Fejér Megyei Hirlap, 1956. július (1. évfolyam, 154-179. szám)
1956-07-01 / 154. szám
Vasárnap, 1956. július 1. FEJÉR MEGYEI NÉPLAP Az enyingi tsz-ek befejezték az őszi árpa aratását Megyeszerte folyik az őszi árpa aratása. A széllel „tetőzött“ esős időjárás elég nehéz feladat elé állítja a termelőszövetkezeti tagokat. A gépállomásoknak 35 darab kombájnja és 56 ajtógépe segédke'''*' a szövetkezetek földb’n az őszi árpa aratásában. A következő napokban munkába áll mind a 77 kombájn és mind a 92 aratógép. Az enyingi Új élet és az Ezüstkalász Termelőszövetkezetek is nagyrészt a gépi segítségnek köszönhetik, hogy befejezték az őszi árpa aratását. Az Új Életben 26, az Ezüstkalászban pedig 16 hold őszi árpát vágtak le. Védekezzünk a burgonyabogár kártétele ellen A burgonybogár fertőzés az idei tavaszon az egész megyére kiterjedt. Alig van olyan község, amelynek határában ne találtak volna kártevő bogarat, vagy a lárváját. A burgonyabogár kártétele ellen való védekezéshez társadalmi összefogásra van szükség. Államunk a védekező szert ingyenesen bocsájtja rendelkezésre, de a burgonyabogár, vagy lárváinak keresése a dolgozó parasztok, állami gazdasági dolgozók és termelőszövetkezeti tagok feladata.. Megyénkben eddig mintegy négy vagon DDT port használtak fel a kártevők elleni küzdelemben. Hiábavaló azonban minden áldozat államunk részéről, ha sokan nem veszik komolyan a figyelő szolgálatot, és hetekig sem néznek burgonya vetésük felé. Az ilyen gazdák földjéről terjed aztán tovább a községek határában a burgonyabogár. Az esős időjárás megnehezítette a burgonyabogár keresését. A porzás sem volt elég hatásos a nedves időjárásban. Ezért a Fejér megyei Növényvédő Állomás „Holló 10“ nevű permetező szert bocsát az egyéni parasztok rendelkezésére és ezzel a hathatós permetezőszerrel pusztítják a kártevő bogarakat és a lárvákat az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek földjein is. Ahhoz azonban, hogy a védekezés hatásos legyen és minél kisebbre csökkenthessük megyénkben a burgonyabogár kártételét, arra van szükség, hogy mindenki tartsa szívügyének a fertőzési gócok felfedezését. A Fejér megyei Növényvédő Állomásnak — amely a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok területein végzi a védekezési munkálatokat — a megye valamennyi járásában van védekező brigádja, amely önállóan végzi feladatát. A sárbogárdi és az enyingi járásokban a járási tanácsokhoz kell bejelenteni a fertőzés helyét. A székesfehérvári járásban a növényvédő állomáshoz — amelynek központja Velencén van — jelentsék a kártételt. A bicskei járásban az alcsúti községi tanács, az adonyi járásban pedig a rácalmási községi tanács telefonszámán jelentsék a fertőzési gócokat. Az egyéni dolgozó parasztok részére minden községi tanácsnál rendelkezésre áll a védekező szer. A járásokba kihelyezett brigádok az egyéni parasztokat is ellátják kisgépekkel és szaktanácsokkal. Az elsők között Esténként neonfénnyel világító betűk csalogatják az érdeklődőket a székesfehérvári Bútorértékesítő Vállalat Kossuth Lajos utcai üzletéhez. Nemcsak a kivilágított kirakatban gyönyörködnek a járókelők, hanem az ízlésesen felsorakoztatott hazai és külföldi gyártmányú kombinált és háló bútorokban is. A nappali órákban, a nyitvatartás idején a látogatók, érdeklődők sorának se vége se hosszú. Az üzlet vezetője alig győz válaszolni a sok-sok érdeklődő kérdésére. Ilyenkor aztán nemcsak érdeklődnek, hanem vásárolnak is az emberek. Sokan kíváncsiak arra, hogy az elmúlt évekhez viszonyítva milyen arányban kaptak szállítást és az eladás hogyan alakult ezekben az években. Szívesen beszélnek róla, hisz nekik is örömet jelent az, hogy 1954-hez viszonyítva kilencvenöt százalékkal növekedett mind az eladásra szállított