teseit jutalmaz, hasznos tárgyi a a pénzjutalom sem.

Next