áruk mennyisége, mind az eladott áruk mennyisége. Az eredményeket igazolja az a tény is, hogy ma már a székesfehérvári bútorüzletet országos viszonylatban az ízléses, áttekinthető rakodás, udvarias kiszolgálás, eredményes eladás tekintetében elsők között tartják számon. Természetesen a fejlődésben nem áll meg. Az üzlet jól dolgozó kollektívája most azt tervezgeti, hogy központi árubemutató raktárt létesít. Ott aztán mindennemű bútordarabot megnézhet, megvizsgálhat a vevő. Jelenleg azonban más probléma is foglalkoztatja az üzlet dolgozóit. A beérkező árukat, valamint az elszállításra váró eladott árukat nem tudják helyiség hiányában elhelyezni. Előfordul, hogy vizes, dohos helyiségben kell tárolni a drága, finoman kidolgozott bútordarabokat. Jó volna, ha erre felfigyelnének a városi tanács illetékes szervei és támogatnák a bútorüzlet dolgozóit, hogy a jövőben még jobban, kifogástalanabb árukkal kedvezhessenek a vásárlók nagy táborának. Három-négyéves gyermekek ruhamodell-bemutatója Bicskén Nagy sikerű áruvásárt rendezett pénteken a bicskei Ruházati Bolt 35-ös számú fiókja. Az árukiállítást a Lenin út központjában tartották. Csaknem 300-an keresték fel aznap az üzletet. A község lakói közül több mint 20- an vásároltak ízléses női ruhát. Nagy keresetnek örvendett az egyre ízlésesebb kivitelezésű női szandál, ingblúz. Az árukiállításon nagy tetszést aratott a község három-négyéves óvodásainak ruhamodell bemutatója. A szülők egyöntetű véleménye az volt, hogy az ott bemutatott gyermek készruhák ízlésesek és a színük is megfelelő. A jól sikerült árubemutatón csaknem 50 százalékkal többen vásároltak, mint a hét egyéb napjain. Ezen a napon mutatta be be árukészletét a bicskei Vas és Műszaki Áruk Boltja is. Nagy keletje volt az öntözőkannáknak, zománcozott edényeknek és a konyhamérlegeknek. A vásárolt áruk összege csak ezen a napon mintegy 20 ezer forint volt. Hiányolták a vásárlók azt, hogy a jól bevált Dongó kerékpárokhoz, motorokhoz alkatrészeket sehol sem kaphatnak. Javasolták az üzlet vezetőjének, továbbítsa kérésüket. Sokan kerestek mosógépet is. Csökkentette a vásár sikerét, hogy a Ruházati Boltban nem volt elég különböző számú férfi cipő. Az üzlet vezetője elmondotta, hogy a napokban kapott tíz pár új cipő közül is 8 pár 41-es és mindössze csak 2 pár más számú cipőt kapott. Mindezeket a hibákat kijavítva, még nagyobb sikerrel jár majd a következő áruvásár. A bodakajtoriak melegházi paradicsomát és kiváló minőségű zöldborsóját Ausztriába, Csehszlovákiába, a Német Demokratikus Köztársaságba szállítják. Június 21-ig 160 mázsa zöldborsót, és 11 mázsa korai paradicsomot szállítottak külföldi megrendelőiknek. A gazdaságból nemrég — a hírek szerint — egy gyönyörű tenyészmént is vittek Olaszországba.’ A pusztaegresi Búzakalász Tsz öregbítette jó hírnevét Megyénk legtöbb termelőszövetkezete termel szerződéses növényeket. A pusztaegresi Búzakalász Tsz-ben az idén 30 hold borsó termelésére kötöttek szerződést. A termeltető vállalat a borsó jelentős részét külföldre exportálja. A külföldi vásárló vállalatok már most érdeklődnek, hogy milyen minőségű magot kapnak. Az egyik angol cég képviselője is ezzel a céllal utazott hazánkba. A sok meglátogatott állami gazdaság és tsz között volt a pusztaegresi Búzakalász Tsz is. Amikor az angol üzleti szakember meglátta a Búzakalász gyönyörű borsótábláját, elismerését fejezte ki a várható termésről. Amint elmondotta, ilyen nagy és kiváló minőségű borsótermésre kevés helyen számíthatnak az országban, mint a Búzakalász Tsz-ben. A szövetkezet vezetői és tagjai örömmel hallották a részükre igazán dicsérő szavakat. Újabb gépállomásokat szerelnek fel rádióval az aratás idejére A Velencei Kísérleti Gépállomáson a tavaszi munkák idején is alkalmazták a brigádokkal való jobb összeköttetés megteremtésére a rádiót. A kísérlet eredményesnek bizonyult, így a gépállomáson az aratás idején is rádió útján tartják az összeköttetést a brigádokkal. A Gépállomások Megyei Igazgatósága a Velencei Kísérleti Gépállomás példája alapján az aratási munkák idejére a megye több gépállomásán is megvalósítja a rádióval való gyors összeköttetést. A napokban a székesfehérvári, pusztaszabolcsi, mezőfalvai, dégi és a sárbogárdi, gépállomások kaptak adó-vevő készüléket. A kezelők kioktatása is megtörtént. A jövő hét végén a móri és az etyeki gépállomásokat is felszerelik rádió adó-vevő készülékkel. Ne „ígéret földje legyen“ a Bicskei Gépállomás tsz-körzete JÁRÁSUNKBAN 29 termelőszövetkezet működik, s hogy a szántást, vetést minél jobban, gyorsabban elvégezhessék , három gépállomás segíti őket. Azaz, hogy nem egészen így van a dolog, mert a Bicskei Gépállomás munkájában hiba van a kréta körül. Talán példákkal bizonyítom ezt. A mányi Petőfi Tsz tagjai ezen a tavaszon burgonyaültetőgéppel szerették volna elültetni burgonyájukat. Sok volt a dolguk az egyéb vetni valókkal, s gondolták, így: először olcsóbb lesz, másodszor kevés ember kell hozzá — a többiek addig más beosztásban dolgozhatnak. Erre mit tett a gépállomás? Méltatlankodva elutasították őket azzal: miért nem szerződtek a szerződés idején gépi burgonyavetésre?! A gépet most a tavaszon kapta a gépállomás, hogyan tudott volna erről — előre — a szerződéskötés idején a tsz? Vagy a gépállomásnak csak a „bürokrata papír” a fontos, nem az, hogy dolgozik a gép?! A MÁSIK PÉLDA. Ugyanebben a tsz-ben szerződtek 22 hold négyzetes kukorica vetésre — április 20 — határidővel. Nem jöttek 20-ra, 24-én szóltak a gépállomásnak, mi lesz a vetéssel? 26-án kijött a gépállomás igazgatója és ígéretet tett, hozzák a vetőgépet Még május 6-án sem érkezett meg a régvárt négyzetes vető, közben az őszi mélyszántott, tavasszal tárcsával, simítóval előkészített talaj kigyomosodott (volt elég eső). A földet újra kellett tárcsázni, sőt sekélyen szántani, mert vetésre alkalmatlan volt. Végre május 8-án mégis megkezdték a vetést. A gép azonban rosszul dolgozott, s fogatos vetőgéppel kellett elvetni a kukoricát. A tsz-nek ez nem is dupla, „tripla” költség, plusz egy tárcsázás, sekélyszántás, késői vetés, kevesebb termés. A szám Somogyi Béla Tsz igen gyenge tsz volt az utóbbi időben, azonban kezd megerősödni. Új elnököt kapott az iparból, aki lelkiismeretesen igyekszik eleget tenni — eredménnyel — feladatának, őket is becsapták. Hatvan hold lucerna kaszálásra kötöttek szerződést május 30. határidővel. Június 7-ig csak 5 holdat kaszáltak le. Hogy ez mit jelent? Azt hiszem felesleges magyarázgatnom azt, hogy megvénül időközben a takarmány, kevesebb lesz a tápanyagtartalma, s ha nem kaszálják le idejében, a sarjú nem tud erőteljesen fejlődésnek indulni. Kértek aratógépet 196 hold aratásra — csak „kombájnt” adtak, hogy nem működtek jól tavaly a kévekötők. De miért nem? Azért, mert nem voltak jól kijavítva, előkészítve az aratásra. NEM SOROLOM TOVÁBB a marasztalást! Ez csak néhány példa, s azért írom, mert szeretnénk, ha nem így lenne. Most jön a gépállomások egyik legnagyobb feladata, az aratás, készüljenek erre fel lelkiismeretesen. Amire leszerződtek — időben — végezzék el. Igyekezzenek minél hathatósabban támogatni a tszeket, mert ha a körzetükben hiba van a tsz-ek terméseredményeivel, az az ő hibájuknak is betudható. Kolozsvári Lajos tsz-szervező Bleak*, járási tanács Hétköznapi látogatás a dinnyési Alkotmány Tsz-ben Csak két tízéves forma fiút találtam csütörtökön délelőtt a dinnyési Alkotmány Tsz tanyaközpontjában. Maguk készítette csúzlival felfegyverkezve lopakodtak az egyik istálló felé, ahol a lármás verébhad csipegetett az akólba hordott trágyán. — Hol vannak a tsz-tagok? — kérdeztem tőlük. — Aratnak! — válaszolták készségesen. — Mi meg őrködünk! — Hogy el ne vigyék az üres istállókat? — évődöm velük „rettentő” komolyságuk láttán. — Ne tessék csúfolódni, — utasítanak rendre — mi komoly feladatot látunk el! A kiscsirkéket védjük a héjától, vércsétől, rókától, meg a többi ragadozótól... Szerencsére nem kellett „magyarázkodnom", mert egy újabb verébraj elterelte rólam a fiúk érdeklődését. Gyorsan teletömködték zsebeiket kaviccsal és folytatták az izgalmas vadászatot. Én meg a határba indultam. Félúton egy bosszús kerékpárostól (defekttel bajlódott) megkérdeztem: — Az elnököt, vagy az agronómust nem látta véletlenül? — Az egyik én volnék, mármint az agronómus... így hát Kiss Elemér mezőgazdásszal jártam körül a tsz gazdaságát. Visszamentünk a tanyaközpontba, mert neki ott akadt dolga. Ezalatt elmondta röviden, hogy éppen a napraforgóból jön, amelyet elvert a jég. — Abból már nem lesz semmi! — mondotta. — A leveleket széthasogatta és a szárakat is eltördelte a jég. A kár száz százalékos. Úgy hiszem, másodvetéshez kell folyamodnunk, így jártunk az uborkával is. Igaz, hogy biztosítottuk jégkár ellen, de sovány vigasz ez. A pénz nem termés. Aztán meg nemcsak jégkár volt nálunk. Az őszi árpán például 30 százalékos jégkárt állapított meg az Állami Biztosító, de hetven százalékos terméskiesés lesz. Azért, mert a jég után szélvihar pusztított... Talán a defekt miatti bosszúságnak is volt némi szerepe abban, hogy az agronómus a bajokkal kezdte, mert amire a baromfitelepre értünk, már más hangon folytatta. — De azért nem olyan veszélyes a dolog. A kár jelentős ugyan, de nem megyünk tönkre. A legtöbb gabonánk igen szép és a veszett fejszének is megmentjük a nyelét. Az őszi árpát két-három nap múlva learatjuk és a kihullott szemeket feletetjük a sertésekkel... Amíg az aratók ebédelni nem jöttek, a baromfitelepen és az irodában beszélgettünk. A baromfitelepen a hófehér ólak és az egészséges tyúkok, napfürdőző csirkék érdemeltek meg egy-két elismerő megjegyzést. Kálmán Ferencné, baromfigondozó nem engedett el bennünket addig, amíg a kotlósokat is mind meg nem néztük, amelyek alatt már repedeztek a tojások. Egyelőre csak kétszázötven csirkét nevelnek fel itt, de jövőre már ezerszámra bocsájtják szárnyra őket. Az iroda előtt várni kellett, mert Gábor Gyula könyvelő Gárdonyban volt állatgyógyszerekért. Tiszta alkoholt hozott, hogy a sérült birkákat fertőtleníthessék, örömmel újságolta, hogy sikerült beszereznie minden egyéb orvosságot is, amiért elment. Tőle azt tudtam meg, hogy már háromszor osztottak munkaegységelőleget és amikorra teljes erővel folyik az aratás, mégegyszer osztanak. Nem sokat munkaegységen tár csupán egy-egy forintot, de az is jelentős, ezen a tagok átlagmunkaegysége 300— 300 között van. Amíg erről beszélgetünk, megérkeznek az aratók. Már messziről hallatszik hangos jókedvük, különösen a lányoké. Micheler Gábor párttitkárt, az elsőkaszást emlegetik különféleképpen, aki ma délelőtt „jól meghúzta a bandát". Ami igaz, az igaz! Délelőtt nyolctól tizenkettőig hat kaszával négy és fél holdat vágtak le, ami az aratás első napjaiban nem kis próba a marokszedő derekaknak sem. Na, de azért több a tréfa, mint a bosszúság a lányok szavaiban. Jól tudják ők is, hogy az aratás végéig nem lehet megállás. Illetve mégis. Kaszakalapálás közben mondja el Győri Dániel, a tsz-elnök, hogy csak a sarkokat és a megdőlt, vizenyős talajú részeket aratják kézzel. Pénteken jön a Velencei Gépállomás aratógépe és akkor már engedhetnek egy kicsit az iramból. Már ami a kézi aratást illeti természetesen, mert a gépet nem henyélni küldik. NAGY-MIKLÓS ISTVÁN